Vásárhelyi Hiradó, 1903. április (4. évfolyam, 78-103. szám)
1903-04-01 / 78. szám
278. szám. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 1903. április 1 köztük Fekete Márton és dr. Szegedi Kálmán azt vitatták, hogy a „Magyar Szó“ protestáns ize nem egyébb, mint üzlet s még ez ideig nem állotta ki a tűzpróbát, hogy vajon megérdemli-e, miszerint az ország legnagyobb egyházmegyéje ilyen módon erkölcsileg támogasson. A szavazás eredménye az lett, hogy az egyházmegye elhatározta, miszerint a „Magyar Szó" részvényeiből egyet jegyez. Ezután még a békési főgymnáziumi tanári karának fizetésrendezése kérdésében hoztak határozatot, mely után az elnök a közgyűlés folytatását holnapra halasztotta. Dankó Pista. A magyar nótaköltésnek nagy gyásza van. A leghivatottabb, a legkiválóbb, a legtermékenyebb dalköltő, Dankó Pista, hosszú szenvedés után megtért oda, ahol zengőbbek a dalok. Naturalista cigánymuzsikus volt,, akinek a szívében ott zengett a bűbájos magyar nóták egész áradata. Cikornyátlan, szívből fakadt, magyar szívig érő egyszerű dalait éneklik országszerte, gyönyörködnek bennük évek óta s ha a szerzőjére talán nem is gondolt senki, az ő lelkének érzései vertek viszhangot a szívekben, a poéta-cigány lelke ihlette meg a sziveket. Dankó Pista mint hegedűs, nem volt kiváló. A szegedi írók, újságírók érdeme, Pósa Lajosné s a többieké, hogy ez az istenadta nagy tehetség nem züllött el az ismeretlenség sötétjében. A gyönyörű melódiákhoz is Pósa Lajos írta az első szövegeket s ő hozta magával Budapestre a nóta költőt. Már országszerte éneklik Dankó első dalait, a Dorozsmai szélmalmot, a Vásárhelyi Béla cigányt, a Rám sem nézett kezdetű dalt, amikor még senki sem ismerte az épséges magyar dalok szerzőjének a nevét és csak amikor száz magyar dala megjelent, akkor lett országosan ismertté neve. Dankó Pistát születése óta üldözte a betegség. Törékeny, gyönge szervezű ember volt, akinek fiatalsága a muzsikus-cigányság keserés robotjában telt el. Utolsó dala, amely szárnyra kelt s bejárta az egész országot, mintha ő A közeli elmúlását jelentette volna be : Ehözött a hegedűm, nem akar szólani . . . Dankó Pista vasárnap délelőtt negyedtízkor halt meg Pauler-u. 2. sz. a. lakásán. Tüdőbaj kínozta, amely ellen hasztalan küzdött Wlassics Gyula kultuszminiszter és író-barátai segítségével ismételten lent járt Sars-Remoban, de sorvasztó betegségéből nem tudott kilábalni. A múlt év végén annyira rosszul lett, hogy novemberben ágyba kellett feküdnie és azóta élete csöndes haldoklás volt. Életrajzi adatait a következőkben adjuk. Dankó Pista cigány népdalköltő Szegeden született 1858-ban. Itt ismerkedett meg Pósa Lajossal, akinek népdalait ő zenésítette meg. Közkézen forgó dalainak száma több százra meg. Ő nyerte meg 305 pályázó közt az Uj Idők népdal-pályázatát. 1898-ban Cigányszerelem címmel népszínműve került színre az óbudai Kisfaludy-szinházban. Szeged város tanácsa elhatározta, hogy fedezi Dankó Pista hazaszállításának költségeit s a temetésen testületileg jelenik meg.A holttest kedden éjjel érkezett Szegedre. A hatóság Tömörkény István városi könyvtárost küldte Budapestre, hogy gondoskodjék a tetem hazaszállításáról. A temetés szerdán délután 3 órakor lesz. Az egyházi szertartást a közművelődési palota előtt Varga Fererenc apátplébános fogja végezni fényes segédlettel. A búcsúztatót Tömörkényi István fogja mondani. A temetői bizottság ingyen díszsírhelyet ad az elhunyt művésznek. A temetésen az összes szegedi cigányzenekarok fognak játszani. A gyászházban ott járt a szegedi Dugonics-társaság küldöttsége és gyönyörű koszorút tett le a koporsóra. A gyászoló rokonsággal megállapodtak a szegediek, akik képviselőjük, Pohner Jenő és Tömörkény István vezetésével mentek el a fővárosba. HÍREK tiltakozó népgyűlés. Végre megmozdult a mi népünk is. Az országból rendre mennek fel a küldöttségek az országgyűlés elnökéhez, hogy a katonai terhek emelése ellen tiltakozó feliratokat neki átadják. Az egész ország megmozdult. Mintha a nemzet öntudatra ébredt volna, olyan ez a mozgalom. Az ellenzék küzdelmét támogatják a törvényhatóságok, városok és községek egyaránt. Eddig még nem találkozott egyetlen egy város se, mely a kormánynak a benyújtott katonai javaslatokért bizalmat szavazott volna. A kérvények és küldöttségek azonban napról-napra szaporodnak. Nem maradhat el a mi városunk színmagyar népe sem e mozgalomtól. Ott, ahol a hazafias érzés nem veszett ki, nem lehet ölbedugott kezekkel nézni az országos mozgalmat. A mi városunk is tartozik kötelességét teljesíteni. A helybeli mozgalmat a tiltakozó népgyűlés és egy nagyobb küldöttség összetoborzása iránt a függetlenségi párt kezdeményezte. A tiltakozó népgyűlés, mint értesültünk, vasárnap, április hót-én délelül tíz órakor lesz. Legyen ott mindenki, a kinek keblében magyar szív dobog s a ki a katonai terhek emelését nem óhajtja. — Isteni tiszteletek a tanyák közt. Április hónapban a város külterületén a következő helyeken tartanik református isteni tisztelet: ápr 13-án d. e. Kis-pusztán, Puszta feketehalmon husvét első napján délelőtt Rácuton, d. u. Gorzsán. Husvét második napján, d. e. Belső-Erzsébeten, Hatablakon, Külsőszerháton, Leién. Ápr. 17. d. e. Kispusztán, Kopáncson, d. u. Leién. Ápr. 26. d. e. Mártélyfeketehalmon, Belső-Erzsébeten, Kispusztán, d. u. Tégláson. Ezen isteni tiszteletekre, melyek délelőtt 9, délután 3 órakor kezdődnek, egyházunk ezen az uton is meghívja híveinket. — Napidijas kinevezés. Juhász Mihály kir. tanácsnok, polgármester az árvaszékhez napidijasnak Forgács Sándort nevezte ki. Az uj napidijas kinevezését az tette szükségessé, hogy az árvaszéknél a számonkérőszék azt tapasztalta, miszerint késedelmes az elintézés és kevés a munkaerő. Tanulmány után, Kolozsmegye törvényhatósága a Kolozsmegyében felépítendő munkáslakások ügyében tanulmányútra küldötte dr. Paplik Sándor megyei aljegyzőt, aki a mai napon érkezett városunkba. — Új egylet. A helybeli italmérők és vendéglősök körében mozgalom indult meg, hogy érdekeik megvédése végett egyletet alakítsanak. Az egyletbe való belépésüket már eddig körülbelől húszan bejelentették. — Tánciskola a Vigadóban. Braun Soma tánctanító a nyári hónapokban délutánonként a Vigadó nagytermében tánctanfolyamot akar rendezni a tanácstól öt hónapra bérbe szándékozik kivenni a Vigadó nagytermét. Eziránt kérvényt adott be a tanácshoz. — Széttépett kötelezvény. Telky Bálint hódmezővásárhelyi lakos 600 koronával tartozott sógorának, Fülöp Károlynak. Tesky erről a tartozásról kötelezvényt is adott sógorának. Időközben Tesky elhalt s ekkor Fülöp követelte sógornőjétől, özvegy Teskyné Sarló Jusztinától a tartozás kiegyenlítését. Teskyné azonban hallani sem akart erről, sőt mikor Fülöp a férje által aláírt kötelezvényt fölmutatta neki, a nyelves asszony kikapta kezéből az okiratot és darabokra tépte. Fülöp följelentésére az ügyészség Teskyné ellen magánokirat - hamisítás büntette miatt emelt vádat s ügyét tegnap tárgyalta a szegedi törvényszék I. büntető tanácsa. A bíróság a bizonyítás befejezése után Telkynét bűnösnek mondta ki s ennek alapján 15 napi fogházra átváltoztatható 400 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Gondatlan építők, Szabó Mihály és Koncz Pál kunvásárhelyi építők állottak tegnap a bírák előtt. Az épitők bűne az volt, hogy a hivatásukkal járó kötelességet elmulasztották s ennek következtében egy embert fosztottak meg testi épségétől. Az épitők elvállalták a hunvásárhelyi Desits-féle ház átalakítását. A pinceboltozat lebontásánál elmulasztották a szükséges állványok felállítását s a bontás felügyeletével is Bagi Lajos kőművest bízták meg. A mulasztások folytán a pinceboltozat beomlott és maga alá temette Égető János napszámost, akinek a téglák eltörték a ballábát. A kir. ügyészség úgy a két építő, mint Bagi ellen a btkv. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat s ügyükben a bíróság nem jut össze határozathozatalra. A vádlottak képviseletében Békey Nándor dr. jelent meg. Ítélethozatalra azonban nem került a sor, mert a bizonyítás folyamán igazolást nyert, hogy vádlottak részéről nem forgott fenn mulasztás s a szerencsétlenséget Égető gondatlansága idézte elő és igy az ügyész elejtette a vádat. — Vizsgák az épitőiparosiskoláában. A szegedi m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolával kapcsolatos építőipari tanfolyamon március hó 28—30-án tartattak meg a záróvizsgálatok. Ugyanakkor nyertek kőműves, ács és kőfaragó mesterség önálló gyakorlására képesítést: Bodrogi Sándor, Csánky Mihály kunvásárhelyi végzett növendékek. — Halotti társulatok. A városi tanács szombati ülésén intézkedett, hogy azoknak a halotti társulatoknak elnökségei, melyek-knek felosztási tervezését a miniszter jóváhagyta, a kifizetéseket a felek részére a legközelebbi napokban eszközöljék. A kifizetésekről az egyes halotti társulatok annak idején lapunk útján is értesíteni fogják a közönséget. — Tolvajlás a tanyák között. Két újabb tolvajlási esetet derített ki Bakos csendőrőrsparancsnok a napokban. Egyik a Kenéz Sándor csomorkányi útféli tanyáján történt. Zvara Mihály cseléd állandóan kukoricát, szénát, tyúkot, tojást, répát lopott Juhász Ferenc és Tóth Julianna részére. Kisült később, hogy Tóth Julianna járt a lopott dolgokért, de a Kenéz Sándor gazda biztatta rá, hogy vihet, ami tetszik, mert vele régebben benső, jó ismeretséget tartott, sőt barátságának zálogául a Borsodi István szép tajtékpipáját is Tóth Juliannának, illetve férjének ajándékozta a fiatal gazda. Az ügyet a csendőrség átadta a rendőrségnek, illetve a kir. járásbíróságnak. A másik lopást Mészáross. követte el, aki Nyikos Lajos gazdától apróbb gazdasági eszközt tolvajok. Elismerte Mészáros a lopást, de védekezésül azt adja elő, hogy őt meg a gazdája lopta meg, tehát ne csak a szegényt, hanem a gazdag tolvajokat is büntessék. — Csúnya hírek szállingóznak a tanyák világából. — Külterületi mulatság. A belső erzsébeti olvasó egyesület folyó évi április hó 13-án, azaz húsvét másodnapján délután az iskola udvarán, fedett sátor alatt, jótékonyczélű táncvigalmat rendez, melynek tiszta jövedelme egyfelől az egylet könyvtára, másfelől a szegény tanulók segélyezésére fog fordíttatni. Belépti díj személyenkint férfiaknak 80, nőknek 60 fillér. Kezdete délután 5 órakor. Ízletes ételek é s italokról, valamint jó zenéről gondoskodva van. — március 31.