Vásárhelyi Hiradó, 1903. április (4. évfolyam, 78-103. szám)

1903-04-01 / 78. szám

2­78. szám. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 1903. április 1 köztük Fekete Márton és dr. Szegedi Kálmán azt vitatták, hogy a „Magyar Szó“ protestáns ize nem egyébb, mint üzlet s még ez ideig nem állotta ki a tűz­­próbát, hogy vajon­ megérdem­­li-e, miszerint az ország legna­gyobb egyházmegyéje ilyen mó­don erkölcsileg támogasson. A szavazás eredménye az lett, hogy az egyházmegye elhatá­rozta, miszerint a „Magyar Szó" részvényeiből egyet jegyez. Ezután még a békési főgym­­náziumi tanári karának fizetés­rendezése kérdésében hoztak ha­tározatot, mely után az elnök a közgyűlés folytatását holnapra halasztotta. Dankó Pista. A magyar nóta­költésnek nagy gyásza van. A leghivatottabb, a legkiválóbb, a legtermékenyebb dalköltő, Dankó Pista, hosszú szenvedés után megtért oda, ahol zengőbbek a dalok. Naturalista cigánymuzsikus volt,, akinek a szívében ott zengett a bűbájos magyar nóták egész áradata. Ci­­kornyátlan, szívből fakadt, magyar szívig érő egyszerű dalait ének­lik országszerte, gyönyörködnek bennük évek óta s ha a szerző­jére talán nem is gondolt senki, az ő lelkének érzései vertek visz­­hangot a szívekben, a poéta-ci­gány lelke ihlette meg a szive­ket. Dankó Pista mint hegedűs, nem volt kiváló. A szegedi írók, új­ságírók érdeme, Pósa Lajosné s a többieké, hogy ez az istenadta nagy tehetség nem züllött el az ismeretlenség sötétjében. A gyö­nyörű melódiákhoz is Pósa La­jos írta az első szövegeket s ő hozta magával Budapestre a nóta költőt. Már országszerte éneklik Dankó első dalait, a Dorozsmai szélmalmot, a Vásárhelyi Béla cigányt, a Rám sem nézett kez­detű dalt, amikor még senki sem ismerte a­z épséges magyar da­lok szerzőjének a nevét és csak amikor száz magyar dala meg­jelent, akkor lett országosan is­mertté neve. Dankó Pistát szüle­tése óta üldözte a betegség. Tö­rékeny, gyönge szervez­­ű­ ember volt, akinek fiatalsága a muzsi­kus-cigányság kese­rés robotjá­ban telt el. Utolsó dala, amely szárnyra kelt s bejárta az egész országot, mintha ő A közeli el­­múlását jelentette volna be : Ehözött a hegedűm, nem akar szólani . . . Dankó Pista vasárnap délelőtt negyedtízkor halt meg Pauler-u. 2. sz. a. lakásán. Tüdőbaj kí­nozta, amely ellen hasztalan küz­dött Wlassics Gyula kultuszmi­niszter és író-barátai segítségével ismételten lent járt Sars-Remoban, de sorvasztó betegségéből nem tudott kilábalni. A múlt év vé­gén annyira rosszul lett, hogy novemberben ágyba kellett fe­küdnie és azóta élete csöndes haldoklás volt. Életrajzi adatait a következők­ben adjuk. Dankó Pista cigány népdal­­költő Szegeden született 1858-ban. Itt ismerkedett meg Pósa Lajos­sal, akinek népdalait ő zenésítette meg. Közkézen forgó dalainak száma több százra meg. Ő nyerte meg 305 pályázó közt az Uj Idők népdal-pályázatát. 1898-ban Ci­gányszerelem­ címmel népszín­műve került színre az óbudai Kisfalu­dy-szinházban. Szeged város tanácsa elhatározta, hogy fedezi Dankó Pista haza­szállításának költségeit s a teme­tésen testületileg jelenik meg.­­A holttest kedden éjjel érkezett Sze­gedre. A hatóság Tömörkény Ist­ván városi könyvtárost küldte Buda­pestre, hogy gondoskodjék a te­tem hazaszállításáról. A temetés szerdán délután 3 órakor lesz. Az egyházi szertartást a közművelő­dési palota előtt Varga­ Fererenc apátplébános fogja végezni fényes segédlettel. A búcsúztatót Tömör­kényi István fogja mondani. A temetői bizottság ingyen díszsír­helyet ad az elhunyt művésznek. A temetésen az összes szegedi cigányzenekarok fognak játszani. A gyászházban ott járt a sze­gedi Dugonics-társaság küldött­sége és gyönyörű koszorút tett le a koporsóra. A gyászoló rokonsággal meg­állapodtak a szegediek, akik kép­viselőjük, Poh­ner Jenő és Tömör­kény István vezetésével mentek el a fővárosba. HÍREK tiltakozó népgyűlés. Végre megmozdult a mi népünk is. Az országból rendre mennek fel a kül­döttségek az országgyűlés elnökéhez, hogy a katonai terhek emelése ellen tilta­kozó feliratokat neki átad­ják. Az egész ország megmoz­dult. Mintha a nemzet ön­tudatra ébredt volna, olyan ez a mozgalom. Az ellenzék küzdelmét támogatják a tör­vényhatóságok, városok és községek egyaránt. Eddig még nem találkozott egyet­len egy város se, mely a kormánynak a benyújtott katonai javaslatokért bizal­mat szavazott volna. A kér­vények és küldöttségek azon­ban napról-napra szaporod­nak. Nem maradhat el a mi városunk színm­agyar népe sem e mozgalomtól. Ott, a­hol a hazafias érzés nem veszett ki, nem lehet ölbe­dugott kezekkel nézni az országos mozgalmat. A mi városunk is tartozik köteles­ségét teljesíteni. A helybeli mozgalmat a tiltakozó nép­gyűlés és egy nagyobb küldöttség össze­­toborzása iránt a független­ségi párt kezdeményezte. A tiltakozó népgyűlés, mint érte­sült­ünk, vasárnap, áp­rilis hó­t-én délelül­ tíz órakor lesz. Legyen ott mindenki, a kinek keblében magyar szív dobog s a ki a katonai ter­hek emelését nem óhajtja. — Isteni tiszteletek a tanyák közt. Április hónapban a város külterületén a következő helyeken tartanik református isteni tisztelet: ápr 13-án d. e. Kis-pusztán, Puszta­ feketehalmon husvét első napján délelőtt Rácuton, d. u. Gorzsán. Husvét második napján, d. e. Belső-Erzsébeten, Hatabla­kon, Külső­szerháton, Leién. Ápr. 17. d. e. Kispusztán, Kopáncson, d. u. Leién. Ápr. 26. d. e. Mártély­­feketehalmon, Belső-Erzsébeten, Kis­pusztán, d. u. Tégláson. Ezen isteni tiszteletekre, melyek délelőtt 9, délután 3 órakor kezdődnek, egyházunk ezen az uton is meg­hívja híveinket. — Napidijas kinevezés. Ju­hász Mihály kir. tanácsnok, pol­gármester az árvaszékhez napi­­dijasnak Forgács Sándort nevezte ki. Az uj napidijas kinevezését az tette szükségessé, hogy az árva­­széknél a számonkérőszék azt ta­pasztalta, miszerint késedelmes az elintézés és kevés a munkaerő.­­ Tanulmány után, Kolozs­­megye törvényhatósága a Kolozs­­megyében felépítendő munkásla­kások ügyében tanulmányútra kül­dötte dr. Paplik Sándor megyei aljegyzőt, aki a mai napon érke­zett városunkba. — Új egylet. A helybeli ital­mérők és vendéglősök körében mozgalom indult meg, hogy ér­dekeik megvédése végett egyle­tet alakítsanak. Az egyletbe való belépésüket már eddig körülbelől húszan bejelentették. — Tánciskola a Vigadóban. Braun Soma tánctanító a nyári hónapokban délutánonként a Vi­gadó nagytermében tánctanfolya­mot akar rendezni a tanácstól öt hónapra bérbe szándékozik ki­venni a Vigadó nagytermét. Ez­iránt kérvényt adott be a tanács­hoz. — Széttépett kötelezvény. Telky Bálint hódmezővásárhelyi lakos 600 koronával tartozott só­gorának, Fülöp Károlynak. Tesky erről a tartozásról kötelezvényt is adott sógorának. Időközben Tesky elhalt s ekkor Fülöp követelte sógornőjétől, özvegy Teskyné Sarló Jusztinától a tartozás kiegyenlíté­sét. Teskyné azonban hallani sem akart erről, sőt mikor Fülöp a férje által aláírt kötelezvényt föl­mutatta neki, a nyel­ves asszony kikapta kezéből az okiratot és darabokra tépte. Fülöp följelenté­sére az ügyészség Teskyné ellen magánokirat - hamisítás büntette miatt emelt vádat s ügyét tegnap tárgyalta a szegedi törvényszék I. büntető tanácsa. A bíróság a bizonyítás befejezése után Telky­­nét bűnösnek mondta ki s ennek alapján 15 napi fogházra átvál­toztatható 400 korona pénzbünte­tésre ítélte. Az ítélet jogerős.­­ Gondatlan építők, Szabó Mihály és Koncz Pál kunvásár­­helyi építők állottak tegnap a bírák előtt. Az épitők bűne az volt, hogy a hivatásukkal járó kötelességet elmulasztották s en­nek következtében egy embert fosztottak meg testi épségétől. Az épitők elvállalták a hunvásárhelyi Desits-féle ház átalakítását. A pinceboltozat lebontásánál elmu­lasztották a szükséges állványok felállítását s a bontás felügyele­tével is Bagi Lajos kőművest bíz­ták meg. A mulasztások folytán a pinceboltozat beomlott és maga alá temette Égető János napszá­most, akinek a téglák eltörték a ballábát. A kir. ügyészség úgy a két építő, mint Bagi ellen a btkv. 310. §-ába ütköző gondatlanság­ból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat s ügyük­ben a bíróság nem ju­t össze ha­­tározathozatalra. A vádlottak kép­viseletében Békey Nándor dr. je­lent meg. Ítélethozatalra azonban nem került a sor, mert a bizo­nyítás folyamán igazolást nyert, hogy vádlottak részéről nem for­gott fenn mulasztás s a szeren­csétlenséget Égető gondatlansága idézte elő és igy az ügyész el­ejtette a vádat. — Vizsgák az épitő­iparos­­iskoláában. A szegedi m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolá­val kapcsolatos építő­ipari tanfo­lyamon március hó 28—30-án tartattak meg a záróvizsgálatok. Ugyanakkor nyertek kőműves, ács és kőfaragó mesterség önálló gya­korlására képesítést: Bodrogi Sán­dor, Csánky Mihály kunvásárhelyi végzett növendékek. — Halotti társulatok. A vá­rosi tanács szombati ülésén intéz­kedett, hogy azoknak a halotti társulatoknak elnökségei, melyek-k­nek felosztási tervezését a m­in­isz­ter jóváhagyta, a kifizetéseket a felek részére a legközelebbi na­pokban eszközöljék. A kifizetések­ről az egyes halotti társulatok an­nak idején lapunk útján is érte­síteni fogják a közönséget. — Tolvajlás a tanyák kö­zött. Két újabb tolvajlási esetet derített ki Bakos csendőrőrspa­­rancsnok a napokban. Egyik a Kenéz Sándor csomorkányi útféli tanyáján történt. Zvara Mihály cseléd állandóan kukoricát, szé­nát, tyúkot, tojást, répát lopott Juhász Ferenc és Tóth Julianna részére. Kisült később, hogy Tóth Julianna járt a lopott dolgokért, de a Kenéz Sándor gazda biztatta rá, hogy vihet, ami tetszik, mert vele régebben benső, jó ismeret­séget tartott, sőt barátságának zálogául a Borsodi István szép tajtékpipáját is Tóth Juliannának, illetve férjének ajándékozta a fia­tal gazda. Az ügyet a csendőrség átadta a rendőrségnek, illetve a kir. járásbíróságnak.­­ A másik lopást Mészáros­s. követte el, aki Nyikos Lajos gazdától apróbb gazdasági eszközt tolvajok­. Elis­merte Mészáros a lopást, de vé­dekezésül azt adja elő, hogy őt meg a gazdája lopta meg, tehát ne csak a szegényt, hanem a gaz­dag tolvajokat is büntessék. — Csúnya hírek szállingóznak a ta­nyák világából. — Külterületi mulatság. A belső erzsébeti olvasó egyesület folyó évi április hó 13-án, azaz húsvét másodnapján délután az iskola udvarán, fedett sátor alatt, jótékonyczélű táncvigalm­at rendez, melynek tiszta jövedelme egyfelől az egylet könyvtára, másfelől a szegény tanulók segélyezésére fog fordíttatni. Belépti­ díj személyen­­kint férfiaknak 80, nőknek 60 fillér. Kezdete délután 5 órakor. Ízletes ételek é s italokról, vala­mint jó zenéről gondoskodva van. — március 31.

Next