Vásárhelyi Hiradó, 1903. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1903-07-01 / 156. szám

1903. julius 1 VÁSÁRHELYI HÍRADÓ különösen az emberekre nézve, ennél fogva felhívja a rendőrség a város közönségét, miként tekin­tettel azon veszélyre, mely a be­tegség terjedéséből származhatik, hogy az ebein mutatkozó betege­­dést bejelenteni szoros kötelessé­gének ismerje, mert tapasztalt mu­lasztás esetén a törvény teljes szi­gorával büntettetnek meg a törvény ellen vétők. — Kirándulás a székely­földre. Mint már említettük, a szegedi székely társaság tagjai ki­rándulást terveznek a székelyföldre s a mi közönségünket is csatla­kozásra szólították fel. Most már a részletes úti tervet is köztik. E szerint az egész utazás júl 15 én délben kezdődik, mikor is a tár­saság N. Váradra s Kolozsváron át először is Brassóba utaznék s vasúton vagy kocsin bejárná a székelyföld legnevezetebb s leg­szebb helyeit s 11 nap múlva jutna haza. Az egész út költsége 123 koronára menne, amely egyáltalá­ban nem sok, ha meggondoljuk, hogy ez útban az ország legszebb vidékeit láthatják meg a résztve­vők. Felhívjuk tehát mindazokat, akik az utazásban résztvenni óhaj­tanak, hogy e szándékukat minél előbb szíveskedjenek közölni dr. Imre Lajos ideigl. elnökkel, vagy Simon Vince titkárral. — Munkásokat keresnek. Bécsbe patakszabályozási mun­kálatokra 100 kubikos munkást keresnek. A munkabér 36 fillér köbméterenkint. Jelentkezhetni le­het Prehoffer István munkás­­közvetitőnél. — Selyemtenyésztők figyel­mébe. A helybeli selyemtenyész­­tőket azzal ijesztgetik, hogy nem jó fajú hernyókat kaptak az igaz­gatóságtól, a­melyek nem is fog­nak bekötni. Ez a körülmény a selyemtenyésztőket ha igaz volna, joggal elkedvetleníthetné. Tudo­mására hozatik a közönségnek, hogy a m. kir. országos selyem­tenyésztési felügyelőség csak gór­­csövileg megvizsgált és egész­ségesnek talált petéket oszt szét. — Szocialisták gyűlése. Va­sárnap délután a Szabadság téren a szocialisták a Károlyi-féle ura­dalom megvétele ügyében gyűlést tartottak, amelyen a rendőrség részéről Szathmáry Tihamér al­­kapitány volt jelen. A gyűlés za­jos volt, a­mennyiben Bánfy La­jos a gyűlés szónoka nagyon le­­csepülte Keresztes Mihály elv­társat. Sőt beszédében az újon­nan kinevezett kormányelnök el­len is olyan kifejezésekre ragad­tatta magát, a­melyeket a jelen­levő tisztviselő szükségesnek tar­tott az ügyészségnek feljelenteni megtorlás végett. — Ebmarás. Földesi Sándor külterületi lakost Szikáncson egy veszett gyanús eb megmarta. A sebesült embert mai napon fel­­szállitották Budapestre a Pasteur intézetbe. — Székelyföldi gyógyvizek. A helybeli orvos-szövetség által gyógyító hatásuknál fogva ter­jesztésre ajánlott székely-vizek, mint a málnási „Mária“ , bodoki „Mathild“ forrás-vize s az elő­­pataki viz, már mind kaphatók nálunk a gyógyszertárakban. — Meghívó. A békésbánáti ev. reform, egyházmegyei tanító­­egyesület Hódmezővásárhelyen f. évi július hó 2-án délelőtt 9 óra­kor a reform, egyház tanácstermé­ben tartja alakuló közgyűlését, melyre az egyházmegye összes tanítóit, mint az egyesület rendes tagjai, úgy­szintén a tanügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivat­nak. Hódmezővásárhely, 1903. jú­nius hó 6-án. Az előkészítő bi­zottság nevében: Nagy Gábor, jegyző: Császár Péter, elnök. A gyűlés tárgyai: 1. Az előkészítő bizottság jelentése. 2. Megalaku­lás. 3. Ev. reform, népiskolai val­lásoktatásunk. Előadó: Jámbor La­jos békési tanító. 4. Egyházi tör­vényeink és a tanítók helyzete. Előadó: Balogh János gyulai ta­nító. 5. A tanítók anyagi helyzete. Előadó: Lázár István fagyarmati tanító. Péter király. — Az Ünnepnapok után. — Róma, június 30. A Tribuna belgrádi tudósítója jelenti, hogy Péter király titkárá­tól tudja, miszerint Szerbia a királygyilkosság tárgyában a kül­földi államok beavatkozását a le­hető leghatározottabb formában vissza fogja utasítani. Belgrád, június 30. Tegnap ki­bocsátották a börtönökből azokat a bűnösöket, akik amnesztiát kap­tak. Ezek között vannak a csa­­báczi pacs részesei is, Alavan­­ticscsal együtt. Tegnap beszéltem avval az Eckstein nevű halász­­szal, aki Alavanticsot Mitrovicából Csabáéra szállította csolnakon s akit e miatt 5 esztendei börtönre ítéltek, a­miből egy évet ki is töltött Ez a halász azt mondja, hogy a rendőrség három hónapig kínozta, mert nem akart hamis vallomási jegyzőkönyveket aláírni. Belgrád, június 29. A város­ban hire jár, hogy a diplomá­ciai és a konzuli testületben vál­tozások lesznek. A szkupcsina még két napig marad együtt, hogy a különböző formalitásokat még elintézze. Az új választások szept. 19-én lesznek. Belgrád, június 29. A király július hó elején körutat szándék­szik tenni az országban. Meg fogja látogatni Nis, Kragujevácz és Topola városokat. A királyt utazásában nem fogja egyik mi­niszter sem kisérni. Péter király gyermekei a görög szertartás sze­rinti Péter-Pál napján érkeznek Belgrádba Nenádovics dr. és Ar­zén herceg kíséretében. Belgrád, jún. 29. Péter király, mihelyt országa ügyeivel némileg megismerkedik és még mielőtt Szerbia belsejét meglátogatná, hir szerint látogatást óhajt tenni Bécsben és Szt.­Péterváron és mint mondják, már közelebb lé­péseket fog tenni ebben az irány­ban az illető udvaroknál, mert nagy súlyt helyez arra, hogy na­­gyobbszabású intézkedések meg­kezdése előtt Bécscsel és Szt.­­Pétervárral teljesen tisztázza hely­zetét. Anglia kivételével valamennyi nagyhatalom elismerte Péter ki­rályt, a többi államok közül pe­dig Görögország, Románia és Bul­gária. Feltűnést kelt Károly román király táviratának meleg hangja. Románia Szerbia felé megnyitotta a határt és az útlevél-kényszert további rendelkezésig beszüntette. Zendülés Horvátországban. — június 30. A horvátországi zendülések vé­res összeütközésre adtak okot e hó 26-án a nép és csendőrség között Kunovecen, Ludbreg mel­lett. A politikai hatóság feje a kiküldött gyalogság fejét felszólí­totta, hogy a zavargó tömeg közé lőjjön, de a parancsnok — hi­vatkozva a felsőbb parancsra, hogy csakis a végszükség esetén szabad a népre lőni — a fegy­ver használatát megtagadta. Erre a csendőrséget hívta fel a ható­ság feje a lövésre. A csendőrség lőtt is s ennek következménye gyanánt öt ember (köztük egy nő elesett), hét pedig veszedelmesen megsebesült. A sebesülteket a varasdi kórházba szállították s ott ápolják. A nép hangulata ez ese­mények következtében roppant in­gerült s még komolyabb zavar­gásoktól is lehet tartani. Úgy látszik, a község lelkésze is a néppel tart, mert a harangok félre­­veré­se csődítötte össze a parasz­tokat s a lelkész a legkomolyabb felhívásra sem volt hajlandó a népet lecsillapítani. Egy másik tudósítónk így írja le a kunoveci zendülést: A „Ma­gyarország “-ban jelzett statáriu­mot, a Ludbreg községben tör­tént nagymérvű zavargások kö­vetkeztében, a ludbregi kerület­ben tényleg kihirdették. A sta­tárium kihirdetését az egész ke­rületben nyugodtan fogadták, Ku­­novec község kivételével. Június 24-én a raszinyai jegyző, mely jegyzőséghez Kunovec község tartozik, hivatalosan publikálni akarta a statáriumot, de nagy el­lenszegülésre talált, úgy, hogy kénytelen volt visszavonulni, nem rendelkezvén a kellő fedezettel. Másnap Ludbreg szolgabirája je­lent meg a helyszínen 6 csend­őrrel és ulános lovassággal. En­nek hírére a nép vasvillákkal, csákánynyal jelent meg, hogy a statárium hivatalos kihirdetését megakadályozza. Mint hírlik, a nép félre lett vezetve, mert a statárium kihirdetésének fényében ő a magyaroknak való eladatását látta, amiért is a nép folyton azt hangoztatta: „Nem engedjük ma­gunkat a magyaroknak eladni !“ Hiába nyugtatta meg a szolga­biró, a népet, hogy az ő tényke­dése nem azt jelenti, hiába ma­gyarázta a statárium mibenlétét és hivatalos kihirdetésnek szüksé­gességét, a nép fenyegetve azt ordítozta, hogy ha ezt megteszi, rögtön agyonütik s csakugyan körülvették a szolgabirót, hogy fe­nyegetésüket beváltsák. Ebben a válságos helyzetben a szolgabiró a 6 csendőrnek tüzelni parancsolt, mire 4 csendőr a nép közé lőtt, kettő pedig a levegőbe. A lövé­sek után öt kunoveci paraszt rög­tön meghalt 16 többé-kevésbbé megsebesült, kiket a varasdi kór­házba szállítottak. Erre a tömeg engedett s a szolgabiró teljesít­hette hivatalos ténykedését. A to­vábbi rendelet értelmében Kuno­vec község házaiban egész éj­szaka világítani kellett. Ezen éj­szakán körülbelől 70 zavargót megvasalva Varasdra szállítottak. Zágrábból jelentik: A vidékről tegnap véres zavargásokról érkez­tek hírek. Varasdon összevereke­dett a katonaság a parasztokkal, akik meg akarták ostromolni a bör­tönépületet, hogy a ludbregi zen­dülés alkalmával letartóztatott pa­rasztokat kiszabadítsák. Mindkét részen voltak halottak és sebesül­tek. Ludbregen a statárium mel­lett is zavargás volt. Kaproncáról azt jelentik, hogy a zendülők el­pusztították a börtönépületet és két vasúti hivatalnokot veszedel­mesen megsebesítettek. A gyors­vonatot, amely rendesen éjfélkor szokott elindulni, ma csak reggel hat órakor tudták elindítani. Teg­nap délelőtt a rend helyreállítása végett a 27. gyalogezrednek egy zászlóalja érkezett oda Schmidt őrnagy vezetésével. Péter király népszerűsége napról­­napra nő. Délelőtt részt vett a rek­viemen és azután bejárta az egész várost, még pedig nagyrészt gya­log. Belgrád, június 30. A királynak biztonságát célzó, eddig szokás­ban volt óvintézkedéseket az ut­cán és a templomban teljesen megszüntették, ami nagy megelé­gedést keltett a lakosság körében. A hivatalos lap belügyminisz­teri utasítást közöl, amelyben a belügyminiszter felszólítja a kerü­leti elöljárókat, hogy a holnap tar­tandó községi választások alkal­mából szigorúan ügyeljenek a pol­gárok alkotmányos jogainak min­den megsértését büntessék. Konstantinápoly, június 29. Pé­ter király táviratilag közölte a szultánnal trónralépését. A szultán szíves szavakkal válaszolt. Bel­grádi utasításra Gruics tábornok és szerb követ nem távozik Kon­stantinápolyból és további intéz­kedéséig ott marad. 156. szám. 3 Vásárhely titkai, A káncsálok. (Folytatás.) — Tudja mit barátom, szólt a molnárhoz annak vállát veregetve, — fogjunk kezet e dologban, eléggé érdekes, kutassuk együtt a gyilkost. A molnár készséggel fogadta el az ajánlatot s azzal az órával a legnagyobb apparátussal kez­dődött el a rémes gyilkosság tettesének a nyomozása. * A rémes éjszaka óta két hónap telt el. A széthasított fejű asszonyt óriási részvétel mellett elföldelték. Te­metésén könnyeket fakasztó han­gon beszélt a kálvinista legátus és átkot mondott a gaz gyilkos fejére, aki talán a hallgatók közt van épen a temetésen. Az öreg malmos, meg a biz­tos figyelték a népet, de senkin semmi gyanúsat nem vettek észre. Egy darabig keresték a gyil­kost, de sehol semmi nyoma nem mutatkozott, pedig a két ember rendkívüli igyekezettel, buzgalom­mal látott a nyomozáshoz. Két hónap alatt azonban elsi­mult minden. A szerencsétlen asszony sírját belepte a hó s a Fehérvári udvar

Next