Vásárhelyi Hiradó, 1904. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1904-02-02 / 26. szám

kétáinak fényét. A jégtükör úgy nyüzsgött a rajta iramló sokada­­lomtól, akárcsak valamely óriási bálterem parkettje. Valósággal bál volt ez a jégen; a közönség ugyanaz az előkelő közönség, csakhogy míg a táncot tízfelé, tíz bálterem­ben is járják, az egész szegedi közönség itt egyszerre jelent meg. A zenét a 46 ik gyalogezred ze­nekara szolgáltatta. A verseny pontban délután 4 órakor kezdő­dött. A s­íverseny első díját Pick Lajos (aranyérem), második díjat Ortner Sándor, (ezüstérem) nyerte el. A párosversenyben elsők let­tek Molnár Juliska és Matusko­­vich János, (egy-egy aranyém), Brechner Margit és Kormos Béla a második díjt nyerték (egy-egy ezüstérem), Pick Lajos és Pick Margit bronzérmet kaptak. Mű­­korcsolyázásban első lett Konrád Alajos (aranyérem), második Pick Lajos (ezüstérem). Végül pedig egy Bauer Ervin nevű kis­fiú di­cséretet nyert rendkívül ügyes korcsolyázásért. A díjakat Muskó Margit úrhölgy, a szegedi jégki­rálynő osztotta ki a nyerteseknek. Az ünnep a Rákóczi-indulóval fe­jeződött be. Legalább 10,000 né­zője volt a jégünnepnek, amely rendkívül érdekes látnivalót nyúj­tott. — Táncingalom. A hódme­zővásárhelyi szarvasjószág keres­kedők 1904. február hó 7 én Francziszti Mádon vendéglőjében részben a helybeli szegény-alap javára jótékonycélu zártkörű tánc­­vigalmat rendeznek. Bár kezdete este 6 órakor. Belépő­dij szemé­lyenként 1 korona, kisérő nem fizet. Felülfizetések köszönettel fo­gadtatnak és hírlapilag nyugtáz­tatnak, egész kategórikus föllépése. Japánra veszedelem volt a döntés további halogatása, mert még néhány hét és Oroszország utólérhette volna hadi készenlét dolgában. Viszont Japán energikus föllé­pése annyira ingerelte az orosz diplomáciát, hogy a nyílt, határo­zott színvallás el nem maradha­tott. Ennek hatása alatt Japán, hír szerint, már meg is kezdte a mozgósítást, jobban mondva, már mozgósított csapatainak útnak in­­dítását. Sőt elhangzottak már az első ágyúlövések is. Egy japáni hadi­hajó háromszor ellőtt egy orosz hajó fölött és megállásra kény­­szerítette. A nemzetközi jog sze­rint minden hadihajónak joga van a neki gyanúsnak tetsző és a kö­teles üdvözlést elmulasztó hajót megállítani, átvizsgálni és szükség esetén fegyveres erőt is alkalmazni. Ezzel a joggal azonban békeidő­ben hadihajók nem szoktak élni, kivéve, ha nemzetközi megbízás­sal bizonyos gyanús vidékek ellen­őrzésére vannak kiküldve. Hogy a japáni hadihajó mégis élt e jo­gával, sőt ilyen veszedelmes idő­ben és olyan kényes helyen, a­milyen Korea partvidéke, az erős gyanújel az orosz-japáni viszony teljes elmérgesedésére. Valóban, az összes hírek ma reménytelennek mutatják a hely­zetet s hacsak valami csoda nem történik, a háború közeli kitörése a helyzet mai képe szerint való­ban kikerülhetetlennek látszik. Ilyen csoda volna például, ha Oroszor­szág az utolsó pillan­atban enge­dékenységre szánná el magát. Ez az eshetőség azonban teljesen ki­zártnak tekinthető, nyomulásban van, ezeknek elő­­csapatai Atungba érkeztek. Tiencin, febr. 1. Koholtaknak nyilatkoztatják ki azon híreket, melyek Oroszország feleletét a japáni ultimátumra ellenséges in­dulatnak mondják. Hadüzenet elött. — A keletázsiai konfliktus. — — február 1. Mindenfelől érkező jelentések megdöbbentő határozottsággal ál­lítják előtérbe a háború kitörésé­nek közeli lehetőségét. Mindmeg­annyi megerősíti az utóbbi na­pok fenyegető híreit, amelyeket súlyossá és valószínűvé tett már az is, hogy az európai diplomá­ciának és a börzevilágnak más­kor oly gyorskészségű cáfolatai ezúttal teljesen elmaradtak. Az bizonyos volt eddig is, hogy az orosz-japáni kérdést, amely vi­lághatalmi probléma s amelyben a hatalmak mindegyikének érdeke szemben áll Oroszország érdeké­vel, másként, mint fegyverrel el­intézni nem lehet és e viszonyok minden ismerője előtt csak az volt a kérdés, mikor kerül a sor erre a fegyveres eldöntésre most-e, a közel­jövőben-e, vagy valami­kor később-e, hónapok, évek múlva. A naponta változó hírek között kivált a legutóbbi hetekben nem hiányzottak olyanok sem, ame­lyekből egy-egy pillanatra a fegy­veres döntés elhalasztására lehe­tett következtetni. Ami azonban a vérengzésnek csak kitolását és nem teljes kizárását jelentette. Most azonban úgy látszik teljes fordu­lat állt be a háború irányába. Oroszország ama taktikájának, a­melylyel tagadta háborús szándé­­­­kát és időnyerés végett elhúzta­ : halasztotta a nyílt, határozott vá­­­­laszadást, végét vetette Japán — . Az első ágyúlövések. London, január 30. Tiend­ből táviratozzák, hogy ott hire jár, hogy Japán hétfőn 450 ezer em­bert mozgósított. Csifuból jelen­tik, hogy egy japáni hadihajó háromszor rálőtt az „Algim­“ nevű orosz kereskedelmi hajó orra fe­lett. Az Argim Nagazakiből Dal­­­iba igyekezett. A dolog a cse­ni alpói kikötő előtt történt. Az orosz hajó kapitánya a megijedt utasok kérelmére megállította a hajót, de a japániak sem üldözték tovább. San­ Francisco, jan. 30. Keres­kedelmi hivatalnokok jelentik, hogy Japán és Oroszország szerződé­seket kötöttek Cincinatiban, Chica­góban, Omahában és Kansas City­ben nagymennyiségű marhahús szállítása iránt. A Nippon Jusen Kaisa gőzhajótársaság idevaló ügy­nökének jelentik, hogy a japáni kormány e társaság négy leggyor­sabb gőzösét megszerezte a vég­ből, hogy segédcirkálókká átala­kítsa. London, február 1. Cifyból je­lentik: Japán mozgósította hajó­hadát, továbbá titkos mozgósítási parancs lett az első hadsereg tar­talékának kiadva. A többi tarta­lékok utasítást kaptak, hogy min­­­­den percben készek legyenek a bevonulásra. Tokió, febr. 1. Tokióban nyolc óra hosszát tartó minisztertanács volt a miniszterelnök lakásán.­­ Hírlik, hogy Chilli alkirálya uta­sítást adott 20,000 fegyver bevá­sárlására. Megerősítik azon hírt,­­ hogy két orosz ezred több fontos­­ stratégiai pont megszállására elő-­­ Hírek mindenfelől. Mezőgazdasági háziipari kurzusok. Ez idő szerint az or­szág háromszázötven községében népies mezőgazdasági háziipari kurzus indult. A kurzusoknak az a céljuk, hogy a földmivelőket olyan iparcikkek készítésére meg­tanítsák, amelyeket a gazdasá­gokban használnak. A kurzusokra 15.740 ember jelentkezett, akik ko­sár- és seprűkötéssel, szalma-, gyékény- és sásfonással, faragó­­munkával, méhkas, gyümölcs­csomagoló ládák, gazdasági és kerti eszközök készítését tanulják el. Tallián földm­ivelésügyi mi­niszter kiváló figyelmet fordítt ki arra, hogy a székelyföld azon vi­dékein, a­hol a nyersanyag köny­­nyen beszerezhető, a nép töme­gesebben srít­i rá magát a házi­ipari munkára, így a székelyföl­dön Bitfa, Sárafalva, Hosszuasszó, Zsitva, Zagor, Somosd, Szent- Agota, Szent László, Paratény, Margonda, Mártonhegy, Tóbiás, S.-Keresztur, Szzentmihály és Szí- Király községekben rendeznek házi­ipari kurzusokat. Batyubál. Az orosházi gépész és cséplőiparosok szakegylete, f. évi február 16 án azaz húshagyó kedden zártkörű batyubálat ren­dez a „Polgári olvasókör“ he­lyiségében. A zenét Lakatos Zol­tán zenekara szolgáltatja, kezdete este 7 órakor. Temetés: Keller Lajos mind­szenti plébánost szombat délelőtt helyezték örök nyugalomra óriási résztvevő közönség jelenlétében. A temetésre direkte leutazott Pal- Savicini Sándor őrgróf is; a plé­bánost, akinek 22 évi szolgálata után egy fillérje se maradt, az őrgróf költségén temették el. Vásár. Szegeden február hó 10-től 26-ig tartják meg az or­szágos vásárt. A szegedi vásárra vészmentes helyről mindenféle ál­lat felhajtható. 1904. kedd február 2. t­áviratok. — Saját tudósítónktól. — Budapest, február 1. Az Erdélyi-féle borozóban bos­­nyák ezredbeli tisztek összevag­daltak egy Tévay nevű magán­hivatalnokot, mert állítólag a ve­lük levő hölgyekkel szemben ki­­hivólag viselkedett. A borozó többi asztalainál mulató közön­ség a verekedés zajára az utcára menekült, csakhamar nagy em­bertömeg sereglett össze a korcs­mahelyiség előtt­­. „Le kell ütni, lámpavasra velük“ kiáltá­sokkal döngetni kezdték a korcs­mahelyiség utcai ajtaját, melyet időközben a bent rekedt tisztek elbarikádíroztak, hogy időt nyerve a vendéglő helyiség hátsó ajtóin a fenyegető népdüh elől mene­külhessenek. Úgy a katonai mint a polgári hatóság részéről eré­lyes nyomozás indult meg az ügy felderítésére. Közgazdaság. Budapesti gabonatőzsde. Budapest, febr. 1. Határidő üzlet. Az árak változatlanok. Délután 4 és fél órakor a követke­zők voltak a záró-árfolyamok: 1904. áprilisi búza 7-86 1904. áprilisi rozs 6-58 1904. áprilisi zab 5‘50 1904. májusi tengeri 5’31 „Vásárhelyi Híradó“ nyomdájából. REGÉNYCSARNOK. & remete-király. Irta .• (Folytatás) A közeli oszlop mellett egy korosabb férfi áll, ki már jó da­rab idő óta szemmel tartja őt. Most, hogy kissé meglebbenté fátyolát, meglátta arcát s megle­pődött mozdulatot tett. Arca hirtelen elkomolyodott s nehéz fohász röppent el njakán. A fátyolos hölgy hirtelen össze­szedte magát, még egy rövid imát mondott s elhagyta a templomot. Az oszlop mellett álló úr utána indult. Az utcán azután el is érte. „Jó estét, bárókisasszony!“ mondá. „Annyira siet, hogy öreg barátját észre sem veszi ?“ A fátyolba burkolt hölgy a megszólalásra összerezzent. De ijedtsége csakhamar lecsillapodott. „Ah ön ez marchese ur?“ mondá. „Valóban, örvendek, hogy a véletlen utamba hozta önt.“ „Talán van valami mondani valója Walpurga ?“ „Még pedig igen fontos!“ „Akkor engedje meg, hogy el­kísérhessem Folytatták útjukat befelé a vá­rosba. „Én is örvendek,“ szólt a mar­chese, „hogy még egyszer talál­koztam önnnel.“ A fájdalmas hang, melylyel ezt mondta, feltűnt Walpurgának. „Miért mondja: „még egyszer? kérdé meglepetve. „Életünk Isten kezében van. Senki sem tudja, mit hoz a hol­nap. Ma még élünk, holnap már meg lehetünk halva!“ „Walpurga, még mit sem tudva a párbajról, meglepetéssel hallotta e szókat. Még így soha sem be­szélt a marchese! Mi lehet oka ennek ? „Ön m­a oly kislelkű!“ mondá. „Lássa nekem, sokkal több el­szenvedni valóm van, mint ön­nek . . .“ „Hagyja el, kisasszony! A sors eleget mért mindegyikünkre. De hagyjuk most az én bajaimat. Jobban szomorít az, hogy ma könnyezni láttam. Mi ennek az oka ?“ Walpurga zavartan sütötte le szemeit. A marchese folytatá: „Legyen bizalommal irántam, Walpurga. Ön jól tudja, mily ön­zetlen barátsággal viseltetem irá­nyában. Tárja ki előttem szívét, meglássa, meg fog könnyebbülni. Egyébiránt, mit akart mondani ?“ (Folytatása következik.)­ ­

Next