Vásárhelyi Hiradó, 1904. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1904-02-02 / 26. szám
kétáinak fényét. A jégtükör úgy nyüzsgött a rajta iramló sokadalomtól, akárcsak valamely óriási bálterem parkettje. Valósággal bál volt ez a jégen; a közönség ugyanaz az előkelő közönség, csakhogy míg a táncot tízfelé, tíz bálteremben is járják, az egész szegedi közönség itt egyszerre jelent meg. A zenét a 46 ik gyalogezred zenekara szolgáltatta. A verseny pontban délután 4 órakor kezdődött. A síverseny első díját Pick Lajos (aranyérem), második díjat Ortner Sándor, (ezüstérem) nyerte el. A párosversenyben elsők lettek Molnár Juliska és Matuskovich János, (egy-egy aranyém), Brechner Margit és Kormos Béla a második díjt nyerték (egy-egy ezüstérem), Pick Lajos és Pick Margit bronzérmet kaptak. Műkorcsolyázásban első lett Konrád Alajos (aranyérem), második Pick Lajos (ezüstérem). Végül pedig egy Bauer Ervin nevű kisfiú dicséretet nyert rendkívül ügyes korcsolyázásért. A díjakat Muskó Margit úrhölgy, a szegedi jégkirálynő osztotta ki a nyerteseknek. Az ünnep a Rákóczi-indulóval fejeződött be. Legalább 10,000 nézője volt a jégünnepnek, amely rendkívül érdekes látnivalót nyújtott. — Táncingalom. A hódmezővásárhelyi szarvasjószág kereskedők 1904. február hó 7 én Francziszti Mádon vendéglőjében részben a helybeli szegény-alap javára jótékonycélu zártkörű táncvigalmat rendeznek. Bár kezdete este 6 órakor. Belépődij személyenként 1 korona, kisérő nem fizet. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak, egész kategórikus föllépése. Japánra veszedelem volt a döntés további halogatása, mert még néhány hét és Oroszország utólérhette volna hadi készenlét dolgában. Viszont Japán energikus föllépése annyira ingerelte az orosz diplomáciát, hogy a nyílt, határozott színvallás el nem maradhatott. Ennek hatása alatt Japán, hír szerint, már meg is kezdte a mozgósítást, jobban mondva, már mozgósított csapatainak útnak indítását. Sőt elhangzottak már az első ágyúlövések is. Egy japáni hadihajó háromszor ellőtt egy orosz hajó fölött és megállásra kényszerítette. A nemzetközi jog szerint minden hadihajónak joga van a neki gyanúsnak tetsző és a köteles üdvözlést elmulasztó hajót megállítani, átvizsgálni és szükség esetén fegyveres erőt is alkalmazni. Ezzel a joggal azonban békeidőben hadihajók nem szoktak élni, kivéve, ha nemzetközi megbízással bizonyos gyanús vidékek ellenőrzésére vannak kiküldve. Hogy a japáni hadihajó mégis élt e jogával, sőt ilyen veszedelmes időben és olyan kényes helyen, amilyen Korea partvidéke, az erős gyanújel az orosz-japáni viszony teljes elmérgesedésére. Valóban, az összes hírek ma reménytelennek mutatják a helyzetet s hacsak valami csoda nem történik, a háború közeli kitörése a helyzet mai képe szerint valóban kikerülhetetlennek látszik. Ilyen csoda volna például, ha Oroszország az utolsó pillanatban engedékenységre szánná el magát. Ez az eshetőség azonban teljesen kizártnak tekinthető, nyomulásban van, ezeknek előcsapatai Atungba érkeztek. Tiencin, febr. 1. Koholtaknak nyilatkoztatják ki azon híreket, melyek Oroszország feleletét a japáni ultimátumra ellenséges indulatnak mondják. Hadüzenet elött. — A keletázsiai konfliktus. — — február 1. Mindenfelől érkező jelentések megdöbbentő határozottsággal állítják előtérbe a háború kitörésének közeli lehetőségét. Mindmegannyi megerősíti az utóbbi napok fenyegető híreit, amelyeket súlyossá és valószínűvé tett már az is, hogy az európai diplomáciának és a börzevilágnak máskor oly gyorskészségű cáfolatai ezúttal teljesen elmaradtak. Az bizonyos volt eddig is, hogy az orosz-japáni kérdést, amely világhatalmi probléma s amelyben a hatalmak mindegyikének érdeke szemben áll Oroszország érdekével, másként, mint fegyverrel elintézni nem lehet és e viszonyok minden ismerője előtt csak az volt a kérdés, mikor kerül a sor erre a fegyveres eldöntésre most-e, a közeljövőben-e, vagy valamikor később-e, hónapok, évek múlva. A naponta változó hírek között kivált a legutóbbi hetekben nem hiányzottak olyanok sem, amelyekből egy-egy pillanatra a fegyveres döntés elhalasztására lehetett következtetni. Ami azonban a vérengzésnek csak kitolását és nem teljes kizárását jelentette. Most azonban úgy látszik teljes fordulat állt be a háború irányába. Oroszország ama taktikájának, amelylyel tagadta háborús szándékát és időnyerés végett elhúzta : halasztotta a nyílt, határozott válaszadást, végét vetette Japán — . Az első ágyúlövések. London, január 30. Tiendből táviratozzák, hogy ott hire jár, hogy Japán hétfőn 450 ezer embert mozgósított. Csifuból jelentik, hogy egy japáni hadihajó háromszor rálőtt az „Algim“ nevű orosz kereskedelmi hajó orra felett. Az Argim Nagazakiből Daliba igyekezett. A dolog a cseni alpói kikötő előtt történt. Az orosz hajó kapitánya a megijedt utasok kérelmére megállította a hajót, de a japániak sem üldözték tovább. San Francisco, jan. 30. Kereskedelmi hivatalnokok jelentik, hogy Japán és Oroszország szerződéseket kötöttek Cincinatiban, Chicagóban, Omahában és Kansas Cityben nagymennyiségű marhahús szállítása iránt. A Nippon Jusen Kaisa gőzhajótársaság idevaló ügynökének jelentik, hogy a japáni kormány e társaság négy leggyorsabb gőzösét megszerezte a végből, hogy segédcirkálókká átalakítsa. London, február 1. Cifyból jelentik: Japán mozgósította hajóhadát, továbbá titkos mozgósítási parancs lett az első hadsereg tartalékának kiadva. A többi tartalékok utasítást kaptak, hogy minden percben készek legyenek a bevonulásra. Tokió, febr. 1. Tokióban nyolc óra hosszát tartó minisztertanács volt a miniszterelnök lakásán. Hírlik, hogy Chilli alkirálya utasítást adott 20,000 fegyver bevásárlására. Megerősítik azon hírt, hogy két orosz ezred több fontos stratégiai pont megszállására elő- Hírek mindenfelől. Mezőgazdasági háziipari kurzusok. Ez idő szerint az ország háromszázötven községében népies mezőgazdasági háziipari kurzus indult. A kurzusoknak az a céljuk, hogy a földmivelőket olyan iparcikkek készítésére megtanítsák, amelyeket a gazdaságokban használnak. A kurzusokra 15.740 ember jelentkezett, akik kosár- és seprűkötéssel, szalma-, gyékény- és sásfonással, faragómunkával, méhkas, gyümölcscsomagoló ládák, gazdasági és kerti eszközök készítését tanulják el. Tallián földmivelésügyi miniszter kiváló figyelmet fordítt ki arra, hogy a székelyföld azon vidékein, ahol a nyersanyag könynyen beszerezhető, a nép tömegesebben sríti rá magát a háziipari munkára, így a székelyföldön Bitfa, Sárafalva, Hosszuasszó, Zsitva, Zagor, Somosd, Szent- Agota, Szent László, Paratény, Margonda, Mártonhegy, Tóbiás, S.-Keresztur, Szzentmihály és Szí- Király községekben rendeznek háziipari kurzusokat. Batyubál. Az orosházi gépész és cséplőiparosok szakegylete, f. évi február 16 án azaz húshagyó kedden zártkörű batyubálat rendez a „Polgári olvasókör“ helyiségében. A zenét Lakatos Zoltán zenekara szolgáltatja, kezdete este 7 órakor. Temetés: Keller Lajos mindszenti plébánost szombat délelőtt helyezték örök nyugalomra óriási résztvevő közönség jelenlétében. A temetésre direkte leutazott Pal- Savicini Sándor őrgróf is; a plébánost, akinek 22 évi szolgálata után egy fillérje se maradt, az őrgróf költségén temették el. Vásár. Szegeden február hó 10-től 26-ig tartják meg az országos vásárt. A szegedi vásárra vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. 1904. kedd február 2. táviratok. — Saját tudósítónktól. — Budapest, február 1. Az Erdélyi-féle borozóban bosnyák ezredbeli tisztek összevagdaltak egy Tévay nevű magánhivatalnokot, mert állítólag a velük levő hölgyekkel szemben kihivólag viselkedett. A borozó többi asztalainál mulató közönség a verekedés zajára az utcára menekült, csakhamar nagy embertömeg sereglett össze a korcsmahelyiség előtt. „Le kell ütni, lámpavasra velük“ kiáltásokkal döngetni kezdték a korcsmahelyiség utcai ajtaját, melyet időközben a bent rekedt tisztek elbarikádíroztak, hogy időt nyerve a vendéglő helyiség hátsó ajtóin a fenyegető népdüh elől menekülhessenek. Úgy a katonai mint a polgári hatóság részéről erélyes nyomozás indult meg az ügy felderítésére. Közgazdaság. Budapesti gabonatőzsde. Budapest, febr. 1. Határidő üzlet. Az árak változatlanok. Délután 4 és fél órakor a következők voltak a záró-árfolyamok: 1904. áprilisi búza 7-86 1904. áprilisi rozs 6-58 1904. áprilisi zab 5‘50 1904. májusi tengeri 5’31 „Vásárhelyi Híradó“ nyomdájából. REGÉNYCSARNOK. & remete-király. Irta .• (Folytatás) A közeli oszlop mellett egy korosabb férfi áll, ki már jó darab idő óta szemmel tartja őt. Most, hogy kissé meglebbenté fátyolát, meglátta arcát s meglepődött mozdulatot tett. Arca hirtelen elkomolyodott s nehéz fohász röppent el njakán. A fátyolos hölgy hirtelen összeszedte magát, még egy rövid imát mondott s elhagyta a templomot. Az oszlop mellett álló úr utána indult. Az utcán azután el is érte. „Jó estét, bárókisasszony!“ mondá. „Annyira siet, hogy öreg barátját észre sem veszi ?“ A fátyolba burkolt hölgy a megszólalásra összerezzent. De ijedtsége csakhamar lecsillapodott. „Ah ön ez marchese ur?“ mondá. „Valóban, örvendek, hogy a véletlen utamba hozta önt.“ „Talán van valami mondani valója Walpurga ?“ „Még pedig igen fontos!“ „Akkor engedje meg, hogy elkísérhessem Folytatták útjukat befelé a városba. „Én is örvendek,“ szólt a marchese, „hogy még egyszer találkoztam önnnel.“ A fájdalmas hang, melylyel ezt mondta, feltűnt Walpurgának. „Miért mondja: „még egyszer? kérdé meglepetve. „Életünk Isten kezében van. Senki sem tudja, mit hoz a holnap. Ma még élünk, holnap már meg lehetünk halva!“ „Walpurga, még mit sem tudva a párbajról, meglepetéssel hallotta e szókat. Még így soha sem beszélt a marchese! Mi lehet oka ennek ? „Ön ma oly kislelkű!“ mondá. „Lássa nekem, sokkal több elszenvedni valóm van, mint önnek . . .“ „Hagyja el, kisasszony! A sors eleget mért mindegyikünkre. De hagyjuk most az én bajaimat. Jobban szomorít az, hogy ma könnyezni láttam. Mi ennek az oka ?“ Walpurga zavartan sütötte le szemeit. A marchese folytatá: „Legyen bizalommal irántam, Walpurga. Ön jól tudja, mily önzetlen barátsággal viseltetem irányában. Tárja ki előttem szívét, meglássa, meg fog könnyebbülni. Egyébiránt, mit akart mondani ?“ (Folytatása következik.)