Vásárhelyi Hiradó, 1904. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1904-03-01 / 50. szám

, hogy az ellene írók inkább a kereskedők érdekét akarják vé­delmezni; különösen a nagy tő­két, a már megcsontosodott ke­reskedőket féltik, hogyha csak­ugyan felállítja a nép, az isten­adta nép — a szövetkezetét, — hát ezután honnan veszik a bu­sás jövedelmet. Ez egyszer fölös­leges gyámkodás félteni a népet a jótól; csak hadd állítson fo­gyasztási boltot; csak egyszer valahára hadd ébredjen a nép is öntudatra és hadd lássa be a maga előnyét, szolgáljon önma­gának és ne engedje, hogy a busás hasznot mindig más tegye el. Ne fájjon a mi fejünk a nagy tőkével rendelkező kereskedők he­lyett, megszedték már azok jól magukat, ők már félre állhatnak, lesz miből megélniök. Ijesztgetik a népet mindenféle mumussal, hogy így és amúgy nem lehet megélni, hogy hány szövetkezet megbukott már; ál­lítják, hogy itt nálunk nincs ér­telme alapja és jövője az ily szövetkezetnek, mert van elég kereskedő és hogy a portékát olcsón és jutányosan­ meg lehet kapni stb. Hát hogy kereskedő van elég, hogy mindent meg lehet kapni a mire szükségünk van, ez igaz, csak az nem áll, hogy ol­csón és jutányosan mert ha a kereskedő kis haszonra dolgoznék, azt kérdem: miből gazdagodott meg hát annyi kereskedő? Bi­zony nem egyébből,­ mint: a portékát megveszi olcsón és el­adja drágán!! Ne féljünk fogyasztási szövet­kezetet állítani; jó kezelés mellett az meg­bukhatik, ha a portéka el kell — meg kell lenni az árá­nak; így van ez a kereskedők­nél is. Igen helyesen hozta az ország, a szövetkezetek állítására a törvényt és helyesen gondos­kodott a segítségről, a védelem­ről; most már a népen a sor, hogy a maga javát munkálja és ne várja a sült galambot. Igen, kell a fogyasztási szövetkezet, erre 5, 10 forintot mindenki szí­vesen áldozhat, mert hogy nyer­jünk először valamit áldozni és merni kell! Ha a társaság jól körül­néz, ha gondosan gazdál­kodik, sokat nem , vagy sem­mit sem bukik, ellenben sokat nyerhet. Kell a szövetkezet! Mert csak ezzel lehet elejét állani, hogy a legtöbb kereskedő Bécs­­ből és külföldről hozatja a rész portékát és itthon drágán adja el. A szövetkezetek fogják majd igazán a hazai terményeket fo­gyasztani, magyar ipart és ma­gyar kereskedelmet teremteni! Egynéhány kereskedőnek talán megcsökkentik a szövetkezetek busás jövedelmüket, de a keres­kedelem egésze és főképen a magyar termelés és a­­magyar­ipar csak hasznát és üdvös elő­nyeit fogja azoknak idővel val­lani. Ugrai László: gyorsfűzők kezelése körül rende­sen tanúsítanak. Biró János takarékpénztári bankigazgató és gyógyszerész há­zában szombat este spirituszon teát főzött Békés Zsuzsa szoba­leány. A mint a kötőjével meg­akarta fogni a gyorsfőző áthevült edényét, a köténye hirtelen tüzet fogott s egy pillanat alatt egész öltönyén végig futott a láng. Rémült sikoltására berohant Kovács Mari házvezetőnő és maga a házigazda is. Sikerült is letépni az égő ruhát a szeren­csétlen leányról, de e közben meg a szegény Kovács Mari öltönyére csapott át a tűz s a boldogtalan házveze­tnőnek egész testét össze­­égették a lángok. Haldokolva szállították a kór­házba. A cselédleány csak a bal karján s a házigazda a keze fején szen­vedett súlyosabb égési sebeket, de a szegény Kovács Mari halá­losan összeged s a vasárnap a kórházban meg is halt. Halálos szerencsétlenség a spirituszánál. — Összeégett házvezetőnő. — — febr. 29. Kolozsvárott újabb áldozata akadt annak a vétkes könnyel­műségnek, amelyet a cselédek a petróleum és spiritusz lámpák és HÍREK.­ ­ február 29. — Purim. Zsidó polgártársaink világszerte örömünnepet ülnek ma, purim (sorsolás) napján, emlékére a szerencsés megszabadulásnak, amely az istentelen Hámán go­­nosz tervét meghiusítá a perzsa birodalom zsidóságának feje fö­lött. A szépséges királyné, a zsidó Eszter diadal ünnepe ez, aki szépségével, könyörgésével meg­lágyította a kegyetlen Ahasverus (I. Xerxes) perzsa király szívé­ben a szörnyű harag indulatát, a­melyet Mardocheust halálosan gyűlölő Hámán gyújtott abban. A király tudvalevőleg már el is rendelte a birodalmában élő ösz­­szes zsidók kiirtását, mikor Esz­ter könyörgése felnyitotta szemeit és megismervén a Hámán go­noszságát, megkegyelmezett a zsidóknak és a fekete lelkű ha­talmas tanácsost magát akasztatta fel. Ennek az örvendetes esemény­nek emlékére tartják zsidó pol­gártársaink, most szökő évben veádál hava 14-én és 15-én purim ünnepét. Vidám bohóság, gondta­lan jókedv az úr ezen a napon, ennek estéjén minden zsidó ház­nál. Álarcos maszkok járják be este az utakat és élvezik a zsidó­családok vendégszeretetét. Az igaz, hogy ezek közt az álarcos, jelme­zes vigadók között alig akad zsidó. Dehát ne irigykedjünk.1. Olyan ke­vés öröm van az életben. Mert ne örvendjenek a zsidók örömén a bohóskodó keresztény legények is. Érdekes megemlítenünk itt, hogy ilyen purimot egyes zsidó helye­ken többször is szoktak ünne­pelni, valamely nagy szerencsét­lenségből való megmenekülés örö­mére. Minket magyarokat közel­ről érintő ilyen szokás a padovai zsidók külön purimja, a budai purim minden évben elül hó 10-én tartanak annak emlékezetére, hogy a padovai zsidóknak 1684-ben, mikor már ki is volt mondva a kegyetlen ítélet a községükre, az olaszok egyszerre megkegyelmez­tek, amint hire érkezett, hogy a budavári zsidóság hősiesen har­colt és a török seregekkel együtt védte Budavárát az ostromló ke­resztény seregek ellenében. Miná­­lunk hát tisztán csak az ó-szö­­vetség Eszterjének és Mardocheu­­sának szól az öröm és ünneplés, ám az olasz Pádua zsidósága az ő külön budai purimján, a ma­gyar zsidóság iránt fejezi megem­lékező háláját és örvendezését. — Szövetkezeti gyűlés a kath. olvasóegyletben. Az egy­let tagjai és sok érdeklődő vendég, hivatalnok és kiskereskedő gyűlt össze tegnap, vasárnap délután a Teleki­ utcai r. kath. Olvasóegylet helyiségében, ahol dr. Kenéz Sán­dor és Köpösdy Dezső, lapunk szerkesztői, mint meghívott ven­dégek tartottak előadást a szö­vetkezetekről. Kmetty alelnök üd­vözlő szavai után dr. Kenéz Sán­dor és Köpösdy Dezső ismertet­ték kimerítő részletességgel a szövetkezeti mozgalom jelentősé­gét és eddigi tanúságait, országos eredményeit. Közben mind a ket­ten arra kérték az egylet tagjait, hogy a felekezetiség látszatának is elkerülésére hagyják el az ala­kítandó szövetkez­et címéről és a taggyűjtő­ ívek fejéről a keresztény jelzőt. Mint a város többi ala­kulóban levő szövetkezetei, ne­vezzék az egylet tagjai is létesí­tendő szövetkezetüket egyszerűen „Hunvásárhelyi fogyasztási szövet­kezetnek.“ Az egylet tagjai egy­hangúlag helyeselték és elfogad­ták az indítványt. Kmetty alelnök hosszabb és tanulságos, bizonyí­tékokat felhozó beszéde után még többen is szólottak, mi­után z alelnök az előadóknak köszönetet mondott és a gyűlést bezárta. Az éveken az aláírásokat tegnap meg­kezdették. — Halálozás. A következő gyászjelentést kaptuk : Nagy Sán­dor nyug­­számtartó, mint apa, neje Moravek Aranka mint ne­velőanya, ifj. Nagy Sándor mint testvér nejével Scheydi Annával, gyermekeivel Irmuskával és Sanyi­kéval, Moravek István mint uno­kaöcs, úgy maguk valamint a számos rokonság nevében szo­morodott szívvel jelentik kedves leányuk, testvér, sógornő, nagy­­nénjük és szerető rokonuk Nagy Aranka f. hó 2- án élete 31-ik évében, hosszas sorvadás után történt gyászos elhunytát. Hűlt tetemei a halottas háztól, Zrinyi­­utca 32. szám, március hó 1-én délelőtt 10 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint a Kin­cses-temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Hódmező-Vásárhely, 1904. február 28. Áldás legyen porai felett! — Gyászjelentés. Alálk­ottak mély fájdalommal jelentik a sze­retett jó apának nagyapának, após­nak, sógornak és rokonnak Szabó István nyugalmazott kir. aljárás­­birónak élete 79-ik évében f. évi február hó 2- án, éjjeli 12 óra­kor, hatheti szenvedés után tör­tént gyászos elhunytál. A boldo­­gultnak földi maradványai f. évi március hó 2-án, d. e. fél 10 óra­kor fognak az ev. reform. egyház szertartásai szerint a IV. ker. Batthyányi utca 11. sz. a. háztól az uj templomba vitetni és az ott tartandó gyászima után az Arany­­temetőben levő családi sírbolt­ban örök nyugalomra helyeztetni* Áldás és béke lengjen porai fö­lött! — Dalárdánk közgyűlése. A Dalárda tegnapi közgyűlésén el­­fogadta a választmány által mó­­dosított alapszabályokat és meg­bízta az elnökséget, hogy minisz­teri jóváhagyás végett azokat föl­­terjeszsze. Az évi költségvetés ösz­­szegét a folyó évre 1671 koro­nába állapította meg, a­mely ösz­­szegnek nagyobb része a Felső- Magyarországra tervezett kirándu­lásra fordíttatik. Elhatározta to­vábbá a közgyűlés, hogy mivel 1898-ban az országos Dalegyesü­­letből kilépett,de mégis szükségét érzi, hogy valamely országos szer­vezetnek tagja legyen, valamelyik országos szervezetű dalos egyletbe ismét belép. — A városházáról. A köz­gyűlés előkészítő tanácsa ést a polgármester folyó hó 8 ára hivta össze. A városi közgyűlés f. hó 9 én lesz. A közigazgatási bizottság már­cius hó 10-én, a közgyűlést kö­vető napon ülést tart. A központi választmány ma, március 1-én d. u. 3 órakor ülést tart. Az ülés tárgya az 1905. évre a választói névjegyzék munkála­tainak előkészítő intézkedései. A diákok hangversenye és táncestélye. Kitűnően sikerült, a fiatalos jó kedv zavartalan je­gyében tartott mulatságot rende­zett főgimnáziumunk ifjusága szom­­baton este a főgimn. tornacsar­nokában. A hangversenyt Ivánka Zoltán énektanár szép és dalla­mos zenei megnyitója kezdte meg. Utána Bodnár Bertalan fő­gimn. tanár olvasta fel a közön­ség állandó érdeklődése és tet­szése mellett a természettudomá­nyok köréből merített tanulságos és élvezetes esszéjét. Vekerdy Géza VIII. o. t. nagy hatással szavalta el Coppee A Kovácsok sztrájka c. drámai költeményét. Farkas Lajos tanár Ivánka Zol­tán kíséretével játszott hegedűn néhány klasszikus darabot. Meg­tapsolták és mentrázták Pattogó magyar dalokkal hálálták meg a közönség tapsait. A Gravátz Fe­renc, Muzsay Endre, Schram Frigyes és Lénárt János Vili. o. t. kvartettjét nagy tetszéssel ismé­telteté meg a közönség. Pénzes Zoltán Vili. o. t. mulattató mo­­lógja általános derültséget keltett. A hangverseny után táncra per­dült a pezsgő vérű fiatalság. — Annyi szép lány volt, mint fé­nyes csillag az égen. Tartott is a tánc kivilágos kivirradtig pazar kedvvel. Jelen voltak: Asszonyok: dr. Bakay Lajosné, Bányai La­­josné, Bányai Sándorné, Bartha Józsefné, Bodnár Bertalanná, Bo­rotvás Kálmánné, Eberhardt Bé­­láné, Futó Mihályné, Espersitz Jánosné, Falta Báláné, Francziszti Mártonné, Farkas Lajosné, Gra­vátz Lajosné, Halmi Jánosné, özv. Hegedűs Lajosné, Hahn Gyuláné, dr. Hahn Dávindné, özv. Imre Sándorné, dr. Imre Lajosné, Kiss Bertalanná, Kun Miksáné, özv. Könyves Lajosné, Kovács Já­nosné, Kohn Mórné, Lampel Ja­­kabné, özv. Miklovicz Bálintné, Moesze Károlyné, Miklovicz La­josné, Nagy Lászlóné, Neumann Ernőné, Perl Adolfné, Pócsy Mi- 1904. kedd március 1.

Next