Vásárhelyi Napló, 1924. március (1. évfolyam, 24-48. szám)
1924-03-01 / 24. szám
2 TÖRÖK ERNŐ. A városháza ormáról alig került le még a csütörtöki közgyűlést hirdető nemzeti lobogó, máris gyászzászlót tűztek ki helyébe, mintha csak azt akarták volna jelezni vele, hogy annak az embernek halálával, akit a város gyászol, gyász borult a nemzetiszínekre is. És valahogy tényleg így van, valahogy úgy érezzük mi is, hogy a lobogó változásnak ez a magyarázata igaz. Igaz, mert, aki meghalt, akinek halálhírére a városháza ormán gyászzászló leng keménykötésű magyar ember volt, hazáját szerető derék polgár. Török Ernő törvényhatósági bizottsági tag halt meg, a városszerte ismert és becsült Török Ernőc költözött el váratlanul, csütörtökön este 11 órakor, az élők honából. Hetvenhat esztendőt élt az elhunyt és ezalatt a 76 hosszú év alatt szive minden dobbanásával hazájának és városának élt. Közéleti szereplésében, amelyre gazdatársai részéről élvezett bizalom folyt , bőven jutott alkalma, akár országos, akár városi politikáról volt szó, mindig a hazaszeretet és szülővárosának java vezérelték. Erre a kettőre oktatta, buzdította barátai és tisztelői seregét, akik sokszor felkeresték tanácsokért, útbaigazításokért, a sokat tapasztalt Török Ernőt, pecércési tanyáján, vagy ha a városban tartózkodott, a Rákóciutca 21. számú családi házában. És ezért a szerte megnyilvánult bizalomért Török Ernő nem maradt hálátlan. A pusztai gazdatársadalom kulturális előrehaladásának elősegítésére megalapította a Pecércésházi Olvasókört, amely érdemei elismeréséül elnökévé is választotta. De felbecsülhetetlen szolgálatot tett a környékbeli gazdáknak időjóslásaival is, amellyel nagyon szívesen és a tanult meteorológusokhoz hasonló tudással foglalkozott. Egy idő óta azonban az újsághasábokról, amelyek jóslásait közölték, elmaradtak Török Ernő megszokott jelentései és az olvasókörből, ahol ezelőtt a legszorgalmasabb látogató volt, maga a jós is hiányzott. Súlyos betegség támadta meg szervezetét. Érelmeszedés gyötörte és hiába próbált ellene védekezni, ez okozta tegnapelőtt este bekövetkezett halálát. Kevesebben lettünk tehát megint mi maradék magyarok, kevesebben lettünk Török Ernővel, akinek arcképét Szeremley Sámuel azzal a megjegyzéssel közölte Vásárhely történetében, hogy „típusa az igazi magyar embernek.“ Az elhunyt érdemes polgár temetése ma délután két órakor lesz a Rákóci utcai gyászháztól. Végtisztességtételén a gyászoló család nagyszámú tagjain kívül, bizonyosan sokan vesznek részt azok is, akiket a barátság, a tisztelet szálai kötöttek össze boldogult jó Török Ernővel. Ellenzéki képviselők egymás ellen, Budapestről jelentik : Vázsonyi Vilmos kijelentette, hogy ne tanítsa őt Ruppert liberalizmusra, az a Ruppert, aki őt hazaárulónak mondta. Rassay Károly, Vázsonyi Vilmos, Ugron Gábor távol tarják magukat az egyesüléstől, valamint a fajvédők és a legitimisták is izolálva vannak, így Szilágyinak rövidesen fel kell hagynia a tervezett akcióval. Prónay Pál párbajra hívta a honvédelmi minisztert. Budapestről jelentik: Prónay Pál alezredes tegnap reggel provokáltatta dr. Csáky Károly honvédelmi minisztert egy folyosói beszélgetés alkalmával tett állítólagos sértő megjegyzéséért. A jövő héten érkezik Pestre az ellenőrző bizottság. Budapestről jelentik: A népszövetség pénzügyi bizottsága jövő héten Budapestre érkezik, valószínűleg akkor jön Budapestre Harding is. A kormány kétszeres erővel dolgozik, hogy előkészítse a pénzügyi szanálással kapcsolatos intézkedéseit. Tíz milliárd állami kislakásokra, Budapestről jelentik. A népjóléti miniszter a vidéki lakásépítési célokra 10 milliárd koronát utalványozott ki, amelyből Sopron és Gyöngyös 2,2 milliárdot és a többi városok 1—1 milliárdot kapnak. A házhelyeket a városok adják. A házak 60 évig az állam tulajdonát képezik, mely után a városok tulajdonába szállnak vissza. VÁSÁRHELYI NAPLÓ 1924. március 1. Kormányrendelet íészül a pótbérről. Budapestről jelentik. Vass József népjóléti miniszter egy hírlapíró előtt a következő nyilatkozatot tettte: " A lakásrendelet kiadása idején a korona jegyzése Zürichben 0.03 volt és már az a rendelet állapította meg, hogy a benne megállapítottlakbérek a korona romlásához képest emelendők lesznek. A legutóbbi február elsejei lakbérfizetés alkalmával a korona zürichi jegyzése már csak 0,02 volt, ehhez képest február 1-én már tulajdonképpen a rendeletben megállapított bérhez képet körülbelül 30 százalékkal többet kellet arra fizetni, vagyis minden százezer korona helyett, százharmincezer koronát. Ezt a különbözetet most pótlakbérként óhajtom kivetni a lakókra, visszamenően február 1-ére. Tekintettel azonban arra, hogy koronánk sajnos, ma már ott sem áll, ahol február 1-én állott, hanem tovább sülyedt, a koronának ezt az időközi esését számba kell vennünk. A minisztertanács határoz végleg ez ügyben és azt hiszem, hogy körülbelül 56 százalékos pótlékbérfizetést leszünk kénytelenek megállapítani, visszamenően a februári évnegyedre. Tehát a februári lakbér minden százezer koronájára utólagosan fizetendő lesz pótlakbérként noooo korona. Azt hiszem, a rendelet kiadására március első napjaiban kerül a sor s akkor kell majd ezeket a pótlakbéreket fizetni. Az egységes párt a belföldi kölcsön arányosításáért. Budapestről jelentik : Az egységes párt 12-es bizottságának pénteki ülésén minden tag részt vett. Óhajaikat 12 pontba foglalták össze. 1. A belföldi kölcsön alapja a jövedelmi és vagyonadó maradjon azonban bizonyos minimumot, progressziót állítsanak fel. 2. A pénzintézetek bevonása a pénzintézeti központba. 3. Részvénytársaságok bevonása azzal a kikötéssel, hogy minden vállalat saját papírjából köteles a kivetett százalékot adni. 4. Kereskedelmi cégek és tőzsdebizományosok bevonása az értékpapír forgalmiadó alapul vételével. 5. A legutóbbi négy év alatt az ingatlan forgalom megadóztatása. 6. Hitbizományok külön megterhelése 5 százalékig. 7. A jegybank részvények jegyzése és a kényszerkölcsön junkuimba való hozatala. 8. A vagyonváltság hátralékok külön pótlékolása. 9. A valorizálatlan hitel élvezők külön pótlékolása. 10. A belföldi kölcsön köteles előlegének egyszeri fizetése esetén kedvezmény adandó. 11. Tíz millió koronán felüli jövedelmi adó külön pótlékolandó. 12. 1923. óta először kivetett jövedelmi adó 50 százalékkal pótlékolandó. Kedvezően döntöttek az inségakció szegényeinek fája ügyében. Megírtuk, hogy azok a szegények, akik elkéstek az ingségakció februári fakiosztásától, egyáltalán nem kaphattak fát, mivel a város a részüket időközben közmunkák ellenében adta ki. Mivel a fa ezzel teljesen elfogyott, az érdekeltek, akiknek száma körülbelül kétszázra tehető, küldöttségbe tömörülve, szerdán délelőtt felkeresték Soós István dr polgármestert, hogy az ő révén valahogy hozzájussanak elmaradt fájukhoz. A polgármester a küldöttségtől két napi türelmet kért, amikorára azt ígérte, hogy a panaszt orvosolni fogja. Soós István úr ezt az ígéretét be is váltotta, amennyiben tegnap a rendkívüli tanácsülésen olyan irányú döntést eszközölt ki, hogy azok az inserakciós szegények, akik elkéstek a februári faosztástól, most utólag, a megállapított ötezer koronás áron megkaphatják fájukat, amelyet miután mint fentebb is említettük, az inségakció fája teljesen elfogyott, a város egyéb közcélokra vásárolt fakészletéből utalnak ki számukra. Ezzel a faosztással azután véglegesen befejezést nyer az inségakciói faellátási része és csak a lisztellátás marad még fent március végéig. Egy megvadult bika vérengzése Kiskőrösön, Kecskemétről jelenti a MTI. Kiskőrösön a most lezajlott állatvásár alkalmával délelőtt fél 10 óra tájban egy vezetéken levő magyar bika elszabadult gazdájától. A megvadult bika két embert halálosan szúrt át, kilencet pedig súlyosan megsebesített és nagyon sokat összegázolt. Két-három méter magasra hajigálta fel szarvával az embereket, sátrakat és a kiállított dolgokat. A legrettenetesebb pillanatban a szerencsétlenség színhelyére érkezett egy kocsin három vadászruhás ember, akik közül az egyik egy sárga kabátos úr leugrott a kocsiról és egyenesen a felbőszült bikának tartott. Útközben kabátját levetette, amidőn a bikához ért, megragadta annak szarvait s egy pár pillanat múlva a rettenes erejű állat a földön hevert. Ezután a kocsi másik utasa, a másik vadászruhás ember az egyik sátorból hosszú kötelet hozott, amellyel hihetetlen gyorsasággal kötözték oda a letepert állatot egy hatalmas akácfához. A közönség meg akarta hálálni az ismeretlen ember csodálatos vakmerőségét, de már nem volt kinek, mert kocsira ültek és elhajtattak. Csak később sikerült megtudni, hogy a bátor sárgaruhás úr Sallay András orgoványi földbirtokos, a másik Schenk Rudolf pékmester, a kocsi harmadik utasa pedig Gerei Mihály volt Kecskemétről. Szabadforgalmat kérnek a tejre. Áremelési kívánságok az árvizsgáló bizottság előtt. Az árvizsgáló bizottság hétfőn délután 4 órakor tartja legközelebbi ülését, amelynek napirendjére már eddig is sok érdekes tárgy gyűlt össze, így a pékek a kenyérárak, a szikvízgyárosok a szódavíz árának felemelését kérik. Ugyanekkor akarja megállapítani a bizottság az ipari készítmények árát is. Ehhez a művelethez az adatokat az egyes szakosztályoktól kérte a bizottság, amelynek ez irányú felszólítására azonban több szakosztály nem reagált úgy, hogy a mulasztó szakmák cikkeinek árát hivatalból lesz kénytelen megállapítani a bizottság. Éppen ezért ajánlatos, hogy mindazok a szakosztályok, amelyek eddig még nem adták be kalkulációikat, hétfőig saját érdekükben feltétlenül tegyenek eleget az árvizsgáló bizottság felhívásának. A tejtermelőknek is van elintézni való dolguk az árvizsgálókkal. Az ő nevükben Balogh Sándor a Gazdasági Egyesület alelnöke és Cz. Nagy Kálmán a Tejszövetkezet igazgatója intéztek beadványt a bizottsághoz, amelyben azt kérik, hogy március elsejével a tej és tejtermékek forgalmát szabadítsák fel az irányárak alól. A kérelem indokolásául azt hozzák fel, hogy a jelenlegi megkötöttség folytán nemcsak a termelés, hanem a tejárusítás is a csőd szélére jutott. Az előbbinek az oka az előtakarmány drágaságában rejlik, az árusítást pedig a szegedi kofák teszik lehetetlenné, akik most már nemcsak a tanyák között, hanem a város belterületén is összevásárolják az 1509 koronás vásárhelyi tejet, amelyet Szegeden állítóan 2500 koronáért adhatnak el. Ezzel érvelve kérik azután az érdekeltek, a tejforgalmának szabaddá tételét, amelyet, elképzelésük szerint, a bizottság csak akkor venne ismét irányárak alá, ha a termelők a szegedi árakat túllépnék. HÍREK. Sokan vannak még mindig az olyan emberek, akik nincsenek tisztában a valorizációval. Akik tartanak, vagy éppen félnek is attól, mert a lényegét nem ismerik. Akik nem szemhunyorítás nélkül adtak le eddig búzán, zabon, Trans Orient papíron, vagy éppen a dinárral egész kis vagyonokat, de hogy ők esetleg kevesebb pénzt is kaphassanak vissza a bankból, még ha azoknak értéke duplára megy fel is, azt nem akarják értelemmel felkapizsgálni. Mert vagy úgy vannak azzal, mint cigány a kenderrel, vagy mint az öreg Maksa a húslével. Echós kocsin vándorol a móré családja s éppen szép vetések mellett ballag velük a táltos. Jaj de sip lóhere ezs, — az öreg cigány — szinte luhatnák vagyok, ha ránizsek. És nyelt egy nagyot. Aztán a buzavetést dicsérte, majd a dohánytábla tetszett meg nékie irtó módon, hogy aztán nyomban a krumplit magasztalja. Hát ezs itt kutya ?. .. Szól az egyik rajkó a kendertáblára mutatva. Ázs semmi, még látni se seretem ázsiát ! Elfordult s egy könnycseppet morzsolt szét a füstös ábrázatján. Hát mért nem sereted dádé ? Érdeklődött a kölök. Azsér hibás, mer abba fulladt bele ázs édes öreg apád ! Arra célzott, hogy kenderkötélre akasztották fel az eszéki törvényszék udvarán. Pedig szép volt, de nekik nem tetszett. Viszont a régi jó világban meg az öreg Maksának a húsleves nem tetszett sehogysem. A menye váltig kínálta, tessékelte, nem, az öreg meg se kóstólta a finom csigalevest. De miért nem eszik édes ? faggatta sértődötten a fiatal asszon. Hiszen nagyon jó . . . Nem fiam ! Szólt csendesen az öreg. Boldogult édesanyátok főzött a kálátónkra egyszer húslevest, alig volt az a kis birkahús egy fél fontnyi s mégis mind a negyvenen rosszul lettünk a levestül így az öreg. Persze, hogy negyven személyre nem fél font juhhúsból szokás ebédet főzni. Még sokszor a több is kevés, pláne ha az ember nem találja el az izét. Mikor a hatvanas években katonák voltak itt beszállásolva, a nagy lágerben Börcsökné se tudta eltalálni a katonája ízlését. Sírva panaszolta a kis kapuban : tudja szomszéduram, olyan finom galuskalevest heppentettem, rárántottam, még meg is cinceltem s mégis tálastól vágta utánam a vitéz ur. Valami hibának csak kellett lenni ott is, vagy a levesben, vagy a fehér cselédben, ,vagy a katonában így bizony. Azonban van még egy új fajta kifogás is. Sokan azt mondják, hogy nem lehet az jó, ha csak most találták ki. Ha pedig jó, mert nem csinálták meg hamarabb. Gyerekes észjárás, akárcsak a Samukáé. Ne csak a húsát szedd kicsi fiam — mondta az apja az ebédnél — halhatatlanul jó annak a káposztája is ! Nevetett a gyerek. Mondhatja kend nekem édcsapám , ha jó volna, mögönné a kutyám, a zsandár még odakint a kertben ! Már pedig csak jónak kell lennie, mert sokan szeretik. Pláne ha egy kis szalonnával meg tejföllel megbabonázzák ... Hát attól a takarékkoronától se kell félni. Én azt hiszem, hogy jóra válik ... — A MALIGÁN . . . Olaszország azt mondotta, hogy a magyar bor jó, erre megindultak a kiviteli tárgyalások. Ausztria régen tudja ezt. Még abból az időből, amikor ingyen kóstolgatta s Bécsben állott a dézsmacsűr, mint valaha Vásárhelyen a présház. A borkivitel tehát újult lendülettel indul meg a tavaszszal. Költők azt írják, hogy nyári hajnalon harmatnak és napsugárnak ölelkezéséből születik a bor. Lehet. De azt is mondják, hogy lelke is van. Ez meg már egészen bizonyos. Kell, hogy lelke legyen, mert hólepte pincék mélyén, kriptái csendben is megtudta, hogy megszerették s egyszerre egész merész lendülettel végzi el az árak nagy tornaversenyén a nyertes magas ugrást! Amint kisteleki meg szatymazi emberek mesélik, a 13 maligános bor tegnap óta 3500-on alól már nem indít és egy tapodtat sem megy. Nem megy, mert úgyis megveszik. De mi lesz velünk, szegény halandókkal, kik néha meg megállítunk néhány cseppet, hagy alkonyat táján néha elfog bennünket a búbánat ... — Időjóslás. Változékony szeles hideg idő várható, sok helyütt csapadékkal. — Ma ülésezik a faármegállapító bizottság. Megírtuk, hogy a faármegállapító bizottság elnöke pénteken délelőttre hívta össze a tagokat. Az ülést azonban közbejött akadályok miatt ma délelőtt 10 órára halasztották, amikor előreláthatóan lényegesen felemelik a jelenlegi hivatalos árakat. A Gazdaasszonyok Egyesületében a kifizetés 2-ad, vasárnap délután 2—4 óra között lesz. Megnyílt a zöldségpiacon, IV. ker., Szentesi utca 4 szám alatt a város legolcsóbb divatáruháza. Női divatkelmék, csikós aljszövetek, vásznak, zefirek, grenadinok minden színben, selymek, voálok stb. stb. az óriási drágaság dacára is meglepő olcsó áron kaphatók. Egy próbavásárlás meg fogja önt győzni, hogy e hirdetés nem üres reklám!