Vásárhelyi Napló, 1924. március (1. évfolyam, 24-48. szám)
1924-03-29 / 47. szám
Ára 500 kor. 1. évfolyam 47. számHódmező-Vásárhely, 1924. Szombat március 29. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. Visszaélés az alkotmányos jogokkal. Ha a magyar parlamentáris életben, a mai országromlás, erkölcsi és anyagi lezüllés, mint általános betegségnek legkezdetibb tünetét, első megnyilvánulását keressük, akkor ilyennek kell minősítenünk a Lengyel Zoltán-féle obstrukciót. A hatvanhetes kiegyezés óta közel négy évtizeden át kifogástalanul működő gépezete az állami alkotmányos kormányzásnak, hirtelen zökkenéssel megállt, egy addig ismeretlen, szinte névtelen kavics negyed-ötöd magával a gép kerekei közé akadt s néhány jelentéktelen emberből álló képviselőcsoport megakadályozta a többségi akarat érvényesülését. A minden tanácskozó testületben önként alapelvnek "elfogadott jogalap felborult, a többség nem volt képes akaratát keresztül vinni s a kisebbség akarata negativ irányban teljesült. Nem lehetett a nemzet többsége által jónak, kívánatosnak tartott törvényt megalkotni, mert a nemzet elenyésző kisebbsége által a képviselőházba küldött néhány képviselő nem akarta a törvényt becikkelyezni, illetve nem is annyira a törvényalkotás ellen volt tiszteletreméltó kifogása, mint inkább rájöttek arra, hogy a képviselőházi tárgyalási rend, házszabály, módot nyújt nekik arra, hogy az obstrukció, végnélküli kibeszélés révén a kormányt megbuktassák s igy félelmetes hatalmukat éreztették. Ezt a szomorú felfedezést, a házszabály ezen hiányát Lengyel Zoltán után közel húsz éven át használta ki a magyar ellenzék, a kibeszélés módját, kifogyván a szalmacséplési képesség, a technikai obstrukció is követte, bevonultak a kereplők és sípok a magyar nemzet törvényhozásának templomába. Ma már minden, régen ellenzéki érzelmű magyar választó is tisztában van vele, hogy az ellenzék ezen eltévelyedése éppen a világháborút megelőző két évtizedben, a képviselőház tekintélyének lejáratását s még szomorúbban a világháborúra való kellő időbeni felkészülés lehetetlenné tételét jelentette, megmérgezte, félrevezette az egész nemzet közhangulatát s végeredményben 1918-ban az összeomlás egyik lényeges okává vált. Az obstrukció modern formája a lengyel nyepozwolim-nak. Lengyelország tönkremenetele sok tekintetben hozható összefüggésbe azzal, hogy egy képviselő nem szavazata lehetetlenné tette a legüdvösebb törvény megalkotását, a magyar nemzet jövőjét fenyegeti a parlamenti obstrukció, mely módot ad a többségnek arra, hogy a törvényhozás menetét szalmacséplés révén megakassza. Nincs az országban munkaszerető, becsületes, takarékos polgár, vagy munkás, ki a folytonos koronaromlással járó gazdasági bajok súlyát ne érezné, azok miatt keserű panaszoktól ne volna hangos. Egy év előtt részvéttel néztük az államcsőd szomorú állapotába jutott Ausztriát, vigasztalt bennünket a tudat, hogy mi agrárállam révén, nem sülyedhetünk le a szomszéd sorsára, büszkén gondoltunk kitűnő búzatermésünkre s ma utólértük Ausztriát s a valorizációs és kényszerkölcsön rendelet nélkül valószínűleg Ausztria lehetne máris a résztvevő fél. Ennek, a magyar államot közvetlenül fenyegető állapotnak, a gazdasági csődnek s a nyomában járó politikai csődnek, anarchiának egyetlen gyógyszerét a külföldi kölcsönt, évekig tartó céltudatos munkával megszerezte a Bethlen-kormány. A külföldi kölcsön folyósításának alapfeltételét képezi a felhatalmazási törvény, ennek megszavazása nélkül nincs kölcsön. A külföld, mint hitelező a kölcsön idejére — öt félévre, — biztosítva akarja látni az államgépezet zavartalan működését. Tiszta és világos, a felhatalmazási törvényt meg kell szavazni, ha a nemzet talpra akar állni, a biztos pusztulásnak neki rohanni nem akar, érzi és tudja ezt az egész nemzet s természetesen a nemzetgyűlés nagy többsége, az egységes párt s az ellenzéki pártok komolyan gondolkozó része is. Nem így a szocialista képviselők elenyésző kisebbsége, a parlamenti obstrukció már kipróbált fegyverét megcsörgetve, feltételhez kötik a törvényjavaslat átengedését, a kormány kösse le magát az általános, titkos szavazati jog törvénybe iktatásának ígéretéhez, különben nincs felhatalmazási törvény. Nem látják a népjogokért küzdők, a népjogok megcsúfolását ebben az alkuban, nem érzik a politikai morál tökéletes hiányát eljárásukban, ilyen eszközökkel akarnak kicsikarni egy választói törvényt, mely törvény alapján saját pártjuk uralomra jutását szeretnék elérni. Feltéve, de meg nem engedve, hogy végső szorultságában a kormány junkuimba engedné hozni a két életfontos törvényt, a vízbe fullótól élete megmentése fejében kicsikart választójog, rájuk, a népjogok kiváltságosan felkent lovagjaira nézve a nemzet többségi akarata által szentesített törvénnyel egyenértékű lenne-e ? Elfogadnák-e szikla szilárd alapnak, melyen aző ideális szocialista államukat felépíthetnék mindenek nagy boldogságára? Nem látják a mi szocialista képviselőink, hogy eljárásuk visszaélés a parlamenti küzdelem fegyverével, visszaélés az alkotmányos jogokkal, megcsúfolása a parlamentáris kormányzásnak, az emberiség elhaladásáért évezredeken át folyt titáni küzdelem egyik legértékesebb vívmányának. (Dr. G. A.) Ma délelőtt lesz a harangszentelés. Tegnap a F. Tóth István és neje Hódy Judit ajándékharangjának felavatásával foglalkozó cikkünk címe elírás folytán úgy hangzott, mintha a harangavatás már pénteken megtörtént volna. Ezzel szemben, mint az említett cikkünkből is kitűnt a tény az, hogy az ó-templom új harangját, amely a F. Tóth házaspár bőkezűsége folytán hirdeti majd a híveknek Isten dicsőségét, ma délelőtt 10 órakor szentelik fel és adják át hivatásának ünnepélyes keretek között. A harangszentelési aktust Papp Imre elnöklelkész beszéde vezeti be, utánna Tereli Gyula lelkész imádkozik, majd pedig a ó templomi vegyeskar és Kovács Ernő tanító növendékeinek énekszámai következnek. Az egyházi szertartás végeztével megkezdődik az új harangnak a toronyba való felhúzása és elhelyezése, hogy azután megszólalhasson az F. Tóth házaspár Istennek tetsző ajándéka. Új rend készül az árak ellenőrzésénél. A sokféle rendelet, amely az árvizsgáló bizottságok jogkörével kapcsolatban az utóbbi időkben megjelent, annyira összekuszálta az árak ellenőrzésének rendjét, hogy most már a bizottság tagjai valóban nem tudják, váljon mi is a kötelességük ? A vásárhelyi árvizsgáló bizottság már hetek óta nem ad életjelt magáról, ezzel szemben a szegedi árvizsgálók állandóan permanenciában vannak és az adott korlátok között próbálják védeni a fogyasztó közönség érdekeit, olyanformán, hogy a közszükségleti cikkek árait hetenként többször megpróbálják és abban az esetben, ha aránytalanságot látnak, az árak mérsékelésére szólítják fel az érdekelteket. Abban az esetben, ha a figyelmeztetésnek nincs foganatja, akkor az uzsorabíróság elé állítják az árdrágítókat Szegeden. A közmondás azt tartja, hogy a „példa ragadós.“ Ezt látszik bizonyítani az az értesülésünk, amely szerint a vásárhelyi árvizsgáló bizottság, szegedi módra, újra a cselekvés terére lép. Hogy az illetékesek részéről felmerült terv megvalósul-e, az majd hétfőn délután 4 órakor dől el, amikor a bizottság ülésre jön össze, amikor is arról határoz, hogy kívánja-e a szegedi árellenőrzési rendszer Vásárhelyen való bevezetését, vagy pedig nem. Két napos kedvezmény az ártériadó fizetésénél. A pusztafensiki ártériadót tudvalevőleg búzában vetették ki az érdekeltekre, ami azt jelenti, hogy a kivetett búzamennyiséget a megállapított értéklés szerint pénzben kell megfizetni. Egy fenálló rendelkezés úgy intézkedik, hogy mindazok az érdekeltek, akik április elsejéig, azaz keddig befizetik az ártéri adójukat, azokkal szemben 100.000 koronás alapon kell a búza ellenértékét kiszámítani. Ezzel ellentétben azok, akik április elseje után fizetnek, az adógabona árát, jelenleg 300.000 koronát, veszik alapul. Ebből tehát az következik, hogy mindazok, akik elsejéig teljesítik az ártériadó befizetését, aránylag elég olcsón szabadulnak meg ettől a közterhüktől. Éppen azért érdekelt olvasóink figyelmébe ajánljuk az ártériadó fizetés, még hátralévő két kedvezményes napját. Csak júniusban és az aratás után kell megfizetni a kölcsönelőleg utolsó két részletét. Az Egységes Párt csütörtökön folytatta a kölcsöntörvény javaslatok tárgyalását. Az értekezleten az újjáépítéssel kapcsolatos kényszerkölcsön törvényjavaslat tárgyalására került a sor. Az összes felszólalók megegyeztek abban, hogy a kormányt a legnagyobb elismerés illeti meg fáradozásaiért. Lovász János megelégedéssel emlékezett meg a kényszerkölcsönnel kapcsolatban a létminimum megállapításáról. Annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az egymillió, vagy legalább is az ötszázezer koronáig terjedő 1923. évi jövedelem és vagyonadókat bizonyos progresszivitással vonják be a kényszerkölcsönbe. Neubauer Ferenc bizonyosra veszi, hogy a társadalom a szanálási akcióval kapcsolatos terheket teljes megnyugvással fogja leróni. Kérte, hogy teljesítse a kormányzat a kisebb kívánságokat, úgymint az átalány melletti szeszfőzést, a saját szükségletre való dohánytermelést és tartsák fenn azokat a kedvezményeket, amelyeket a búzaföldadótörvénynél az egyösszegben való befizetés alkalmával biztosítottak a kisebb exisztenciáknak. A forgalmi adónál lehetőleg az átalányrendszer behozását kérte. Bethlen István gróf megnyugtatta Lovász Jánost, hogy a jövedelmi adónál megfelelően érvényesíteni fogja a progresszivitást, egyébként pedig a százezer koronás létminimum, amely a hátralevő kényszerkölcsönrészletnél érvényesülni fog, teljesen elegendő. Kilátásba helyezte, hogy Aki még nem hiszi hát győződjön meg, hogy kötetkabát, blous, divatszmoking, KOKRON-GYÁR egyszerű és divat harisnyákban, férfi és gyermekok Kossuth-téri lerakatában van, uikban, a legnagyobb választék, olcsó gyári árak mellett. Kirakatunkat figyelje. az új pénzügyminiszterrel egyetértően igyekezni fog teljesíteni a gazdatársadalomnak azokat a kívánságait, amelyek az állam pénzügyi érdekeinek hátránya nélkül teljesíthetők. A kényszerkölcsönre kijelentette, hogy a hátralevő két kölcsönrészletet részben június hónapban, részben pedig aratás után kell befizetni. Ezután Biró Pál a vagyonváltságot és a kincstári haszonrészesedést tette szóvá, mire Bethlen gróf miniszterelnök a vagyonváltságra vonatkozólag kijelentette, hogy ennek határideje úgy van megállapítva, hogy nem esik össze a most fizetendő terhekkel és nincs bevéve az állam jövedelmei közé a szanálási program keretében, hanem tartalékul kíván szolgálni. A párt végül egyhangúlag hozzájárult az ismeretes törvényjavaslatokhoz. A tanárok helyzete. A nemzetgyűlés pénteki ülése. A nemzetgyűlés tegnapi ülését fél 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után rátérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat,, tárgyalására. Ösör József az első felszólaló, aki a tanárképzés kiépítését és a tanárok anyagi helyzetének rendezését teszi szóvá, mert mint mondja, nem képzelhetünk el jó iskolát jó tanár nélkül. A tanárokat és a tanítókat megfelelő javadalmazásban kell részesíteni. Ma az a helyzet, hogy egy bírósági titkár aki 5 évi szolgálattal bír több fizetést kap, mint egy 26 évig szolgálattal bíró középiskolai tanár. A helyettes tanárok összes illetménye ma 656 ezer korona. Az igazgatói javadalmazás pedig 1,9oo.ooo korona. Ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Ezen felül megszüntették az 5 éves pótlékot, ami nagy sérelem a tanárokra. Megvan ugyanis számukra az előléptetés lehetősége, mégis a gyakorlatban az a helyzet, hogy176 tanár közül az 5-ik fizetési osztályba csak 14 van, a 6-ikban pedig 256. Az óratöbbletet nem díjazzák kellőképen. A kormánynak nagy súlyt kellene helyezni a középiskolai tanárok díjazására, mert a középiskola neveli az ország értelmiségét. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt a középiskolai tanárok , illetményének méltányos rendezésére. A helyettes tanárokat a bírósági titkárokkal lehetőleg azonos elbánásban kell részesíteni. Állítsák vissza az 5 éves pótlékot, az óratöbbletet és az intézeti mellékfoglalkozásokat, de az iskolán kívüli mellékfoglalkozásokat tiltsák el. A javaslatot elfogadta. Rotheinstein Mór, Petrovác György, Farkas Tibor és Hegymegi Kiss Pál szólalnak fel ezután. Hegymegi beszéde közben lép az ülésterembe az új pénzügyminiszter, akit a képviselők lelkesen megéljeneznek. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés ma délelőtt 10 órakor lesz. A napirend első pontjaként a földbirtokreform novella tárgyalása, majd azután a középiskolai reform tárgyalása szerepel. A földreform novellát ma már 8 órás ülésekben tárgyalják. Esküt tett az új pénzügyminiszter Budapestről jelenti a MTI. Korányi pénzügyminiszter tegnap délelőtt 10 órakor tette le a hivatalos esküt Horthy kormányzó kezébe. Az eskü letételénél jelen volt Bethlen gróf miniszterelnök és mint zászlós úr helyettes gróf Karácsonyi Jenő. Az eskü mintát Bárczi István olvasta fel. Ottó trónörökös hastífuszba esett. Lequitioból jelentik: Ottó trónörökös, a néhai Károly király legidősebb fia tífuszban megbetegedett. Nagy Emil kilépett az Egységes Pártból. Budapestről jelenti a MOT. Nagy Emil volt igazságügyminiszter tegnap délután levélben bejelentette Mayer Jánosnak az egységes párt elnökének, hogy kilép az egységes pártból. Kilépését azzal indokolta, hogy szőnyegen lévő nagy kérdésekkel kapcsolatban a nemzetgyűlésen felszólalni szándékozik és a felszólalásnál a pártszempontokkal összeütközésbe kerülne.