Vásárhelyi Napló, 1924. március (1. évfolyam, 24-48. szám)

1924-03-29 / 47. szám

Ára 500 kor. 1. évfolyam 47. számHódmező-Vásárhely, 1924. Szombat március 29. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. Visszaélés az alkotmányos jogokkal. Ha a magyar parlamentáris élet­ben, a mai országromlás, erkölcsi és anyagi lezüllés, mint általános betegségnek legkezdetibb tünetét, első megnyilvánulását keressük, ak­kor ilyennek kell minősítenünk a Lengyel Zoltán-féle obstrukciót. A hatvanhetes kiegyezés óta közel négy évtizeden át kifogástalanul működő gépezete az állami alkot­mányos kormányzásnak, hirtelen zök­kenéssel megállt, egy addig isme­retlen, szinte névtelen kavics ne­gyed-ötöd magával a gép kerekei közé akadt s néhány jelentéktelen emberből álló képviselőcsoport meg­akadályozta a többségi akarat érvé­nyesülését. A minden tanácskozó testületben önként alapelvnek "elfo­gadott jogalap felborult, a többség nem volt képes akaratát keresztül vinni s a kisebbség akarata negativ irányban teljesült. Nem lehetett a nemzet többsége által jónak, kívá­natosnak tartott törvényt megalkotni, mert a nemzet elenyésző kisebbsége által a képviselőházba küldött né­hány képviselő nem akarta a tör­vényt becikkelyezni, illetve nem is annyira a törvényalkotás ellen volt tiszteletreméltó kifogása, mint in­kább rájöttek arra, hogy a képvi­selőházi tárgyalási rend, házszabály, módot nyújt nekik arra, hogy az obstrukció, végnélküli kibeszélés ré­vén a kormányt megbuktassák s igy félelmetes hatalmukat éreztették. Ezt a szomorú felfedezést, a ház­szabály ezen hiányát Lengyel Zoltán után közel húsz éven át használta ki a magyar ellenzék, a kibeszélés módját, kifogyván a szalmacséplési képesség, a technikai obstrukció is követte, bevonultak a kereplők és sípok a magyar nemzet törvény­­hozásának templomába. Ma már minden, régen ellenzéki érzelmű magyar választó is tisztában van vele, hogy az ellenzék ezen eltéve­lyedése éppen a világháborút meg­előző két évtizedben, a képviselőház tekintélyének lejáratását s még szo­morúbban a világháborúra való kellő időbeni felkészülés lehetetlenné téte­lét jelentette, megmérgezte, félre­vezette az egész nemzet közhangu­latát s végeredményben 1918-ban az összeomlás egyik lényeges okává vált. Az obstrukció modern formája a lengyel nyepozwolim-nak. Lengyel­­ország tönkremenetele sok tekintet­ben hozható összefüggésbe azzal, hogy egy képviselő nem szavazata lehetetlenné tette a legüdvösebb tör­vény megalkotását, a magyar nem­zet jövőjét fenyegeti a parlamenti obstrukció, mely módot ad a több­ségnek arra, hogy a törvényhozás menetét szalmacséplés révén meg­akassza. Nincs az országban munkaszerető, becsületes, takarékos polgár, vagy munkás, ki a folytonos koronaromlás­sal járó gazdasági bajok súlyát ne érezné, azok miatt keserű panaszok­tól ne volna hangos. Egy év előtt részvéttel néztük az államcsőd szo­morú állapotába jutott Ausztriát, vi­gasztalt bennünket a tudat, hogy mi agrár­állam révén, nem sülyed­­hetünk le a szomszéd sorsára, büsz­kén gondoltunk kitűnő búzatermé­sünkre s ma utólértük Ausztriát s a valorizációs és kényszerkölcsön ren­delet nélkül valószínűleg Ausztria lehetne máris a résztvevő fél. Ennek, a magyar államot közvet­lenül fenyegető állapotnak, a gaz­dasági csődnek s a nyomában járó politikai csődnek, anarchiának egyet­len gyógyszerét a külföldi kölcsönt, évekig tartó céltudatos munkával megszerezte a Bethlen-kormány. A külföldi kölcsön folyósításának alap­­feltételét képezi a felhatalmazási tör­vény, ennek megszavazása nélkül nincs kölcsön. A külföld, mint hite­lező a kölcsön idejére — öt félévre, — biztosítva akarja látni az állam­­gépezet zavartalan működését. Tiszta és világos, a felhatalmazási törvényt meg kell szavazni, ha a nemzet talpra akar állni, a biztos pusztulás­nak neki rohanni nem akar, érzi és tudja ezt az egész nemzet s termé­szetesen a nemzetgyűlés nagy több­sége, az egységes párt s az ellen­zéki pártok komolyan gondolkozó része is. Nem így a szocialista kép­viselők elenyésző kisebbsége, a par­lamenti obstrukció már kipróbált fegyverét megcsörgetve, feltételhez kötik a törvényjavaslat átengedését, a kormány kösse le magát az álta­lános, titkos szavazati jog törvényb­e iktatásának ígéretéhez, különben nincs felhatalmazási törvény. Nem látják a népjogokért küzdők, a népjogok meg­csúfolását ebben az alkuban, nem érzik a politikai morál tökéletes hiányát eljárásukban, ilyen eszkö­zökkel akarnak kicsikarni egy vá­lasztói törvényt, mely törvény alap­ján saját pártjuk uralomra jutását szeretnék elérni. Feltéve, de meg nem engedve, hogy végső szorult­ságában a kormány junkuimba en­gedné hozni a két életfontos tör­vényt, a vízbe fullótól élete meg­mentése fejében kicsikart választó­jog, rájuk, a népjogok kiváltságosan felkent lovagjaira nézve a nemzet többségi akarata által szentesített törvénnyel egyenértékű lenne-e ? Elfogadnák-e szikla szilárd alapnak, melyen az­­ő ideális szocialista álla­mukat felépíthetnék mindenek nagy boldogságára? Nem látják a mi szocialista képviselőink, hogy eljárá­suk visszaélés a parlamenti küzde­lem fegyverével, visszaélés az alkot­mányos jogokkal, megcsúfolása a parlamentáris kormányzásnak, az emberiség elhaladásáért évezrede­ken át folyt titáni küzdelem egyik leg­értékesebb vívmányának. (Dr. G. A.) Ma délelőtt lesz a harangszentelés. Tegnap a F. Tóth István és neje Hódy Judit ajándékharangjának felava­tásával foglalkozó cikkünk címe elírás folytán úgy hangzott, mintha a harang­avatás már pénteken megtörtént volna. Ezzel szemben, mint az említett cikkünkből is kitűnt a tény az, hogy az ó-templom új harangját, amely a F. Tóth házaspár bőkezűsége folytán hirdeti majd a híveknek Isten dicsőségét, ma délelőtt 10 órakor szentelik fel és adják át hivatásának ünnepélyes keretek között. A harangszentelési aktust Papp Imre elnöklelkész beszéde vezeti be, utánna Tereli Gyula lelkész imádkozik, majd pedig a ó­ templomi vegyeskar és Kovács Ernő tanító növendékeinek énekszámai következnek. Az egyházi szertartás végeztével megkezdődik az új harangnak a toronyba való felhúzása és elhelyezése, hogy azután megszólalhasson az F. Tóth házaspár Istennek tetsző ajándéka. Új rend készül az árak ellenőrzésénél. A sokféle rendelet, amely az árvizsgáló bizottságok jogkörével kapcsolatban az utóbbi időkben megjelent, annyira össze­kuszálta az árak ellenőrzésének rendjét, hogy most már a bizottság tagjai valóban nem tudják, váljon mi is a kötelességük ? A vásárhelyi árvizsgáló bizottság már he­tek óta nem ad életjelt magáról, ezzel szemben a szegedi árvizsgálók állandóan permanenciában vannak és az adott kor­látok között próbálják védeni a fogyasztó közönség érdekeit, olyanformán, hogy a közszükségleti cikkek árait hetenként több­ször megpróbálják és abban az esetben, ha aránytalanságot látnak, az árak mérsé­kelésére szólítják fel az érdekelteket. Ab­ban az esetben, ha a figyelmeztetésnek nincs foganatja, akkor az uzsorabíróság elé állítják az árdrágítókat­­ Szege­den. A közmondás azt tartja, hogy a „példa ragadó­s.“ Ezt látszik bizonyí­tani az az értesülésünk, amely szerint a vásárhelyi árvizsgáló bizottság, szegedi módra, újra a cselekvés terére lép. Hogy az illetékesek részéről felmerült terv meg­valósul-e, az majd hétfőn délután 4 órakor dől el, amikor a bizottság ülésre jön össze, amikor is arról határoz, hogy kívánja-e a szegedi árellenőrzési rendszer Vásárhelyen való bevezetését, vagy pedig nem. Két napos kedvezmény az ártériadó fizetésénél. A pusztafensiki ártériadót tudvale­vőleg búzában vetették ki az érde­keltekre, ami azt jelenti, hogy a ki­vetett búzamennyiséget a megállapított értéklés szerint pénzben kell meg­fizetni. Egy fenálló rendelkezés úgy intézkedik, hogy mindazok az érde­keltek, akik április elsejéig, azaz ked­dig befizetik az ártéri adójukat, azok­kal szemben 100.000 koronás alapon kell a búza ellenértékét kiszámítani. Ezzel ellentétben azok, akik április elseje után fizetnek, az adógabona árát, jelenleg 300.000 koronát, veszik alapul. Ebből tehát az következik, hogy mindazok, akik elsejéig telje­sítik az ártériadó befizetését, arány­lag elég olcsón szabadulnak meg ettől a közterhüktől. Éppen azért ér­dekelt olvasóink figyelmébe ajánljuk az ártériadó fizetés, még hátralévő két kedvezményes napját. Csak­ júniusban és az aratás után kell megfizetni a kölcsönelőleg utolsó két részletét. Az Egységes Párt csütörtökön folytatta a kölcsöntörvény javaslatok tárgyalását. Az értekezleten az újjáépítéssel kapcsola­tos kényszerkölcsön törvényjavaslat tár­gyalására került a sor. Az összes felszó­lalók megegyeztek abban, hogy a kor­mányt a legnagyobb elismerés illeti meg fáradozásaiért. Lovász János megelégedés­sel emlékezett meg a kényszerkölcsönnel kapcsolatban a létminimum megállapításá­ról. Annak a kívánságának adott kifeje­zést, hogy az egymillió, vagy legalább is az ötszázezer koronáig terjedő 1923. évi jövedelem és vagyonadókat bizonyos prog­resszivitással vonják be a kényszer­­kölcsönbe. Neubauer Ferenc bizonyosra veszi, hogy a társadalom a szanálási akcióval kapcso­latos terheket teljes megnyugvással fogja leróni. Kérte, hogy teljesítse a kormányzat a kisebb kívánságokat, úgymint az átalány melletti szeszfőzést, a saját szükségletre való dohánytermelést és tartsák fenn azokat a kedvezményeket, amelyeket a búzaföldadótörvénynél az egyösszegben való befizetés alkalm­ával biztosítottak a kisebb exisztenciáknak. A forgalmi adónál lehetőleg az átalányrendszer behozását kérte. Bethlen István gróf megnyugtatta Lo­vász Jánost, hogy a jövedelmi adónál megfelelően érvényesíteni fogja a prog­resszivitást, egyébként pedig a százezer koronás létminimum, amely a hátralevő kényszerkölcsönrészletnél érvényesülni fog, teljesen elegendő. Kilátásba helyezte, hogy Aki még nem hiszi hát győződjön meg, hogy kötetkabát, blous, divatszmoking, KOKRON-GYÁR egyszerű és divat harisnyákban, férfi és gyermek­­ok­ Kossuth-téri lerakatában van, uikban, a legnagyobb választék, olcsó gyári árak mellett. Kirakatunkat figyelje. az új pénzügyminiszterrel egyetértően igyekezni fog teljesíteni a gazdatársada­­lomnak azokat a kívánságait, amelyek az állam pénzügyi érdekeinek hátránya nél­kül teljesíthetők. A kényszerkölcsönre ki­jelentette, hogy a hátralevő két kölcsönrészle­tet részben június hónapban, részben pedig aratás után kell befizetni. Ezután Biró Pál a vagyonváltságot és a kincstári haszonrészesedést tette szóvá, mire Bethlen gróf miniszterelnök a vagyon­­váltságra vonatkozólag kijelentette, hogy ennek határideje úgy van megállapítva, hogy nem esik össze a most fizetendő terhekkel és nincs bevéve az állam jöve­delmei közé a szanálási program kereté­ben, hanem tartalékul kíván szolgálni. A párt végül egyhangúlag hozzájárult az ismeretes törvényjavaslatokhoz. A tanárok helyzete. A nemzetgyűlés pénteki ülése. A nemzetgyűlés tegnapi ülését fél 11 óra­kor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után rátérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavas­lat,, tárgyalására. Ö­s­­­ö­r József az első felszólaló, aki a tanárképzés kiépítését és a tanárok anyagi helyzetének rendezését teszi szóvá, mert mint mondja, nem képzelhetünk el jó iskolát jó tanár nélkül. A tanárokat és a tanítókat megfelelő javadalmazásban kell részesíteni. Ma az a helyzet, hogy egy bírósági titkár aki 5 évi szolgálattal bír több fizetést kap, mint egy 26 évig szol­gálattal bíró középiskolai tanár. A helyet­tes tanárok összes illetménye ma 656 ezer korona. Az igazgatói javadalmazás pedig 1,9oo.ooo korona. Ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Ezen felül megszüntették az 5 éves pótlékot, ami nagy sérelem a taná­rokra. Meg­van ugyanis számukra az elő­léptetés lehetősége, mégis a gyakorlatban az a helyzet, hogy­­176 tanár közül az 5-ik fizetési osztályba csak 14 van, a 6-ik­­ban pedig 256. Az óratöbbletet nem dí­jazzák kellőképen. A kormánynak nagy súlyt kellene helyezni a középiskolai ta­nárok díjazására, mert a középiskola ne­veli az ország értelmiségét. Határozati ja­vaslatot nyújt be, mely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt a középiskolai tanárok , illetményének méltányos rende­zésére. A helyettes tanárokat a bírósági titkárokkal lehetőleg azonos elbánásban kell részesíteni. Állítsák vissza az 5 éves pótlékot, az óratöbbletet és az intézeti mellékfoglalkozásokat, de az iskolán kí­vüli mellékfoglalkozásokat tiltsák el. A javaslatot elfogadta. Rotheinstein Mór, Petrovác György, Far­kas Tibor és Hegymegi Kiss Pál szólalnak fel ezután. Hegymegi beszéde közben lép az ülésterembe az új pénzügyminiszter, akit a képviselők lelkesen megéljeneznek. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés ma dél­előtt 10 órakor lesz. A napirend első pontja­ként a földbirtokreform novella tárgyalása, majd azután a középiskolai reform tárgya­lása szerepel. A földreform novellát ma már 8 órás ülésekben tárgyalják. Esküt tett az új pénzügyminiszter­ Budapestről jelenti a MTI.­ Ko­rányi pénzügyminiszter tegnap dél­előtt 10 órakor tette le a hivatalos esküt Horthy kormányzó kezébe. Az eskü letételénél jelen volt Bethlen gróf miniszterelnök és mint zászlós úr helyettes gróf Karácsonyi Jenő. Az eskü mintát Bárczi István ol­vasta fel. Ottó trónörökös hastífuszba esett. Lequitioból jelentik: Ottó trón­örökös, a néhai Károly király leg­idősebb fia tífuszban megbetegedett. Nagy Emil kilépett az Egységes Pártból. Budapestről jelenti a MOT. Nagy Emil volt igazságügyminiszter tegnap délután levélben bejelentette Mayer Jánosnak az egységes párt elnöké­nek, hogy kilép az egységes pártból. Kilépését azzal indokolta, hogy sző­nyegen lévő nagy kérdésekkel kap­csolatban a nemzetgyűlésen felszó­lalni szándékozik és a felszólalásnál a pártszempontokkal összeütközésbe kerülne.

Next