Vásárhelyi Napló, 1924. április (1. évfolyam, 49-72. szám)
1924-04-20 / 65. szám
Ára 800 kor. Hódmező-Vásárhely, 1924. 8. évfolyam II. szám. Vasárnap április 20. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. Lesz magyar Húsvét! Az Isten jó. Nem abban az értelmében a jónak, ahogy a mi emberi véges elménk felfogja és etikai érzésünk magyarázza, hanem úgy, amilyen a jó önmagából eredően lehet. Jó az Isten, mert nem nézi azt, hogy igaz-e, vagy gonosz az, ki a földön lakik, esőt ad mindkettőnek a földjére. Nem abból, mely túlbőségével halottá teszi a vetést, bár arra is ad napsütésben feltámadást, hanem abból, mely úgy hull permetegként, áldásul a földre, mint az életet szomjúhozó lélekre a Jézus szelíd szavának jótékony árja. Az Isten jó, mert a nyomorultat felemeli anélkül, hogy a gőgöst és felfuvalkodottat megalázná, a szegénynek ad terített asztaláról kenyeret, az ég madarát táplálja és öltözteti ékes ruházatba a mezők liliomát. Az Isten jó, mert elküldi szabaditását azoknak, kik Benne bíznak s kiknek hitük nem homokra épült kártyavár, mit elfúj a csüggedés, vagy lelki lázongás első fugalma, mihelyst nem úgy megy sora az embernek, ahogyan azt szeretné. Mihelyst egy cseppje a megpróbáltatásnak keserűvé teszi az élet édes italát, melynek nyomán átokká durvul és esik szét az imádság. Az az imádság, mely nem a szívből buzog fel a háládatosság szárnyain, hanem amely maga is folyton alkuszik, kér, mert mindig csak vár valamit az Istentől. Az Isten jó, mert elküldi szabadítóját annak a népnek, mely hűtlen soha nem volt hozzá. De hogy kiválasztott népe volna az Istennek, ezt csak az emberek önhittsége, önössége találta ki. Az Isten jó, tehát nincsen benne részrehajlás és előtte minden teremtmény, minden nép egyforma, ha önmaga nem teszi különbözővé magát a többiektől. Mert amit az írás az egyénnek megparancsol, az szól a nemzetnek is. Ne építs magadnak idegen isteneket bálványok gyanánt! Ne ölj! Ne lopj! Ne merülj el a bűn fertőjébe! Ne orozd el azt, ami nem a tiéd. Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz! És szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! Mondja sorjában az írás szava. Feltámadásnak húsvétján lehet ezekről a parancsokról beszélni. És lehet vizsgálódni. Nem vagyunk mi kiválasztott népe az Istennek, de érezzük, hogy mégis csak kiválóbbak vagyunk, mint azok, kiket a „békemű“ úrrá tett felettünk. Érezzük, hogy azok a gonoszak, kiket a Golgotán az Úrral együtt feszítettek keresztre, mintha leszálltak volna onnan s ők lettek volna a mi biráinkká! Érezzük, hogy a kajafások nem haltak meg, csak tógát és alakot cseréltek és most is mindig csak kezüket mossák a Poncius-Pilátusok. Érezzük, hogy ok és érdem nélkül, anélkül, hogy arra rászolgáltunk volna, bántak velünk kegyetlenül s ha van is hiba bennünk, azzal nem másnak, csak önmagunk ellen vétkezünk. Érezzük, hogy minékünk lehet sok bűnünk, de melyeket már százszor megbünhődtünk, azonban Isten és emberek előtt, népek itélőszékénél nincs okunk pirulni, mert a keresztnek hívei, a jónak, nemesnek védelmezői s azoknak bástyái voltunk, kiket biráinkká tett nem a gyarlóságunk, hanem a gyengeségünk, a bizakodásunk, a jámbor hitünk és a kimondott szónak tiszta szentsége. Harangok szava jött meg mára, hogy hirdesse a* Megváltó diadalmát a halál felett. Virágos oltárok előtt együtt térdel, vagy együtt zengi zsolozsmáját ma minden nemzet, a jók és igazak s a hamisak és gonoszak egyaránt. És az Isten lát mindent s hall minden szót és különbséget tesz. Mert feltámadást vár minden nemzet, de ez a feltámadás nem egy. A feltámadás csak igaznak jussa és azé, kit megkorbácsoltak. Fel hát a fejjel magyar, neked van legtöbb jussod ahhoz, hogy a húsvétot várd, reméld és higgjed. Fel a fejjel, mert az Isten igazságos és az Isten jó! . . Testvéri hívő szó Vásárhely város polgáraihoz! A társadalmi rend és béke megóvása, a fejlődés zavartalan és békés biztosítása a feladata a nemzet minden egyes polgárának. Az erőszakos átalakulás, a forradalmak útjára való eltévedés keserű levét issza ez ország és társadalmunk már hosszú évek óta. A polgári elemek széthúzása, egymással való elvakult harca tudta és tudja csak a felforgató elemek munkáját sikerhez juttatni. Rend, béke, eredményes munka nem lesz addig ez országban, míg a polgári elemek nemzetmentő hivatásukat megértve, érdekeiket megértéssel összeegyeztetve, egymással kezet nem fognak. Vásárhelynek is égető szüksége van ilyen polgári újjászületésre, a polgári elemek összeolvadására és együttmunkálására. Ezt célozza az alakulóban levő Városi Polgári Párt, amely alakuló nagygyűlését húsvét másodnapján délslött 16 órakor tartja a Fekete Sas nagytermében. Polgártársak! Legyünk ott mindnyájan s mutassuk meg, hogy a nehéz időkhöz méltó önzetlen hazafiság, egy jobb jövő előkészítésének forró vágya él mindnyájunk szívében. Ezt munkálni még önfeláldozás és önmegtagadás árán is erős elhatározásunk! Hódmezővásárhely, 1924 április 12. Az előkészítő bizottság nevében: Lázár Lajos elnök. április 27-én tartja meg beszámolóját gróf Bethlen István Gróf Bethlen István miniszterelnök, Vásárhely első választókerületének képviselője úgy tervezte vásárhelyi beszámolóját, hogy azt a dreigner Károly főispán installációja alkalmával tartja meg. Mivel azonban a külföldi kölcsönnel kapcsolatos szanálási javaslatok letárgyalása állandó jelenlétét tette szükségessé, a beszámolót későbbi időre kellett halasztani, így tűzetett ki az április 27-ikére, vagyis a ránk jövő hét vasárnapjára. Mint most bennünket értesítenek, a beszámoló április 27-én meg fog történni. A gróf Bethlen István vonata vasárnap reggel fél 9 óra tájban érkezik meg Vásárhelyre és a miniszterelnök kiséretében lejönnek hozzánk Almássy László képviselő, az Országos Egységes párt elnöke, Ángyán Béla sajtófőnök s talán dr Szudy Elemér helyettes sajtófőnök is. És több miniszterrel együtt sok más kitűnősége a magyar politikai világnak. Vásárhely közönsége megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel várja gróf Bethlen István miniszterelnököt, ki azóta, hogy utóljára körünkben tisztelhettük, a világtörténelem fórumán is abban a nagyságban jelentkezett, amilyennek mi magunk között,a magyar újjászületés fénykörében őt eleve megismertük s becsülni és szeretni megtanultuk. És szeretettel várja Vásárhely mindazokat, kik a magyar renesszánsz e nagy, nehéz, de dicsőséges munkájában gróf Bethlen Istvánnak harcos és alkotó, segítő társai. Ha tell, kormánybiztost rendelnek ki a Társulat élére. Szegedi tudósítónknak alkalma volt a hódmezővásárhelyi kérdésekkel kapcsolatban Aigner Károly dr főispánnal beszélgetést folytatni. A főispán kijelentette, hogy Hódmezővásárhely városához és népéhez a múltban is különös szimpátiával vonzódott, azonban amióta a város főispánja lett, ezt a köteléket a maga részéről még bensőbbnek tekinti. Említette a főispán, hogy a múltkoriban küldöttségek keresték fel a hivatalában, többek között Lázár Dezső gazdasági főtanácsos vezetésével az árvíz károsultak küldöttsége is megjelent nála. Ezzel kapcsolatban Aigner Károly dr főispán felkért bennünket a következők közlésére : — Az árvíz károsultak ügyében táviratot intéztem a KörösTisza-Maros ármentesítő társulathoz, hogy a nagyfai szivattyút a jelenlegi 5—6 óra napi munka helyett éjjel-nappal tartó üzembe helyezzék, mindaddig míg a környékben kiöntött víz, a csatornába lehúzódik. Egyidejűleg táviratilag kérte a főispán a földmivelésügyi minisztert, hogy ilyen utasítást adjon az ármentesítő társulatnak és amennyiben az ármentesítő vonakodna ezt teljesíteni, egy kormánybiztost rendeljen ki a sürgős intézkedések megtétele céljából Az olcsóság nálunk tovább tart, hogy minden rendű és rangú t vevőinknek lehetőség szerint ma Naponként változó frissáru raktáradót nyújtsunk, tavaszi és nyári szükségletet beszerezni. Haris- KQ R n D R ■ U T AR nyak, keztyük, férfi és gyermek zoknik, nyári trikóingek, kötszövöttáruk különlegességi lerakötöttkabátok iránt, saját érdekében nálunk érdeklődjön. Kirakatunknál állandóan árjelzéssel. Magyarország pénzügyi feltámadása. Politikával nagyon ritkán foglalkozom, a mai viszonyok között szinte elkerülhetetlen azonban, hogy országunk talpraállításának problémájánál közgazdasági vonatkozásban a politikát ne érintsem. Amikor még a boldog Nagy-Magyarország fénykorát élte és hangos volt a 48-as ellenzéki szellem, amely Ausztriától való elválásunkat, az önálló magyar hadsereg és az önálló magyar jegybank felállítását sürgette, hangzatos jelszavakkal igyekeztek annak előnyeit a közönséggel elhitetni. Amit hosszú évtizedeken keresztül a nagy agitáció dacára az ellenzék kivívni nem tudott, azt a szerencsétlen végezetű háború folyománya az 1918. októberi forradalom valósította meg. Eltűnt a monarchikus közösség, meg lett később a magyar nemzeti hadsereg, azonban rég óhajtott önállóságunk kielégítésére a nagy, magyar, szabad és független Magyarország helyett kaptunk egy pár vármegyét. Elveszítettük egykori bankjegykibocsájtó intézményünket az Osztrák-Magyar bankot, melyet erős alapjairól, elsőrangú vezetéséről világhírűnek tartottak. Ezen intézmény kikapcsolása óta a magyar pénz értéke annyira sülyedt, hogy sehogyan sem tud magához térni. A boldog világban nem is volt hazafi s szinte megbélyegzett volt az, aki nem szavalt a városháza előtti kőről, nem verte a mellét, nem kiabált eléggé a fennt körvonalazott elvek mellett. Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy a hazafiaságnak ez volt a legolcsóbb és legkönnyebb módja, mert minden anyagi áldozat nélkül meg lehetett oldani. Ma más világot élünk, többet kell országunk közgazdasági ügyeivel foglalkozni és pedig reális komoly alapon, mert még ilyen elvek mellett is azt kellett megérnünk, hogy még a múlt év sem hozta meg pénzünk értékállandóságát, amit részben a külkereskedelmi mérleg passivitásának és az egyre növekedő bankjegyforgalomnak tudhatunk be. Főszerepe van pénzünk leromlásában az áldatlan belpolitikai viszonyokon kívül a teljes jogrend hiányának, mert addig míg országunkban az egymás megbecsülése, a békeszeretet és teljes megértés igazi, erős gyökeret nem ver, szó sem lehet a külföld teljes bizalmáról s így pénzünk értékállandóságáról sem. Tudjuk azt mindnyájan, hogy az ország pénzügyi talpra állításában elsősorban dr. Bethlen István miniszterelnöknek van oroszlánrésze, aki fáradságot nem ismerő munkával, erős akarattal, alapos érvekkel a körülöttünk leselkedő irigy szomszédok és a reánk neheztelő nagyhatalmak képviselőinél kivívta, hogy külföldi kölcsönt kapunk, mellyel megindulhatunk a mindenki által hőn óhajtott konszolidáció felé. A külföldi kölcsön megszavazása, illetve folyósítása elsősorban ahhoz van kötve, hogy a kormány előbb egy belföldi kölcsönt vegyen fel polgáraitól azért, hogy ennek befizetése után a bankóprésnek saját céljaira való igénybevételét elkerülje. Másodszor pedig köteles felállítani a Magyar Nemzeti Jegybankot, mely lehetőleg fedezett bankjegyeket bocsáthat ki. A Magyar Nemzeti Jegybank, vagyis az új bankjegykibocsátó intézet 30 millió aranykorona alaptőkével — 100 aranykoronás részvényekkel — fog megalakulni, melyet a jegyzés idejében fennálló érték szerint magyar papír koronában is lehet fizetni.