Vásárhelyi Napló, 1924. május (1. évfolyam, 73-97. szám)

1924-05-01 / 73. szám

n­y­o 11 rép­­osabban ÓZSEF t. ilefon 76. n. é. közönsé­­deje alatt is it úgy hozott, jgokból. Uraim fően a legmér­os Imre ti szabó. széchényi-tér 4. ség és a elmébe! ; való te­­livom a t. urak fi­­nyre, mi­nt cselek­­a nyári »n­­y v­a­t fedezik. i is nagy cezésükre ■kát ked­­j búzáért nyvál ik készi­­­s szük­­mivel a vnt nagy is és a k­is rende­­elégiteni. manilla­­m­illával kapható llával a cigárok. nat kérve ISEF Telefon 138. világrész­ei és púderei Kapható ban utorok (modernebb­­ség szives­­ Mihály tanulónak hanem tisz­ai fizetek a sért és napi- i befűzésért, a 19 szám. term­ék­i tudja, ) napi ár­mindenféle nyers­andóan ve­dlettel Samu 9 sz. alatt. íkások kezete gyeté­talaki­kákat, ;y le­ist. 42 szám, i._________ sze n 245 ő és oder­rokat as a eleky-u. a VI. ker., 13 sz. alatt. -----------:—: T .V-. I-C- . • | • Istenítélet vonult el kedden délután Budapest és Pest­megye felett. Előbb felhőszakadás­­szerű zápor, azután jeges eső, végül jégözön ömlött a haragos felhőkből. Egész Monorig ebben az istenítélet­ben száguldott a szegedi gyors s utasai között vásárhelyiek is sokan borzalommal szemlélték az elemek rettenetes csatáját. Egyszerre azután csak néhány percre kisütött a nap s ahol még 2 órával előbb kultúra, vetés, fa, virág pompázott, fehér jégmező lett minden, pusztulás és temető. Az egész gyümölcsös mint a siralomvölgye, melyből vájjon lesz-e még feltámadás ezen a nyáron ? De a zivatar végigszántott nagy darab földön, sőt a végéből még mi is kaptunk. Nálunk ez nem tett külön kárt, de növelte a vizeket, amellett hátráltatja a vetést s igy csak hoz­zájárult egy szomorú ecsetvonással ahhoz a képhez, melyen ez a ka­tasztrófában mostoha időjárás, a vizátok már úgy is elég feketére festette ebben a határban emberek ezreinek, nemcsak a nincsetlen sze­gényeknél, hanem azoknál is, kik­nek volna, a kisgazdáknál a csa­lád jövő évi kenyerét. Igert, Bátor az és nem jó ember az, aki lázong, vagy szembe mer szállani az ég akaratával, de bizony nincs az a jámboréletű halandó, aki így ne só­hajtana fel: kezedben van a sorsunk, de azért mégis elég volna már eb­ből a keserű pohárból édes jó Istenünk! A hullámtérben alig moz­dul a szennyes ár s hetek óta csak cseppenként fogy, pedig már alatta fulladozik a szőlő és iszapba fullad a vetemény. A szántóföldeken kint a vadvíz grasszál és vagy ötezer holdon benne sárgul el a szépigéretű vetés. És esik tovább, mintha soha többet megállani nem akarna. Olasz­országban éppen ilyen időjárás van, sőt Nápoly alatt megmozdult még a föld is s Amalfinál emberek ezreit nyelte el. A babonás pár azt mondja, hogy a nemrégen ott látogatást tett spanyol király verte meg szemmel a partvidéket. Minálunk még soha­sem járt a spanyolok fejedelme, mégis meg vagyunk verve, amint a jelek mutatják. Meg vagyunk verve azzal, hogy könnyen hagyjuk a dol­gokat s mig nappal vagyon, addig nem munkálkodunk, csak sopánko­dunk, mikor már beáll a sötétség. A vizeknek szokásuk az, hogy ott gyülekeznek fel, hol leglaposabb a terület és oda törekszenek, ahol gyüjtőmedencét találnak. Már pedig a gyüjtőmedence mi vagyunk, a Hódtava helye, hol az őstenger csepjei, sűrűn tesznek látogatást az itt feledt kagylóknál. Ezt is meg­értjük. De a vizek ellen fel tudja venni a harcot az ember, még­pe­dig ha van benne erő, elszántság és akarat, úr maradhat felette minden­kor és függetlenné teheti földjét, magát, kenyerét a felhők szeszélyé­től és a megújuló záporoktól. Perbe nem szállhat az éggel, sem önmagá­val, hanem a vízzel kell perbeszál­­lania. Jó kilenc esztendő óta minden tavasszal halljuk a jajszót s 6—8— 10 ezer holdon, mikor a legdrágább benne a kenyér, akkor folyton csak a víz tart aratást. Tízezer holdnak a termése ezer embernek veszi el a kenyerét, de irtózatos károkat ró a közösségre, az országra, az államra, a népre, mert most valóban minden szem gabonára szüksége van ennek az egész országnak s nemcsak en­nek a szegény pusztaszéli kisgazdá­nak. A viz teh­át közügy, országos ügy, melyet országosan kell elin­tézni. Mi hát a teendő? Az, hogy az ármentesítés nagy feladatainak vállalására kérje föl az érdekeltség a nemzetgyűlést, illetőleg a kor­mányt. Vagyis indítsa meg ezt az akciót minél előbb, de mindenesetre úgy, hogy abból ha jövőre nem, hát 2 év múlva törvény legyen. Mert mi magunk erőtelenek vagyunk. S mert így ezer kisgazda felebarátunk a monori istenítélet nélkül is siralom­­völgyét látja birtokában ... De most félre a gonddal, félre a zúgolódás­sal, inkább fel a fejjel, hiszen mint minden felhőre, úgy ezekre a bo­rongás napokra is felhozza színes szivárványát a megbékülő Isten! . . Kódm­­ező-Vásárhely, 1924. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. Ára 700 kor. I. évfolyam 73. szám. POLITIKAI NAPILAP Csütörtök május 1. Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. Megérkezett a döntőbizottság ítéletének indokolása. Tegnap érkezett meg a villanyáram ügyé­ben a döntőbizottság határozatának teljes szövege, amelyből az áramdíjára vontkozó részt már régebben ismertette a „Vásár­helyi Napló“, miért is most csak a döntés eddig még ismeretlen réseinek közlésére szorítkozunk. Fontos része a határozatnak, amelyben a bizottság kimondja, hogy a villanytelepnek a fogyasztó május elsejétől kezdve előleget tartozik fizetni. Az előleg,amelynek összege nem lehet több az előző hónapban elfogyasztott áramdíj­­nál, a havi számlán levonásba hozandó. Rendezte a bizottság azt az évek óta vitás kérdést is, hogy az utcákon felállított új villanylámpák felszerelési költségeit ki tar­tozik fizetni ? A határozat szerint a köz­világítás céljait szolgáló új villanylámpák felszerelésénél a költségek fele a várost, illetőleg az érdekelt közönséget, míg a másik fele a villanytelepet terheli. A meg­váltási szerződés 17-ik pontja alapján arra is kötelezi a villanyos társaságot a döntő­bizottság határozata, hogy abban az eset­ben ha a város közönsége kívonja, a köz­tereken 10 darab négyezer wattos izzólámpát szereljen fel és ehhez 10000 villanyórát in­gyen adjon. A határozat következő pontja arról szól, hogy az új árammérők felsze­relésének költségét felerészben a fogyasztó közönség, másik részében pedig a villamos­telep tartozik viselni. A város tanácsának azzal a kifogásával kapcsolatban, hogy la­kásváltozásnál a villamostelep átírási és más címeken költségeket hajt be indoko­latlanul a fogyasztókon, kimondotta a bi­zottság, hogy lakásváltozás esetén a villamos­telep semmiféle díjat nem szedhet a fogyasztóktól. A döntésnek ez a része valószínűleg sok perre ad majd okot a hasonló címe­ken igénybevett közönség és villamos tár­saság között. Végül arról intézkedik a döntő­bizottság határozata, hogy a felmerült költségeket és a bizottsági tagok tiszteletdíját, mint­egy 25.000.069 koronát a villamos telepnek kell megfizetni, miután ő kérte a döntő­­bizottság közbelépését. Egyszerűsített adószertül a Nemzeti Bankig. A törvényhatósági bizottság áprilisi közgyűlése. Zuhogva öntözte az utcákat az áldatlan eső, mikor valamivel 9 óra után a közgyű­lési terem úgyszólván üresen tátongó pad­sorai jelenlétében, a gyengélkedő Aigner Károly főispán helyett, S­o­ós István dr. főispán megnyitotta a törvényhatósági bi­zottság áprilisi közgyűlését. A polgármesteri jelentést Medveczky Imre dr. főjegyző olvasta fel. S­­okásos szürke statisztikai adatok, melyek közül még azt is unottan hallgat­ják a városatyák, hogy a város halálozási arány száma februárral szemben ijesztő mértékben emelkedett. Márciusban negy­vennégy lélekkel több hunyt el, nagyobb­részt a csecsemők és az öreg­korúak kö­zül, mint az előző hónapban. Megemlíti a polgármesteri jelentés, hogy a halálozások legnagyobb száma a rossz időjárás miatt egyre jobban pusztító tüdőbaj miatt kö­vetkezett be. Végül azt a szomorú való­ságot tudtuk meg a polgármester jelenté­séből, hogy a földutak úgyszólván járha­tatlan állapotban vannak. A jelentést már majdnem vita nélkül vette tudomásul a közgyűlés, mikor M­ó­­nus Ferenc a tanyai kisvasút ügyének mikénti állásáról érdeklődött és azt sür­gette, hogy ha másként nem, hát magán­­vállalkozóval csináltassák meg a vasutat. Csáky Lajos dr. főügyész reflektált a felszólalásra és kijelentette, hogy az ügy sürgetésére nincs szükség, miután Bethlen miniszterelnök Szathmáry Tihamérnak, Kun Bélának és neki határozottan megígérte a kisvasút dolgának gyors elintézését. Egyszerűsítsék az adórendszert! Ezután Balog Sándornak az adózás egyszerűsítése érdekében benyújtott és a „Vásárhelyi Napló“ által részletesen ismer­tetett indítványát tárgyalta a közgyűlés. A tanácsi javaslat nagy vonásokban egyezik az indítvány vezérelveivel, aminek Balog Sándor örül, mint felszólalásában kifejtette, a legjobban. Balog a közgyűlés előtt is meg­okolja indítványát. Hivatkozik arra, hogy a rossz időjárás és a bonyolult adórendszer­rel járó kellemetlenségek teljesen elkese­rítik a polgárokat. Nem a sok adó ellen van kifogás, hanem amiatt, hogy sok tor­túrán kell keresztülvergődni, míg az adózó lefizetheti adóját. Citálják hivatalokba, val­lomásokat iratnak velük, holott ez is, meg amaz is felesleges. — A vallomási íven — állapítja meg Ba­log Sándor, — megmondom őszintén nem valljuk be az igazat. Tudatában van ennek a pénzügyigazgatóság is és soha nem veszi figyelembe az adómegállapítás­­nál a felek vallomását, miért van hát akkor szükség azokra ? Majd a házhaszonrészesedésről szól, amelyet a háztulajdonosoknak büntetés terhe mellett be kell fizetni az adóhivatal­ban tekintet nélkül, hogy a bérlők fizetik-e avagy nem, ahogy például a külterületen és a külvárosrészeken még a felemelt lak­bért sem hajlandók megfizetni egyes lakók. Csáky főügyész : Ha nem fizetnek, akkor a lakáshivatal kilakoltatja őket! Balog Sándor azzal végzi felszólalá­sát, hogy az a zseniális fináncész, amely eltalálta a vagyon- és jövedelemadót, bi­zonyára rá­jön arra is, hogy a mai rend­szeren, hogyan lehetne változtatni. Ha a kormány segít a bajokon, akkor az annak a tanújele, hogy méltó az ország közön­ségének bizalmára. A törvényhatósági bizottság a felszólalás után egyhangúlag fogadta el az indítványt, amelyet ilyenképpen a város feliratilag jut­tat el a kormányhoz és a társtörvényható­ságokhoz. A tárgysorozat következő pontjaként a közgyűlés tudomásul vette Korányi Fri­gyes báró pénzügyminiszterré történt ki­nevezését és elhatározta, hogy az új pénz­ügyminisztert feliratilag bizalmáról bizto­sítja. A villamostelep megakadt megváltási el­járásának további felszínen tartásáról szóló bizottsági jelentést tudomásul vették. Majd egyhangúlag beleegyeztek, hogy évi 20 aranykorona jogelismerési díj fejében Ko­vács Sebestyén Zoltán földbirtokos a szi­­káncsi állomástól a rácutig vezető dűlőn felépítésse kisvasútját Nagy vita a kis kenderáztatóról. A Téglásszéli Kisgazdakör kívánságához képest a Gazdasági Egyesület azt a ké­relmet intézte a törvényhatósághoz, hogy a cigányérben és a külsőrémárisi (kenyeres) legelőn kendráztatót állítson fel. A tanács úgy találta, hogy a bizonytalan üzletmenet­tel kecsegtető vállalkozás létesítése leg­alább százmilliót emésztene fel, miért is azt javasolta, hogy a közgyűlés csak akkor menjen bele a kérelem teljesítésébe, ha a gazdák tízezer holdnyi területen garantál­ják a kendertermelést. Balog Sándor természetesen nem ért egyet a tanács jav­aslatával. Szerinte nem olyan költséges a kenderáztató létesítése, mint ahogy a tanács azt kiszámította. Ar­ról meg egyáltalán nem lehet szó, hogy a gazdák már most tízezer hold kender ter­melésére vállaljanak kötelezettséget, mert Vásárhelyen úgyszólván most kell meg­honosítani a kendertermelést. Csáky főügyész: Hiába a kender, ha nincs, aki kallantyuljon! Balog Sándor azt vitatja erre, hogy kallantyúlók is akadnak, tehát meg kell csinálni a kenderáztatót. Hős Nagy Kálmán : Örömének ad ki­fejezést, hogy a kenderáztatók kérdése is­mét napirendre került, mert ő már 1918- ban is foglalkozott ezzel a kérdéssel a közgyűlés előtt, de hát akkor dugába dőlt az ügy. A kendertermelésre nagy szükség van. Ha lesz kender, akkor lesznek akik azt feldolgozzák. Csáky Ferenc: Dehogy is lesznek. Hős Nagy Kálmán: Tessék eljönni hozzám, nálam is szőnek a háziak! Csáky Ferenc: Na majd elmék, ha hazafelé megyünk! Most B­a­n­g­h­a Sándor szólal fel. A víz­ről beszél amely bőven akad mostanában, meg a „köcsögöt“ emlegeti és sehogyan sem akarja megérteni, hogy miért kell százmillió a kenderáztatóhoz, mikor vizet és gödröt is adott a népnek az Isten. Balogh Sándr: Tehát úgy van jól ahogy mi mondtuk, ugye Bangha bácsi ? Bangha Sándor: Jó hát, kifogásom nincs ellene, de nem vagyok olyan szó­­tehetségű em­ber, hogy imitt-am­ott fogdos­­sanak. Reich főmérnök tart ezután szakszerű előadást a modern kenderáztatóról, amely bizony csak horribilis költséggel volna létesíthető. S­o­ó­s polgármester: Nem lehet mucsai dolgot csinálni! Csáky Ferenc, mint kenderáztató tulaj­donos tapasztalatból tudja, hogy Vásárhelyt csak víz van, de kender nincs. Lázár Lajos közvetítő indítványt tesz, mely szerint a közgyűlés fogadja el a tanács javaslatát, kiegészítve Balog Sán­dor indítványával, hogy t. i. addig is míg a gazdák nem biztosítják le.épp holdon a kendertermelést, a város a külső kenyeres legelőn bizonyos területet kenderáztató céljaira jelöljön ki. Miután Bangha Sándor hivatkozott az édesapjára, aki szintén kis áztatóban mosta a kendert, a közgyűlés Lázár Lajos köz­vetítő javaslatához hozzájárult. Tisztviselők létszámcsök­kentésének hátteréből. Azok a városi alkalmazottak, akiket a miniszter ismeretes létszámapasztási ren­delete folytán, mint a város helyettesített alkalmazottait végelbánás nélkül kellene el­­bocsájtani a szolgálatból, a rendeletet sza­bályszerű végkielégítésük céljából meg­­felebbezték a közgyűléshez. A tanács azt javasolta, hogy miután az ügy úgyis a döntésre jogosult nyugdíjügyi bizottság elé kerül, a törvényhatósági bizottság a feleb­­bezés felett térjen napirendre. Genersich Antal dr egyetemi magán­tanár arról szól, hogy ennek a kérdésnek elbírálásánál feltétlenül figyelembe kell venni várjon milyen helyzet áll elő a vá­rosi közigazgatásban a 76 tisztviselő el­­bocsájtása után. A maga részéről nem tud megnyugodni abban, hogy a miniszter va­lakinek­­helytelen információja alapján, a város megkérdezése nélkül név szerint is megnevezve sorolta fel rendeletében az elbocsájtandó tisztviselőket. Miután úgy tudja, hogy Aigner főispán minden való­színűség szerint eredményesen jár közbe a miniszternél a tisztviselői létszám­apasz­­tás sérelmes elintézésének megváltoztatása érdekében, azért azt indítványozza, hogy a közgyűlés a tisztviselők elbocsájtását a várt felsőbb intézkedésig tartsa függőben. Balog Sándor hozzájárul az indítvány­hoz, noha kijelenti, hogy akkor amikor a városra volt bízva a létszámapasztás meg­oldása, ő a csökkentés mellett foglalt állást. Ma is az a meggyőződése, hogy ha annak idején „családias alapon“ a törvényhatóság maga vitte volna keresztül a létszámapasztást, akkor nem következett volna el ez a sérelmes miniszteri rendel­kezés, amelyről megállapítja, hogy lehe­tetlenség végrehajtani, mert mindaddig míg a közigazgatás egyszerűsítéséről nem tör­ténik gondoskodás, a tisztviselők létszá­mát sem lehet apasztani. S­o­ó­s polgármester Balog Sándor sza­vaira válaszolva azt mondja, hogy bár a következmények Balogot igazolják, ez az előrelátás csak látszólagos. A város ugyanis nem gondolhatta, hogy a közigazgatási tisztviselők évtizedekkel ezelőtt m­egállapi- Az olcsóság nálunk tovább tart, hogy minden rendű és rangú t­ vevőinknek lehetőség szerint ma­ NaPonként változó frissáru raktára­kat nyújtsunk, tavaszi és nyári szükségletet beszerezni. Haris- KOKRON,GYAR nyari, keztyük, férfi és gyermek zoknik, nyári trikóingek, kötszövöttáru különlegességi lera­­kötöttkabétok Tint, s.jdt érdekében kélnek érdek­díjon. KirakatnnkndAddkn é-jelréeeel KniKtnntin Tptfupirpb tavaszi és nyári újdonságok, IlUIluI Uli 1 Hl lUUllfuI Il II dunkban árusítani. Divatos férfi és női ruhaszövetek, selyem áruk, grenadinok és mindenfajta . .... . . .. .u . mosóáruk ízléses kivitelben. Darabok és régebbi mintájú áruk leszállított árak mellett kerül-„­uszteievei. áruháza HódlTIBZOVáSEr­Blyi AlapittatOtt 1­ 44- nek eladásra. Régi nb. vevőközönségünk további jóindulatát kérve és megköszönve maradunk, Konstantin Testvérek

Next