Vásárhelyi Napló, 1925. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

Hódmezővásárhely, 1925 március 1 vasárnap Ára 2000 korona. II. évfolyam, 49-ik szám. Szerkesztőség: Szent Antal-utca 12. sz. Telefon : 30© Kiadóhivatal: Szent Antal-utca 1 7. ez. a „Kultúra“ Fit. k­önyvnyo­mdíit­atl­an Telefon S3 Politikai napilap Felelős szerkesztő : Fejérváry József Kiadja : a „Kultúra“ Rt. Mikor a publikációt el akarták törölni és Susánba hire ment a szándéknak, egy öregrendű ember kissé elmélé­zett, aztán az ősz fejét megcsó­válván, baljóslatúan jegyezte meg : ebből forradalom lesz . . . De bizony nem lett belőle for­radalom, pedig többé nem hal­lotta Vásárhely népe se Susán­­ban, sem Újvároson, még csak Tabánban sem istenimádás ideje után a Józsa úr ékes nyelveze­tén a szót, miszerint Tarjánvé­gén egy fél portás vityilló, Aranyágban egy kazal búza­szalma, mitől a ló nagyot hall, vagy hogy a Reketye utcában eladó egy első kabakra való tojás !... A világ nem fordult fel s plattz nem dűlt össze tőle, még csak a publikáló kishiva­­talnokok se mentek tönkre a vasárnapi­­ koronák elmaradása miatt. Persze, mert akkor a nyugalom, a béke, még­pedig a lelki békesség csendes vizein evezett az élet hajója. Mert még akkor nem voltak elvadulva az erkölcsök. Nem szántott végig idegeken szeges ostorával a nyomorúság, sziveken az elve­szett háború s nem kóstolt bele a földalatti sötétség és bűn által félrevezetett és megmérgezett lelkű tömeg a bosszú, a gyűlö­let poharába és nem szerzett magának dús karály kenyeret a munka szerszáma helyett a ro­hamkés forgatásával. Még akkor nem vadult el az emberiség s nem döntötte le az ideálokat, nem detronizálta az istent, az erényt, a becsületet, hűséget, jóságot és a szépet, ami nélkül könnyes és rút az élet. — Még akkor nem akarták átformálni az emberiséget a saját torzké­pükre, mit pirulva szemlél maga az embert teremtő Úristen is, — Trockij, Lenin, meg a többi tömeghóhérok, kiknek látásától szörnyszülöttet hoz a világra a viselős asszony. Még akkor nem parázslott minden nemzet alatt a föld és nem kellett vízumot kérni a makói embernek Őscsa­­nádra, szegedinek le Torontálba, mely egy hajitásnyira esik a Tiszától és nem kellett Mátyás Kolozsvárára, Hunyadi Dévájába Rákóczi Kassájába és a koro­názó Pozsony felé útlevelet kérni. Aki tehát ma a száján csak kiejteni meri is ezt a szót, az hazaáruló, az népének, or­szágának, testvéreinek­ halálos ellensége, az nem magyar em­ber, az istentagadó. — a héten pedig elhangzott. Hogy ki mon­dotta, nem tudjuk. Nem is ku­tatjuk egyelőre, de elhangzott és szélsőséges lapok hasábjain rezonált. A választójogról volt szó. Ennek kapcsán ejtette ki valamelyik passzív rezisztáló magyar nemzetgyűlési képviselő, hogy ebből forradalom lesz! És szavában több volt a fejtegetés, mint az aggodalom. Nem beszé­lünk most arról, hogy egy ma­réknyi kisebbség akarja itt a felelős többségre ráerőszakolni a maga akaratát. Nem szólunk arról, hogy ez a parlamentáris­más lényegének a megcsúfolása lenne. Nem szólunk arról, hogy Vázsonyi külön kis parlamen­tet akar csinálni, mert neki ez is futja. Csak arról szólunk, hogy a polgárságnak végre egy­szer felnyílhat a szeme arra a bizonyos általános titkosra. És akkor számoljon önmagával, fajával és nemzete jövőjével­­... Ércharancot kap az ó-templom tornya. Az ó-templomi és tarjáni parochiális kör buzgó hívei a múlt vasárnap Pap Imre lelkész-elnök és Godács Imre dr lelkész buzdító felhívására megalakítot­ták az ó-templomközi harangbizottsá­got, melynek célja az, hogy a hívek áldozatkészsége folytán az ó-templom tornyában levő acél harang kicserél­tessék az ó-templomhoz méltó ércha­ranggal. A bizottság Mónus János dr egyházi ügyész elnöklete alatt a követ­kezőkből alakult meg: Pap Imre, Go­dács Imre dr. Bereck Sándor, Pálur József lelkészek, Pista Zsigmond, Nagy László, Cs. Hódi Sándor, H. Nagy Kál­mán, Udvarhelyi Sándor, Juhász István, Rákos János, Dezső István, Kiss Albert és Földházi Sándor tagokból. Amint halljuk, a hívek áldozatkészsége re­ményt nyújt arra, hogy egy pár héten belül a harangra való összeg teljes egészében együtt lesz. ‘ * -u~,—-----L—inn—rrs-suf­r-rrs Mit tárgyal a Gazdasági Egyesület mai közgyűlése? Pénteken délután tartotta a Gazdasági Egyesület a közgyűlést előkészítő vá­lasztmányi ülését Lázár Dezső gaz­dasági főtanácsos elnökletével. Az ülé­sen letárgyalták a mai közgyűlés tárgy­­sorozatán szereplő egyesületi zárszám­adást és az 1925 évi költségvetést. Tárgyalta a választmány a Téglásszéli Kisgazdakörnek a közgyűlés elé beadott azon indítványát is, melyben a tanyai polgárok az adóztatási rendszer egysze­rűsítését kérik. A választmány úgy ha­tározott, hogy az indítványt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. A szegedi pénzügyigazgatóság azon átiratára vo­natkozólag, melyben a mezőgazdasági művelés alatt álló földek értékelését ké­rik a Gazdasági Egyesülettől, a választ­mány úgy döntött, hogy a munkálatok megejtésére egy bizottságot küld ki. A bizottság elnökévé megválasztották K. Sebestyén Zoltán alelnököt, tag­jaiul pedig: Balog Sándort, Lénárt János dr­t, C. Nagy Kálmánt, Jakó Józsefet és Hegedűs Istvánt. Elfogadta a választmány Lázár Dezső elnök olyan indítványát, mely sze­rint a Gazdasági Egyesület külterületen lakó tagjaitól a tagsági díjat a környék­beli olvasókörök pénztárnokai szedjék be. Végül letárgyalták Tárkány Sz. Ferencnek az indítványát, amelyben azt kéri az elnökségtől, hogy a már tervbe vett téglási kenderáztató létesítését sür­gesse meg a városi tanácsnál. A vá­lasztó­ny ily értelmű határozathozatala után az ülés véget ért. Tisza István gróf békát akart kötni már a háború első fertályában. A Tudományos Akadémia kiadásában most je­lent meg a gróf Tisza István leveleinek és táv­iratainak második kötete. A mi a könyvben leg­először leköti figyelmünket, az az előterjesztés, melyet Ferenc József császárhoz intézett Tisza István, amelyben tiltakozik az ellen, hogy elegendő látható ok nélkül hadüze­netet küldjenek Szerbiának. Tisza István figyelmezteti a királyt, hogy ez a lépés nagyon rontaná helyzetünket, mert az egész világ előtt mint a béke megbontóját bélyegezné meg Magyarországot és Ausztriát. Skerlecz Iván báró horvát bánnak küldött levelében adatokat kér arról az aknamunká­ról, amelyet a szerb kormány meg­bízásából végeznek Horvátor­zágban és Szlavóniában. Furcsa világításba helyezi a volt társországok adminisztrációját az a másik levél, amelyben Tisza István közli a horvát bánnal, hogy Bel­­grádból kapott nyugtalanító hírek miatt felhívta a zimonyi rendőrkapitányságot és olyan emberek jelentkeztek a telefonon, akik sem magyarul nem tudnak. A bán titkárától megtudta a miniszter­­elnök, hogy a zimonyi rendőrségen csak a kapi­tány tud magyarul, de az olyan süket, hogy nem tud telefonozni. Augusztus 23-án felterjesztést küld Tisza a ki­rálynak. Elmondta, hogy a harctéren több ízben rendeztettek csapatainkkal frontális támadást tüzérségi előkészítés és egyéb biztosító intézkedé­sek nélkül. Kéri a királyt, ne tekintse ezt a figyelmeztetést a katonai ügyekbe való beavatkozás­nak, mert tisztán a trón és a haza érdekében szánta rá magát. A gyűjtemény egyik legfontosabb dokumentuma az a levél, amelyet 1914. augusztus 30-án kül­dött Tisza István Burián István báró külügymi­niszternek Bécsbe. Ebben a levélben értesíti Bu­­riánt, hogy amint eldől a galíciai harc, Bécsbe utazik. Győzelem esetén a további teendők meg­beszélése végett, a szomorúbb esetben pedig azért, hogy az embereket megvédje a csüggedés­­től és energikus védekezésre ösztönözze. A levél­ben ezt mondja a többi közt: — Az első — valószínű esetben, — oda szeretnék hatni, hogy a béke azonnali megkötésének feltétele mel­lett aránylag mérsékelt feltételekre igyekezzünk a németeket rávenni s magunk közt beszéljük meg, hogy mit kívánjunk. Október 6-án hosszabb levelet küld Burián kül­ügyminiszternek, akinek ezt írja : A békefeltételek kérdésével kell bi­zonyos alapelvek szempontjából fog­lalkoznunk. Épen gondoltam rá, hogy jövő fölmenetelem alkalmával neked és Berchtoldnak szóba hozom a dolgot. Azt hiszem, elsősorban azt az egy pár alapvető szempontot kellene magunk között megbeszél­nünk, a­melyeket a németekkel fog kelleni tisz­tába hoznunk. Rendkívül érdekes az a telefonüzenet, amelyet október 14-én küldött Buriánnak. Az üzenet így kezdődik : — Abban őfelségének igaza van, hogy ha megverjük az oroszt, nem fognak a románok megtámadni, akár két, akár negyven zászlóaljunk van Erdélyben. Ha pedig teljesen megvernek az oroszok, akkor reánk vetik magukat, akármilyen Erdélyben a katonai szituáció. Csak azt nem veszi őfelsége figyelembe, hogy van középút is. Változó szerencsével, végleges eredmény nélkül folyhat a küzdelem az oroszokkal és ennek for­dulatai között ismétlődnek olyan momentumok, mikor ismét sikerülhet az orosz agitációnak a romániai hangulatot felizgatni. Légberepült egy robbanóanyag raktár. Rio de Janeiroból jelentik: Nitberoyban egy robbanóanyagokkal teli tárház levegőbe röpült. Mintegy 100 ember meghalt, 600 ember pedig megsebesült. A robbanás háromezer házat telje­sen elpusztított. A munkanélküliségről tanács­koztak a miniszterelnökségen. Budapestről jelentik: A kormány tag­jai a szokásos heti minisztertanácson Bethlen István gróf miniszterelnök el­nöklésével a mezőgazdasági hitelről és a búzavalutának a kisbérleteknél tör­ténő megváltoztatásáról tanácskoztak. Megvitatták azt a rendelettervezetet, a­melyet a pénzügyminiszter és igazság­ügyminiszter dolgozott ki, a földbirtok hitelképességét gátló, ismert körülmé­nyek elhárítására. A kisbérletek a leg­közelebb megjelenő rendelet értelmében — 20 holdig — nem búzavalutában fizetnek, hanem a búza évi értékében. Meghalt Ebert, a német köztársaság elnöke. Berlinből jelentik: Ebert, a német bi­rodalom elnöke, akit néhány nappal ez­előtt hashártyagyulladás miatt megope­ráltak, tegnap délelőtt tíz óra tizenöt perckor, anélkül, hogy eszméletét vissza­nyerte volna, csendesen elszenderült. Halottas ágyánál jelen volt a felesége, gyermekeivel és vejével, valamint Meiss­ner államtitkár. A köztársasági elnök halálhíre egész Németországban nagy részvétet keltet. A berlini rendőrségen tanácskozások folynak mindennemű mu­latság és vigalom betiltására. A város minden középületére, a külföldi követ­ségekre is fekete zászlót tűztek ki. A tőzsde elnöksége teljesen szünelteti a forgalmat. Frankfurtból jelentik, hogy az ottani tőzsde is szünetel. Eltemették Lei­er Amáliát. Budapestről jelentik . A Leh­er Amália meggyilkolása ügyében folytatott nyo­mozás nagy apparátussal folyik tovább. Szombaton semmi eredményt nem ért el a rendőrség amelynek alapján őrizet­­be vehette volna azt az embert, akit már napok óta a valószínű tettesnek tart. A nyomozás során még egyes bizonyíté­kokat akar beszerezni a rendőrség s ezek alapján reméli, hogy néhány na­pon belül lezárhatja az ügy aktáit. Teg­nap délután egy órakor jelentkezett egy tanú a főkapitányságon, aki elmondotta, hogy alapos gyanúja van arról, hogy ki követte el a terézkörúti gyilkosságot. Pontos személyleírást is adott, úgyhogy még a kora délutáni órákban detektívek mentek ki a városba a gyanúsított kéz­­rekerítésére. A rendőrségen ugyan nem tulajdonítanak nagy fontosságot a do­lognak, azért mégis kinyomoznak min­den adatot, ami az ügy­gyes vonatkozás­ban van. Leirer Amáliát szombat dél­után három órakor temették. A temeté­sen óriási tömeg vett részt. Megkezdik a sertéshizlalási hitel kiutalását Budapestről jelentik. A sertéshizla­­lással foglalkozó gazdák súlyos hely­zetének enyhítésére, mintegy a mező­­gazdasági hitel elöljárójaként Mayer Já­nos földművelésügyi miniszter 10 milli­árdos hitelt biztosított, amelyet váltó­­hitel formájában a Pénzintézeti Központ utal ki. A sertéshizlalási hitelre már hétfőtől, március 2-ától kezdve jelent­kezhetnek a gazdák. Miután a hitel iránt nagy érdeklődés mutatkozik, igen sok jelentkezőre számítanak. A hitelt a sertéshizlalás fejlesztése, illetve a szük­séges takarmány beszerzése végett kap­ják a gazdák. Azonfelül részesednek a tízmilliárdos váltóhitelből azok az állat­­kereskedők is, akik hivatásszerűen fog­lalkoznak a sertéskereskedelemmel, il­letve a sertéskivitellel. — A burgonya vetőmag hitel szükségletet március 8-ig lehet bejelenteni a Gazdasági Egye­sület titkári hivatalában. fig­ui».4«^54«i»«4«««4 I Anker általános biztosítótársaság főügynöksége a Kereskedelmi Banknál (Andrássy-utca 22, Bereck-palota 11 7TII 5CIIIII I I ÉTI w­ £! I I ■ élet-, tűz-, betörés-, baleset-, szállítmányozás- stb. biztosításokat magyar koronában, nemesvalutában és aranya ■ dí­jal 13 I . koronában Aranykorona biztosításoknál a díjfizetés 14.600-as alapot történil^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Az Iparos Ifjak vasárnap este az Iglói diákok 4 felv. diáktörténetet adják elő az Iparban

Next