Vásárhelyi Napló, 1925. április (2. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Hódmezővásárhely, 1925 április 1 szerda Ára 1500 korona, 11. évfolyam, 74-ik szám. Politikai napilap Felelős szerkesztő : Fejérváry József Kiadja : a „Kultúra“ Rt. Szerkesztőség: Szent Antal-utca 7. sz. Telefon : 300 Kiadóhivatal: Szent Antal-utca 7. sz. a „Kultúra.“ Int. Könyvnyomdájában Telefon 33 A gordiusi csomó. Brenulla a gordiusi csomót így oldotta meg, hogy kardjául ketté vágta, a jogfolytonoság és a felsőházi reform összegabalyodott csomóját a ralai szerelnök nem karddal, hanem ogikával dialektikával oly könyyen oldotta meg, hogy szinte csodálkozunk azon, hogy miképp lehetett ebben a kérdésben olyan nagy konfúzió, mint amiben a főrendek értekezlete után keletkezett. A kérdés most már egészen plasztikusan áll a közlemény előtt. Aki nem elfogult és aki csak a nemzet érdekét nézi, minden különleges cél nélkül, annak igazán nem nehóz ezekek után a kérdésben höneni. A jogfolytonosságban mágokat előjogozottaknak tartó speialisták ezt a kérdést mereven s egyoldalúan a királyság szempontjából fogták fel, megfeledkezve a másik főfaktorról, a nemzetről, a király az események következtében kikapcsolódott egyelőre az alkotmányjogiényezők közül, jogai tehát a nemzet általgyakorlandók, mindaddig, míg új viszonyok között megint lehetővé válik a királyi jogok gyakorlása. — a lemzet azonban a maga fejlődésében nem maradhat ebben a várakozó álláspontban, hanem isladnia kell azon az úton, amit az élet és a fejlődés részére a jelölt. Azok a módok, amelyek közjogi szőrszálhasogatásszerűleg vetettek fel a kibontakozásra, gyáltalában nem állják meg a kritikát. A régi képviselőházat sem lehet összehívni, hogy a kbontakozás általa intéztessék, abból az okból, mert önmagát feloszlatta, de főleg abból az okból, mert a kibontakozás terntetéből már igénybevettük , nemzetgyűlést. Ez meghoztaz 1920 évi első törvénycikket, melynek alapján a főhatalommenetileg a kormányzóra ruháztatott, ennélfogva ezeket a mérföldmutatókat a jogfolytonosság útjából egyszerűen félrenni nem lehet. A régi felsőáz csak fele a nemzetgyűlések, ennélfogva kapcsolatban ezni az új nemzetgyűléssel lyan közjogi keresztezés volna, mi nem jogfolytonosság, hanem gyszerűen abszurdum. Mindent mérlegelve most már a jogfolyonosságnak nincs más útja, mint amelyre 1920-ban léptünk gyértelmű elhatározásával mindzoknak a politikusoknak, akikkor maguk sem láttak másbontakozást s akkor ehhez hozzájárultak. Ezen az úton halolva a nemzetgyűlés a jelenlgi államfővel harmóniában meg kell, hogy alkossa azt a alsóházat, amely a nemzet jelnlegi érdekeinek megfelel, természetesen minél többet megmentve a magyar jogtörténet agyományaiból. Tisztázódott aözjogi bizottság vitájában ez a érdés is, hogy miként legyenek eloszlathatók azok a politikai komplikációk, amelyek az esetben állanának elő, ha a két Ház álláspontja valamely kérdésben ellentétes lenne. Mégpedig oly képen, hogy ha az ellentéteket háromszori tárgyalás által nem sikerülne kiegyenlíteni, a képviselőház jogosult javaslatát a felsőház hozzájárulása nélkül a kormányzó elé terjeszteni. Bárha a tanácskozások még tartani fognak, már az eddigiekből is megállapítható, hogy e fontos közjogi javaslatok az ország közvéleményének legteljesebb megelégedésére fognak megállapíttatni. A vásártéren tartják meg a nagy kiállítást. A kiállítási bizottság tegnap délelőtt 10 órakor a dr. Svóth István polgármester elnökletével ülést tartott, melyen a gazdák részéről Lázár Dezső, Kovács Sebestyén Zoltán és Lukács László, a lazárer csoport részéről D. Nagy Sándor főgimnáziumi igazgató s az iparosság részéről Kruzslicz Károly elnök és Szabó Sándor építész jelentek meg. A bizottság feladata most az volt, hogy a kiállítás helyét kijelölje, illetőleg hogy megszabja, várjon hol lesz legalkalmasabb annak részére a hely kijelölése. A bizottság megszemlélte a főgimnáziumot, majd azután látogatást tett a vásártéren s megvizsgálta a polgári fiúiskola és az óvónőképző lokalitásait. Még nem döntött semmilyen irányban sem, mert ezt a nagy bizottság plénuma végzi el jövő heti ülésében, de az már is valószínűnek látszik, hogy a bizottság a vásártér mellett dönt, mert ott van a legtöbb hely és ott kell a legkevesebb ideiglenes épületet emelni az állatkiállítás részére. Itt említjük meg, hogy az iparososztály újult reménykedéssel és a jövőben bizakodva dolgozik már a kiállításon. Javítják a vásárhelyi műutakat. A város kezelése alatt álló törvényhatósági műutakat háború előtt a szükséghez mérten évente javították. A háborús és forradalmi állapotok alatt ez természetesen nem volt keresztülvihető, úgyhogy a városnak most úgyszólván teljes restaurációs munkát kell végezni ezen a téren. A város feladata annál nehezebb, mert a munkálatok elvégzésénél teljesen a saját erejére van utalva. Az őzfuvarozás rendszere Vásárhelyen tökéletesen csődöt mondott a gazdák indolenciája miatt, úgyhogy a nyersanyag elfuvarozása most dupla súllyal nehezedik a városra. Most, hogy a tavasz hivatalosan és a valóságban is kezdetét vette, dr Soós István polgármester elrendelte a törvényhatósági műutak lehengerelési munkálatainak megkezdését. A rendelet értelmében javítás alá kerülnek a mindszenti, makói, régi szegedi (tarjánvégi) és komlói-orosházi műutak. Mint értesülünk elsősorban a mindszenti út kerül henger alá, amelyhez a nyersanyag fuvarozását már megkezdették. A Bauer Gyula utolsó útja. Az a nagyméretű, szinte döbbenetes részvét, mely a Bauer Gyula halálhírét fogadta és kísérte, nem a tragikus elmúlásnak, hanem a Bauer Gyula nagy koncepciójú, kiváló egyéniségének szólott. Csak most, amikor koporsójánál felsír a Circumdederant... érezzük meg, hogy ki volt Ő, org élt s mig élete az volt, ahogy szerette s ahogy az Isten az ő karakterét megalkotta. Még harcolt, osztott sebeket politikai ellenfeleinek, de kapott is sokat. Amazok nem bízták el, emezeket megtudta érteni. Tiszta agyvelő, fanatikus harcossá az igazságának, soha el nem lágyuló küzdő ember, ez volt Bauer Gyula. És az, ami még koporsójáról és még életkorában is oly stílszerű tragédiával ragyog elő, 67-es volt életében és az lett halálában is. Milyen csendesen elmélázna ezen ő maga is, ha volna elmélázás ott a szemfedő alatt. Hétfőn reggel jött haza Itália ezüstös partjáról. Még szemében ott kéklett a tenger mélysége. Elment azokhoz egy órára, kiket mint jó barátokat oly forrón szeretett. Elment dr Genersich Antalhoz és dr Gsáky Lajoshoz. Elmondotta délután 5-kor, hogy milyen jót tett neki az üdülés. Aztán hazament és meghalt. Temetése ma délután 3 órakor lesz. Dr Genersich Antal egyetemi tanár, az Egységes párthoz ez alkalomból az alábbi felhívást intézi: „Ezúton is felkérem a hódmezővásárhelyi Egységes párt vezetőségének minden tagját s párthíveimet is, hogy Bauer Gyula kir. tanácsos ma délután tartandó vég tisztességtételén megjelenni szíveskedjenek. Önmagunkat tiszteljük meg azzal, hogy egy életen át hű és lelkes hívünk és vezérünknek mentői nagyobb számban mondjuk utoljára „Isten veled !“ Politikai téren meg kell védeni a polgári társadalom vezető szerepét. Budapestről jelentik . A választójogi bizottság tegnap részleteiben tárgyalta a választójogi javaslatot, melyhez Szilágyi Lajos a ha akarom aktív, ha akarom passzív képviselők vezére szólalt fel. Szilágyi Lajos kritikájára Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt és többek között a következőket mondotta: — A választójogi bizottság előtt a múltkor tett nyilatkozatomban rámutattam, hogy a szociáldemokrata párt olyan párt, amely osztályuralmat hirdet, — osztályuralomra törekszik, és ezzel a törekvéssel szemben is hangsúlyoztam és hangsúlyozom, hogy szükség van arra, hogy Magyarországon az összes osztályok a politikai hatalomban részesüljenek és a polgári társadalomnak a vezető szerepét megőrizzük. Itt tehát nem politikai pártokról és nem kormányokról volt szó és ha a tisztelt képviselő úr ezt így akarja magyarázni, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom, mert ilyen értelme a szavaimnak nem volt, nem is lehetett. Hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a t. képviselő úr gyakran félreérti a szavaimat és azokból messzemenő következtetéseket von is, amely következtetések egyáltalán le nem vonhatók. Igenis, tiszta helyzettel állunk szembe és ezt nem hagyom elhomályosítani, hogy a szociáldemokrata párt Magyarországon és mindenütt is osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezt leszögezem a t. képviselő úrral és a szociáldemokrata párttal szemben is és ezt semmiféle félremagyarázással vagy félrevezetéssel elhomályosítani nem engedem. A nemzetgyűlés keddi ülését fél tizenkét órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A napirend tárgyalása előtt az elnök bemutatja a közjogi és igazságügyi bizottság átiratát, melyben a felsőházi javaslatról szóló jelentés beterjesztési terminusának meghosszabbítását kérik. A mentelmi ügyek tárgyalására tértek át ezután, majd napirendi javaslatot tett az elnök. A legközelebbi ülést szerdán 10 órakor tartja a Ház. A fővárosi törvény, a mezőgazdasági hitel és a lengyel szerződés tárgyalása szerepel a napirenden. Porráégett Győrfiszeg község. Zalaegerszegről jelentik : Borzalmas szerencsétlenségnek esett áldozatul a Nagylengyeltől hat kilométer távolságra fekvő Győrfiszeg község. Tűz keletkezett a faluban, amelyet a rettenetes szélviharban nem lehetett lokalizálni. A jelentések szerint harmincöt ház, sok gazdasági épület és rengeteg takarmány égett el. A községben alig három-négy ház maradt épségben. Csökkentették a késedelmi adópótlékot. Budapestről jelentik : A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a forgalmiadónak késedelmes fizetése esetén kiszabható adópótlék megállapítása tárgyában. A rendelet szerint azok, akik az 1921: XXXIX. tc. rendelkezései szerint adóbevallás alapján készpénzben fizetendő adójukat megfelelő határidő alatt, vagy akik az idézett törvénycikk alapján terhükre kivetett adót a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt be nem fizetik, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a fizetendő adó 3 százalékát kötelesek megfizetni. Az adópótlékot a pénzügyigazgatság méltányosságból felére mérsékelheti, további mérséklést csak a pénzügyminiszter engedélyezhet. A bérbeadók a buzabérek mellett foglaltak állást. Budapestről jelentik . Mint ismeretes, a bérlők által indított és a buzabérek megváltoztatására irányuló mozgalom során a földmivelésügyi miniszter úgy a bérlőket, mint a bérbeadókat felszólította, hogy kívánságaikat írásba foglalva adják át. A bérlők a búzabérnek aranybérre való átalakítását kívánták. Közben a külföldi irányzat megváltozott és a búza ára lefelé ment, úgy hogy az egész mozgalom elcsendesedett az utóbbi időben. Kissé elkésetten most készült el a bérbeadók memoranduma, amelyben a búzabérek további fentartása mellett foglaltak állást és határozottan ellenzik a földbérleteknek aranyalapon való megállapítását. A memorandumot, amelyet Matta Árpád és Széchenyi Géza gróf írtak alá, a bérbeadók hétfőn nyújtották át Mayer János földmivelésügyi miniszternek. Nagy szerencsétlenség egy német katonai gyakorlaton. Berlinből jelentik : A Weldheim és Hausberge város közötti Felső-Weserszakaszon tegnap reggel a honvédség tábori gyakorlatot tartott, amelyen nagyobb gyalogsági, lovassági és tüzérségi kötelékek vettek részt. A katonai gyakorlat során rettentő tömegszerencsétlenség történt. Az utászok által a Weseren át épített híd abban a pillanatban szakadt le, amikor épen nagyobb csapatkötelékek keltek rajta át. A katonák, akik teljes tábori felszerelésben voltak, a vízbe estek és majdnem valamennyien megfulladtak. Az áldozatok számát az első jelentések szerint 50 — 100-ra becsülik. Közelebbi jelentés eddig még nem érkezett. 9 református ifjak gátlásos délutánja. A Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület elnöksége április 5 én, Virágvasárnap délután 5 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében vallásos estélyt tart, melyre a város közönségét — felekezeti különbség nélkül — tisztelettel meghívja az elnökség. A vallásos estély műsora a következő: 1. Közének 7. dicséret. Énekli a közönség. Vezeti: Darabos Lajos kántor. 2. Megnyitó beszéd és ima. Mondja: dr. Jakab Liailó lelkész. 3. Mindeneknek alkotója. Énekli a Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület dalárdája. 4 .Mint Jákob*. Irta Papp Váry Bremérné. Szavalja: Dezső Mariska urleány. 5. Vallásos műdal. Énekli: Aracsi János magántisztviselő. 6. Ünnepi beszéd. Tartja: ur. Madgyercsy Béla, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetségének titkára, Budapestről. 7. Vallásos műdal. Énekli: Herman Ica urleány. 8. Gályarabok fohásza. Irta Tompa Mihály. Szavalja : Tompay Bálint VIII. gimn. tanuló. 9. Szeretlek Isten. Énekli a Kállay utcai iskola V—VI. leányosztály énekkara, Nagy Gyula ref. tanító vezetésével. 10. Egy zeneszám. Előadja az Iparos Dalkör zenekara. 11. Nemzeti ima. Énekli a Törekvés Daloskör. 12. Záróbeszéd és ima. Mondja: dt. Losonczy Endre lelkész. 13. Mennyben lakó én Istenem. Énekli a Kállay u. iskola V—VI. leányosai énekkara, Nagy Gyula ref. tanító vezetésével. 14. Közének. 95. dicséret 3. vers. Énekli a közönség. Vezeti: Darabos Lajos kántor. A műsor megváltása kötelező, ára 10.000 K. Az ebből befolyó jövedelmet részben az egyesület szellemi céljára, részben pedig az egyesület bútorzatának beszerzésére fogjuk fordítani, mely célokra felti fizetéseket köszönettel fogad az elnökség. A Búzáért Vásárhelyen a Futurától szerzett értesülésünk szerint 480—490.000, Budapesten 500 000 koronát fizettek.