Vásárhelyi Napló, 1925. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Hódmezővásárhely, 1925 április 1 szerda Ára 1500 korona, 11. évfolyam, 74-ik szám. Politikai napilap Felelős szerkesztő : F­ej­érváry József Kiadja : a „Kultúra“ Rt. Szerkesztőség: Szent Antal-utca 7. sz. Telefon : 300 Kiadóhivatal: Szent Antal-utca 7. sz. a „Kultúra.“ Int. Könyvnyomdájában Telefon 33 A gordiusi csomó. Brenulla a gordiusi csomót így oldotta meg, hogy kardjá­ul ketté vágta, a jogf­olytonos­­ág és a felsőházi reform össze­gabalyodott csomóját a ralai sz­erelnök nem karddal, hanem ogikával dialektikával oly köny­­­yen oldotta meg, hogy szinte csodálkozunk azon, hogy mikép­p lehetett ebben a kérdésben olyan nagy konfúzió, mint ami­ben a főrendek értekezlete után keletkezett. A kérdés most már egészen plasztikusan áll a köz­lemény előtt. Aki nem elfog­­ult és aki csak a nemzet érde­két nézi, minden különleges cél nélkül, annak igazán nem ne­hóz ezekek után a kérdésben hön­­eni. A jogfolytonosságban má­gokat előjogozottaknak tartó spe­­ialisták ezt a kérdést mereven s egyoldalúan a királyság szem­pontjából fogták fel, megfeledk­­ezve a másik főfaktorról, a nemzetről, a király az esemé­nyek következtében kikapcsoló­dott egyelőre az alkotmányjogi­ényezők közül, jogai tehát a nemzet által­­gyakorlandók, mindaddig, míg új viszonyok között megint lehetővé válik a királyi jogok gyakorlása. — a lemzet azonban a maga fejlő­­désében nem maradhat ebben a várakozó álláspontban, hanem isladnia kell azon az úton, a­mit az élet és a fejlődés részére a jelölt. Azok a módok, amelyek közjogi szőrszálhasogatás­szerűl­eg vetettek fel a kibontakozásra, gyáltalában nem állják meg a kritikát. A régi képviselőházat sem lehet összehívni, hogy a kbontakozás általa intéztessék­­, abból az okból, mert önma­­gát feloszlatta, de főleg abból az okból, mert a kibontakozás te­­rntetéből már igénybevettük , nemzetgyűlést. Ez meghozta­z 1920­ évi első törvénycikket, melynek alapján a főhatalom­­menetileg a kormányzóra ru­háztatott, ennélfogva ezeket a mérföldmutatókat a jogfolyto­nosság útjából egyszerűen félre­­nni nem lehet. A régi felső­­áz csak fele a nemzetgyűlés­ek, ennélfogva kapcsolatban ezni az új nemzetgyűléssel lyan közjogi keresztezés volna, mi nem jogfolytonosság, hanem gyszerűen abszurdum. Mindent mérlegelve most már a jogfoly­­onosságnak nincs más útja, mint amelyre 1920-ban léptünk gyértelmű elhatározásával mind­­zoknak a politikusoknak, akik­­kor maguk sem láttak más­­bontakozást s akkor ehhez hozzájárultak. Ezen az úton ha­­lolva a nemzetgyűlés a jelen­lgi államfővel harmóniában meg kell, hogy alkossa azt a alsóházat, amely a nemzet je­­lnlegi érdekeinek megfelel, ter­­mészetesen minél többet meg­­mentve a magyar jogtörténet agyományaiból. Tisztázódott a­özjogi bizottság vitájában ez a érdés is, hogy miként legyenek eloszlathatók azok a politikai komplikációk, amelyek az eset­ben állanának elő, ha a két Ház álláspontja valamely kérdésben ellentétes lenne. Még­pedig oly képen, hogy ha az ellentéteket háromszori tárgyalás által nem sikerülne kiegyenlíteni, a kép­viselőház jogosult javaslatát a felsőház hozzájárulása nélkül a kormányzó elé terjeszteni. Bárha a tanácskozások még tartani fognak, már az eddigiekből is megállapítható, hogy e fontos közjogi javaslatok az ország közvéleményének legteljesebb megelégedésére fognak megál­lapíttatni. A vásártéren tartják meg a nagy kiállítást. A kiállítási bizottság tegnap délelőtt 10 órakor a dr. Svóth István polgármester elnökletével ülést tartott, melyen a gazdák részéről Lázár Dezső, Kovács Sebestyén Zoltán és Lukács László, a lazár­er csoport részéről D. Nagy Sándor főgim­náziumi igazgató s az iparosság részéről Kruzslicz Károly elnök és Szabó Sándor építész jelentek meg. A bizottság feladata most az volt, hogy a kiállítás helyét kijelölje, illetőleg hogy megszabja, várjon hol lesz legalkalmasabb annak részére a hely kijelölése. A bizottság megszemlélte a fő­gimnáziumot, majd azután látogatást tett a vásár­téren s megvizsgálta a polgári fiúiskola és az óvónőképző lokalitásait. Még nem döntött sem­milyen irányban sem, mert ezt a nagy bizottság plénuma végzi el jövő heti ülésében, de az már is valószínűnek látszik, hogy a bizottság a vásár­tér mellett dönt, mert ott van a legtöbb hely és ott kell a legkevesebb ideiglenes épületet emelni az állatkiállítás részére.­­ Itt említjük meg, hogy az iparososztály újult reménykedéssel és a jövő­ben bizakodva dolgozik már a kiállításon. Javítják a vásárhelyi műutakat. A város kezelése alatt álló törvény­­hatósági műutakat háború előtt a szük­séghez mérten évente javították. A há­borús és forradalmi állapotok alatt ez természetesen nem volt keresztülvihető, úgyhogy a városnak most úgyszólván teljes restaurációs munkát kell végezni ezen a téren. A város feladata annál nehezebb, mert a munkálatok elvégzé­sénél teljesen a saját erejére van utalva. Az őzfuvarozás rendszere Vásárhelyen tökéletesen csődöt mondott a gazdák indolenciája miatt, úgyhogy a nyers­anyag elfuvarozása most dupla súllyal nehezedik a városra. Most, hogy a ta­vasz hivatalosan és a valóságban is kez­detét vette, dr Soós István polgármes­ter elrendelte a törvényhatósági műutak lehengerelési munkálatainak megkezdé­sét. A rendelet értelmében javítás alá kerülnek a mindszenti, makói, régi szegedi (tarjánvégi) és komlói-orosházi műutak. Mint értesülünk elsősorban a mindszenti út kerül henger alá, amelyhez a nyers­anyag fuvarozását már megkezdették. A Bauer Gyula utolsó útja. Az a nagyméretű, szinte döbbenetes részvét, mely a Bauer Gyula halál­hírét fogadta és kísérte, nem a tragikus elmúlásnak, hanem a Bauer Gyula nagy koncepciójú, kiváló egyéniségének szó­lott. Csak most, amikor koporsójánál fel­sír a Circumdederant... érezzük meg, hogy ki volt Ő, org élt s mig élete az volt, ahogy szerette s ahogy az Isten az ő karakterét megalkotta. Még har­colt, osztott sebeket politikai ellenfelei­nek, de kapott is sokat. Amazok nem bízták el, emezeket megtudta érteni. Tiszta agyvelő, fanatikus harcossá az igazságának, soha el nem lágyuló küzdő ember, ez volt Bauer Gyula. És az, ami még koporsójáról és még életkorában is oly stílszerű tragédiával ragyog elő, 67-es volt életében és az lett halálában is. Milyen csendesen elmélázna ezen ő maga is, ha volna elmélázás ott a szem­fedő alatt. Hétfőn reggel jött haza Itá­lia ezüstös partjáról. Még szemében ott kéklett a tenger mélysége. Elment azok­hoz egy órára, kiket mint jó barátokat oly forrón szeretett. Elment dr G­e­n­e­r­sich Antalhoz és dr G­s­á­k­y Lajoshoz. Elmondotta délután 5-kor, hogy milyen jót tett neki az üdülés. Aztán hazament és meghalt. Temetése ma délután 3 óra­kor lesz. Dr Genersich Antal egye­temi tanár, az Egységes párthoz ez al­kalomból az alábbi felhívást intézi: „Ezúton is felkérem a hódmező­vásárhelyi Egységes párt vezetősé­gének minden tagját s párthíveim­et is, hogy Bauer Gyula kir. ta­nácsos ma délután tartandó vég­ tisztességtételén megjelenni szíves­kedjenek. Önmagunkat tiszteljük meg azzal, hogy egy életen át hű és lelkes hívünk és vezérünknek mentői nagyobb számban mondjuk utoljára „Isten veled !“ Politikai téren meg kell védeni a polgári társadalom vezető szerepét. Budapestről jelentik . A választójogi bizottság tegnap részleteiben tárgyalta a választójogi javaslatot, melyhez Szi­lágyi Lajos a ha akarom aktív, ha aka­rom passzív képviselők vezére szólalt fel. Szilágyi Lajos kritikájára Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt és többek között a következőket mondotta: — A választójogi bizottság előtt a múltkor tett nyilatkozatomban rámutat­tam, hogy a szociáldemokrata párt olyan párt, amely osztályuralmat hirdet, — osztályuralomra törekszik, és ezzel a tö­rekvéssel szemben is hangsúlyoztam és hangsúlyozom, hogy szükség van arra, hogy Magyarországon az összes osztá­lyok a politikai hatalomban részesülje­nek és a polgári társadalomnak a ve­zető szerepét megőrizzük. Itt tehát nem politikai pártokról és nem kormányok­ról volt szó és ha a tisztelt képviselő úr ezt így akarja magyarázni, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom, mert ilyen értelme a szavaimnak nem volt, nem is lehetett. Hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a t. képviselő úr gyakran félreérti a szavaimat és azokból messze­menő következtetéseket von is, amely kö­vetkeztetések egyáltalán le nem vonhatók. Igenis, tiszta helyzettel állunk szembe és ezt nem hagyom elhomályosítani, hogy a szociáldemokrata párt Magyar­­országon és mindenütt is osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezt leszögezem a t. képviselő úrral és a szociáldemokrata párttal szemben is és ezt semmiféle félremagyarázással vagy félrevezetéssel elhomályosítani nem en­gedem. A nemzetgyűlés keddi ülését fél tizenkét órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A napirend tárgyalása előtt az elnök bemutatja a közjogi és igazság­ügyi bizottság átiratát, melyben a felsőházi ja­vaslatról szóló jelentés beterjesztési terminusá­nak meghosszabbítását kérik. A mentelmi ügyek tárgyalására tértek át ezután, majd napirendi javaslatot tett az elnök. A legközelebbi ülést szerdán 10 órakor tartja a Ház. A fővárosi tör­vény, a mezőgazdasági hitel és a lengyel szerző­dés tárgyalása szerepel a napirenden. Porráégett Győrfiszeg község. Zalaegerszegről jelentik : Borzalmas szerencsét­lenségnek esett áldozatul a Nagylengyeltől hat kilométer távolságra fekvő Győrfiszeg község. Tűz keletkezett a faluban, amelyet a rettenetes szélviharban nem lehetett lokalizálni. A jelenté­sek szerint harmincöt ház, sok gazdasági épület és rengeteg takarmány égett el. A községben alig három-négy ház maradt épségben. Csökkentették a késedelmi adópótlékot. Budapestről jelentik : A pénzügymi­niszter rendeletet adott ki a forgalmi­adónak késedelmes fizetése esetén ki­szabható adópótlék megállapítása tár­gyában. A rendelet szerint azok, akik az 1921: XXXIX. t­c. rendelkezései szerint adóbevallás alapján készpénzben fizetendő adójukat megfelelő határidő alatt, vagy akik az idézett törvénycikk alapján terhükre kivetett adót a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt be nem fizetik, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a fizetendő adó 3 százalékát kö­telesek megfizetni. Az adópótlékot a pénzügyigazgatság méltányosságból fe­lére mérsékelheti, további mérséklést csak a pénzügyminiszter engedélyezhet. A bérbeadók a buzabérek mellett foglaltak állást. Budapestről jelentik . Mint ismeretes, a bérlők által indított és a buzabérek megváltoztatására irányuló mozgalom során a földmivelésügyi mi­niszter úgy a bérlőket, mint a bérbeadókat fel­szólította, hogy kívánságaikat írásba foglalva ad­ják át. A bérlők a búzabérnek aranybérre való átalakítását kívánták. Közben a külföldi irányzat megváltozott és a búza ára lefelé ment, úgy hogy az egész mozgalom elcsendesedett az utóbbi idő­ben. Kissé elkésetten most készült el a bérbe­adók memoranduma, amelyben a búzabérek to­vábbi fentartása mellett foglaltak állást és hatá­rozottan ellenzik a földbérleteknek aranyalapon való megállapítását. A memorandumot, amelyet Matta Árpád és Széchenyi Géza gróf írtak alá, a bérbeadók hétfőn nyújtották át Mayer János földmivelésügyi miniszternek. Nagy szerencsétlenség egy német katonai gyakorlaton. Berlinből jelentik : A Weldheim és Hausberge város közötti Felső-Weser­­szakaszon tegnap reggel a honvédség tábori gyakorlatot tartott, amelyen na­gyobb gyalogsági, lovassági és tüzérségi kötelékek vettek részt. A katonai gya­korlat során rettentő tömegszerencsét­­lenség történt. Az utászok által a We­­seren át épített híd abban a pillanat­ban szakadt le, amikor épen nagyobb csapatkötelékek keltek rajta át. A ka­tonák, akik teljes tábori felszerelésben voltak, a vízbe estek és majdnem vala­mennyien megfulladtak. Az áldozatok számát az első jelentések szerint 50 — 100-ra becsülik. Közelebbi jelentés ed­dig még nem érkezett. 9 református ifjak gátlásos délutánja. A Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület elnöksége április 5 én, Virágvasárnap délután 5 órai kezdettel a városháza közgyűlési termé­ben vallásos estélyt tart, melyre a város kö­zönségét — felekezeti különbség nélkül — tisztelettel meghívja az elnökség. A vallásos estély műsora a következő: 1. Közének 7. dicséret. Énekli a közönség. Vezeti: Darabos Lajos kántor. 2. Megnyitó be­széd és ima. Mondja: dr. Jakab Liailó lel­kész. 3. Mindeneknek alkotója. Énekli a Re­formátus Keresztyén Ifjúsági Egyesület dalár­dája. 4­ .Mint Jákob*. Irta Papp Váry Bre­­mérné. Szavalja: Dezső Mariska urleány. 5. Vallásos műdal. Énekli: Aracsi János magán­tisztviselő. 6. Ünnepi beszéd. Tartja: ur. Mad­gyercsy Béla, a Keresztyén Ifjúsági Egyesüle­tek Szövetségének titkára, Budapestről. 7. Val­lásos műdal. Énekli: Herman Ica urleány. 8. Gályarabok fohásza. Irta Tompa Mihály. Sza­valja : Tompay Bálint VIII. gimn. tanuló. 9. Szeretlek Isten. Énekli a Kállay­ utcai iskola V—VI. leányosztály énekkara, Nagy Gyula ref. tanító vezetésével. 10. Egy zeneszám. Előadja az Iparos Dalkör zenekara. 11. Nemzeti ima. Énekli a Törekvés Daloskör. 12. Záróbeszéd és ima. Mondja: dt. Losonczy Endre lelkész. 13. Mennyben lakó én Istenem. Énekli a Kál­lay u. iskola V—VI. leányosai énekkara, Nagy Gyula ref. tanító vezetésével. 14. Közének. 95. dicséret 3. vers. Énekli a közönség. Vezeti: Darabos Lajos kántor. A műsor megváltása kötelező, ára 10.000 K. Az ebből befolyó jövedelmet részben az egye­sület szellemi céljára, részben pedig az egye­sület bútorzatának beszerzésére fogjuk fordí­tani, mely célokra felti fizetéseket köszönettel fogad az elnökség. A Búzáért Vásárhelyen a Futurától szerzett értesülésünk szerint 480—490.000, Budapesten 500 000 koronát fizettek.

Next