Népujság, 1937. január-március (10. évfolyam, 2-71. szám)

1937-01-03 / 2. szám

/ ME PU ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓRA 1.40 P. BIZTOSÍTÁSSAL 1.60 P. ANTENNA C RÁDIÓLAPPAL 1.60 P. EGYES SZÁM­ÁRA HÉTKÖZNAP 6. VASARNAP 10 F. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTI ÉS KIADJA: DR. GONDA JÓZSEF Hódmezővásárhely, 1937. január 3., vasárnap mmmmmmmmmmmm­mmsmummaBm­maamm SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ FIÓK: FERENC JÓZSEF S.­UT 11. TELE­FON: 181. KIADÓHIVATAL: NYIZSNYAY GUSZTÁV­ UTCA 11. TELEFON: 211. X. évfolyam, 2. szám. Ára 1O /UMK­ i­ magyar katolikusság hétfős Szentévé. Irta: HUSZÁR KÁROLY nyug. m. kir. miniszterelnök XL Pius pápa kegyességéből és a római Egyház erre illetékes világszervezetének egyhangú határozata folytán két éven át mind az öt földrésznek közfigyelme Ma­gyarországra és főképpen Budapestre irá­nyul. 1939­ május 25—30-ig lesz az Eucha­riszt­ikus Világkongresszus Budapesten Négyszázmillió katolikus hívő és az egész Bűvelt világ már most lázasan készülődik az isteni és emberi szeretet nagy nem­zetközi ünnepségére, amelyre valamennyi keresztény nem­et elküldi a maga szellemi kiválóságait és buzgó zarándokait. Száz­ezernyi külföldi ve­ndég érkezik gyönyörű fővárosunkba, hogy itt tanúbizonyságot te­gyen rendíthetetlen istenhitéről. Az Ol­­táriszentség magasztos gondolata elnémítja a nagy társadalmi és faji ellentéteket és a hívők milliói a szeretet jegyében bizonyságot tesznek "Krisztus mellett. A kor égető nagy problémái a világ legtu­­dósabb és legragyogóbb szónokai által nyernek megvilágítást Budapesten és az atheista és világforradalmi borzalmak sö­tét éjszakájába beleragyogtatjuk a Krisz­tus evangé­lumának fényességét. Szent István királyunk megdicsőülésének és a Patrona Hungáriáé tiszteletének ki­­lencszázados jubileuma alkalmából kapta meg Magyarország gyönyörű fővárosun­kat a Nemzetközi Eucharisztikus Koor­­ransausi székhelyéül. A nagy világvárosok és a nagy birodalmak után most Buda­pestre jutott a sor és ez rendkívüli nagy megtisztel­tetés hazánkra és népünkre. A hit és a szeretet eszméje fog ragyogni mindenekben, de szavakkal ki sem fejez­hető az az erkölcsi, anyagi és minden irányú haszon, amely ebből hazánkra fog származni. Azok a százezrek, akik idegenből ide sereglenek, megismerik országunkat és nemzetünket, csak természetes, hogy mind barátainkká válnak. Felbecsülhetetlen szolgálatot tesz ezzel a katolicizmus a hazának. Nem fogunk gyűléseinken po­litizálni, de az a felemelkedett magasztos érzület, amely az ilyen eucharisztikus kongresszusok eredménye szokott lenni, jótékonyan fogja éreztetni a maga hatását nemzetközi vonatkozásokban is. A láng­­ra lobbanó katolikus szolidaritás lesz az égi jutalma igazságos fáradozásainknak. Nagyon kívánatos, hogy az 1937. má­jusától 1938. május végéig tartó Eucha­risztikus magyar szent év és az 1938. januárjától 1938. végéig tartó Szent Ist­ván év idejére a magyar társadalomban ITneuga Dei jöjjön létre és kü­lnösen a fő­­ünnepségeken a külföldiek sokasági im­ponáló benyomást nyerjen az itt látottak­ról. Az előkészítő munkában és szervez­kedésben mindenkinek, hatóságoknak és társadalomnak be kell kapcsolódniok, mert csak úgy bonyolítható le ez a menetei­ben száz év alatt csak egyszer elérhető nagy idegenjárás hazánkban. Tizennégy szakbizottság és tizenkétezer rendező dolgozik az előmunkálatokon. A szellemi irányításon felül a legnagyobb gond lesz a százezer külföldi és három­­százezer vidéki zarándok szállítása, elle­­mezése és elrendezése. Csak úgy lehet ezt lebonyolítani, ha mindenki segít. Nagy személyes és anyagi áldozatokat kérünk a magyar társadalomtól, abban a biztos tudatban, hogy minden befektetett munka és pénz sokszorosan visszatérül. A vendégeinkkel kötendő személyes össze­köttetések a jövőre nézve kiszámíthatat­lan nagy hatással lesznek. A csúcspontja az ünnepségnek 1938. má­jus hó utolsó negyedében lesz, amikor a Szent Imre évet messze fölülmúló ünnep­ségek és áj­tatosságok lesznek, nevezetesen a Szent Korona közszemlére való tétele, egy fél miliós hívő közé áldozása egy misén, hajóskörmenet az Oltáriszentséggel a Dunán, a Szent Jobb hódoló körme­nete az Andrássy-úton és a hazai és kül­földi közönség külön és közös díszgyű­lé­­sei. Ezenkívül nagy művészi események, kiállítások, hangversenyek, népünnepélyek. Csodás látványokat ígér az ősi történelmi dísz, az egyház ragyogó pompája és va­lamennyi nép nemzeti viselete, öt világ­rész minden szépsége fog felvonulni Bu­dapest utcáin. Utópiának és álomnak látszik mindez és nemsokára valóság lesz. Magyar Testvérek, érezzétek át szige­tekben, hogy az országépítő, az államszer­vező apostoli nagy király még halála után kilencszáz évvel is így segíti és áldja­­ az ő nemzetét. Újévi köszöntés a torony alatt. Újévkor —­ a hagyományos szokásnak megfelelően — a városi tisztikar B­e­­r­e­c­z­k Pál dr. polgármesterhelyettessel az élén testületileg tisztelgett E­n­d­r­e­y Béla polgármester előtt, hogy az évforduló alkalmából jókívánságait fejezze ki. A tisztviselők érzelmeit Bereczk Pál dr. a következő beszéddel tolmácsolta: — Nem a konvencionális szokás, nem is pusztán a tradíció adta a Te kilincsedet a mai napon a mi kezünkbe, hanem a magyar embernek egy ősi tulajdonsága ho­zott ide minket. Az a tulajdonság, amely­­lyel a magyar az ünnepnapját azzal teszi még ü­nnépiesebbé, hogy a szeretetével és az ebből folyó jókívánataival keresi fel azt, akit tisztel, akit nagyrabecsül s akit a szívébe zárt. — A mi szeretetünk, a mi nagyrabecsü­lésünk irántad még abból az időből va­ló, amikor Te a mi sorainkban,­­mint kollégánk, közöttünk éltél, közöttünk és velünk együtt dolgoztál. — Ekkor zártunk mi Téged a szívünk­be s ez az érzelmünk irántad ma is csor­bítatlanul ép, sőt mióta a fejünk lettél — az csak fokozódott. — Mi ugyanis azt látjuk, azt érezzük, hogy bár Te a mi szeretett városunk polgármesteri méltóságába lépve közülünk kiemelkedtél is, a sziveddel és lelkeddel most is épp úgy velünk és közöttünk ma­radtál és épp úgy velünk érzel, mint ve­lünk voltál és éreztél azelőtt. — Ha örömünk, vagy bánatunk van, ma is megosztod azt velünk és megnö­vekedett hatásköröd csak a segítséged megnövekedését jelenti számunkra. — Nagy megnyugvás nekünk, tisztvise­lőknek ez a Te velünk érzésed, mert a nehéz idők súlyát sajnos immár mi is mind jobban érezzük s a gyengébbeknek az a tudat ad erőt és kitartást, hogy a T® segnS kezedre mindig bizton számítha­tunk. — Mikor arra kérlek, hogy továbbra is ilyen szerető gondossággal maradj a tisz­tikar feje és barátja és amikor minda­inyi­­ónk nevében ígérem, hogy ez a tisztikar Téged minden munkádban változatlan sze­retettel, bizalommal és munkakészséggeel támogatni fog, — ma a mindannyió­k Krisztusának 1937-ik éve fordulóján, de egyben a Te polgármesterségednek első évfordulóján is, valamennyiünk nevében azt kívánom, hogy áldjon meg Téged az Úristen egész Családoddal együtt hosszú, megelégedett élettel, jó egészséggel s ad­jon Neked friss munkakedvet és erőt ahhoz, hogy számtalan közhasznú alkotás­sal sok-sok éven át lehess a mi szere­tett városunknak érdemes polgármestere . Az Isten sokáig éltessen! E­n­d­r­e­y polgármester az üdvözlést megköszönve viszonozta a jókívánságokat, majd kijelentette, hogy az az egy év, ami­óta a polgármesteri székben ül, sok ál­matlan éjszakát és töprengést okozott ne­ki, mert minden törekvése az volt, hogy városát ereje megfeszítésével, hívségesen szolgálja.­­ — Polgármesteri működésemben — mondotta — mindig városom, a haza és a köz érdeke vezetett. Ha netalán voltak olyan intézkedéseim, amelyek egyeseknek nem tetszettek, ez is csak azért volt, mert az egyetemes közérdek magasabb szempontjai vezették lépéseimet.­­ — A polgármesteri székben nemcsak a méltóságot, hanem a legfőbb munkára va­ló elkötelezett­séget látom. Ilyen értelem­ben nemcsak elöljárója, hanem társa is vagyok tisztviselőimnek, akiknek megérté­sére, harmonikus együttműködésére tá­maszkodva tudok csak eredményeket el­érni. Elődöm példáját óhajtom követni, amikor minden tisztviselőtársammal, ki­csinnyel, naggyal szemben az atyai jóba­rát szerető és megértő melegségével vi­seltetem. — Az új év legyen ennek a baráti, testvéri együttműködésnek kiteljesülése és hozzon áldásos eredményeket szeretett városunkra! Zajos éljenzés követte a polgárm­ester szavait, aki ezután még hosszasan elbe­szélgetett a tisztikar tagjaival. A tisztikar ezután a p­olgármester ve­zetése mellett dr. Soós István ny. pol­­­­gármester lakására vonult. Itt a tisztikar nevében E­n­d­r­e­y Béla polgármester tol­mácsolta az újévi jókívánságokat S­o­ó­s István dr. előtt, kifejtve, hogy érzése sze­rint az elmúlt év az előző esztendőnek szellemében folyt le, mindenben megtart­va a nyug­­polgármester tradícióit. Soós István dr. a köszöntésre meleg hangon válaszolt s viszonozta a jókívánsá­gokat. Újév napjának délutánján Endrey Bé­la polgármester átutazott Szentesre, ahol úgy a maga, mint tiszttársai újévi üdvöz­letét tolmácsolta leveldi Kozma György, dr. főisp­án előtt. Kedden temetik Magyaróváron Frigyes főherceget. Magyaróvárról jelentik: Frigyes főherceg holttestét kedden helyezik örök nyugalomra a magyaróvári templom alatt épült kriptában. A sírboltot a főherceg két esztendővel ezelőtt építtette a bécsi kapucinu­sok mintájára. Kis márványoltár áll benne, amelynek két oldalán levő fülkékben helyezik el Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő koporsóját. A főhercegasszony földi maradványait valószínűleg hétfőn este szállítják át a budapesti Má­tyás-templomból és éjszaka helye­zik el az oltár melletti jobboldali fülkében. Frigyes főherceg holttes­­tét csütörtökön bebalzsamozták és délután 3 órakor átszállították a koporsót a főhercegi kastélyból a a templom kriptájába. A temetésre Magyaróvárra utazik Horthy Miklós, kormányzó és felesége, külön vonat viszi Budapestről és Bécsből az előkelőségeket, akik a főherceget utolsó útjára el fogják kísérni. A monarchia két életben lévő tábor­nagya közül csak Jenő főherceg vesz részt a temetésen, mert József főherceget ismeretes balesete gá­tolja a megjelenésben. A végtisz­tességre felvonuló csapatokat Lanyi Hugó a magyar honvédség főpa­rancsnoka fogja vezetni. A teme­tési szertartást Serédi Jusztinián, bíboros hercegprímás végzi. A Má­ria Terézia rend elküldi a főherceg ravatalára azt a leptet, amely a rend lovagjait megilleti. 40 éves a közigazgatási bíróság A közigazgatási bíróság, amelyet az 1896. évi XXVI. törvénycikk alapján létesítettek, 1897. január 1-én, Wekerle Sándor elnöksége alatt kezdte meg működését és így újév napján töltötte be munkássá­gának negyvenéves évfordulóját. Az évfordulóról a január 11-re össze­hívott teljes ülésen fog megemlé­kezni P­u­k­y Endre, a bíróság el­nöke, a szokásos évnyitó beszéd­­ keretében. Bsiveskedjék vételkényszer nélkül megtekinteni ényterítő raktáromat. Csodálkozni fog, milyen tömegét találja az ízléses, szép, jó, és mégis olcsó árúnak. Ön még nem vásárolt Hová* ■vásznat ! „Takarékosság" bevásárló helye. —­ Lapunk mai száma a Képes Híradóval együtt 16 oldali

Next