Népujság, 1943. július-szeptember (16. évfolyam, 146-222. szám)
1943-07-01 / 146. szám
XVI. évfolyam, 146. szám. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1943. július 1., csütörtök. FELELŐS SZERKESZTŐ és KIADÓ: DURA LAJOS ERNŐ. ai zsidóság ismét elszámítja magát. A tengelyhatalmak ellen harcoló országok külpolitikáját a kulisszák mögött a világzsidóság politikai vezetői irányítják tervszerűen és ők befolyásolják döntő módon a társult hatalmak katonai akcióit is, így például francia Északafrikának az amerikaiak és angolok által történt megrohanása a Roosevelt mögött álló zsidó körök kezdeményezésére vezethető vissza. Roosevelt és Churchill nem egyebek tehát, mint készséges eszközei, kiszolgálói és végrehajtói annak a politikának, amelyet csak a nemzetközi zsidó érdekek irányítanak. Sem Roosevelt, sem Churchill nem folytatnak tehát amerikai, illetve angol politikát, hanem az amerikai és angol nép rovására a világzsidóság érdekeiért szállnak síkra s így csupán a zsidó imperialista törekvéseket szolgálják. Ezekkel feltétlenül tisztában kell lennie annak, aki ennek a két politikusnak politikai és katonai döntését világosan meg akarja érteni. A Roosevelt és Churchill-féle politikának tehát nem az a vezérgondolata, hogy mi használ legjobban az angol és az amerikai népnek, hanem csupán az, mi válik javára a világzsidóságnak. A világzsidóság politikaivezetőségének ebben az esztendőben ismét keserű csalódást kellett megérnie. Minden reménységét az 1942- 1943-as bolsevista téli offenzívába fektette, amelytől a keleti front teljes összeomlását remélte. A zsidóság ezen túlmenően azt hitte, hogy ilyenformán a háború még ebben az esztendőben befejezést nyerhet a bolsevista—angolszász hatalmi csoport diadalával. De a vezető zsidó politikusoknak mindezen reménységei szétfoszlottak. A világzsidóság tehát Iglábati teljesen új helyzet előtt áll, amely szükségessé teszi, hogy vezetői a leggyorsabban cselekedjenek és nagyhorderejű döntéseket hozzanak. A világ zsidóságának most legfőbb érdeke, hogy a háború mielőbb befejeződjék, mert különben az a veszély forog fenn, hogy a szigorú zsidó elnyomási rendszabályok ellenére az angol és amerikai nép körében is egyre jobban terjednek az antiszemita áramlatok, ami a túloldalon is nagy kellemetlenségeket okozhat a zsidóságnak és megzavarhatja őt tervei keresztülvitelében. A zsidóság tehát attól fél, hogy amennyiben a háború még sokáig tart, mind az amerikai, mind pedig az angol nép tudatára ébred annak, hogy ez a háború az ő érdekeiért folyik és ők csak a zsidóság idegenlégionistáiként, a zsidó élősdiek jólétének és jövőjének biztosításáért és a zsidóságé uralmi helyzetének megszilárdításáért harcolnak. Ez a felismerés pedig azt vonhatná maga után, hogy zsidó uraiknak megtagadják az engedelmességet. A világzsidóság politikai vezetősége tehát cselekvésre határozta el magát. Terve épp oly egyszerű, mint amilyen kárhozatos. Mivel a vörös hadseregnek nem sikerült a keleti német frontot megsemmisíteni, hanem ellenkezőleg keleten egy új német nyári offenzívával lehet számolni, így most a világzsidóság nagyobb dicsőségére az angol és amerikai hadseregeket is eszetlen tömegbevetéssel akarják leáldozni céljaik elérése érdekében Európa földjén. Egyszóval a zsidó politikai vezetőségnek most az a szándéka, hogy az angol és amerikai segédnépeket is nagy tömegben hajtsák a tűzvonalba. A »második front« felállításának követelése ennek megfelelően hangosabban vonul végig a világsajtóban, mint valaha és mindkét szovjet követ: Litcinoff-Finkelstein és Maisky, ugyanúgy, mint az elmúlt év őiszén — gyanús buzgósággal sürgetik a vörös hadseregnek az angol és amerikai haderők általi tehermentesítését. Roosevelt és Churchill a világzsidóságnak ebben az angol és amerikai nép vérével folytatott játékában nem egyebek, mint bábszínházi figurák, akik a zsidó vezetőség által meghatározott politikai irányt gondolkozás és lelkiismeret nélkül követik. Roosevelt, aki 1940. őszén történt harmadszori elnökké választása előtt még arról biztosította az amerikai népet, hogy fiai sohasem fognak távoli harcmezőkön elvérezni, ma már a világzsidóság szócsöveként azt hirdeti az amerikai népnek, hogy Németország hatalmát az európai harcmezőkön kell megtörni és, hogy minden határozata a nagy európai offenzíva előkészítésére irányul. Hogy Churchill is gondolkozás nélkül hajlandó az európai »második front» megszervezésére vonatkozó zsidó célok érdekében feláldozni az angol hadsereget, az kitűnik ez alábbi szavakból: »Mi jó és hűséges bajtársai vagyunk a szövetséges Szovjetuniónak, amit nemcsak szavakkal, de tettekkel is be fogunk bizonyítani. Meggyőztük a Szovjetunió vezetőit lojális elszántságunkról, hogy tekintet nélkül az áldozatokra és a veszteségekre, amilyen gyorsan lehetséges, segítségükre sietünk. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy mind Roosevelt, mind pedig Churchill »tekintet nélkül az áldozatokra és veszteségekre« készek megvalósítani a világzsidóságnak a »második front« felállítására vonatkozó terveit. Ez a két politikai hazárdjátékos tehát kész az angol és amerikai hadsereget egy Európa elleni esztelen tömegmészárlásba kergetni, mert pillanatnyilag ez a főprogrampontja a világzsidóság politikai vezetőségének. Mindketten, Roosevelt és Churchill egyaránt tudják, hogy hadseregüket egy veszedelmes katonai kalandba hajtják bele, amely katasztrofális következményekkel járhat. De ennek ellenére gondolkodás és lelkiismeret nélkül kitartanak terveik mellett, mert hiszen ők se angol, se amerikai, hanem csupán zsidó politikát folytatnak. A zsidóknak teljesen közömbös az, hogy az angol, vagy amerikai hadBudapest. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma a rendeletek hosszú sorát közli, amelyek többek között az árakat, a fizetéseket és a béreket újból szabályozzák. A kormány azért tette közzé egyidőben ezeket a rendeleteket, hogy az új ár-, bér- és fizetés-színvonal kialakulásában az összhang és az egyöntetűség biztosíttassák és megfelelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez nyújthat lehetőséget az új árszínvonal állandósítására. A rendelet keretében a közalkalmazottak illetményei és családi pótlékai, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járulékai is szabályoztatak. A közalkalmazottak háborús különmunka átalánnya összevont fizetése 20 százalékkal lett nagyobb és a családi pótlék a fizetésjavításnak megfelelően emelkedik. A magánalkalmazottak fizetésének újabb szabályozásáról szóló rendelet hatálya kiterjed az ipari, (kereskedelmi), bánya- és kohóüzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban, úgyszintén az általában keresetszerűen folytatott vállalkozásoknak foglalkozásokban és irodákban alkalmazott magántisztviselőkre is. A rendelet a magánalkalmazottak járandóságát emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet hatálya alá eső munkavállalójának alapfizetését megállapítani. Az alapfizetés alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az ország egész területén egységes, az alapfizetésnek megfelelően nyert megállapítást. A fizetési pótlék a korábbi rendeletekben már megállapított mintegy ■go százalék figyelembevételével az évi 4000 pengőig terjedő fizetések után 66 százalékot, a 8000 24.000 pengő között mozgó fizetési csoportoknál a pótlék legfeljebb 4400 pengő lehet. Akinek évi 24.000 pengőnél több, de évi 28.400 pengőnél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az alapfizetést 28.000 pengőre egészítse ki. Az ipari (kereskedelmi),bánya- és kohóüzemekben, üzletekben s rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban foglalkozó iparos- és kereskedősegédek, munkások, tanoncok és hasonló munkavállalatok munkabéreinek újabb szabályozásáról kiadott rendelet értelmében munkaadónak meg kell állapítani a munkavállaló úgynevezett alapbérét. Az alapbér az eddigi törvényes bérpótlékot (általában 30 százalékot) is magában foglaló, június 30-án érvényben volt járandóság 77 százaléka. Az alapbér alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóra díja és az esetleges vasárnapi pótdíj után bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvédelmi törvény alapján előkészületi intézkedésekre kötelezett üzemekben 60 százalék, egyéb üzemekben a munkaadó a bérpótlékot 50 százalékig emelheti fel. A munkabér általános rendezése kapcsán természetszerűen újból szabályozást nyertek a mezőgazdasági munkabérek is. A Budapesti Közlöny csütörtöki számában rendeletek jelentek meg, amelyek intézkednek aziránt, hogy azok az adók, amelyek tételesen, tehát nem százalékszerűen állapíttattak meg, valamint az állami szolgáltatásokért járó díjak, tarifák s egyéb állami, illetve közületi bevételek összhangbahozatalának az új árszínvonallal. Az új árszínvonal kialakítása a közbevételek eme újabb szabályozásának figyelembevételével történt. A bevételek fokozásánál a kormány elsősorban a fényűzést, illetve az élvezeti cikkeket kívánja megterhelni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően emelkedik a mozijegyek adóterhe, a szesz és ennek következtében az ecet, az ecetsav és az élesztő eladási ára, úgyszintén emelkednek a dohánygyártmányok árai is. Megjelent a kormány rendelet« «» aférákról« fizetésekrőől és bérekről sereget katonai kalandba kergetik és hogy az európai harctereken elvérzenek, ha ez az áldozathozatal a zsidóságnak hasznára válik. A világzsidóság kénytelen a gyors háborús döntést kiforszírozni és ezért folytatja most hazárdjátékát. Készséges eszközei, Roosevelt és Churchill, szintén benne vannak a játszmában. De a számát az angol és amerikai nép fizeti meg fiainak vérével. És mi lesz az eredmény? Ugyanúgy elmarad, mint eddig. A zsidóság számításai,amelyeket az utóbbi esztendőkben a nemzetiszocialista Németországgal szemben végzett, sohasem váltak be. Ugyanígy lesz a mostani terveivel is, úgyhogy ez az egész világot olyan láthatatlanul finom szálakkal behálózó akció teljesen negatív eredménnyel fog végződni. A zsidóság ismét elszámítja magát, de az angol és amerikai hadsereg ezt a téves zsidó számítást drágán fizeti majd meg hatalmas véráldozatával. Az amerikai és angol népnek nem szabad szeme elől téveszteni ezeket az igazságokat, amikor zsidóbérenc politikusaik, Roosevelt és Churchill hadseregeiket a zsidók által kitervelt katonai kalandba akarják belehajszolni. (Világszolgálat). »»wa*«*?**« | Kendertörülközők és szövetek “w Nemzeti f akar téfefeau kollágra I &HOVflHYECZ-nél 6 oldal, Arm 12