Népujság, 1943. október-december (16. évfolyam, 223-297. szám)

1943-10-01 / 223. szám

XVI. évfolyam, 223. szám. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 1943. október 1., péntek.­­ —­FELELŐS SZERKESZTŐ és KIADÓ: DURA LAJOS ERNŐ. Nincsen német—szovjet titkos szerződés A Dny­eper-vonalon meghiúsultak a szovjet áttörési kísérletek Sikeres német ellentámadások a Dnyeper-könyvknél Szétszórták a Konstanzát tám­adó szovjet repülőköteléket Kíméletlen német rendszabályok a nápolyi kommunista zavargások ellen Berlin.­ A nagy keleti csata gyúj­tópontjában továbbra is az Azovi­­tenger és a zaporozsjei Dnyeper­­könyök között elterülő arcvonal­szakasz áll. Az ellenség sorozatos támadásai tegnap is eredményte­lenek maradtak s az orosz arcvo­nalat egy lépéssel sem sikerült elő­retolni, — írja Sertorius százados legújabb jelentésében. — A német csapatok több, hathatós ellentáma­dással ismét bebizonyították, hogy a nagy csata tizenharmadik heté­ben is képesek még ellenlökésre. Ezek a német ellentámadások úgy Zaporozsjetől keletre, mint Meli­­topoltól északkeletre olyan súlyos csapásokat mértek a szovjet csa­patokra, hogy az ellenség továbbra sem tudja megvalósítani makacsul erőszakolt célját: a mogaji step­­pére való betörést. A szovjet most is hatalmas gyalogsági tömegeket és nagy számban tömörített tüzér­séget vetett harcba, viszont feltű­nően kevés páncélos erőt. Egye­lőre még kérdés, vájjon ebből a körülményből már az ellenséges harckocsiállomány lassanként be­következő kimerülésére lehet-e kö­vetkeztetni, vagy pedig arra, hogy a szovjet hadvezetőség a rendelke­zésére álló páncélos tartalékokat későbbi támadásokra tartja fenn. A tulajdonképpen Dnyeper-arc­­vonalon, amely a zaporozsjei kö­nyöktől a Pripjet torkolatáig ter­jed, a harcok ezidőszerint kifeje­zetten álló jellegűek. Dnyepropet­­rovszk térségében, valamint a Kre­­mencsuggal szemben kiépített túl­­parti német hídfőállás területén pillanatnyilag valamit enyhült az ellenséges nyomás, ugyanakkor a Cserkaszi Kiev szakaszában lé­nyegesen erősödött. Sikert a szov­jet Csarkaszi és Kiev között sem ért el, mert a német ellenállás most már itt is megszilárdult. A Szovjet különösen Kiev térségében tett ismételten kísérletet, hogy a Dnyeper-szigetek kihasználásával nagyobb erőket vigyen át a folyó nyugati partjára és ott beássa ma­gát, de valamennyi ily irányú kí­sérlete kudarcba fulladt. Kievtől északra maradt ugyan még néhány szovjet fészek a folyam innenső partján, azonban azokat az ellen­ség sem tudta hídfőállásokká ki­építeni, úgyhogy semmiféle had­műveleti jelentőségük nincsen. Minél nagyobb ellenállásba üt­közik a Szovjet a középső Dnye­per német védőállásai ellen inté­zett frontális támadásai során, an­nál jobban fokozza átkarolási kí­sérleteit a folyam felső folyásá­nak vidékén. Az ellenséges nyomás így különösen Gomeltől keletre és Szmolenszktől délnyugatra erősbö­­dik, főleg a Szoza-folyó vidékén, erősbödik. Német részről azonban ezen a fontos arcvonalszakaszon szintén friss tartalékokat vetettek be, amelyek részben szívós véde­kezéssel, részben lendületes ellen­­támadásokkal megállítják a szovjet csapatok rohamait. Kievet véve hadműveleti alapul, megállapítható, hogy a Száza men­tén álló támadó ékek messze lema­radtak keleten. Bármennyire két­ségtelen is az ellenség átkarolásra irányuló szándéka, ilyen körülmé­nyek között mégis semmiképpen sem lehet szó a középső Dnyeper­­vonal tényleges átkarolásáról. Minthogy ezenfelül még a szmo­­lenszk—minszki gépkocsiúttól is északra állanak, a Mogilev—Go­­mel-vonalon bevetett egész szovjet haderő annak a veszélynek teheti ki magát, hogy őt fogják észak fe­lől átkarolni. Tájékozott német katonai körök­ben ma még korainak tartják az új­­arcvonal megszilárdulásának a megállapítását. Ebből a szempont­ból figyelemre méltónak tartják a német részről mind gyakrabban is­métlődő ellentámadásokat, ame­lyek a német védekezés további megerősödése mellett szólnak. Kötti lengyel területen szabályos harcok folynak orosz és oroszbarát lengyel partizáncsoportok és orosz­­ellenes lengyel partizánok között. Londonban úgy vélik, hogy a szö­vetséges hatalmaknak tisztázniuk­ kell az orosz-lengyel viszonyt, mi­előtt még az említett harcok olyan mértéket öltenének, hogy a hely­zet végleg elmérgesedik. Kremencsny kiürítése Zürich: A keleti hadszíntérről érkezett jelentések szerint a szov­jet csapatok szerdán főképpen két szakaszon folytatták támadásaikat északon a Szmolenszk és Vitebszk közötti szakaszon, továbbá délre pedig a középső Dnyeper vonalán Az északi szakaszon a Szmolenszk és Vitebszk között mintegy félúton levő Rudnyánál és az ehhez dél­ről csatlakozó szakaszon folynak heves harcok. A Dnyeper középső folyásánál a német csapatok kiürí­tették a folyó keleti partján fekvő Kremencsug városát. i német arcvonal mögött harcok folynak oroszbarát és oroszellenes partizánok között Stockholm. A Dagens Nyheter londoni tudósítójának jelentése szerint az orosz-lengyel viszony ki­éleződése oly mértékben fenyeget, hogy a háromhatalmi értekezlet összeülése sürgősen szükségesnek látszik. Londonba érkezett jelenté­sek szerint a német arcvonal ma­ Szovjet gépek támadása Konstanza ellen Bukarest.­ Az Orient Radio je­lenti: Szeptember 28-án 12 óra 55 perckor hat DB 3-mintájú szovjet repülőgép támadást intézett Kons­tanza város és kikötője ellen. A helyi légvédelem gyors és hathatós közbelépésére károk nem keletkez­tek. A hat támadó gép közül a ro­mán és a német légvédelem négyet lelőtt. az angolszászok nápolyi partraszállását akarták megkönnyíteni a kommunisták Berlin. A Szovjet megkísérelte­­ugyan, hogy tovább erőltesse az előrehaladást a Dnyepernél, de szeptember 29-én sem jutott előbbre. Zaporozsje és az Azovi­­tenger között sok vérveszteséget szenvedett el anélkül, hogy egyet­len helyen is át tudott volna törni és így ezen a harctéren a negye­dik csatanap is határozott német elhárító győzelemmel végződött. A Dnyeper középső folyásánál is eredménytelenek maradtak a bol­sevisták megújuló átkelési kísér­letei. A német ellentámadások a szovjet átkelési helyeit mé­g jobban összeszorították. _ A britek és északamerikaiak már hosszabb ideje reménykednek ab­ban, hogy Nápolyban partraszáll­­hatnak. Ezt a vállalkozásukat a vá­rosban garázdálkodó kommunista és anarchista bandáknak kellett volna megkönnyíteniök. Ezeknek a bandáknak üzelmei az utóbbi idő­ben napról napra fokozódtak. A német csapatok és a bandák kö­zötti elkeseredett harcoknak, úgy­szintén a brit-északamerikai bom­batámadásoknak a város mind na­gyobb részei estek áldozatul, úgy­hogy a német vezetőség kénytelen volt elevenbe vágó rendszabályok­hoz nyúlni, hogy tervszerűen lép­hessen fel a bandák ellen. A csü­törtöki hadijelentés beszámol az első ilyen rendszabályról, amely a nagykiterjedésű kikötőberendezé­sek elpusztításáról szól, amivel le­hetetlenné tették, hogy ezen a he­lyen a német arcvonal hátába az ellenség partraszállhasson. Berlinben fölöslegesnek tartják állást foglalni a német-szovjet titkos megegyezésről szóló találgatásoknak Berlin: Illetékes német helyről Rozsik tájékoztatásul: A birodalmi főváros irányadó köreiben fölösle­gesnek tartják állást foglalni az angolszász, sőt részben a semle­ges sajtóban néhány nap óta nap­világot látó találgatásokhoz a to­vábbi katonai és politikai fejle­ményről, mely találgatások még egy német-szovjet titkos szerződésről is tudni vélnek. A birodalmi külügy­miniszter legutolsó — szeptember 27.-i — beszédében benne van a német álláspont megítéléséhez szükséges valamennyi elem. Ebben a beszédben illetékes helyről tisz­tán és világosan kifejezésre jut a bolsevizmus elleni harcot illető né­met állásfoglalás. Stockholm szerint Ribbentrop éles beszéde végleg megcáfolja a német-szovjet tárgyalások hírét Stockholm.­ Svéd politikai körök véleménye szerint az utóbbi idő­ben a német-szovjet fegyverszüneti tárgyalásokra vonatkozó álhírek a birodalmi külügyminiszter nyilat­kozatával, amelyet a Wilhelmstras­sen kedden még nyomatékosan alá­húztak, végleges és tökéletes cáfo­latot nyertek. Miután Ribbentrop kijelentette, hogy a német haderő a fegyvereket addig nem teszi láb­hoz, amíg Európa felől tökéletesen el nem tüntették a bolsevista ve­szedelmet, azóta itt senki sem hisz a Berlin és Moszkva közötti tár­gyalásokra vonatkozó hírekben, mert ellenkező esetben a birodalmi külügyminiszter kevésbbé éles for­­mulázást talált volna. Az említett álhíreket az ellenfél terjesztette, mert azt remélte, hogy ezáltal a birodalom és európai szövetségesei közötti viszonyt megzavarhatja. HOVANYECZ JÓZSEF hazai és külföldi textiláruk kereskedése. 4 oldal. Ara 16 Illlés

Next