Népujság, 1944. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)

1944-01-03 / 1. szám

1944. febtuár 3. hétfő, NÉPÚJSÁG Felkészülés A pénzügyminiszter karácsonyi vezércikkében fontos figyelmezte­tést intézett a gazdákhoz. Ez a fi­gyelmeztetés talán nem új, hiszen az utóbbi időben a földművelés­ügyi miniszter és sok más felelős gazdasági vezető is felhívta a fi­gyelmet arra, hogy fel kell ké­szülnünk a háború utáni viszo­nyokra s ezért ma, amikor a gaz­dának több pénze van, mint volt néhány esztendővel ezelőtt, valami módon meg kell őriznie ezt a fö­lös vásárlóerőnek nevezett tőkét, amelyre később még igen nagy szüksége lesz. Ha nem is új a fi­gyelmeztetés, de mégis időszerű marad és napról-napra égetőbbé válik, hiszen a háborít után tel­jesen új gazdasági helyzettel, új nehézségekkel állunk majd szem­ben. Számolni, kell mindenek­előtt azzal, hogy a világverseny ismét meg fog indulni, tehát a ter­mények árát a kormányzat nem tudja majd olyan mértékben sza­bályozni és tartani, mint ma, ami­kor az országok közötti szállítás egy-két kivételtől eltekintve, úgy­szólván teljesen megszűnt és min­den ország, így Magyarország is főleg a maga határain belül gaz­dálkodik. Számolni kell tehát az­zal, hogy létkérdés és megmara­dás kérdése lesz a gazda szem­pontjából annak, hogy a háborús áru- és anyaghiány miatt elmaradt befektetéseket pótolja, felszerelé­sét kiegészítse, szóval termelését kedvezőtlenebb viszonyok között is jövedelmezővé tegye. Ez azon­ban csak úgy lehetséges, ha első­sorban is most fizetjük vissza a mezőgazdaságot terhelő különféle adósságokat és ugyanakkor a ma meglévő­­ és a háborús áruhiány miatt sokszor fölöslegesen meglévő megtakarított tőkét biztonságos és értékállandó módon eltesszük a várható befektetések idejére. Éppen ezért minden előrelátó és haladó magyar gazda számára idő­szerű életkérdés, hogy ez­­mikép­pen lehetséges. Mit vásároljon, mibe fektesse pénzét, hogy annak­idején majd legyen elegendő tő­kéje? Bizonyos, hogy ez a kérdés igen sok előrelátó és józan gaz­dának komoly gondot okoz. Ha a ma felhajtott áru is megdrágított értékekben, ékszerben, vagy más holt vagyonba helyezi a pénzét, súlyos veszteségeket szenvedhet később, hi­szen az áruhiány miatt valódi értékén felül fizeti meg azo­kat. Ha olyan befektetést eszkö­zöl, amely nem kamatozik, megint csak veszteség éri, hiszen kényte­len lemondani az elég tekintélyes kamatjövedelemről. Mindezeken idelül pedig az sem valószínű, hogy a líbiai magas árak örökké megma­­r­ad­ha­nak s akkor a sebtiben esz­közölt befektetés megint csak kárt és bosszúságot okoz. Mindent­­egy­bevetve tehát szüksége van a gaz­dának olyan befektetési lehetős­ségre, amely vásárlóerejét megőrzi, mégpedig úgy, hogy az későbbi időben rendelkezésére álljon. Ezek a kötvények bizonyos mennyiségű búzaértékre szólnak, a búza mai, 40 pengős ára mellett. Ez más szó­val annyit jelent, hogy később, amikor majd a búza ára a világ­­verseny miatt megint csökkeni fog, a gazda búzakötvényeiért mázsán­ként nem kaphat kevesebbet, mint 40 pengőt, mert ez alá az állam kezessége folytán a kötvény ér­téke nem eshet le. Ezzel szemben a búzakötvény kamatozik, mégpe­dig évi 3 százalékkal és mind a kamatokat,­­mind a törlesztésre ki­sorsolt részvények ellenértékét a papi búzaáron váltják be, tehát a búza esetleges drágulásából is részesedik a gazda. Az új kötvények kiadása máris ritkán látott arányokat ért el, ami azt bizonyítja, hogy a búzakötvény­ben az előrelátó gazda megtalál­hatja és meg is találja azt a be­fektetési lehetőséget, amely bizto­sítékot jelent számára az elkövet­kező idők gondjaival szemben. A Tornyai Társaság első bérleti estje Rendkívüli nehézségek és aka­dályok elhárítása után a Tornyai Társaság végre örömmel jelentheti, hogy hirdetett bérletsorozatát ja­nuár 6-án, csütörtökön, Vízkereszt napján, mely ugyanolyan pirosbe­tűs ünnep, mint a vasárnap, meg­kezdi, mely alkalomból Faragó György zongoraművész, a Zene­­akadémia tanára lesz városunk vendégművésze. Ez alkalomból rö­viden ismertetjük, hogy kicsoda ez a művész, akit a Tornyai Társaság jóvoltából alkalma lesz közönsé­günknek meghallgatni. Faragó György Dohnányi mű­vészképzőjének eddig a legkedve­sebb növendéke volt. A szerencse korán szárnyaira kapta. 24 éves korában, alighogy elvégezte a Ze­neakadémiát, már kinevezték a Zeneakadémia tanárává. Ezzel pár­huzamosan a másik nagy zeneinté­zet, a Nemzeti Zenede is meghívta a tanárának. Rákövetkező évben a Luxenburgban meghirdetett­­ nem­zetközi Faurée zongoraversenyen 25 különböző nemzet legjobb zon­goraművésze közt neki ítélték az első díjat, mellyel igen nagy elis­merést szerzett a magyar névnek világszerte. Azóta számtalan külföldi hang­versenyen aratott nagy sikert mű­vészetével, a nagy hanglemezgyá­rak egymással versengve örökítet­ték meg játékát. Stockholmtól­ At­­hénig egész Európa ismeri nevét és alig várja, hogy hallhassa. Vá­rosunkat most azzal tiszteli meg, hogy lejátsza ugyanazt a műsort, mellyel november 30-án Budapes­ten óriási sikert aratott. Nem lesz érdektelen, ha ez alkalomból kö­zöljük a Pesti Hírlap akkor meg­jelent kritikáját Faragó koncert-Chopin, a finom és törékeny francia vérségű lengyel ifjú, aki a múlt század harmincas éveiben újszerű zongorastílusával lázba­­hozta és elbájolta Párisi, ma is a gazdag zengésű hangszer meghitt géniuszaként él a hangversenyte­remben, ha igazi művész idézi föl szellemét. Faragó György kétség­telenül azok köz­ül való, akik értik ezt a megelevenítő varázslatot. — Minden érzelmi hullámzásra, min­den hangszínárnyalatra fogékony, ragyogó technikai felkészültségű Chopin-játékos. A 25 ppus szám alá foglalt 12 etűd előadásában éreztetni tudta ezeknek a művek­nek egybemosódó kettős jellegét, hogy ép annyira bravúr­próbák, mint a romantikus kedély költői felvillanásai. Hogy súlyosabb ze­nei és előadási problémák megol­dásánál is helyt áll, azt a műsor nagy Beethoven-számával bizonyí­totta, az Apassionata mélyen át­élt, értelmileg gondosan kieleme­zett felfogás és kivitel dolgában egyformán figyelemreméltó tolmá­csolásával. A modern zenekar egész szín és hatás skáláját csalta ki a zongorából Strawinsky pet­­rouchka sültjénél és a Liszt-stílus elegáns virtuózaként fejezte be mű­­­­sorát, mely után még egy sor rá­adás következett.» A nagy érdeklődéssel várt estre­­ Szabó István könyvkereskedésében még kapható néhány 5 pengős bér­letjegy. Siessen helyét mindenki biztosítani. A hangverseny ponto­san háromnegyed 6 órakor kez­dődik a Városházán, helyszínen azonnal felülvizsgálja és annak során meggyőződést szerez a számlálói®­pokon feltüntetett adatok valódiságáról. A számlálólapon és pótlapon feltünte­tett adatok igazolására alkalmas okira­toknak vagy más bizonyítékoknak a be­szerzése az érdekelt fél kötelessége, az­ért az igazoló okiratokat kéznél kell tar­tani és azokat a hatósági közegeknek az összeírási lapok beszolgáltatása írt kaiméval be kell mutatni. A hatósági közeg előtt, annak j­ívánsá­­gára a következő okiratokat kell felmu­tatni: • Az életkorát, állampolgárság, helyblenla­­kás, katonai szolgálat, iskolai végzettség, föld és háztulajdon stb. igazolására vo­natkozó okiratokat. Az 1939. évi IV. tc. értelmében a zsidónak tekintendő, vala­­mint a törvény 2 §-a alapján kiveendő sze­mélyek pedig ezeken kívül a pótlapon foglalt és általuk kitöltött adatok igazolá­sára alkalmas eredeti okiratokat. Családfenntartónak kell tekintni azt, aki vele együttélő házastársának felmenő, vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának, vagy testvérének eltartásáról gondoskodik. Az eltartásról gondoskodás feltételének meg­felel az­ is, aki vagyonát lemenőjére átru­házza, úgyszintén az is, aki családtag mi­nőségben végzett munkájának ellenében házastársával, felmenő, vagy lemenő ágbeli hozzátartozójával, vagy testvérével együtt eltartásban részesül. Annak elbírálásánál, hogy az özvegy nő elhalt férje megfelelj a fér­fiak­ választójo­gosultságára megállapított feltételeknek, az elhalt férjére vonatkozólag a kialás időpontjában fennállott helyzetet kell alapul venni. Azok, «kiket «* 1944. évben kérésükét kell «z 1945. évre érvényes választójogi névjegyzékbe felvenni, kérésük*­ 1944. ja­nuár 31-ig beterjeszthetik írásban, vagy élőszóval a városi főjegyzői hivatal ösz­­szeíró irodájában (I. e m. 15. ajtó). Az 1943. évben összeállított névjegy­zék kiigazítása hivatalból történik ugyén, azonban választójogosultságának igazolása végett 1944. február 15-ig bezárólag bárki személyesen megjelenhetik az összeíró iro­dában a polgármesteri megbízott előtt. Azokat, akik így választójogosultságuk iga­zolása végett személyesen megjelennek, a jelentkezés sorrendjében meghallgatják és előadásukról, illetőleg igazoló adatukról jeg­yzőkönyv készül. Aki a névjegyzék kiigazításánál szüksé­ges kötelező vallomásszolgáltatást megta­gadja, hamis vallomást tesz, tudva hatni a felvilágosítást ad, vagy tudva más hamis bizonyítékot, vagy adatot szolgáltat, vagy a hatóság előtt tudva h­amis vagy hami­sított okiratot, vagy más ilyen bizonyíté­kot, vagy adatot használ fel stb. az 1938. évi XIX. tc. 172. §-ának 1­ bekezdése értelmében vétséget követ el, melynek bün­tetése a hivatkozott törvény 198. §-a sze­rint két évig terjedhető fogh­áz, hivatal­­vesztés és politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése. Az összeírást végző hatósági közegek esküt tett közhivatalnokok, akik szükség esetén saját felelősségükre rendőri támo­­gatást, illetve karhatalmat is vehetnek igénybe. Dr. GÁBOR DEZSŐ aljegyző, polgármesteri megbízott. Kü­lönleges rádiókat, villfillid­gépeket ás berendezéseket készít, javít alapos szakértelemmel biztosan. ACZÉL TIBOR alökt roteehnikus, Telefon : 472. Hódmezővásárhely , fhj. város polgármesterétől. 25.199/1943. polgram­szám. Hirdetmény Kötött kabátok, pulloverek) előnyös beszerzési helye a KOKRON kötöttáru üzlet A­­kép­viselő választók névjegyzékének az 1945. évre való kiigazítása Az országgyűlési képviselők választásá­­róól szóló 1938. évi XIX. tc. 33. §-a ér­telmében az országgyűlési képvis­előválasz­­tók névjegyzékét az 1943. évre kiigazítás útján kell elkészíteni. Az 1945. évre érvényes választójogi név­­jegyzékbe hivatalból kell felvenni mind­azokat, akik a választójogosultság egyéb kellékeinek birtokában az 1944. évben elé­rik a választójogosultsághoz megkívánt életkort: férfiak 26, nők 30 életévüket. Azok, akiknek a névjegyzékbe felvé­telre bármily jogcímen nyílik meg a jo­guk, kérésükre kell a névjegyzékbe fel­venni, ha választójogosultságukat igazol­ják. A m. kir. belügyminiszter 288.200/1938. és 320.200/1939. B. M. számú rendelet sze­rint a választójogosultsághoz megkívánt korhatárt elért személyek választójogosult­ságának elbírálása az illetők vallomásszol­­gáltatása alapján történik. A vallomást a félnek állandó lakóhelyén az 1944. január 1-én fennállott állapotnak megfelelően a hivatalos egyéni számlálóla­pon kell mindazoknak szolgáltatni, akik az 1944. évben a 26, illetve nők a 30 életévüket elérik. A vallomásszolgáltatás céljából számlá­lólapot és pótlapot kézbesítettek ki mind­azoknak, akik vallomásszolgáltatásra kö­telesek. . . A számlálólapot és pótlapot, amely az 1939. évi IV. tc. (zsidótörvény) végrehaj­tására vonatkozó adatokat tartalmazza, a fél a számlálólapon található tájékoztatás­nak megfelelőleg sajátkezűleg tölti ki és a vallomás helyességét sajátkezű aláírásá­val erősíti meg. A számlálólapot és pótla­pot 1944. évi január 15-ig kell kitölteni. Azok helyett, akik a számlálólapot testi fogyatkozásuk miatt vagy más okból nem tudják sajátkezűleg kitölteni, valamint a távollevők helyett az illető egyén viszo­nyait ismerő hozzátartozója is kitöltheti. Az, aki a számlálólapot és pótlapot más helyett kitölti, köteles azt aláírni és a fél­hez való viszonyát, valamint a sajátkezű kitöltés és aláírás akadályát a számlálól­­a­pokon feltüntetni. A számlálólapokon fel­tüntetett adatok valóságáért a kitöltő és az érdekelt fél, akinek megbízásából amaz eljárt, egyaránt felelősek. A kitöltött számlálólapokat és pótlapo­kat január 15-31-e között kiküldött iga­zolvánnyal ellátott hatósági közegek sze­dik össze. A hatósági közeg a számlálólapokat * Zamatos erdélyi fatalma óriási választékban, meglepő olcsó áron. Varódi besztercei szilvalekvár, aszalt szilva, paprikitü­zi és mogyoró kapható TÓTH JÁNOS csemegekereskedőnél Telefon : 479. Görög-palota Telefon: 479. Értesítem a város közönségét és az ér­dekelt nagy- és kiskereskedőket, hogy s m­. kir. közellátásügyi miniszter úr a ko­­csikenőcsök, gépzsírok (gépkenőcsök) és a magas cseppenéspontú gépzsírok (gépkft.­nőcsök) legmagasabb gyári viszonteladói és fogyasztási árának megállapítása tár­gyában 49.800—1943. szám alatt rende­letet bocsátott ki, am­ely­ a Budapesti Köz­löny 283. számában jelent meg és a ki­hirdetés napján lépett hatályba. A rendelet a fogyasztási adóhelvattelnél (emelet 29 szoba) a hivatalos órák alatt megtekinthető. Dr. ÉGETŐ ERNŐ »- pfzigéna**#*-

Next