Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1905. augusztus (1. évfolyam, 1-5. szám)

1905-08-27 / 1. szám

Aug­. 27 Vásárhelyi Reggeli Újság.3 — A vasúti órák. A vasútállomá­son levő órák közül egyik nem jár, másik rosszul jár, az utazóközönség e miatt nem tudja magát az időről tá­jékozni. — Kérjük az órák sürgős megcsináltatását. — A Hódmezővásárhelyi Dalárda szeptember 3-án, vasárnap az »Erzsé­­bet-kertben« a Vigadó előtt, terített asztalok mellett, Nyáray Antal szives közreműködésével dalestélyt rendez. Belépő­dij személyenként 40 fillér. A pártoló tagok állandó jegyei ez alka­lommal érvényesek. Kezdete este 9 órakor. Új utczanyitás a vasúthoz. A teheráru forgalom lebonyolítására szük­ségessé vált a Kistópart-utczától a vasúti állomásig egy uéza kinyitása. Az arra illetékes tényezők, a hatóság közbejöttével ki is választották az utczanyitáshoz szükséges telket. A telek tulajdonosa Kónya Imre azonban olyan horribilis összeget kért, hogy a hatóság kénytelen volt a törvényes kisajátításhoz folyamodni. A kisajá­títási engedély a napokban le is érke­zett. A közigazgatási bizottság Juhász Mihály kir. tanácsos polgármester el­nöklete alatt egy bizottságot küldött ki, hogy az az eljárást megindítsa. A kisajátítás szeptember hó 18-án lesz. Színház. Heti műsor : Vasárnap délután.­ Petőfi Sándor élete és halála (zóna). Vasárnap este: Nöemancipatio, nép­ színmű (páratlan bérlet). Hétfőn : Náni, népszínmű (zóna). Kedden: Titok, vígjáték, újdonság (páratlan bérlet). Szerdán: Smolen Tóni, (páros bérlet). Csütörtökön: Smolen Tóni (páratlan bérlet). Pénteken : Gyurkovics lányok, bohózat (zóna). Szombaton: Csepürágók, Operette (pá­ros bérlet). Vasárnap délután : Hófehérke, tündér­mese. Vasárnap este : Csepürágók (páratlan bérlet). Érdekesnek és változatosnak­ ígér­­kezik tehát a jövő hét műsora. Külö­nösen felhívjuk a közönség figyelmét a * Titok*- nak ennek a szellemes víg­játéknak kedd esti előadására. Részt vesznek az előadásban a társulat leg­jobb erői : K. Kápolnay J., Biró Irén, Veszpréminé, Zalay M., Benkőné, Szendrey M., Várnay J. Benkő Giziké. Szerdán a másik újdonság dr. Guthi Soma énekes bohózata a Smo­len Tóni kerül színre. Jeles író írta ezt a politikai vonatkozású bohózatot, a­mely a legtalálóbban teszi nevet­ségessé Bécs ellenállását a nemzettel szemben. Ez a darab csupa ötlet. A szebbnél-szebb énekek, tánczok és kuplék tarkítják a jobbnál-jobb jele­neteket. A főbb szerepek Sz. Rontay B., Nyáray A., Zalay M., Benkőné, Hunyady J., Faludy K , Várnay J., Borbély L., Szathmáry Á., Delli L., Kulcsár L. kezeiben vannak. Szombaton a „Csepűrágók” nagy operett kerül bemutatásra, a­mely még most is műsordarabja egy párisi színháznak, a­hol 300-szor adták egy­folytában ezt az igaz franczia operet­tet, a­melyben részt vesz az összes Operette személyzet. Pénteken este zóna-előadásban Goldfáden „Sulamith“-je került színre. A közönség, mely zsúfolásig megtöl­tötte a színkört, szinte áhítattal hall­gatta a szent zsolozsmaszerű melódiá­kat, a­melyekben egy sorsüldözte nép múltjának minden panasza, két­ségbeesett keserve nyer megható ki­fejezést. Kapossy Józsa Jeruzsálem lányának szenvedélyes szerelmét, majd fékevesztett fájdalmát kedvese hűtlen­sége felett megkapó hűséggel, gyönyörű énekléssel tolmácsolta. Déri a máig fenmaradt ősrégi zsidó dalt a Kol- Nidreh imát sok benső érzéssel éne­kelte , rekedtsége azonban nem en­gedte hangját teljes szépségében érvé­nyesülni. Ladiszlay hatalmas, erős orgánumával szépen és hatással éne­kelte a kútról és vadmacskáról szóló dalt. Zalay Margit énekén eddig ál­landóan valami félénk tartózkodás volt észlelhető, most azonban a szokott­nál sokkal bátrabban énekelt. Hangja kis szerepében is egészen szépen csen­gett. A díszletek, a darab kiáll­­ása kifogástalannak mondható. Szombaton este a Parasztbecsület előadását megelőzőleg a Robin orvos egy felvoná­sos kis vígjáték került színre. A darab gyönge kis alkotás, hozzá­járult a színkörben uralkodó tűrhetet­len meleg, úgy, hogy csak Nyáray ügyes játéka tartotta vissza a közön­séget a hangos ásítástól Annál in­kább felvillanyozta a közönséget Mas­cagni fenségesen szép muzsikája. A Parasztbecsület új irányt nyitott az opera műfaj terén. Megmutatta, hogy a zene zagyva értelmetlenség nélkül is kifejezője lehet gondolatoknak, in­dulatoknak, szenvedélyeknek. A Pa­rasztbecsület feljajduló, síró, panaszló, majd vidáman felkaczagó zenéjét mind­nyájan érezzük, megértjük. Magáról az előadásról hasábokat tudnánk tele­­írni. Annyi bizonyos, hogy a vásár­helyi színpadon olyan hangot, mint a Kapossy Józsáé, nem hallottunk. A közönség lélekzetét visszafojtva hall­gatta a csodaszép hangot. Déry ismé­telten bebizonyította, hogy az ország elsőrangú tenoristái közé tartozik. Bajmóczi : Hogy-hogy ? Turinger: Úgy esett, hogy pén­­teken hazamentem, mondok ha mán választási jogom nincs is, legalább veszök éjjó választási malaczot, mer’ csak élőszóval él a­z ember ! Mikor oszt’ mögvöttük ászt a rosz kis ásvány­férget, belé hajítottam a zsidózsákba — mer’ nem igen nyomott még annyit se, mint egy röndös per­­jámosi rúgott sováb gyerek, — ammint oszt’ ballagunk kifele a párommal, hát egy ozifra ferslógos koleszt taszít egy fehér miczisipkás — annisztem valami másvallású — embör, azomba meg rá vét írva a kordé ódahíra nagy bötsík­­kel, hogy aszongya: FAGYLALT! Oszt’ vötték halhatatlan, mintha ingyen atták vóna, hogy ez a­zasz­­szonyféle meg mind Éva anyánk lánya, megszóllal a párom is, hogy aszongya : — Vögyü­nk apjuk ! — Vögyön a nebésség, mondok, mit tudom én, hogy nincs-e benne rontás, oszt’ annékül is ettől a veszendő kutyfélétől Lőrincznap óta mindég a kélika környéközi a­z embert, de oszt’, hogy oda hozta a kórság a homá­r - asszont is Haczuka Várát, csak addig ösztökéltek, hogy vonni köllött, igen de mondok mibe tegyük ? aszongya oszt’ a párom, hogy : — Van a­zén garabojomba egy vadont uj nem nappali edény, akkit a kis onokámnak vettem . . . így oszt’ a’ sé lőtt kifogás. Hajkételen nem örömest szóllok oszt’ a koménak, mondok : — Mérjék kend ebbe a redénybe két porczij­ót! Oda számitottam mondok máj’ megkót­toljuk odaki, oszt’ ha­­nem jé lesz, odaggyuk a malac­nak, néhogy itthon megtanuljon szégyeniteni. Bele nyúlt oszt’ a Voleszdérékba egy abáló formával, ki is mért két porczijót, olan sárga színe vet, mint — tisztesség nem esik mondván — a gyönge gyerek derékajja. Mikor oszt’ kitértünk, mingyá’ azon keszte a­z asszony, hogy aszongya: — Nézzük meg a zűri csömögét! Hát uramfija összement a’ mint a tél szokott, pedig mikor az a miczis kimérte — fene vele együtt — szinte hersögött a jégtűl. Nem baj mondok, agygyuk meg a maggyát mint a kis­teleki ember a lóherülésnek, de hogy a formája is meglegyék, szeltünk belé valami fájin túrkes­ki (turkesztán) kó­­tyát is, avval oszt’ léeresztettük a­­ kútba. Nem tett bele éjjó óra fölhúztuk, oszt’ elkesztük kenyérrel önni, jónak elég jó vöt a’, csak ászt nem szeret­tem benne, hogy a hasamba elkezdett zuborogni, mint mikor távolrúl zöng a­z ég, én oszt’ nem is ettem tovább, de a­z asszonyt híjába tiltottam csak meggyűrte a horpaszt, még tán keve­­sellette is, hanem oszt' úgy éféltájon elkezd ám nyűkelődzeni, mint a kocza szokott fijadzás előtt, de szégyelte mondani, pedig mán akkor a gunyhő foggyit is mászta kípányába, reggerre még mán a­z eszméletütyit is elvesz­­tette, úgy, hogy engem is fagylaltos­­nak nézett, oszt’ szidott minta bokrot. Mit vót mit tenni, reggel tisztába töttem, oszt’ a Lábajusz Manárék ko­csiján haza löt­tyen­töttem igenyest ehőn a Gyócs orvos úrhoz, az oszt’ megtapogatta elől-hátul, azután meg még a bélit is kimosta, de nem ku­­koriczával, mint a böllérasszonyok szokták, de még nem is igen terraött, mikor e’ mögvót, írt egy reczét, oszt’ aszonta, hogy aszongya : — Itt „nagyfogu gyomor-kataló­gus“ van­ vagy hogy ejtette ki, oszt’ aszongya, ha elmérgesedik, könnyen kifitytyenti a­z embert a világ ké­ményin. Hanem mos’ mán hála Istennek jobban van, mer’ mán ma reggel fok­hagymás zsiros piritost kívánt ká­vézni, csináltam is néki, de avval meg újjártam, hogy a sötétbe meg­­tévesztettem a szilkét, oszt’ a csizma­­kenő lazsírral kentem meg a piritust, de nem kérköltem vélle, oszt’ tán még meg is répetálta vóna, ha nem ellenzem. Bajmóczi : Na, na ! sasé tuggya a­zember miválik egésségire, hanem m­or­­mán eljárok, mer’ úllátom gyülnek a koskrn bálók. Turingel : Hát mihajuk azoknak a kosokkal ? Bajmóczi: Isten haragjával ! a kukoricza iránynyába járnak azok, hogy a porczijónál tekintéjsel legye­nek a­z adóhivatalba. Turungel: Úgy hát ? Turungel és Bajmóczi csőszök csevegése az őrzete végin. Turungel: Ni, ni sógorom hát kend is megkerült ? Bajmóczi : Hát tuggya kend gaz­dát cseréltem, mert ahány ház annyi szokás, oszt’ avval tartyák, hogy a jó pap is hóttig tanul. Turungel: A’ csupa úgy igaz, ha­nem más itt a beszéd! Mos’, hogy otthon jártam asz’ h Holtam­, hogy valami uj ujságféle gyün létre, akki minden nap nyomódik akárcsak Pes­ten, oszt’ aszongyák meg lesz abba a­z országgyűléstűl fogva egész a kor­­tyogóji hegygazdák gyűlésijig minden­­féle, még a tüdőjárást is megfalkolja benne ez a pöczérczési Török Ernecz, azomba meg, hogy ez a zaszáj a zse­bet is aszajja, tezönér’ oszt’ csak egy karajczár lesz a zujság. Bajmóczi: K’ bion jó lesz, mert csakugyan sok bugyellárisra rátapo­sott a ló evvel a szárassággal, oszt’, ha mán a zember jószágjának nincs is ablakja, legalább a, lelkinek legyék, hogy felejhesse a bajt. Turingel : Hej sógorom, azóta minállunk is mög vöt a nagy petek a zébatta­­ Vásárhely titkai. 1. A daliás kapitány. L — Páka legendás tettei. — Az 1883. év novemberének egyik borús estéjén sűrű párázat ereszke­dett le Hódmezővásárhely város csen­des házaira. Majd 9 órakor heves szél támadt a Kincses felől s a ködöt el­söpörve, fütyülve rohant véges-végig a városon. Az árkokban zörögve menekült a száraz avar s a sárga falevelek kísér­teties hangot hallatva csúsztak odébb a járdán. A Bika-utcza korom sötétjéből csak a fagyár melletti Gajdán korcsma világos ajtaja vált ki. Ablakát rikítő piros szinű függöny takarta. Az egész korcsma egyébként nem zavarta az utcza összhangját. Csendes volt az, mintha senki sem volna benne. Pedig volt vendég. A sarok asz­talnál gubbaszkodva szundított a czim­­balmos, a lámpa alatti asztalnál — fejét a falhoz dőlve — szundikált a korcsm­árosné. Jól táplált tokáj a ren­gett lélekzése alatt. Ajánlja a közelgő iskolai évadra dupán felszerelt raktárát, saját készítésű rajztömbjeit, számtani füzeteket és minden e szakmába vágó iró-és rajzszereket. A­kik könyveiket nálam vagy bárhol szerzik be, patentírozott rézsarokkal ellátva, félvászonba kötve 24 fillérért készí­tem el gyorsan és pontosan. Használt iskolai tankönyvek nagymennyiségben kaphatók. Főgymnasiumi, óvónőképezdei, polgári fiu- és leány­iskolai, a szent Domokos rendi leánynevelő intézeti és elemi iskolai tankönyvek kivétel nélkül kaphatók. A nagyérdemű közönség b. pártfogását kérem POSZTÓS PÁL könyvkereskedő és könyvkötő, Hódmezővásár­hely. dr. Bakay ház. Könyvkötészetem arany oklevéllel van kitüntetve. Van szerencsém a becsem rendelőimet értesíteni, hogy a legfinomabb őszi angol divat-szöveteim megérkeztek. SZÁMTÓ JÓZSEF FÉRFI - SZABÓ. H.m.-V­ASARHELY A RÉGI GYMNASIUM ÉPÜLETÉBEN. Egy ügyes fiú tanonczul fölvétetik. Kérem azok kiválasztása végett üz­letembe fáradni, hogy kellő időben elkészíthessem azokat.

Next