Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1906. május (2. évfolyam, 120-150. szám)
1906-05-01 / 120. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy-utcza 17. (Orovecz-ház). VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1906. Kedd, május 1.Ara 2 FILLÉR. Második évfolyam 120. sz. • Előfizetési érák: Helyben: negyedévre lk.80 fil. egy hóra 60 fil. két hétre 28 fil. egy hétre 14 fii. Vidékre: negyedévre 360 h. ügyes szám ára 2 fillér (skr.) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések díjszabás szerint. Nyilttér petit sora 20 fillér. Megjelenik a kora reggeli órákban hétfőn és ünnep után való napon délben. Telefonszám 58. Főszerkesztő és laptulajdonos ■ KUN BÉLA. Lapzárta éjjel 12 órakor. A szegvári választás után. Hunvásárhely, április 30. A szegvári választási küzdelemben tegnap megbukott a 48. és győzött az újjászervezett szoczialismus. Illetőleg nem az, hanem Mezőfi Vilmos. A választók többsége az ö elveinek adott igazat. Ám legyen. Hogy micsodák az ő elvei, tudják jól a szegvári választókerületben. Ha a választók nem tiltakoztak ellene, én sem tiltakozom. Én a függetlenségi tábor egyhangú bizalma folytán fogadtam el a jelöltséget. Elfogadtam azért, hogy a Kossuth Lajos zászlaját és elveit diadalra vigyem a Mezőfi Vilmos zászlajával és elveivel szemben. Tiltakoztak ez ellen s a szoczialista jelöltnek fogták pártját maguk a függetlenségi vezérek, köztük Endrey Gyula, ki azt írta Mezöfinek, hogy „amily zajos volt a kirohanásom, épen olyan néma lesz a visszavonulásom.“ Szóval czélszerűségi és pártfüggöny melletti okokból a 48- as vezérek nem járultak hozzá ahoz, hogy a kerület is a 48-as zászlót lobogtathassa, hanem cserben hagyták azt. Erre sincs egy szavam sem. Legyen az ő akaratjuk szerint. Egyet azonban megjegyzek. S ez az, hogy a mágocsi uradalom tisztjei és többi választópolgárai tüntetőleg szavaztak le Mezőfire, sőt Mácsay főszámvevő a szoczialisták táborába még a szép hajadon leányát is behozta. Ha kedve telt benne, ám legyen. A választás sorát ez döntötte el. Részint a szavazatok számával, részint kínos presszójával. Mikor egy felosztani szándékolt uradalom főtisztjei tüntető felvonulásban szavaznak le a szoczialista jelöltre, ki nemsokára fejük felett felgyújtja a házat, akkor nincs több szavam. Végül csak annyit, hogy maradok ki voltam, elveimhez hű, akaratomban szilárd. A 48-as lobogót nem hagyom, alatta fogok tovább küzdeni s ha ismét szükség lesz arra, hogy nevemmel bontsák ki, mindig kész vagyok a harczra. Most pedig visszatérek a szerény ujságirói pennához és kérem olvasóink szives támogatását. Kun Béla: A mindszent-szegvári választás. Hunvásárhely, ápr. 30. Eldőlt a harcz. Azt gondolnánk, hogy Kun Béla bukott Szegváron. Nem. A mindszent-algyői uradalom bukott. Hogy lehetséges ez kérdhetné valaki, amikor nem is az uradalom ütközött meg ? Pedig természetes ez. Mert a nullából az uradalom által potentáriummá csinált bérlő szembe állt az uradalom birtokosa Pallavicini Sándor akaratával s megmutatta, hogy az történik az uradalom területén, amit az uborka fára felkapaszkodott árendások érdeke kíván. Mindegy az, hogy az uradalom mint ilyen nem avatkozott a mai választásba. A fő dolog az, hogy Grüner Géza, Sándor Ármin főárendás, felajmossa összepaktált Mezőfi Vilmossal s amikor választásra került a sor, akkorra megdolgozta az uradalomnál érdekelt tömörkényieket. Az is mindegy, hogy saját maga dolgozta-e meg, vagy alkalmazottjai által. De megtörtént mind a kettő. Akkor, amikor az uradalom birtoka nagy része mint bérlet területén semleges akart maradni, az árendás jónak látta a maga korlátolt eszével, avagy nagyzási hóbortjával Mezőfi ágensévé szegődni és reá parancsolni a szegény tömörkényiekre, hogy mindenáron Mezőfire kell szavazniok, mert ha nem teszik, hát az uradalom elveszi árendás földjeiket és minden javaikat, amit az uradalomtól bírnak. Hát megérte az uradalom, hogy egy behizelkedett árendás csinál neki politikát, amit most penna alá kell írnia. Mert meg nem tudja torolni, mivel él a hit, hogy az történik az uradalomban, amit Grüner és Weisz bérlők akarnak. Mi ugyan ezt hinni nem akarjuk, de meg sem bírjuk cáfolni. Ám mégis sajnálatos egy uradalom ez a Palhviczini uradalom. Hátha még tudjuk, hogy valami Szluha nevű tisztje hasonlókép azon dolgozott, hogy a tömörkényiek az egyedül üdvözítő Mezőfire szavazzanak. Későn akadt a veszedelem tudatára Vigh uradalmi mérnök, aki egész ambíczióval szerette volna az uradalmi érdekek hátramozdítóinak hibáit kiköszörülni. Az uradalmi majorok politikával megmételyezett választókat a lejtőről viszszatériteni nem lehetett s leszavaztak Mezőfire, s megbukott evvel az uradalom kimondott semlegességi politikája és a szegvári mandátum sorsa. — Mentsen meg a magyarok istene minden magyar uradalmat hasonló vezető politikusoktól, a kik a minden oldalról áldott főúri birtokos kánaáni uradalmát karöltve — talán nem is egészen önzetlenül igyekeznek megmételyezni. * A mindszentszegvári választási küzdelem leírása főbb vonásokban itt következik : A küzdelem az egyes községekben már vasárnap megindult. Mezőfi kortesei valósággal elárasztották a községeket és úgyszólván fogdosták össze a választását. A tolakodás minden nemét alkalmazták. Rossz volt nézni, amit műveltek. Akiről tudták, hogy törhetetlen Kun párti, azt lemondták mindennek. A terror és ijesztgetés fegyvereit használták Tömörkényen Grüner Géza és Reisz emberei, akik avval rémízgették a választókat, hogy a Pallavicini uradalom elveszi a kisbérlőktől a bérletet, ha nem Mezőfire szavaznak. Tasnády is minden követ megmozgatott, hogy megbontsa a függetlenségi párti szavazókat. Vasárnap délután Gsanyteleken próbált szerencsét egyik fullajtársa kíséretében. A csanyteleki függetlenségi párt tagjai, akik a választási mozgalom alkalmával teljesen megtöltötték a közhelyiséget, a veres-tollas Tasnádyt meglátva, őt egyáltalán meg sem hallgatták, hanem megfelelő czímek kíséretében a legrövidebb után kituszkolták. Tasnádynak szégyenszemre kellett Gsanytelekről elvonulnia. Abból a községből, ahol a szavazó polgárok legtöbbje tántoríthatlan hűségü és függetlenségi. A szoczialista párt már vasárnap éjjel kezdte szállítani titokban és lopva a községből választóit. Szegváron a kora reggeli órákban, már élénk élet uralkodott. A helyőrség, a két századból álló honvédség és a 34 főből álló csendőrség ügyelt fel a személybiztonságra. Erre kellett is ügyelni, mert a karhatalom láttára viselték magukat csak csendesen a Mezőfi-pártiak, akikben egyébként nagy hajlandóság volt a kötekedésre. A Kun Béla pártjának felvonulása a községekből impozáns látvány volt. Mindszent községből magából hatvanöt kocsin, lobogó zászlókkal vonultak az úsztató majorig a választók. Hozzájuk csatlakoztak a fehér zászlós derekegyháziak. Harsogó bandaszóval vonultak be onnan Szegvárra a választás színhelyére. A választás a régi megyeháza épületében folyt két bizottság előtt. A két tábor szigorúan és erősen elvolt egymástól különítve. Mindkét táborban szólt a banda. A választókat szállító kocsik rendre érkeztek. Mindig az a tábor lelkesedett, amelyik új választókat kapott. Eleinte változó szerencsével folyt a szavazás. Tizenegy óráig rendszerint Mezőfi vezetett 25—30 szavazattal. Tizenegy órakor jött azután 26 kocsin körülbelől 110 csanyteleki és tömörkényi szavazó, akiket óriási lelkesedéssel fogadtak. Ezek leszavazván délben Kun Béla volt körülbelől 50 szavazattal előnyben. Azután jött a reakczió. A negyvennyolczas zászló bukásának nagyrészt a mágocsi uradalom s különösen Mácsay Lajos uradalmi számvevő magatartása az oka. Ez a jó úr nemcsak hogy az uradalmat felosztani kívánó Mezőfire szavaztatta le az uradalom embereit, hanem gondoskodott arról, hogy családjának nőtagjai a Mezőfi tábort megjelenésükkel, látogatásukkal lelkesítsék és bátorítsák. Természetes, hogy az uradalmi emberek ilyentén viselkedésén a Károlyi Imre uradalomtól függő szavazók is vérszemet kaptak, mert hiszen joggal félhettek a megtorlástól, ha nem oda szavaznak, ahova elöljáróik. Nagy Sándor választási elnök délután 2 órára tűzte ki a zárórát, amikor is kihirdette az eredményt, amely szerint Kun Béla 438 szavazatot, Mezöfi Vilmos 549 szavazatot kapott s igy Mezöfi Vilmost 111 szótöbbséggel választották meg újból a szegvármindszenti kerület képviselőjévé. Az érdeklődés a választás eredménye iránt. Hogy városunk közönsége és különösen olvasóink mennyire érdeklődtek a szegvári választás iránt, mutatja az hogy egész délelőtt csoportosan jelentek meg a szerkesztőségben a kérdezősködők és a telefon is egyre szólott. Mikor a sajnálatos eredmény köztudomásúvá vált, mindenkin meglátszott a levertség. Jól tudjuk, hogy diadalmas győzelem esetén éppen a vásárhelyiek és különösen olvasóink örültek volna legjobban. A sors azonban másképen akarta. A honleányi szívek. A mindszentszegvári kerületben az asszonyok dobtak rögöt a függetlenségi zászló felé, de voltak, akik virágot is dobtak. A rózka mellett itt is ott volt a tövis. De legmeghatóbb s magával ragadó volt az, mikor a függetlenségi zászló elbukásának hirére a honszerelemnek mélyétől égő nők jártak-keltek, hogy egy kis jó, vigasztaló hírt szerezzenek. Mikor kétségtelenné vált, hogy a magyar párt nem győzött, a nők is lehangolva húzódtak össze és nem tudták eltitkolni szívük nagy fájdalmát, melyet a 48-as zászló bukása okozott, szemükből kicsordult a könycseg, s egy köny hullatással könnyebbítették sorsukat egy bajjal. Vasárnapi választások: Hunvásárhely, ápr. 30. Összesen ötvenhárom kerületben volt vasárnapra a választás kitűzve. Egy kerületben, a szilágycsehiben elmaradt a mérkőzés, a többiben lefolyt küzdelem eredménye a következő : Megválasztottak 37 függetlenségit, 6 alkotmánypártit, 3 nemzetiségit, 1 demokratát. Pótválasztás lesz 3 kerületben. Függetlenségi pártiak: Apponyi Albert, Jászberény, egyh. Babó Mihály, Kiskunhalas, egyh. Barcsay Andor, Ákosfalva, 400 szótöb. Baross János, Lovrin, 800 szóval. Bedőházy János, Marosvásárhely II. egyh. Bene István, Sepsiszentgyörgy, 34 szót. Benedek János, Ilajda-Böszörmény, egyh. Bethlen István gróf, Mezőség, egyh. Bizony Ákos, Miskolcz, II. 609. Bohus Károly, Pancsova, 1710 szóval. Eber Antal, Marosludas, egyh. Fernbach Péter, Zombor, 1301 szóval. Filep Albert, Gernyeszeg, egyh. Gáli Sándor, Nyárádszereda, egyh. Gubody Ferencz Nagykőrös, egyh. Hock János Kecskemét, egyh. Hódy Gyula Zsombolya, 82 szóval. Kmetty Károly Esztergom, egyh. Kossuth Ferencz Czegléd, egyh. Kun Árpád Tasnád, egyh. Lengyel Zoltán Zilah, egyh. Miksa Imre Felvincz, egyh. Molnár Jenő Szentes, 406 szótöbbs. Nagy Sándor Nagylak, 982 szótöbbs. Pisztóry Mór Kolozsvár I., egyh. Ráth Endre Kézdivásárhely, egyh. Sebess Dénes Marosvásárhely I., Szappanos István Kecskemét II. egyh., Szász Zsombor Diószeg, egyh. Szederkényi Nándor, Eger, egyh. Teleki Arvéd gróf, Újvidék, 844 szótöbbi. Thoroczkay Viktor báró, Toroczkó, 220 sz. Ugrón Gábor, Szilágysomlyó, egyh. Tj1_■í'F'k'P^Cc ^ _ |i. m vászon,- posztó,- férfi-ruhaszövet raktárunkat és férfi-ruha szabászatunkat BB ideiglenesen a „FEHÉR RÓZSA“ helyiségébe (kath. templom mel- JjpiulVaZt/P JLLilt -zb lett) helyeztük át. K3 Női divat osztályunk HB továbbra is a régi helyen, a nagy takarék bérhazóban marad. BB a kissé régebbi •" KONSTANTIN TESTVÉREK.