Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1909. május (5. évfolyam, 109-134. szám)

1909-05-01 / 109. szám

Hódmezővásárhely, 1909 május I. Szombat. Ara 2 fíiBérr», V. évfolyam IOS. szám VÁSÁRHELY) «LOfiZtnESI IRAK ÜBLYBHS : EO^yedévrs 2 k. — I.SMfie 4 k. - I, Íj'ís« ér«« 8 k. — I. VID&KRX : 2egyedésre 4 k — ifí bóra 1 k. 40 I £§7 imám íra 1 (11!) HJRDKTSSKK dijau bi» «seriül. NYÍLT TÄR petit lóra 80 KB Megjelenik a kor reggeli órákbeli Szerkeszőség és kiadóhivatal, Anzrássy utcza 17. szám alatt. Főszerkesztő és laptulajdonos ■ Telefonszám 58 KUN BÉLA. Lapzárta éjjel 12 órakor. Módositja a pluralitást. Hunvásárhely, április 30. Fentartással közük a lapok, hogy Andrássy Gyula belügyminiszter módosítani hajlandó a választói reformervezetben foglalt úgynevezett pluraliási szakaszokat. Fentartással azért közült, mert ar re vonatkozó nyilatkozatot állítólag lgbizalmasabb körben, minisztertanácson tette. Minisztertanácsokon tett nyilatkozatok rendszerint titokban szoktak maradni, hacsak a kormánynak nincs érdekében, hogy azok nyilvánosságra kerüljenek. De nem tudjuk, hogy — noha a miniszteri tanácskozásokról jegyzőkönyvet vezetnek — kötelezők-e az ott elhangzó nyilatkozaok? Valószínű, hogy csak oly mértékű kötelezők azok, mint a folyosókon .A kijelentések, amelyeket szükség serint le is lehet tagadni, vagy — ha ugyan sok tanú van rá — úgy lehet helmezni, ahogy azokat félremagyazták. Akárhogy áll a dolog, akárhol tett belügyminiszter a kijelentést, kétégtelen, hogy az a korcsreform, mert Andrássy tervezett, nem maradhat me úgy, amint elkészítették. Az eredeti tervezetének az az eredménye volna, hogy több szavazatot adjanak a választásokon, hogy az urnák elébb választót vigyen, de nem az,ogy a parlament megszűnjék osztályrlamentté tenni. Ugyanaz a szellemominálna választásokon, mint eddig s ha a népjogok valamicskével kiszélsednének is, de nem mélyittetnének semmiképpen. Ez a módosítás, mely abból áll, hogy minden írni és olvasni tudó nagykorú férfi egy szavazatot, és minden magyarul írni-olvasni tudó érfi két szavazatot kap, amennyiben gról Andrássy Gyula csakugyan halandó volna rá, már valamivel jobban mélyítené a népjogokat. De azért ez sem azt jelenti, hogy a reformtervezet ?g is nem volna kovösszülött. Mindensetre meghamisítása annak, amire ez kormány vállalkozott, amikor három sztendővel ezelőtt az ügyeket átvette az általános titkos választójognak. Azóta majdnem mindent lecsipkedek, lenyestek ebből. Elmaradt mindeekelőtt a titkosság, vagyis a választó tisztaság legfőbb garanciája. Ez e gyszerűen elsikkasztották, pedig leglább is oly fontos, mint a szavazatokltalánossága. Az egyenlő választójogrl szó sem esett már, a községenkéntizavazás körjegyzőségenkénti szavazási változott át. Szóval semmi olyan, milyennek lenni kell, hogy joggal mondhatnék Magyarországról, hogy az népjogok országa és méltán sorakok a kulturállamok mellé, amelyek ai szellemét megértették és követik. S most is, hogy belátták, vagy csak úgy tűnik fel, mintha belátták volna, hogy ez a korösszülött nem felel meg annak a nagy rendeltetésnek, amelyre hivatva van, rettegnek és fáznak a valóban ideális megoldástól. Az általános, titkos, egyenlő, községenkénti és közvetlen választói jog: ez volna az ideális megoldás, melyet a kor szelleme érlelt meg s melyre kötelezve is volna ez a kormány, ha egyáltalában valami kötelességérzete volna. Minden más, tehát ez a módosítás is, hamisításnál és ámításnál nem egyéb. Nyilvánvaló, hogy Andrássy félti az osztályparlamentet és azt mindenáron fenn akarja tartani. A feudális mágnás itt sem tagadhatja meg magát, de reméljük hogy lesz annyi erő az országban, hogy rákényszerítsék a belügyminisztert az eszményi, a helyes megoldásra, amelytől oly rettenetesen fázik és retteg. Ügyvivők. A híres koalícziós miniszterek lemondását elfogadta a király és immár csak ügyvivők ők, akár hajdan Kristófiék, Krecsi Szepiék. A hivatalos lap következőképen közli a császár döntését: „Ő császári és apostoli királyi Felsége 1909. évi április 27-én Bécs- ben kelt legfelső elhatározásával a magyar összes minisztériumnak hivatali lemondását kegyelemben elfogadni és egyúttal meghagyni méltoztatott, hogy az egyes miniszterek hivatalos működésüket további legfelső határozásáig folytassák.11 ■Szántó József SS Kft szabd üzlete ,A csinos mayar legényhez, a régi gimnáz Uss épületében a Kossuth-téren. Vízhatlan gummi körgallérok készen is kaphatók, tavaszi divat öltöny és felöltő szöveteim nagy választékban raktáramra érkeztek. Finom magyar öltönyök gazdálkodóknak, gazdaittaknak vőlegényi ruhák csinos kivitelben kerülnek ki üzletemből. Megrendelések és mértékvétel czéljából üzletemet felkeresni kérem. Hagy választék divatszövetekben. Egyéves önkénteseket az összes ezredekhez szabályszerűen felszerelek. Szántó JÓZSEf, polgári- és egyeb ruha készítő szabómester N1 ** """1' T’V." ' *'..T ^ -t r ’ ’■* • , ■ tgr JJ. Fúrják, faragjál). Mit? A csárpateleki utat. Hunvásárhely, ápril. 30. Ha valaki azt írja, vagy azt beszéli, hogy ki fúr, ki farag, ki akarja rostává tenni az egész világot anélkül, hogy ahhoz joga volna, akkor egész bizonyosan lehet mondani feleletképen azt, hogy ez más nem lehet, mint a Körös—Tisza—Marosi ármentesítő társulat. Nem a tendenczia beszél belőlünk, hanem a közérdek, mert hiszen ez a méltóságos társulat oly sokszor végig faragta már határunkat a közérdek rovására önkényesen, nem törődve senki kívánságával, hogy annak száma nincsen. Hogy egyebet ne említsünk, ott van a Mindszent—szegedi országút, melyet teljesen elfoglaltak töltésmagasítási munkálataikkal, elzárván ezzel a vásárhelyi birtokosok elől azt az utat, melyen birtokaikat megközelítették. Most a társaság egy újabb ténykedésével vonja magára a figyelmet, most már nemcsak az utat zárta el, hanem faragásával valósággal életveszélyessé tette a forgalom zavartalan lebonyolítását a csárpateleki uton, mely mellett a méltóságos társulatnak egy kanálisa húzódik el. A dolog a következőképen áll: Szörffy Sándor orvos panaszt tett a kopáncsi birtokosok nevében a hatóságnál, hogy az ármentesítő társulat a csárpateleki út mellett mély árkokat huzatott, minek következtében az éjszakánként arra közlekedő kocsik ha- r lomszámra fordulnak fel s esnek a kanálisba. A panasz folytán Gonda József dr. tanácsnok és Reich Ede főmérnök tegnap tartották meg a tárgyalást a helyszínen, az összes érdekeltek meghívásával. A bizottság a panasz igazságát megállapította s annak a véleményének adott kifejezést, hogy az ott való közlekedés az ármentesítő társulat által készített árkok folytán nem csak a közbiztonság rovására megy, de valósággal életveszélyes. A város képviseletében Gonda tanácsnok felszólította erre az ármentesítő társulat képviselőjét, hogy az árkokat tömessék be. Csakhogy az ármentesítő társulat nem azért ármentesítő társulat ám, hogy engedjen, most se engedett; jelenlevő képviselője kijelentette, hogy az árkokat nem tömetik be, mert fűzfa ültetvényeiket meg kell védelmezniük a kocsik ellen, azzal ők nem törődnek, ha egy-két ember ott nyakát szegi. Hát engedelmet kérünk, ez tovább így nem mehet, az önkénykedésnek véget kell szakítani, legyen annak a méltóságos társulatnak akármilyen befolyása és hatalma, a törvényhatóságnak szembe kell szállni vele s meg kell mutatnia, hogy polgárainak személybiztonságát a hatalmi túlkapásokkal szemben bármily körülmények között is meg tudja védelmezni. A helyszínen járt bizottság indítványa a közgyűlés elé kerül s hisszük, hogy a panaszosok kérelme orvoslásra is talál a törvényhatóság részéről. 8 szultán Szalonikiben. Működik a vértörvényszék. Szabadok a rabszolgák. Hunvásárhely, április 30. Sötét éjszaka a trónfosztott szultán vonata megérkezett Szalonikibe. Katonák állották körül a pályaudvart és egy hang, egy üdvözlő mozdulat nélkül az öreg, összetört ember fiatal, mosolygó háremhölgyeivel együtt bevonult villa börtönébe. Az ifjú törökök fegyverei a szultánt megkímélték eddig. Csak az árulókon, az ellenforradalom részesein hajtják végre tömegesen a halálos ítéletet. Rettenthetetlenül, borzalmasan kemény kézzel látott hozzá az ifjú-török párt a tisztogatáshoz. Még ömlik a vér, de már hozzálátnak a birodalom konszolidálásához. Felszabadítják a Yildiz rabszolgáit és elkobozzák a jogtalanul szerzett vagyonokat. Rendet és kultúrát igyekeznek teremteni a holttestek tetején. Kezükben egyelőre, az erő és a hatalom. Övék Európa szimpátiája. Övék a jövő. Abdul Hamid, a detronizált szultán az éjjel megérkezett Szalonikibe, ahová a nemzetgyűlés száműzte. A különvonat abszolút csöndben, szomorúan, minden feltűnés nélkül tette meg útját a nagy despotával, aki száműzetésébe is magával vitte tizenegy legszebb háremhölgyét. Vele volt két fia és udvartartásának hat tagja. A háremhölgyek, akik soha életükben nem ültek vonaton s úgy lehet, ez volt az első és az utolsó utazásuk, látható kimerültséggel szálltak ki a vonatból. De valamennyin meglátszott, mert nem voltak erősen lefátyolozva, hogy csodaszépek, fiatalok, és kedvesek, önként követték urukat a szaloniki száműzetésbe. Ajkukon fáradt mosoly, pompás termetükön selyem, apró, finom lábukon franczia szabású czipő. Az öreg száműzöttnek kitűnő ízlése van, ezt száműzetése keserves pillanataiban is el kell ismerni. A hatalmas pályaudvart teljesen elzárta a katonaság. Egyetlen szalonikis ember se közelíthette meg a volt szultán vonatát, aki fiatal hölgyeivel és megcsappant udvartársával unottan és apáthiával lépett ki a kocsiból. Csak katonai funkcionáriusok és Robrlant basa várták az ex-szultánt. Ezek ridegen köszöntötték. Minden udvariasság és ceremónia mellőzésével egy lovascsapat a Sebes fürdőhöz vezető út mentén fekvő pompás Allatini-villába kísérte a szultánt. Ebben a remek palotában tölti csodaszép hölgyeivel további életét a szultán, lenn a mélyben zug a tenger, a villa parkjában buja növények és nagyszerű virágok illata árad föl hozzá, a villa márványtermeiben tizenegy ragyogó hölgy édesíti az öreg napjait, lenn a palota körül pedig zordon katonák őrzik a száműzöttet, lesik minden mozdulatát, minden ölelését és minden csókját, éles tölténynyel gyilkos fegyvereikben. Vértörvényszék. A régi, bukott rezsim emberei közül már eddig is nagyon sokat letartóztattak. Ezek között van Ragheb basa kamarás is. A liberális unió sok hívét is börtönbe hurczolták. Letartóztatták többek között a Szerkeszti lap szerkesztőjét is. Az árulókat a rögtönítélő bíróság minden ceremónia nélkül agyonlöveti. Szabadok a rabszolgák. Tegnap két indítványt nyújtottak be a nemzetgyűlésnek Az első a következőkép hangzik: Azok, akik a régi rezsim alatt vagyont szereztek, tartoznak kimutatni hogy jogos utón jutottak hozzá, "mert ellenkező esetben vagyonuk el fog koboztatni. A második javaslat szerint a Yildizben talált összes férfi és női rabszolgák szabaddá teendők és rabszolgák többé nem veendők igénybe. Mindkét javaslatot egyhangúan fogja elfogadni a nemzetgyűlés s ez lesz az első nagy lépés a török nép elnyomottságának a megszüntetésére. Hová lett Mariska? Elvitte a néni. Halason se találták. Hunvásárhely, ápril. 30. Egy kisleány titokzatos eltűnése ügyében nyomozott már napok óta a vásárhelyi rendőrség, miről alábbi tudósításunk szól: Fazekas Jenőné Zrinyi utcza 10. szám alatti lakos április 28-án délben megjelent a rendőrségen és lelkendezve jelentette be Darvassy Gyula fogalmazónak, hogy 5 és fél éves Mariska nevű kisleánya eltűnt. A bejelentés folytán a rendőrség azonnal megindította a nyomozást s a következőket derítette ki: Fazekas Jenőné kisleánya 28-án délelőtt Zöldi Józsefnéval ment el otthonról, hogy majd Zöldinét kikiséri az állomásra, de nem tért vissza. Délben hiába várták szülei, ekkor mentek fel a rendőrségre és jelentették fel az esetet, egyidejűleg Zöldi Józsefnét azzal vádolták meg, hogy kisleányukat erőszakkal magával vitte Halasra, hová fivéréhez utazott.