Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1909. szeptember (5. évfolyam, 215-240. szám)

1909-09-01 / 215. szám

r­s­a i­l­l .i­t, 1­ 1-is it­­t is idegen orvosok­ tűzzel vassal ellenünk. II. Hunvásárhely,aug. 31. Már javában folyik az orvos­kongresszus Budapesten. Az élet-ha­lál kérdését komoly tudósok hányják, vetik. A nagy sokadalomban észre se lehet venni, hogy egynéhány iz­gága náció nem képviselteti magát. Már reá mutattunk arra, hogy a németeknek a magyar nemzetre szórt vádjai milyen butául gonoszak. Még csak azt kívánjuk megvilágítani, hogy az oláhok felhőkarcoló ostoba­sága milyen hülye vád a magyar nemzet ellen. Azt mondják az olá és nem ro­mán orvosok, mint magukat nevezni szeretik, hogy azért nem jöttek el Budapestre, mert a magyar bíróság elítélte Vládnét, ki szerintük a ma­gyar iskolában csak anyanyelvének szeretetére buzdította az olá gyer­mekeket. Tudjuk azt mindannyian, hogy ez nem igaz, mert Vládné szidalmaz­ta a tanítót, amiért az a törvény szavának engedelmeskedve, a gyer­mekeket magyar nyelvre is tanította. A magyar nemzetre és nyelvre durva szidalmakat szórt és igy egy nyilvá­nos vizsgálaton az iskola helyiségét megillető tiszteletet sértő botrányt okozott. E súlyos bűncselekményt rövid álomfogházzal akarta büntetni a magyar bíróság, de a kormány ki­eszközölte, hogy a bűnös asszonynak még ezt a kis enyhe büntetést is elengedték. Börtön, szigorított bör­tön dukálna pedig az ilyen magáról megfeledkezett asszonynak, a­mely­ből egy percet se volna szabad el­engedni. Más országokban dohos bányákba kényszermunkára küldik a hazaárulókat és nálunk ime ke­gyelmet adnak neki. Másik ok, amiért nem jöttek el, mert a miniszter megtiltotta az olá ifjaknak, hogy Romániába menjenek tüntetni a magyar nemzet ellen. Hát ez is csak elemi jog, amihez olá doktoroknak semmi köze. Gyilkos politika volna az, ha a kormány még az ilyen magyarellenes és irredentis­­ta törekvéseknek se vágná útját. Panaszkodnak az oláhok azért is, hogy Magyarország területén a magyar államsegélyt élvező iskolák­ban magyarul is kell tanulni. Csak jogos és természetes, hogy a magyar állam saját iskoláiban nem engedi meg, hogy a felekezeti érdek, a val­lás, vagy a rítus nyelvének ürügye alatt ifjú polgárainak magyarsága ellen bárki is támadóan léphessen fel. Ha a magyar államnak ezt a jogos eljárását valaki bírálhatná is, az a valaki semmiesetre sem lehet­ne az olá, mert éppen Romániában él közel százezer magyar nemzeti­ségű csángó és a Dobrudzsában negyven­ezer bulgár és nincs egyik­nek se egyetlen saját nyelvű iskolá­ja. Éppen az olá kormány kény­­szeritette a rom. kath. egyház érsekét arra, hogy a rom. kath. vallásu csángómagyarság papjaitól ne csak a magyar nyelvű templomi szent­beszédet tiltsa el, hanem azt is, hogy híveiktől még a gyónást se fogadják el magyar nyelven. Seperjen hát az alá a maga háza előtt, van ott bővan piszok. A csehek, tótok, horvátok, szerbek, ruthének, németek, akik vakon men­tek a buta oláhok után, tudományt művelő emberekhez nem illő osto­baságukkal, nem a magyar nemzetet csúfolták ki, hanem a maguk nagy lelkiszegénységéről állították ki a legszánandóbb szegénységi bizonyít­ványt. Nem is érdemes velük vitázni, mert nincs abban semmi szerencsét­lenség, hogy a férgessé magától lehullott az orvos-kongresszus ter­mő fájáról. Hála Isten, hogy nem jöttek el a balkáni őrjöngök, legalább nem rontják a magyar főváros leve­gőjét. Igazán nem bánjuk, ha a tűz­zel vassal ellenünk harcoló orvoso­kat akkor látjuk, amikor a hátunk közepit. Drágább lesz a cukor. A ré­patermés kitűnő, a cukorgyárak foko­zódó osztalékot fizetnek, a répaterme­lők sehogy sincsenek megelégedve a közeli takarékos cukorgyárak által fize­tett árakkal, m­ily körülmények között azt várhatná és remélhetné a fogyasztó közönség, hogy, amint azt mi is remél­tük, csakugyan olcsóbb lesz ez a fontos élelmezési cikk. Ehelyett azonban ér­tesítést kaptak a fűszerkereskedők, hogy a gyárosok keveselvén az eddigi busás hasznot, voltak szívesek a cukor árát fölemelni. És a fűszerkereskedők mit tehetnek most? A pécsiek, akik nemrégiben egyesülésben tömörültek, tegnap ülést tartottak és megálla­podtak abban, hogy szeptember 1-től kezdve a süvegcukor árát 86-ról 88, a kicsinyben való eladásnál pedig 88-ról 92 fillérre emelik. Nem szívesen te­szik, de elvégre mindenféle áremelés­nek a fogyasztó közönség issza meg a levét. És mi nálunk ? Itt is bizonyo­san felmegy a cukor ára. • J'SB: - ~V* SLYB1I» V)Mtni n « k. f *»» | k. WllKRn viszt黫« * • M‡ ‘ -tköi'ííi Átt ' ' ^Sí i*>'.».«B>s»8aig ií siwt.í.&st *Ul. iirk­assy-utcza 17. szám alatt. Ara 2 fillér. Hódmezővásárhely, lsm 39 Szeptember 1. Szerda V. évfolyam 215 szám Főszerkesztő és laptulajdonosi UHBBTirbBk iljur kti neriil. NYIL1 fdR pátit «0» 80 Hit U*­Jel«Blk % fcC, r eggell arkktuu 0 , * POIHIKAI N é P ’ L A P Telefon szem 58 KUN BÉLA. l­apzárt» éjjel 12 órakor. Lövés az éjszakában. Nem is egy, de három. Revolver és pofon. Hunvásárhely, aug. 31. A Sárkány-utcza csendjét vasár­nap éjszaka lövések hangja verte fel, egy az utczán elhaladó fiatalemberre lőttek hármat, a golyók azonban sze­rencsére nem találtak, sőt a merény­lők rögtön kikapták ötből­ a hatot. Az eset története az alábbi: K. Sándor fiatal iparos vasárnap este Tabánban volt kukoricza fosztó­kába. Midőn éjfélkor hazafelé tartott s a Sárkány-utczába ért, háta mögött egyszerre egy lövés dördült el. Meg­állt, visszanézett s akkor látta, hogy két fiatal ember van az árokban, az egyik revolvert szorongat kezében, a másik pedig biztatja: — Lőjj még egyet, dögöljön meg a kutya ! Ebben a pillanatban egy másik lövés dördült el, ez se talált, K. Sán­dor életét veszélyben látván forogni, futásnak eredt, hallotta, amint mond­ta az egyik merénylő: — Lőjj még egyet! Erre még egy lövés dördült el, a golyó K. S. kabátját horzsolta. A fiatalember megállt, segítségért kiáltott, mert látta, hogy a merénylők utána­jönnek. Ebben a pillanatban érkezett oda egy ember, ki látva a történteket, rög­tön a tettek mezejére lépett s a két merénylő arc­án durrantak el a to­vábbi lövések, melyek azonban már nem revolverből jöttek. A két merény­lő látván a kellemetlen helyzetet, gyorsan elodalgott a színhelyről. Sándor, Buzi Bálint és Szabó Juliánna. Jakóné a kezén sérült meg. Végre sikerült lebunkózni az álla­tot. Fejét egészen szétverték.­­ Teg­nap Jakó József jelentést tett a rend­őrségen, mire Pákozdy László állator­vos a hullát felboncolta és a veszett­séget megállapította. A gyomorré­szekben szőrcsomókat találtak, jeléül annak, hogy több állatot megmart a macska és a kiszakított bőrrészt el­nyelte. A sérült munkásokat kedden dél­után megvizsgálták és este felküldték őket Pestre, a Pasteur intézetbe. Veszett macska Kutason. Rémület egy tanyán. Összemart emberek. Fertőzött állatok. Hunvásárhely, aug. 31. Hétfőn délután nagy rémületet oko­zott a kutasi tanyák közt egy veszett macska. Megmarta a gazdáját, azután összeharapdált több cselédet, megmar­ta az állatokat, míg végre nagy nehe­zen ki tudták irtani. A borzalmas jelenet részleteiről az alábbi tudósításban számolunk be. A Jakó József Kállai­ utcai birtokos kutasi útféli tanyáján történt a rémes esemény. Hétfőn a macska megvesze­­dett. Elkezdte hajtani a tyúkokat és egyet elfogva, marcangolni kezdte. Ja­kó József észrevette ezt, kiáltozott a dögre, de az rá sem hallgatott. Köze­lebb ment, már akkor ott volt felesége is. A macska neki ugrott s a kezét megsebezte. Erre üldözőbe vették a macskát Nagy riadalom támadt. A dühödt állat harapott, karmolt, megmarta az egész személyzetet, a bikát, kutyát, tyúkokat. Kisebb nagyobb sérüléseket szen­vedtek : Szoboszlai Sándor, Faragó Inas a kötélen. Mit mond Emészt ? Vádolja a gazdáját. Hunvásárhely, aug. 31. Lapunk tegnapi számában röviden jeleztük, hogy Szabó Ernő papucsos inas öngyilkossági kísérletet követett el, mielőtt azonban megölte volna a kötél, megmentették. Szabó Ernő Halassi Mihály Bá­rány­ utcai papucsos mesternél volt al­kalmazásban, mint inas. Sok baj volt a gyerekkel, ki egyébként önérzetes is volt s gazdájának megfenyítéseit any­­nyira szivére vette, hogy öngyilkosság­ra gondolt. Hétfőn reggel történt, hogy Halas­si hiába kereste otthon a gyereket, nem találta, azonban valami balsejtelme le­hetett, mert mindjárt elment a gyerek szüleinek Gyulai­ utcza 8 szám alatti lakására s ott tudakozódott a fiú iránt.­­ Itt volt az előbb — mondta egyik házbeli - de eltűnt. — Nem valamit csinált az magá­val — jegyezte meg a gazdája. Ez utóbbi szavak hatása alatt a gyerek keresésére indultak, meg is ta­lálták a padláson, egy kötélen lógott. Rögtön levágták, élesztgetni próbálták s nagy sokára magához is térítették, majd pedig ágyba fektették, mert na­gyon odáig volt. Az esetről jelentést tettek a rend­őrségnek, Privitzer József hadnagy ment ki tegnap a helyszínre és kihallgatta az elkeseredett gyereket. A kihallgatás folyamán a gyerek igen súlyos vádakkal illette gazdáját s az öngyilkossági kísérlet okául azt mondta, hogy nem tudta tűrni a mos­toha bánásmódot, ami sokszor abban nyilvánult meg, hogy éjszakának idején is dolgoznia kellett, meg a kosztja se volt valami fényes. A gyerek vallomását jegyzőkönyv­be vették és be fogják terjeszteni a bí­rósághoz a további lépések megtétele végett. Az elkeseredett inas vallomásával szemben a gazda tagadja a súlyos vá­dakat s azt mondja, hogy a gyerek rossz, rakoncátlan volt, nem lehetett ve­le lírni. — Kérik történetünket. Újpest polgármestere átírt tegnap a tanács­nak, hogy küldjük meg nekik városunk monográfiáját. Nemes Ürmin egyedüli modern könyv és pa­­pírkereskedésében, Andrássy­­út, (Beregi-ház) a legújabb tan­­terv és hivatalos előírás szerinti tankönyvek, használt és új állapotban, valamint legjobb minőségű író és rajzszerek kaphatók. —! A legelőnyösebb bevásárlási forrás !

Next