Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1910. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1910-02-01 / 27. szám
Hódmezővásárhely, 1910. Február 1. Kedd. ÁRA 2 FILLÉR VI. évfolyam 27. szám VÁSÁRHELYi s-LvjTranaAs» Arak iIHLYBEM ? MOfedévre 2 K.—f. éfl»te 4 K.—f. Bfé az évre 8 K.—t. VID&KRK : negyedévre 4 K.—f. egy hóra 1 K.40. Egy szám ára: hétköznap 2 fillér, vasárnap 4 fillér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szarkasztóség és kiadóhivatal : Andrássy utcza 17. szám alatt. TELEFONSZÁM 58. Fészarkasztó is laptulajdonna KUN BÉLA._______ HIRDETÉSEK díjszabás szerint. NYÍLTTÉR petit sora 80 mill. Megjelenik a kora reggeli órákban. árusítják : Vásárhely-Kutason, a Pusztán, Orosházán figópároson, Békés- Sámsonban. Darabontok nyomdoka! Hunvásárhely, jan. 31. Gyorsan vágtat a végzet ! Minap még a szigorú alkotmányosságot ígérte mézédes szóval Khuen-Héderváry gróf, azután a képviselőház hirtelen bizalmatlansági szavazatától elszédülve, súlyos alkotmányszegést követett el az országgyűlés kéthónapos elnapolásával, most pedig — miután azóta bejárta Bécset s a király dolgozószobáját — már ott látjuk haladni Fejérváry—Kristóffyék nyomdokában, előre, mind beljebb a darabontság útvesztőjébe. A király a lemondást — melyet Khuen-Héderváry állítólag felajánlott — nem fogadta el, hanem, hogy mit határozott, azt a Bécsből visszatért miniszterelnök mint valami édes titkot rejtegeti szíve mélyén. Mindenki sejti, hogy mi lehet ez az édes titok, és csodálatos, senki sem retten meg tőle: a képviselőház feloszlatásától és az ex-lexben megejtendő új választásoktól. Mert másról nem lehet szó. Khuen maga mondotta, hogy a bizalmatlansági szavazat után csak két dolog közt választhat: vagy lemond, vagy új választást rendel. Minthogy a lemondás formalitásán már túl esett, most kétségkívül a választás következik. Ezzel a nemzetre hárul az a történelmi kötelesség, hogy megmutassa Bécsnek és küldötteinek a maga igazi erejét. Már eddig is nagy mulasztást és könnyelműséget követtünk el azzal a céltalan türelemmel, amelylyel elnéztük, hogy mint akarják Bécsből fokrólfokra letörni a magyar alkotmány bástyáit. Mire várunk még ? Hogy Bécs újabb és újabb abszolutisztikus támadással gyöngítse a függetlenségi politika csatasorait? Vagy talán valami csodára várunk, amely a mai kormány tagjaiból nemzeti hősöket csinál ? A kockát elvetette Héderváry és most már nincs más hátra, mint hogy ezt az alkotmányellenesen eljáró kormányt kártevő munkájában lehetetlenné tegye a nemzet. Az az idő, amelyre a parlament nemzeti erejének megnyilatkozását törvénytelenül elfojtották, arra szolgált hogy a bécsi politika mérges pókjai behálózzák az országot. Ezt az időt akarják fölhasználni ők a politikai honfoglalásra. Most akarják megkeríteni a nemzet becsületét. Most akarják lánczra verni a függetlenségi politikát, hogy diadalmasan hurcolhassák a császár elé a megcsonkított nemzeti érzést. Most az egész nemzet jövője forog kockán. Ha sikerülne nekik a nemzeti politikát letörni, ha sikerülne a császári önkény táborát magyar emberekkel benépesíteni, és ha sikerülne a nemzet kezéből kicsavarni azt a nehezen szerzett zászlót, amelyet ma a függetlenségi politika többsége lobogtat , akkor a parlament a császári politika fióküzlete lesz, ahol elárulják az alkotmányt, a törvényt. Erre készül Héderváry, aki a tegnapi napon megkezdte útját a darabontok nyomdokában. Ilyen programmal akarja a választási urna elé vezetni a nemzetet. De nekünk nincs okunk a választásoktól félni. Mint Antheusz a földtől kapja az erejét, úgy fog megerősödni és mindig nagyobb hatalomra izmosodni a függetlenségi politika, valahányszor a nemzeti érzés forrásával érintkezik. Csak haladjanak Héderváry és kortesei a Fejérváry-darabontok nyomdokában. Csak törjenek minél vakmerőbb merényletekkel az alkotmányra, csak tapossák minél fanatikusabban a törvényt! Hiszen ezen az útán minden lépéssel közelebb jutnak gyalázatos pályafutásuk végéhez. A hatalom helyéről le fogja sodorni ezeket a politikai kukaczokat a nemzet energiája és hírmondója sem marad annak a szolgalelkű császári falkának, amely az országban most vad száguldozással keresi a hazaáruló politika konczait. Ugyan kérem!.. i1 választót Iva ellen, nyilatkozhatik Vásárhely Is. Hunvásárhely, jan. 31. Nevezetes közgyűlése lesz városunk törvényhatósági bizottságának februárjóban, amennyiben két országos fontosságú politikai dologban fog határozatot hozni. Az egyik — amiről már többször írtunk — a Héderváry granicsárék bizalmat és támogatást kunyeráló leirata. Ez előreláthatólag és a közhangulatból kiérezhetően úgy végződik, hogy granicsárék bizalom és támogatás helyett egyebet fognak kapni, amivel azonban senkinek se dicsekszenek el, de az ablakukba se fogják kitenni. A másik rendkívüli fontosságú dolog a választói jog reformjának kérdése, melyben először lesz alkalma Hódmezővásárhely város törvényhatóságának nyilatkozni. Ez utóbbi olyan formán kerül a közgyűlés elé, hogy Turócz vármegye átlrt ma városunknak s arra kér bennünket, hogy az általános választói jog behozatala ellen a kormányhoz intézett feliratát pártoljuk. Nem tudjuk, hogy mi indította nemes Turócz vármegyét ezen határozatának hozatalára, azonban úgy gondoljuk, hogy Hódmezővásárhely város törvényhatósági közgyűlése a népjogok kiterjesztéséről sokkal liberálisabban gondolkozik, mint Turóczmegye s igy a feliratot nem is fogja pártolni, hanem azt egyszerűen tudomásul veszi és méltó helyére , az irattárba utaltatja,hadd lepje ott a por . . . rimilii ÄÄ irrnPtfFUmélyen LllIlUN pgj felöltek raktárában leszállított árakban árusitatnak. Legnagyobb választék vőlegényi magyar ruhákban és mérték szerint is. A róm. kath. templommal szemben Dráma Szőrháton. Embercsonkitó malaczok. Tragikus véget ért kisgazda. Hunvásárhely, jan. 31. Szombaton délben borzalmas, véres tragédia történt a vásárhelyi határban, a szerháti első dűlőben levő kis tanyán. Egy gazdálkodó verebészés közben szétrobbant fegyverével szivén lőtte magát. Rögtön meghalt. Ott terült el az udvaron. Vérében dúrtak a malaczok és szív sebét összerágták. Alkonyattájt talált rá felesége a trágyadomb mellett, miután órák hosszat feküdt halva .. . A borzalmas eset részleteiről az alábbi tudósításban számolunk be. Véres halott a kocsin. Vasárnapra virradó éjjel 3 óra tájban csendesen haladt végig a nagy utczán, majd a Zrínyi utczán egy kocsiasszony ült elől, meg a kocsis. A kocsi az öreg Asztalos Bálint Zrínyi utcza 98. számú háza előtt állt meg. Felriadt álmából az öreg Asztalos Bálint s kinézett. Mire zörögtek is az ablakon. Kaput nyitott a gazda. — Na mi az, hát mért jöttök ilyen korán, hát Bálint ? Az asszony csak úgy odadőlt a falnak és zokogott keservesen. — Jaj én Istenem, Istenem, ott az uram a kocsi derékban ! . . Az öreg Asztalos a kocsiba nézett, felhajtotta a ponyvát, ott látta fiát véresen, halva. Rettenetes érzés fogta el. — Mi történt ? Kérdé remegő hangon. Agyonlőtte magát, vagy megölték ? — Maga végezte, de nem akaratból . . . Hogy történt a dráma? A öreg Asztalos Bálint a Zrínyi utczában, a 98. szám alatt lakik. Egyik fia, Bálint gazdálkodott a szerháti kis tanyán, mert másik fia városcseléd, a harmadik pedig az Ipartestestül kézbesítője. A fiatal Asztalos Bálint feleségével Ardai Zsófiával lakott a tanyán. Csak ketten voltak, se gyerek, se kanász. Szombaton reggel lepényt sütött Aidai Zsófi. Jól is laktak együtt az urával, majd elfelé készült a közeli tanyára az apjához. — Viszek lepényt édesapámnak ! Mondta. — Jól van, majd gondolok én addig mindenre. A asszony elment. Az ember elővette a sörétes mordályt s kiment madarászni. A tránya domb mellett elsütötte a puskát. A szomszéd tanyából hallották a rettenetes recsegő hangot; ugyanis a fegyver csőve elrepedt s egy darabja a mordálynak éppen szivén találta az ember. Rögtöni halált okozott. Ott terült el az ember. Senki sem látta a tragédia lefolyását az ég madarán kívül. Azután jöttek az malaczok és körülszaglászták a párolgó vérében fekvő embert . . . A borzalom tanyája. Asztalosné délután 4 óra tájban tért vissza a tanyára. Gyanútlanul ment. Nem vette észre mindjárt a borzalmas dolgot. Előbb bement a tanyaházba s mikor nem láta urát, akkor indult keresésére. Mikor a domb mellé ért, iszonyodva látta a helyzetet. Ura holtteste ott hevert véresen; a disznók egész besározták s körülötte burkáltak akkor is. Meghűlt ereiben a vér, majd átszaladt a szomszédba Kotormánékhoz. Jöttek az emberek s bevitték a halottat a szobába, azután kocsira tették s haza hozták. Vasárnapra virradó hajnali 3 órakor értek be a házhoz, rögtön értesítették a rendőrséget, honnan Privitzer József rendőrhadnagy ment ki a helyszínre. Megállapította, hogy az ember kezében szétrobbant a fegyver s a puska szilánkja ölte meg. A fiatal gazdát bonczolás mellőzésével, a Zrínyi utczai háztól temetik el. Halála őszinte részvétet kelt mindenfelé. — Össze kell írni. A földmivelésügyi miniszter átírt tegnap városunknak, hogy a tavaszi haszonállatokat írjuk össze. A tanács eleget fog tenni a miniszter kívánságának, mivel ez így szokás minden évben. Az összeírásra vonatkozó hirdetményt legközelebb ki fogják bocsájtani, felhívjuk előre gazdáink figyelmét. — A kenyereparti olvasókör január 30-án tartotta meg tisztújító közgyűlését. Megválasztották díszelnököknek lapunk főszerkesztőjét: Kun Bélát és Soós Gyula tanácsjegyzőt, tiszteletbeli tagnak Hős N. Kálmán bizottsági tagot, elnöknek Mónus Ernesztet, gondnokoknak : Tóbiás Mihályt és Mónus Lajost, jegyzőnek Tóbiás Ernőt, könyvtárnoknak Petrecz Lajost, választmányi tagoknak: Kokovay Andrást, Hős N. Albertet, Petrecz Istvánt, Tóth Jánost, Hős N. Sámuelt, Hős Pétert, Kardos Pétert, ifj. Tolnai Imrét, póttagoknak: ifj. Pap Sándort és Hős Nagy Lajost.