Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1910. április (6. évfolyam, 78-103. szám)

1910-04-01 / 78. szám

ez a városias fejlődés természetes következménye, ezeket az alkotá­sokat maga a polgárság létesítette, költségeit maguk a polgárok fi­zetik meg különféle adók alakjá­ban, azok nyögik, azok verejté­keznek miatta. Más érveket hozzon fel a tisztelt koalíc­iós szócső, elfogadhatókat, kézzelfoghatókat, olyan érdemeket, melyekhez valóban az Endrey Gyula neve és ténykedése fűződik. Csakhogy ilyen nincs ám és nem is lesz ad­dig, mig Hódmezővásárhelyen Endrey Gyula basa lesz, míg az ő kezébe lesz letéve ennek a városnak a sorsa. Endrey Gyula úr „érdemeit“ lesz még módunk más alkalommal kellően „méltatni,“ azonban jusson eszébe addig is pártkülönbség nélkül min­denkinek a szigeti parczellázással kapcsolatosan a régi bérlőkre zú­dított kár, a legutóbbi grófi földek árverése, és sok egyébb politikai és társadalmi ténykedések; ezekről majd beszélünk még . . . Kossuth Ferencz 4 évi miniszter­sége alatt Endrey Gyula annyit nem tudott kivinni, — pedig folyton ma­gasztalta Kossuth Ferenczet — hogy Vásárhely új vasúti állomást kap­jon s a 390 millió koronából, a­mit a vasúti beruházásokra megszavazott az országgyűlés, ide az ország ötödik városába is jusson pár százezer korona. Szintén Kossuth Ferencztől, az Endrey Gyula vezérétől, mint keres­kedelmi minisztertől függött, hogy a gazdasági kisvasút ügye kormány­­hatóságilag jóvá hagyassák. Endrey Gyula ezt sem tudta ki­eszközölni s igy ő rajta szárad vég­eredményképpen az is, hogy most kétszázezer koronával többe fog kerülni anyag és munka drágulás folytán a kisvasút kiépítése, mint ke­rült volna két évvel ezelőtt. * Nem tudta ide helyeztetni Endrey Gyula a méntelepet, pedig ez első­rendű érdeke lett volna e nagy és hi­res lótenyésztéssel biró városnak. A munkásbiztosítási rész­tör­vény ellen Endrey Gyula a képvise­lőházban fel sem szólalt, pedig az iparosok küldöttségileg kérték föl rá. A kisüstök tönkretételét szintén behunyt szemmel fogadta Endrey Gyula s őt dicséri, hogy még az árvaházat is elvitte Vásárhelyről az óvónő képezdéből az Endrey Gyula másik vezére és kebelbarátja, hosszú­­szakálú gróf Apponyi Albert. Íme ezek jelentik azt dióhéjban, hogy Endrey Gyula mit nem tett a városnak. De tudunk még ám többet is. Majd írunk róla csőstül. Alkotása csak egy van Endrey Gyulának : a kortyogói vágóhíd. Ezt az egyet elismerjük és nem vitatjuk el tőle. A mészárosoknak e miatt kell évenként 78 ezer kilométer többlet utat tenniök és e miatt kell majd a húsfogyasztó közönségnek 28 ezer ko­ronával többet fizetni évenként, mi­helyt az új vágóhíd megnyílik, a­mely szűk is lesz, a vasúthoz való bekap­csolása is lehetetlen lesz. Ez lesz a fütyölés eredménye. Csak legalább susáni polgártársainknak csinált volna hasznot vele Endrey Gyula, de azok­nak sem csinált. .... íme itt van az első lap Endrey Gyula „nyitott könyvéből“. Tessék hát oda­át elhallgatni, különben jön a többi lap is. M­EGHÍVÓ. Szatmárököritón, 1910 márczius 27-én az újonnan alakult 12 tagból álló fúvó-zenekar, saját költségének gg fedezésére a Bencze János karmester vezetése alatt próba­bállal egybekötött Zártkörű tánczestélyt rendez, melyre czimzett urat és b. családját tisztelettel meghívja Székely Dávid Farkas Gedeon elnökök Harkai Gegon Péter Sámuel jegyző, pénztáros. Ari Sándor Pinczés Dávid Királyi István Ráski Sándor ellenőrök. Belé Du­dit személyjegy 1 k. családjegy 3 k. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk. Kezdete este 7 órakor. Fogatok elhelyezéséről gondoskodva van. Ma délelőtt összesúgtak Khuenék, ő, meg Hierónimi, meg néhány név­telen ember bizalmas tanácskozásra gyűltek össze és a választások dol­gában két óra hosszat tanácskoz­tak. Arra a megállapodásra jutottak, hogy még most a választások módozatai tekintetében nem határoz­nak, berendelik a vidéki korifeusokat meg a főispánokat és azokkal együtt állapítják meg a manővert. A főispánokat a jövő hét közepé­re felrendelik Budapestre tanácsko­zásra. A választás ideje. A választások újabb verzió sze­rint csakugyan május 30 és június 10. ike közt lesznek. A kormánynak az a célja, hogy minél több időt nyerjen az erőszak előkészítésére. A Justh körútja, Justh Gyula folytatja a héten körút­ját, április 2-ikán megy a Délvidékre. Egy hetet szánt erre az időre. Öngyilkos nagykereskedő. Messner József budapesti nagy­­kereskedő ma agyonlőtte magát. Ideg­bajos volt. A Ház botránya. A budapesti rendőrség ma foly­tatta a képviselőházi botrány ügyében a kihallgatásokat. Ma a képviselőkre került a sor. A képviselők tiltakoztak kihallgatásuk ellen, mert szerintük a mentelmi jog fennáll. Csődtömegből visszamaradt 4-5 koronás KALütPOlC míg a készlet tart 97 kr­.ért kaphatót! Fried maxuiál. Vr&&ÁR3G£L.n fus^ü Ez ökörSiói pokol. Borzalmas részletek. Hunvásárhely, márcz. 31. Egy apa, Mihalkó tanító ezeket beszélte el a rettenetes katasztrófa perczeiről egy újságírónak: fi­atalál borzalmat. — Nem tartozom a községhez, van Ököritón bátyám, kit minden na­gyobb ünnepnapon meglátogatok. Van egy tizenöt éves fiam, a ki a budapesti Ludovika Akadémia növen­déke. Vakáczióját mindig nálam tölti. Vasárnap reggel szekéren átrándultunk bátyámhoz, a­kinél a napot szépen eltöltöttü­k. Kis bor mellett elbeszélgettünk, miközben beesteledett. Egyszerre azon vettem észre magamat, hogy fiam el­tűnt. Rosszat sejtve, kiszaladtam a pitvarba, a­hol a mindenes leány tu­domásomra hozta, hogy a nagy pia­­czon, Schwarcz csürjében bál van és hogy bátyám András nevű tizenhat éves fia az én Pistámmal odament. Akkor még nem sejtettem, hogy oly nagy katasztrófa lesz. Én azért indultam fiam keresésére, mert fél­tettem a gyereket attól a helytől, a­hol nagy czéczó folyik. Az országútra érve már messziről hallottam a bál muzsikájának hang­jait. A fúvó hangszerek valami indu­lót harsogtak, jelezvén a bál kezdetét. A pajtához érve, egyetlen szűk bejá­rathoz érve, egyetlen szűk bejáratá­ból meleg fojtó levegő érte arczomat és kurjantó, éneklő hangok zaja ütöt­te meg a fülemet. A zene megszűnt játszani, éppen szünet volt. A bejáratnál egy kis asztalka mellett ült Péter Sámuel bíró. A jó emberek ösmernek elngem, így tehát egészen gyanútlanul kérdeztem tőlük meg, hogy nem látták-e bemenni a bálba a fiamat bátyám Andrisá­val? Durván szóltak rám, hogy néz­zem meg magam, mert ők nem tud­ják számon tartani, hogy ki minden­ki ment be. Meg kell vallanom, hogy már ott sok részeg ember tülekedett a bálban és ez fokozta aggodalmamat, hátha valamelyik ilyen ember beleköt fiam­ba ? Be akartam lépni a nyüzsgő, ká­romkodó­­embertömeg közé. De a biró visszatartott: — Nem addig a’, — mondta — tessék leszurkolni a korona an­­trét! Belenyúltam zsebembe, s ekkor vettem észre, hogy nincs is nálam pénz. Otthon hagytam erszényemet a felőtömben. Hirtelen , hogy öreg lábaimtól tellett, futottam vissza bátyám házához. Hangosan a gyerek neve után kiáltot­tam és miután azok nem jelentkeztek, magamhoz vettem a pénztárczámat és szaladtam a bálhoz. Arat a tűzhalál. — Uram Teremtőm, a mi ezután történt, azt emberi kéz le nem tudja írni. Hogy miket álltam ki, azt igazol­ja hajam. Nézze, még az este elég dús szőke hajam volt, most, a rette­netes perczek hatása alatt egészen megszürkült. Koronámat éppen át akartam nyújtani Székely Dávidnak, midőn a pajta szűk kijáratából hirtelen oly erős fényözön ütött ki, hogy majd megvakultam. A fény nyomában láng csapott ki és e pillanatban száz meg száz torok ordított segítségért. A bejárat előtt tíz-tizenkét lépés­nyi távolságban megálltam. A gyerme­kemért elfogott rémület megfagyasz­­totta ereimben a vért. Lábam mintha gyökeret vert volna. Torkomon nem jött szó. A­mit a következő tíz perez alatt láttam, az mindig előttem lesz. Az emberek kirontottak, szitkozódva, egymást ütve, lökve, ránczigálva, ta­posva. Pár perez alatt embergula he­vert előttem. Még egy perez és a tap­ló módon égő tetőzete a csűrnek be­dőlt. Rá az embergulára, mely hör­gőit nyögött . . . Egyszerre szétvált a csűr négy roskadozó fala, embertömegek buktak ki a falakkal együtt, köztük sistergő parázs, fojtó füst. Még csak azt lát­tam, hogy a füstgomolyban emberek szaladnak az alattuk fekvő élettelen testek fölött, — ötven-hatvan ember — kik közül többen irtózatos ordí­tással néhány lépésnyire előre tánto­rogtak, aztán ájultan összerogytak. Torkom szakadtából kiabálni kezdtem segítségért. Jöttek is minden­felől emberek, a­kik azonban oda se nyúlhattak életük veszélyeztetése nél­kül a sebesültekhez, mert ezeknek, illetve a legfelül fekvőknek — öt ré­teg holttestet számláltunk órák múlva, mikor valahogy észhez kaptunk — a ruhájuk égett. Uram ! Ebben a községben nincs orvos, patikus, tűzoltó, csendőr, sem­mi, de semmi. Elképzelheti, hogy milyen irtózatos helyzetben vol­tunk ! Fejvesztetten futottunk föl s alá, nem tudva mit csináljunk, a sebesül­teket távolítsuk-e el vagy az ember­halmaz égő tubáját oltsuk el. Én őrültként szaladtam körben, kiáltottam gyermekem nevét. A falu minden népe összesereg­­lett és egyszerre bátyám oldala mel­lett megpillantottam fiamat, épen, egészségesen, baj nélkül . . . Mi történt? Az, hogy a gyerme­kek csakugyan elmentek a bálba, de — éppen úgy mint engemet — nem eresztették be őket, pénz nélkül! (A halálbálra ezt a meghívót bocsájtották ki.) 1910. április 1. H­OYAL mozgófényképszínház, a Fekete Sasban. Ligu­özsien­s] április 3-án, — azaz vasárnap — hát díszelőadás lesz szenzácziós műsorral! Értesítés: Tisztelettel van szerencsém a t­ őrtető közönséggel és üzletfeleimmel tudatni, hogy gőzmalmom újraépíté­se és felszerelése folytán az üzemem e hét végétől kezdődőleg 6 heti időre szünetelni fog, miért is tisztelettel ké­rem, hogy szükségletüket ez időn be­lül leeröltetni szíveskedjenek. Egyide­jűleg tudatom, hogy az üzem szüne­telése ideje alatt is liszt, korpa, der­ce és dara a legolcsóbb napi árban kapható és a rendelések haza szállít­tatnak. Telefonszám 107. Elekes Sámuel gőzhengermalma, Újváros. 487 TAVIRÁTOR Budapest, márcz. 31. is nagy tanács. 12 kas Török 14 sz. Idő­nek felves Az ajkai h­cza és a pénzért ki Endre áru. Cement i­dőkádak, mosógép, ronyfonó pék olcsói vaskereskt házánál. Két jó­­ segéd állt Gaál Sá 30 krajezá 32 kr. II 1 alatt, Billiárd megvétele­kör részér­e délelőtt Sándor ad ca 17 száz IV. Árpád eladó é ugyanott. IV kér Ki ti ház ki eladó. É Egy plus eladó. Cz kerékpár 12. szám Egy ügy á­landó mu vesz Érdé., ter. II. Zrin V. Rárós uj, adómé eladó. V. Szent alatti ház ugyanott Egy kets vak kiadó 1. szám­a Nagy gra­bel, erős i val, továl szerszám nyosan el ban. VI. Dáni eladó, vaj lehet úgy; 300 négy eladó a része cse Zrinyi-utc­a Tóbar répának, egy két vagy rész dakozódh kepincz. Kétszob. dó IV. O 14-15 é felvétetik szerészné 2—3 pol­nonczul Halász L VI. Klauz Tej napé kerestetik Ifj. Kató szalmája Értekezni Szőlöves sárga kei kos Sánd Lábassy caszántás tók­­grut rendelhet vácsmest­­enféle kaphatók nyos­árb. Varróiéi tanulóján vesz Dét hyány­ut Gojdár búzaszak­kezni ug

Next