Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1910. október (6. évfolyam, 233-260. szám)
1910-10-01 / 233. szám
hódmezővásárhely, 1910. október 1. szombat Asta 2 filLór* VI. évfolyam, 233. szám. VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN : negyedévre 2 K.—f. félévre 4 K.—f. egészévre 8 K.—f. VIDÉKRE : negyedévre 4 K.—f. 1 hóra 1 K.40f. Egy szám ára : hétköznap 2 fillér, vasárnap 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Andrássy utcza 17. szám alatt. Független Politikai Napilap. HIRDETÉSEK díjszabás szerint. NYÍLT. TÉR petit sora 80 fill Megjelenik a kora reggeli órákban. ÁRUSÍTJÁK : Vásárhely-Kutason, a Pusztin, Orosházán, Gyopároson, Békés- Sámsonban. Fővérkeszti és laptulajdonosi KUN BÉLA. TELEFONSZÁM: 58. Nesze semmi! Hunvásárhely, szept. 30. Eddig az volt a tréfás meghatározás, hogy a semmi nem más, mint nyeletlen bicska, melynek nincs pengéje. Most némiképpen változik a dolog. A semmi az, amivel a magyar népképviselet háza mostanság foglalkozik, mintha bizony az országnak semmiféle sürgős dolga nem volna. Még ki lehetne pótolni a semmi meghatározását néhány csinos tétellel : semmi az, amit viszonzásképpen kapunk azokért a borzasztó katonai terhekért, amelyeket most újabban ránk rónak. És semmi az, amivel Khuenék be fogják érni, ha mégis katonai követelésekkel állnak elő Bécsben, mondván , hogy legalább a látszat kedvéért adjanak valamit. Beszélnek válságról is, noha abból a nézőszögletből kiindulva, ahonnan a válsághíresztelők kiindulnak, bizonyos mértékben nevetséges dolog válságról beszélni. Lehet ugyan, hogy Bécsben megutálták a „nemzeti munka“ kormányát, még mielőtt belefogott volna a nemzeti munkába. Ez nem lehetetlen valóban, mert nincs könynyebb, mint megundorodni a talpnyalóktól és hajlongóktól. S noha tisztességes gondolkozást nehéz föltételezni, mégis talán úgy gondolkoznak, hogy aki a saját faján, saját népén-nemzetén árulást követ el, az árulást követhet el könnyen az ellen is, akinek most a kezeit-lábait csókolja. Nincs tehát kizárva, hogy ezek miatt is megutálták a Khuen-kormányt, mielőtt még megszerették volna Bécsben. Az az egy azonban bizonyos: az osztrák körök a császártólefelé rendületlenül állnak azon az állásponton, hogy bármilyen ijesztő nagyon lesznek is a katonai követelések, bármennyi százmilliót is fog elnyelni a hadsereg és haditengerészet „fejlesztése“, egy jottányival sem fogja Bécs kiegészíteni azt a semmit, amit érte Magyarországnak nyújtani szándékozik. Ők, akikről régóta bebizonyították, hogy sem tanulni, sem felejteni nem tudnak, megkövetelik Magyarországtól, hogy tanuljon a legutóbbi múltból. Kevés volt az, amit a sátánban boldogult koalíció nyomorult létének meghosszabbítására követelt, legalább a látszat kedvéért kért könyörgött. Bécs a merev tagadás álláspontján állt. Inkább felidézte a legsúlyosabb válságot, az exlexet és mindent, ami azzal összefüggésben állt a veszedelmekkel együtt. Most, amikor Kimennek óriási többsége van a magyar parlamentben, még kevésbbé akar az engedmények terére lépni, mondván , hogy aki teherhordó szolga, az maradjon is és ne akarjon másnak látszani. Amit pedig ezenkívül várhatna az ország népe a kormánytól, az a választói reform megalkotása. Erre pedig a kormány mondja: nesze semmi. Legkisebb gondja is nagyobb, mint ez. Így tehát ugyancsak kijut az országnak a semmiből, amivel jóllakhatik, ha tud, de aminek fejében mindent oda kell adni, ami értékes dolog még megmaradt neki.______________ Mosfélszáz gzerek iskola nélkül. Lehetetlen állapot. Hunvásárhely, szept. 30. Mikor szeptember elsején a beiratások megkezdődtek, rövid pár nap alatt — mint arról hírt is adtunk — megleltek az iskolák, a szeptember 4-én 5-én jelentkezett fiukat, leányokat már nem vették fel, mert törvény szerint egy osztályba nyolcvan tanulónál többet sem közegészségügyi, sem paedagógiai szempontból felvenni nem lehet. A lapok híradása nyomán azután egymásután jelentkeztek a szülők Soós Gyula tanácsjegyzőnél, hol elpanaszolták, hogy ők járatnák gyermekeiket iskolába, de nem lehet, mert fs a tanítók nem veszik fel. A jelentkezett szülők és gyermekek neveit előjegyzésbe vették s eddig 154 olyan tanköteles van, kik azért nem részesülhetnek iskolai oktatásban, mert nem vették fel őket az iskolák túlzsúfoltsága miatt. Hogy minek a következménye a fenti dolog, azt mindenki tudja. Indokolatlan spórolásnak, melyet a református egyház olyképen cselekedett meg, hogy több megüresedett tanítói állást nem töltött be, hogy az így megtakarított pénzből a többi tanítók fizetését kiegészítse. Azonban hagyjuk ezt a dolgot, térjünk csak az előbbire, beszéljünk arról, hogy Hódmezővásárhelyen jelenleg 184 gyerek iskolába akar járni, tanulni akar, de nem tud, mert nincs hol tanulni. Kevés az iskola. Ez olyan lehetetlen, olyan abszurdum helyzet — tudva azt, hogy az iskoláztatás büntetés terhe alatt kötelező mindenkire nézve — melyen segíteni kell, mégpedig sürgősen kell segíteni, mert immár egy hónap elröpült az iskolai évből. Úgy hisszük, hogy a városi tanács meg fogja tenni a kellő intézkedéseket arra nézve, hogy az iskolából kimaradt gyermekek sürgősen oktatásban részesüljenek, mert ha nem tenné meg, akkor megbocsájthatatlan hibát követne el, melyért felsőbb helyen kérdőre is vonhatnák — és joggal is !... 1 tesz a vásárral . Esetleg pótvásár lesz. Hunvásárhely, szept. 30. Tegnapi cikkünk, amit az őszi országos vásárnak a koleraveszedelem miatt való esetleges betiltásáról írtunk, érthetően megdöbbenést keltett kereskedő és iparos polgártársaink körében. Rájuk nézve természetesen érzékeny csapás volna, ha a vásárt nem lehetne megtartani, mert hiszen éppen az őszi vásár a legforgalmasabb a mi országos vásáraink között. A gazdaközönség ilyenkor vásárol legbővebben, s általában a télre való berendezkedésünket nagyrészt az őszi vásáron szerezzük be. Kereskedőink és iparosaink közül sokan keresték föl szerkesztőségünket tegnapi cikkünk folytán, érdeklődvén aziránt, hogy nagyobb-e az eshetősége a vásár betiltásának, mint a megtarthatásának ? Erre nézve újból megkérdeztük Szatmáry Tihamér főkapitányt, aki ezügyben már tanácskozásokat folytatott dr. Háhn Dávid főorvossal. A főkapitány ezidőszerint még határozott választ nem adhat. A vásár ugyanis október hó 15—17-én tartatnék meg, az esetleges betiltó határozatot pedig a vásár előtt 8 nappal kell kihirdetni szabályrendelet szerint, — tehát csak október hó 8 án nyilatkoztatik határozottan a főkapitány, csak akkor hirdetheti ki a betiltást, azaz csak akkor adhatjuk hírül határozottan, hogy október hó 15—17-én megtartatik-e az őszi vásár, vagy nem. Mint már jeleztük is, a belügyminiszter rendelete szerint olyan helyeken kell betiltani főkapitányi határozattal az országos vásárt, ahol már történt kolerás megbetegedés, illetve olyan városokban, amelynek környéke már fertőzött a járvány által. Ha tehát a szomszédos városokban, falvakban, vagy pusztákon netalán kolerás megbetegedés fordulna elő október hó 7-ik, 8-ikáig, a vásár kihirdetésének, vagy betiltásának határnapjáig, akkor a vásárt nem lehet megtartani, így történt ez most Szegeden. Szeged környékén ugyanis több kolerás eset történt s igy belügyminiszteri rendeletre itt megtiltották az őszi vásár megtartását. Megnyugtatásul azonban közöljük mindazokkal, akiknek elsőrangú érdekét képezi őszi vásárunk megtartása, hogy ha a fenti okok miatt esetleg betiltatnék az október hó 15—17-iki vásár — ez a tilalom csak ezekre a napokra vonatkozik, mert, például november hónapra, amikorra már okvetlen elvonul az ország fölött a kolerás veszedelem, — a kereskedelmi minisztertől engedélyt lehet kérni pótvásár tartására, s amennyiben ennek a pótvásárnak a terminusa a szomszédos városok érdekeivel nem ütközik össze, — a kereskedelmi miniszter természetesen meg is adja a pótvásár tartásra az engedélyt. Remélhetjük azonban, hogy nekünk nem lesz szükségünk pótvásárt kérni. Minket az idei kolera eddig még elkerült és okos óvóintézkedésekkel valószínűleg sikerül is megszabadulnia nemcsak városunknak, hanem környékének is a fekete rémtől, és akkor október 15-re szabad a vásár. Ez a jó szűzdohány, „állj mert kihasulatt!“ Hunvásárhely, szept. 30. Orosz János vásárhelyi magyar olyan hitben állott a finánczoknál, hogy nagyon szeret jóféle szűzdohány elárusításával foglalkozni, ami különben nem is utolsó mesterség, mert jó jövedelmet hajt, különösen, ha nem tudják. Orosz Jánosnak azonban épen ez volt a szerencsétlensége, hogy tudták, mégpedig a finánczok tudták, kik bizony se Istent, se embert nem kimérnek, ha erről esik szó. Egy alkalommal Orosz Jánost valamelyik jóakarója feljelentette, hogy sok dohányban a lakásán, most lehet megfogni. A finánczok rögtön marsadjusztirungba vonultak ki Orosz János lakására, mely valahol a legsötétebb Csúcsban van. Orosz János nem volt otthon, csak a felesége, egy rendkívüli harczias természetű, nagyvérű menyecske, ő fogadta a hatalom embereit. — Dohány van a háznál — szólt az egyik fináncz. — Csak volt — válaszolt a menyecske — De van — kiáltott a fináncz. — Hát akkor keressék meg — szellemeskedett az asszony és tovább bontogatta a csirkét. A finánczok kerestek, kutattak a dohány után, de sehol se találtak a világon semmit, még csak egy szoba volt hátra, ebbe meg a gazda holmiai voltak , mivel ők a tanyán laktak, Oroszék vigyáztak a lakásra. — Nyissa ki ezt az ajtót — szólt az asszonynak a fináncz. — Nem nyitom én, nem az enyém az a lakás. — Hazudik, nyissa ki. — Nem nyitom ! — Akkor bemegyünk úgy is ! — Azt szeretném én látni — kiáltott az asszony s a következő pillanatban az ajtó előtt termett, kezében vészt jóslóan forgatva a kést ! — Állj, mert kihasitlak benneteket, ide nem mentek be. A finánezok komolyra vették a dolgot, rendőrt hivtak, kinek segítségével megfékezték az asszonyt, átkutatták a szobát, dohányt azonban nem találtak. A fináczok feljelentést tettek az asszony ellen hatóság elleni erőszak miatt. A feljelentés folytán tegnap volt a tárgyalás a szegedi kir. törvényszéknél s azzal végződött, hogy a nagyvérü menyecskét nyolcz napi fogházra ítélték. Oroszné az ítélet ellen felebbezett, mert mint mondta: ő csak meg akarta ijeszteni a finánczokat. — A tegnapi piacz. A tegnapi piaczra felhajtottak 379 sertést, 92 marhát, 85 lovat és 97 juhot. A hízott sertés 70—72, a vágómarha 27—29, a borjú 52—54 és a juh 24—25 krajczárért kell kilogrammonként. Az árakban a múlt piacz óta nincs változás. A borjú ára rohamosan emelkedik, amit a közelgő vásárnak lehet betudni. Bírósági tárgyalás.