Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1912. július (8. évfolyam, 164-188. szám)

1912-07-02 / 164. szám

I Hódmezővásárhely, 1912. julius 2 kedd Ara 2 fillér Vm. évfolyam 104. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR­A V­ÁSÁRHELYI HELYBENt negyedévre 2 K. félévre 4k m egész évre 8 .» VIDÉKRE: negyedévre 4 K. •tfy hAra L40 Egy szám órai n­étköznap 2 "mér, határnap ^ „ IV. F­ÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóh­ivatal: Vill., Andrássy­ utca 17. sz. alatt. Főszerkesztő és lap tulaj­donost KUN BÉLA. HIRDETÉ­GI díjszabás széria: NYILT-TÉH | petit sora 80 (Ik­i Megjelenik a kosze reMeti órákban. Árúsítja ki a Vásárhely - son, Orosházán, a Pusztán, Qyo° pároson, Békés* Sámsonban. a TELEFONSZÁM : 58. á és il ild ló. íz. m val lő­ics­ér­iU. 184 zett na­a 385 lám ha bét . é8 ajtó 20 tiá 385 tioz­et­y étik. 388 Gör i dö­fj 45 évre árté r­val .£r­­ipnk 377 'iá'” /** ,orné Máté ,ii.en ‘■szí £rtP 383 i hó­ d árpá ■i é* Érte* vágó ajde 392 k kó­­tr afi iái te- Ku'p 379 ók éa ntesOn Bisám • défé IRégeflY Szer Tisza. Irta: Búza Barna v. országgyűlési képviselő. Hogyan zengi kórusban a megfizetett sajtó dicsérő éneke: micsoda nagy lélek Tisza. Mi­lyen imponáló, férfias magatar­tás, milyen roppant erkölcsi bátorság. Ez:­bátorság ! Szuronyerdő vé­delme alatt erőszakoskodni ? Egész hadsereg fedezetével tá­madni olyan emberekre, akik­nek se hatalmuk, se fegyverük nincs védeni magukat ? Detek­tívek tömegétől körülvéve, csendőrök sorfala közt utazni ? Egy hadosztályt állítani csata­sorba, úgy akadályozni meg, hogy az ellenzéki képviselők az országházba bemehessenek ? Hisz akkor a muszka cár a világ legbátrabb embere. Nézzé­tek, milyen »bátran« kergeti szét a dumát, ha nem a kedve szerint határoz. Milyen »bát­ran« űzi a szabadság harcosait Szibériába. Milyen »bátran« ír­ja alá százféleképpen őrzött biztos palotájában a halálos it­életeket. Hisz akkor Caligula meg Ne­­ro volt a férfias bátorság esz­ményképe. Lám, Nerónak volt »erkölcsi bátorsága« megöletni Senecát, megöletni Pisót, meg­öletni a saját édesanyját, ha­lomra gyilkoltatni Róma szi­­nét-javát, s felgyújtatni az örök várost. S épp úgy zeng­ték akkor is kórusban a felbé­relt krónikások: micsoda lelki erő, milyen imponáló férfias­ság, milyen hajthatatlan szi­lárdi­ jellem. Nem, a jónak és rossznak, szépnek és rútnak fogalmai nemzetenként és korszakonként változók, de azt, hogy valaki fegyveres hatalommá­ fegyver­teleneken erőszakoskodik, hogy valaki szuronyok ezreinek vé­delme alatt egy ország alkot­mányán taposni merészel: azt­­ még sehol a világon, ahol em­berek gondolkoznak, bátorság-­­ bak neni nevezték.­­ Ami ehhez kell, azt nem­ férfias bátorságnak hívják, ha­nem lelkiismeretlenségnek és erkölcs érzéketlenségnek.­­ Aki hisz az oltári szentség­­­­ben, annak a számára lehetet­lenség odamenni az oltárhoz s­­ porba dobni és eltaposni a­­ szentséget. Az istentagadónak ez csak játék. Aki hiten, kegye­leten, erkölcsi tekinteteken túl­­­­teszi magát, az fegyveres ka­­­­tonák védelme alatt könnyen­­ megteheti azt is, hogy benyo­mul a templomba, kiűzi a pa­pot, összetöri s eltapossa az oltári szentséget s aztán nyu­godtan szivarra gyújt. Nem kell hozzá csak annnyi szurony, amennyi biztosan megvédi a hitükben megsértett hívek ha­ragjától. Hol az a bolond ember, aki ezt férfiasságnak s erkölcsi bá­torságnak tudja nevezni ? Becsületesen érző magyar embernek olyan az ország al­kotmánya, mint a hívőnek az oltári szentség, ilyen embernek lehetetlen akár csak a kisujjal is érinteni az alkotmány sért­­hetetlenségét. Akiben ez az ér­zés nem él, annak az alkotmány csak egy darab papír, s annak azt széttépni gyerekjáték. Még csak nem is gyerekjáték, mert a gyerek félhet attól, hogy megbüntetik, ha rosszat csi­nál. Tisza pedig teljesen nyu­godt abban, hogy az osztrák­­ hatalom szuronyai közt a haja­­i szála se görbülhet meg. Vitális bátor ember volt. s Sobri Jóska meg Rózsa Sándor s bátor emberek voltak. Mert el­­­­lenséges fegyverek meredtek rájuk mindenfelől, s bűntettei­ket azzal a tudattal követték el, hogy a bőrüket viszik a vásár­ra s az életükkel játszanak.­­ De Tisza tetteiben sem fizikai,­­ sem az erkölcsi bátorságnak semmi nyoma nincs. Tisza tet­teinek csak egy alapja van: a politikai téren való erkölcsi érzéketlenség, a teljes politikai moral infanty. Ugyanaz az er­kölcsi fogyatkozás, amely nagy­apját, a bihari adminisztrátort, a magyar történelem legsöté­tebb s leggyászosabb alakjává tette. Erő, bátorság, férfiasság nincs a tetteiben. Hát ész, te­hetség, lángelme van-e ? Nagy tudomány, nagy ész keleti ahhoz, amit elkövetett? Olyan nehéz volt azt kitalálni, hogy így egy perc alatt meg le­het mindent szavaztatni ? Eh­hez kellett az a roppant láng­ész ? Vagy ahhoz, hogy a tör­vénytelenségek ellen tiltakozó képviselőket rendőrrel ki lehet vezettetni ? No, ezt ugyan a legbutább falusi bíró is ki tud­ta volna sütni. Azt mindenki tudta, még a sarki hordárok is, hogy ilyen módon lehet az obstrukciót megszüntetni s a véderőt elfogadtatni. De azt is tudta s érezte Tiszán és cinkos­társain kívül minden tisztessé­­ges ember, hogy így eljárni szuronyok védelme alatt lehet ugyan, de nem szabad, nem jogos és nem becsületes dolog. Néró körül nem hemzsegtek olyan émelyítő magasztalások­­kal a megfizetett hizelkedők, mint ennek a magyar Nérónak sötét alakja körül a pénzért szolgáló sajtó emberei. Azok a hízelgések is elhang­zottak, csak az utálat maradt meg, amit olvastukon ma is érez a jószlcsű ember. Nero felett pedig a törté­netírás mondta ki pártatlan s lesújtó ítéletét. Tisza »lángeszének«, »férfias magatartásának«, »erkölcsi bá­torságának«, megfizetett ma­­gasztalásai is odakerülnek majd az igazságos történelem ítélete alá. S a történelem bírálata előtt köddé,­foszlik minden pénzért hízelgő tömjénezés. A sárigész, a bátor férfi helyett ott fog állni megbélyegzetten a valódi Tisza István, a szuro­nyok mögé buvó zsarnok, a bécsi hatalom kegyét leső cse­léd. Ez az ő igazi képe. S poli­­tikájának igazi lényege: kikol­dulni Bécstől a kormányhatal­mat s a hatalom birtokáért s megtartásáért jogon és­ törvé­nyen lelketlenül átgázolva, va­kon teljesíteni Bécs minden pa­rancsát. Így fogja ismerni Tisza Ist­vánt az igazságos történetirás. 389 tan két kiadó egy 15 391 D éher romna i vétetik. 392 ny Cz h*?rm Uj irás 1 3.-vette n A r­­é. vevőim a*á­ukrt­yi SÁr 390 Képviselőnk Sóstóparton Lelkes fogadtatás Hunvásárhely, július 1. Sóstópart derék, lelkes, hazafias, tántoríthatatlan függetlenségi érzelmű polgársága szombaton vendégül látta körében Kun Béla országgyűlési kép­viselőt, kinek most volt először alkal­ma arra, hogy a pusztai polgárság e lelkes csoportjával megismerkedjék. Az ünnepségre Kun Béla, K­m­e­tt­y Béla, Balogh Sándor, M­u­c­s­i István és G­r­a­v­á­t­z Ferencz társaságában ment ki, Vásárhely-kuta­son csatlakozott hozzájuk H­o­r­o­v­i­t­z Mór. A kutasi állomástól kocsin tették meg az utat a körig, hol a polgárok szép számmal gyűltek össze s az ér­kezőket lelkes éljenkiáltással fogadták, majd a kör elnöke, Herczegh Ist­ván üdvözölte K­u­n Bélát, azt kíván­ván, hogy mig körükben tartózkodik, érezze magát oly jól, mint amilyen szívesen fogadják. * A lélekből jött szavakra Kun Béla röviden válaszolt. A képviselőnk tiszteletére rendezett ebéd egy órakor kezdődött. Ebéd előtt U­d­v­a­r­d­i Juliska, U­d­v­a­r­d­i Jó­zsef pusztai polgártársunk szépséges leánykája őszinte, meleg szavak kísé­retében gyönyörű csokrot nyújtott át Kun Bélának, ki meghatottan mon­dott köszönetét. Képviselőnk azzal kezdte beszé­dét, hogy a mint a hivő katholikus léleknek szüksége van a szent mise áldozatra, melyet a sóstópartiak részére épen az imént tartott a hit felkent szolgája, épenugy a hazafias lélek szükségét érzi annak, hogy a Szabad­ság oltáránál áldozhasson a magyarok Istenének. Üdvözölte képviselőnk a sóstópartiakat, kik ezt az elvet vallják, aztán hosszan fejtegette, hogy a meny­nyire szüksége van a magyar nemzet­nek a tiszta, tántoríthatatlan hazafiság­­ra a mai nehéz időkben, a­mikor a nemzet tékozló, "rosz fiai elkótyavetyél­ték alkotmányunk legdrágább értékeit és hitük hagyottan felrúgták a törvényt, jogrendet. Kun Béla lelkes éljenzéstől kö­vetett beszéde után K­m­e­tt­y Béla, N­a­g­y­ Györgynek és B­e­r­n­á­t­s­k­y Fe­rencz apátplébánosnak üdvözletét tol­mácsolta, Balogh Sándor pedig tar­talmas, okos szavakban fejtegette a politikai helyzetet, további lankadat­lan kitartásra buzdítván a polgárokat. Csizmadia János elnök az orosházi függetlenségi pártkör üdvöz­letét hozta, Herczegh Imre elnök a mártély feketehalmi polgárság nevé­ben, Herczegh Ernő a külsőszer­­házi polgárok nevében szólottak, K­o­­­c­s­i­s József verses felköszöntőt mon­dott, U­dv­a­r­d­i József a vendégeket éltette, H­o­r­o­v­i­t­z Mór, Csizma­­d­i­a Jánost köszöntötte fel, Balogh Sándor pedig Hercegh Imrét. A sós­tópartiak derék elnöke, Herczegh István összetartásra hívta föl a 48 as elv katonáit. Délután folyamán képviselőnk K­a­­rasz Sándor és Herczeg István tanyájába látogatott el, hol szives ven­dégszeretettel fogadták. Képviselőnk este 9 óráig maradt a sóstóparti polgárok között, mikor is szép búcsúbeszédben köszönt el tő­­lük._____________________________ Olcsóbb lesz eh as megalakul a szövetkezeti mészárszék. Hetedikén lesz a gyűlés. Hunvásárhely, juli. 1. A városi tisztviselők mozgat-* i­ma folyamányaként meg lesz a szövetkezeti mészárszék, mely­* nek célja az lesz, hogy a hor­ribilis magas húsárakat vala­­­­mennyire redukálja s ez által , elejét vegye a húsuzsorának. A szövetkezet vezetősége új napokban tartott bizalmas ér-­­tekezletet, melyen konstatálták, hogy a részjegyek utáni össze­geket befizették, konstatálták,­­ hogy a jószágbeszerzésről kel­lően gondoskodtak, nincs tehát Inás hátra, mint a végleges nők, férfiak, fiúk és Leányoknak SSiSSSSKR •­BSMrJSSr&tra/SBOJVIS: Vu.Kenyit,nhazb­an. Rita In. vásárolhatók a _________________________________________________________________________________________

Next