Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1912. szeptember (8. évfolyam, 215-238. szám)

1912-09-01 / 215. szám

2 Emlékezzünk régiekről kulturreflexiók a száz évről. Irta: Gonda József Hunvásárhely, aug. 31. A »Hódmezővásárhely« című lap valamelyik óriása az elmúlthetekben azt a szenzációs felfedezést tette, hogy Hódmezővásárhelyen az első komolyan számbavehető kulturesemény az Arany János által írott s szinre került operett: A kicserélt feleség. A cikk városszerte kínos felháborodást keltett s a közönség közhangulata határozottan még ma is követeli, hogy a város kultúrájának arra illetékes harcosai, ezzel a perfidi váddal leszámoljanak. Szándékosan nem foglalkoztam eddig ezzel a városszerte mély visszatetszést keltett esettel és pedig azért, mert nem akartam azonnal darázsfészekbe nyúlni, nem akartam a különben is izgatott szőhangulatot a magam exaltációjával még külön is sorompóba hívni. Ma, amikor a város intelligenciája smár tisztában van azzal a »bizonyos első kultureseményinyel,« ma, amidőn mindnyájan nyugodt figyelemmel és higgadt tollal kezelhetjük a kérdést, elmondok egyet-mást erről a mi lecsepült kultúránkról. 1800—1870 “ Nagyon elől kellene kezdenem az események felsorolását. [Vissza kellene nyúlnom — az 1700-as évek utolsó lusztrumaira is, de erre nem sok szükség. Elég lesz ezen idők kultúrájának per tangentem felemlítése, hiszen az a hatalmas lendület, melyet a 80, 90-es években vett a város kultúrája s amit szinte imponálóvá fejlesztettek az 1901—1912. évek, diadalmas bizonyítékai lesznek annak, hogy alig van még egy város az országban, amely oly hamar megértette volna a haladó kor új eszméit, mint épen a mi városunk. Egyszerűen csodálatra méltó változáson ment itt át tíz év alatt az egész társadalom, mely a maga tespedtségéből, az uj eszmék hirdetőinek forró tanításaira, lelkes szavaira felébredt és figyelni kezdett. Az uj szavak, az uj eszmék megragadták gondolkozását, lekötötték a figyelmét s akadtak emberek, akik olvasni kezdettek s olvasmányaikat nem a Kaszinó könyvtárából válogatták. Az érdeklődést különösen fokozta azután a már tizenöt év óta fenálló nyári színkör kulturmissziója, amelyben már nem kisebb igazgatók működtek lázas kulturszeretettel, nagy és előkelő társulatokkal, komoly és európai darabokkal, mint Makó Lajos, Janovich, Szendrey, Krecsányi I és mások. A modern élet első Csiráit a színház vetette el la társadalom termékeny talajába , s mindjárt utána következett a művészet és irodalom. Vessünk azonban néhány pillantást a modern kor megismertetése előtt a kultúra kezdő korára, további fejlődésére és kialakulására. Az ország a múlt század derekán kiválóan gazdag volt népköltőkben. Az elnyomatás uralma alatt a sanyargatott nemzetálmodó szívéből épen a nép fiaiból, a fájdalmat kifejező, a keserűséget ontó, a szabadságra vágyó a feltámadásban hivő lantosok egész serege zengett az uj életről. GunyVerseket, népdalokat, szerelmi énekeket írtak s a poétákból Vásárhelynek is kijutott a maga országos nevű népköltője is, penésze is. Hiszen még a ma embereinek is él a lelkében a jó Nyizsnyai Gusztáv emléke, de dalai, költeményei még sok száz év múlva is élnek nemcsak a helyi társadalom emlékében és kultúrájában, de az ország zenetörténetében. Oly forrósággal és a haza bukása felett érzett fájdalom exaltációjával, nem szólt senki lantján a húr, mint az öreg Nyizsnyayén, ki elsősorban is a hazafias érzelmek tolmácsolója volt, bár forrongó lantján sírt, zokogott a szerelem viharos fájdalma is. Gitáron alkotta nótáit s könybe lábadt szeme, midőn elcsukló zokogó hangon szakgatta fel lelke sebeit, szive véreit, a mindig borongó, mindig fájó, reszketőn hullámzó dalaival. 1829-ben született s 1883- ban óhalt meg. Legnagyobb dolgai magyarzene egyik legnagyobb alkotása: A mohácsi koldus. Nem állotta meg köny nélkül a szem, mikor ezt a nagy tragédiát Nyizsnyay gitárja kiséretével elénekelte. Másik felségesalkotása az Ingeborg születése napjára. Világszerte ismerik a nagy dalt: Kitárom reszkető karom....A hazafiság forró érzése hatja ezt a nagy lendületű, hatalmas zenedrámát, melyet akkor szerzett és irt Nyizsnyay, amikor Kossuth Lajos a forradalom után elbúcsúzott a haza határánál. Országszerte él a nép nyelvén az Elátkozom ezt ! a cudar világot.... s még vagy 150 népdal, meleg, igaz érzésű, szigettépő remekmunka. 1 Nótás Szabó Pál gúnyverseit, s valódi paskijait az egész országban ismerték s dalolták s Iszony-bizony, ha Vetró Lajos Endre jóbarátunk és harcostár ssunki végre nekiszánja magát s kiadja az általa összegyűjtött ismert költeményeit, nagyot nézne az ország és az egész modern irodalom, hogy egy egyszerű mindennapi, teljesen iskolázatlan parasztember lelkében, hogy szorulhatott annyi érzés, annyi gúny, erő, szin és tartalom. Mindenesetre fogja vállalni Metró Lajos Endrénk ezt a hivatást, mely az őöntudatos, erőteljes megrajzolásban egy régi poétát ásna ki az ismeretlenség sötétjéből. Nótás Szabó Pál különben 1790-ben született s 1869-ben halt meg. A legeredetibb népköltők egyike az egész világon, ki maga szerezte a verset is a skólát is. Rengeteg mennyiségű népdala van. Százakra rúg az is, amiki Vetró Lajos Endre a barátunk kezei között van, ki azok után éveken át kutatott. Leghíresebbek s még ma is közszájon forognak a következők: Nem bánom én hogy parasztnak születtem. Kerek az én subám alja nem drága. Németh Pál nótája. A Ficsér Tóth nótája. Vásárhelyi Fekete Sas. (Czeglédi Jóska nótája.) Hallode te nádi veréb ? Csak egy volt az én világom stb. Szerdahelyi József életlángja is ebben a talajban fogant meg, hogy nemzetének, mint egyik legnagyobb művésze hajtsa végre álomra fejét. De nemcsak mint színész, hanem mint zeneszerző is kiválóan nagy volt Szerdahelyi. Még ma is él s örökké fog élni ez a hirtelen eszembejutott két népdala. Ezt a kerek erdőt járom én... Tisza partján Van egy hajó kikötve. Ezen kívül ő írta a következő, még ma is közismert népszínművek dalait és zenéjét: A csikós. Tündérlak Magyarországon. A nagyidás cigányok, Az ördög naplója. A londoni koldus, A szökött katona. A magyar víg opera csirái színműveiben, kiváltkép a Tündérlak Magyarhonban, s ott vannak Szerdahelyi nép- I Sokan voltak még régiek, akik közül még mindig itt él közöttünk, mint patriarcha, erőben, munkakedvben, egy ország díszére és dícsőségre. Szeremley Sámuel református lelkész, az Akadémia tagja. Megírta Hód- S mezővásárhely város történetét, s épen most dolgozik utolsó feje szetein, oly világtörténeti áttekintéssel, hogy egy nagy német hisztorikus. Európai világtörténetének megírásához, a jászokra, kunokra, gepidákra, jazigokra, magyarokra, dákokra, románokra vonatkozó írásaiban, egyenesen Szeremley Sámuel könyvének idevonatkozó hatalmas, mély és alapos fejtegetéseire hivatkozott, mint döntő forrásműre. A tudományos irodalom egyik országos büszkesége ez az áldott lelkű, nemes főpap, ki minden felekezeti elfogultság nélkül halad fényes tehetségével a felvilágosodott reformáció nemes utján s megfiletomült érzékkel, bámulatra méltó türelemmel szolgálja a kulturált. Pedig csak saját háza tájékán kellett volna széttekinteni a derék cikkírónak s és a Hódmezőmásárhely negyven éves árnyékában találhatott volna úgy a régi, mint az újabb időben, elsőrendű kulturerőket. Ott volt Ábray Károly, a város most elhalt polgármestere. Egyike volt a 70-es évek legelső regényíróinak. Történeti regényei közismertek, széles körben elterjedtek s a vásárhelyi kultúra egyéb közéleti munkássága kapcsán is sokat lendült abban azidőben, mikor ő e város falai között élt és működött. Bizonyára emlékszik a laptárs ifjú Szilágyi Gyulára, a tulajdon szerkesztőjére, ki tiz évig állott lapja élén s munkássága a lap aranykorának nevezhető. Nem megfizetett reklámok, politikai dulakodások nemtelen harcában kereste a lap kulturfeladatát az ő vezérsége alatt. Együtt töltöttem pár évet abban a redakcióban ezzel a páratlan idealistával, ezzel a minden szépért rajongó fanatikussal, aki minden kérdést a maga eszméi fenségében, elvi alapon igyekezett nyilvánosságra vinni. Az első szabadgondolkozóvolt nálunk, ki mély bölcseleti intelligenciával, gazdag tudással kutatta a természetet. Törékeny, az élettől, betegségektől megviselt testét a természet erőivel: fénynyel, nappal, levegővel, vízzel táplálta, galvanizálta s lassanként úgy beleszeretett a természet nagyszerűségeibe, hogy természetimádóvá finomult nemes lelkes könyveinek súlyos, gondolatoktól terhes soraiban, az ihletett természetfilozófus logikája és véglegezései imponáltak. De voltak ép annál a lapnál, mas nagyon értékes és kitartó kultúremberek. Évtizedeken át szerkesztette Fodor Lajos, kinek neve a magyar kisdedóvás történetében egy világitó fáklya. Nagy gyermekimádás a, aktmisztikus lelkét a kisdednevelés ügyének egyik nemes bajnokává avatta s vele együtt az időben foglalkozott a nép és gyermeknevelés nemes szocializmusával Peres Sándor az országos hírűs Exner Leó a zeneköltő. De a Hódmezővásárhely a fáktól nem látja az erdőt, mely körülveszi s előttem ma is érthetetlen tendenciából egy nagyon sovány kísérletnek bizonyult próbálkozás miatt levágott legyet- fen mondattal mindenkit, akik csak dolgoztak, előretörtek s alapozták a jövőt. í Mert ép a Hódhiezővásárhely kulturférfiai, akik komolyak, leszűrődöttek, konzervatív gondolkozásnak voltak, váltották ki a fiatalok radikalizmusát és ellenállását s a nemes verseny k r*« *»■'" I n 1912 szeptember 1. j1 *" * 111 —...... 1...■■■■....1 " — 9 1500 drb. szines és fehér férfi inget, 8 láda vegyes ha® * risnyát, 750 drb. női inget, alsó szoknyát, nyári trikót, kesztyűt és sokféle más cik- Udnt'pnnánihifohan legolcsóbb árban eláru- 1.70.Szamva úri, női divat czipő és rövidáru két. Ezen alkalmi áruk a MCI uCIlyol UUflfcUfllI futtatnak. Tisztelettel: Mi CISZ Mii 6 Versenyáruháza Szentesi utca 2. B • l J az újonnan berendezett nagy rőfös és rövidáru az I Mi g____r ^ n P gl ti 11 III letem, a tabáni templommal szemben. Raktáron van- I# I lft*TOU M g IS a I fi I nak a legújabb szövetek, selyem poplinok, franczia Mjalllall I Ili/ ,\|J 51 Jf delének és grenadinok, a legjobb vásznak, jő mosó ■*•'■■■ IfVkvVl ■....... zefirek, posztó és berlin kendők és sok más újdonságok. A•■• régi raktárról visszamaradt árukat, olcsón elárusítom. Tisztelettel: km !