Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1913. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1913-05-01 / 103. szám
2. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1913. május 1. de azután csak lehiggadtak, még víz se kellett nekik. Az indítványok megszorítása. A tanács azt proponálta, hogy az indítványozó bizottsági tagok jelöljék meg az indítványban foglalt intézmény költségvetési fedezetét is. Csáky Ferencz igen helyes felszólalásban ebben az indítványozási jog megszorítását látja s kifejti, hogy a törvényhatósági bizottsági tagokat adminisztratív teendők elvégzésére lehetetlenség kényszeríteni. Az ügyészi állás körül A városi tanács azt javasolta, hogy az alügyészi czimet ügyészi címre változtassák át s igy az falügyész, a VIII-ik fizetési osztályba kerüljön. A tanács javaslata ellen SpilkaAntal szólalt fel s azt fejtegeti, hogy az alügyészséget továbbra is fen kell tartani, mert ez az állásfiatal, kezdő ügyvédeknek való. S. László Jenő dr. a tanács javaimellett szólalt fel s határozottan kijelenti, hogy ezen dologból amunkapárt politikai kérdést csinnált. Csak azért nem akarják megadni az ügyészi rímet, mivel a jelenlegi alügyész ellenzéki érzelmétismerik. Erre a kijelentésre műfelháborodást csinált a munkapárt, kiáltozni kezdtek: — Nem igaz! Ne gyanúsítson! László Jenő dr. ezután kifejtette, hogy ügyvédi oklevelet kívánó állás ledegradálása lenne az, hogy kisebb kvalifikációjú egyéneket felsőbb grádusba sorozzuk, mintolyanokat, akiknek főiskolai képesítésük van. Kéri a közgyűlést, hogy tekintsen el a politikai szempontoktól s fogadja el a tanács javaslatát. Csáky Lajosdr. a tanács határozati javaslatát védi, kijelentvén, hogy érdemes embert fog érni. ..egy 12 éves buzgó tisztviselőt. Spilka Antal fejtegeti, hogy az ■ő pártértekezletükön az alügyészszemélyéről, nevéről szó sem volt, ■ők az ügyet elválasztják a személytől. Kun Béla: Ugyan, ugyan! hiszen mindenki tudja, hogy: HódiImréről van szó! " Bauer Gyula, aki mindenkor a megadjuk mellett szokott beszélni, most megváltoztatta álláspontját s ő is azon lovagolt, amin Spilka Antal, ő se hajlandó megadni azügyészi címet, amiből világosan kilógott a lóláb, hogy Hódi Imrét azért akarják büntetni, mert nem munkapárti. Szavazzunk — kiáltották a függetlenségi oldalon. A főispán szavazásra tette fel a kérdést, mely azzal végződött, hogy a tanács javaslata mellett 99 bizottsági tag szavazott, így Spilkáék kisebbségben maradtak indítványukkal. A szavazás eredményét a függetlenségi oldal éljenzéssel fogadta, Spilka pedig így szólt: — Na, ugye hogy, nem a politika győzött? — Nem ám. — volt a válasz — hanem a jobb meggyőződés! Az anyakönyvvezetők fizetése. Az anyakönyvi hivatali tisztviselők fizetésének rendezésére vonatkozólag Bauer Gyula azt javasolta, hogy az anyakönyvvezetőt a VIII-ik, a másod és III-as anyakönyvvezetőt a IX-ik, illetve X-ik fizetési osztálynak megfelelő működési pótlékban részesítsék. László Jenő dr. kijelenti, hogy miután ebből teher nem háramlik a városra, mert az állam mindent visszatérít, hozzájárul Bauer Gyula javaslatához. Mónus János dr. azt szeretné ha az anyakönyvi tisztviselőknek január elsejétől visszamenőleg adatnék meg a felemelt fizetés, előleg gyanánt. Kun Béla nem járul hozzá, hogyvisszamenőleg adják meg a felemelt fizetést, előleg alakjában sem fogadhatja el azt, mivel a város kasszája ki van ürülve. Felhozza erre azt, hogy a kivételes tényleges szolgálatra bevonult családok segélyezését is beszüntette a törvényhatóság pénz hiányában, pedig ez lehetetlenség, mikor azt látjuk, hogy a harcmező közelében levő polgártársaink felesége és gyámoltalan szülei itthon 5—6 hetes vagy pár hónapos csecsemőkkel nyomorognak . A közgyűlés a tanács javaslatával szemben Bauer Gyula javaslatát fogadta el és a Mónus Jánososét elvetette. Rosszak az utak. A mérnökség ügykörének tárgyalása alkalmával Greguss Máté szólalt fel s igen helyesen és okosan mutatott rá arra, hogy a külterületi utak jó karban tartása csak úgy lehetséges, ha a mérnökség egy embere folytonosan ezzel törődik és ez képezi feladatát. Azt javasolja, hogy a mérnökségtől egy tisztviselőt kizárólag az utak gondozására rendeljenek ki. Reich Ede felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el szótöbbséggel. A számvevőség. A szervezési szabályrendeletnek a számvevőségre vonatkozó részénél azt javasolta a tanács, hogy főszámvevő helyettesi címmel új állás kreáltassék. A közgyűlés a tanács idevonatkozó javaslatát nem fogadta el, marad minden a régiben, azzal a változtatással, hogy az alszámvevők számvevői címet kaptak. Ezután a közgyűlést berekesztette a főispán azzal, hogy délután 3 órakor tovább folytatják. Délutáni tárgyalás. Adélutáni tárgyalást 3 óra után nyitotta meg a főispán. Lencse Ernő a levéltáridíjak eltörlését kéri. László Jenő rámutat arra, hogy a dijak eltörlése esetén a munka felszaporodna s az épen a közönség rovására történne. A közgyűlés a dijak fentartása mellett szavazott. A leltárbiztos által szedett dijak ellen Banga Máté szólalt fel s annak eltörlését javasolta. Mivel ezt törvény szabályozza, a közgyűlés nem hivatott döntésre. A kérelmek, Pákozdy László és Csanki Sándor állatorvosok a IX-ik fizetési osztályba kérték magukat soroltatni. A tanács a kérelmet elutasítani javasolta. Lázár Lajos azért szólalt fel, hogy a vágóhídi állatorvosnak engedjék meg a magángyakorlatot a belterületen, mert a gazdálkodó közönség sokszor félnapokig keres orvost. Kun Béla: Megengedjük, akisgazdák érdeke! Kovács József Lázár Lajos indítványát pártolja, Vata János szintén ilyen értelemben szólal fel. Szathmáry Tihamér és Bauer Gyula a tanács javaslatát védik. A közgyűlés 54 szóval 37 ellen Lázár Lajos javaslatát fogadja el. A levéltárnok azt kérte, hogy a X-ik fizetési osztályból a IX-ikbe tegyék. A tanács elutasítani javasolta a kérelmet. Spilka Antal a kérelem teljesítése mellett szólal fel. Balogh Sándor a tanács javaslatát védi. A közgyűlés Spilka Antal indítványát fogadta el. Dékány Dezsőnek 500 korona működési pótlékot adnak. A rendőrségi segédfogalmazók X-ik fizetési osztályba való felvételüket kérik. A tanács elutasítani javasolja a kérelmet. Ariszfeld Sándor a kérelem teljesítése mellett szólalt fel. A többség a kérelmet teljesítette. A másodosztályú adótisztek azt kérték, hogy a X-ik fizetési osztályba sorozzák őket. A tanács akérelem elutasítása mellett van. Bauer Gyula azt javasolja, hogy 12 adótiszt legyen elsőosztályú és négy másodosztályú. A közgyűlés az utóbbi javaslatot elfogadta. Privitzer Józsefnek 400 korona ruhailletményt szavaztak meg. Nagy Bálintnak 200 koronát szavaztak meg a polgármesteri iktatói és kiadói teendők elvégzéséért. Góty Dezső szeretetházi gondnoknak működési pótlék címén a X-ik fizetési osztálynak megfelelő különbözetet szavazzák meg. A végrehajtók ügye. A végrehajtók kérelmet adtak be, hogy őket a XI-ik fizetési osztályba sorozzák be. A tanács a kérelem elutasítása mellett volt. Anszfeld Sándor, Lencse Ernő és Rózsa András a tanács javaslata ellen szólaltak fel s azt fejtegették, hogy a végrehajtók eddig is a segéd és kezelő személyzet tagjainak sorában voltak, lehetetlenség tehát most ledegre- tálni őket. A közgyűlés többsége is a felszólalók álláspontjára helyezkedett, így a tanács javaslatának elvetésével a végrehajtókat a Xl-ik fizetési osztályba sorozták. A szolgák fizetésrendezésére vonatkozó javaslatot elfogadták azzal a változtatással, hogy közéjük bevették a fertőtlenítőket is. A napidíjak közül. A tanács javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a napidíjakat a VI-ik és VII-ik osztályba sorozott tisztviselőknél a város határán kívül 16, Budapesten 24, a VIII. és IX-ik fizetési osztályba sorozott tisztviselőknél a város határán kívül 10, Budapesten 16 koronában állapítsák meg. E javaslattal szemben Kun Béla azt indítványozta, hogy a régi szabályrendelethez képest a Vl-ik és VII-ik fizetési osztályban levő tisztviselők a város határán kívül 10 korona, Budapesten 16 korona napidíjat kapjanak, a VIII. IX., X., és Xl-ik fizetési osztályba tartozó tisztviselők a város határán kívül 6 koronát, Budapesten 10 koronát kapjanak, a vasúti jegy, pedig ne első, hanem másodosztályra fizettessék nekik. Indokolta ezt képviselőnk azzal, hogy nem akarja, hogy a tisztviselők ráfizessenek a kiküldetésekre, de a polgárság baja, terhe igen nagy, s takarékoskodni kell. Spilka Antal ezzel szemben indítványozza, hogy a tanács javaslata fogadtassák el, mert minden megdrágult és a Vl-ik osztálytályba tartozó tisztviselők máshol is első osztályú jegyet kapnak s tudtával a képviselők és így Kun Béla bizottsági tag úr is. Kun Béla: Igen, csakhogy én az első osztályú bérletjegyért évi 300 koronást fizetek, ha pedig a féljegykedvezményt használom, annak árát is a magaméból fizetem s nem a város kasszájára. A közgyűlés többsége a tanács, illetve Sipilka Antal javaslatát fogadta el A szabadságok és a hivatalos lórák megállapítása után a közgyűlésnek negyed 7 órakor vége lett, a nyugdíjszabályrendeletet a legközelebbi közgyűlésen tárgyalják. imiájos irén. fl tavasz és a munkások ünnepe. fimvásárhely, ápr. 29. Felébredt a föld téli álmából. Friss erők nyomultak fel a mélyből a rügybontó, éltető napfényre. Minden megújult közöttünk, és a lelkünket valami féktelen vágyakozás tölti el, olyan frissnek, olyan újnak és erősnek lenni. Mindannyiszor felébred ez a vágy az emberekben, mikor beköszönt a tavasz. Lángfürta aggok, csillogó szemű, szerelmes ifjak hódolnak neki. A munkás ember, ki a bánya mérges levegőjével gyilkolta tüdejét, leteszi a kalapácsot, ott hagyja a műhelyt, a hivatalnok a négy falat, s valami áhitatos tömeggé egyesülve tudatára ébred a saját méltóságának. Május 1. az az ünnep, amely legméltóbban kifejezi az ember epesztő szomjúságát a megifjodás után. -KÁLAP,K&LAP,—KALAP Mi választéfa a legolcsóbb áru Kapható WEISZ IMRE Versenyámházában. (ZBUMg-piao (Sxttásyt-feázst