Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1913. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1913-05-01 / 103. szám

2. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1913. május 1. de azután csak lehiggadtak, még víz se kellett nekik. Az indítványok megszorítása. A tanács azt proponálta, hogy az indítványozó bizottsági tagok jelöljék meg az indítványban fog­lalt intézmény költségvetési fede­zetét is. Csáky Ferencz igen helyes felszólalásban ebben az indítvá­­nyozási jog megszorítását látja s kifejti, hogy a törvényhatósági bizottsági tagokat adminisztratív teendők elvégzésére lehetetlenség kényszeríteni.­­ Az ügyészi állás körül A városi tanács azt javasolta, hogy az alügyészi czimet ügyészi címre változtassák át s igy az falügyész, a VIII-ik fizetési osz­tályba kerüljön.­­ A tanács javaslata ellen Spilka­­Antal szólalt fel s azt fejtegeti, hogy az alügyészséget továbbra is fen kell tartani, mert ez az állás­­fiatal, kezdő ügyvédeknek való. S. László Jenő dr. a tanács javai­­mellett szólalt fel s határozottan kijelenti, hogy ezen dologból a­­munkapárt politikai kérdést csin­­nált. Csak azért nem akarják meg­­­adni az ügyészi rímet, mivel a je­lenlegi alügyész ellenzéki érzelmét­­ismerik.­­ Erre a kijelentésre műfelhábo­­­rodást csinált a munkapárt, ki­áltozni kezdtek: — Nem igaz! Ne gyanúsítson! László Jenő dr. ezután kifejtette, hogy ügyvédi oklevelet kívánó állás ledegradálása lenne az, hogy kisebb kvalifikációjú egyéneket felsőbb grádusba sorozzuk, mint­­olyanokat, akiknek főiskolai képe­sítésük van. Kéri a közgyűlést, hogy tekintsen el a politikai szempontoktól s fogadja el a ta­nács javaslatát.­­ Csáky Lajos­­dr. a tanács hatá­rozati javaslatát védi, kijelentvén, hogy érdemes embert fog érni. ..egy 12 éves buzgó tisztviselőt.­­ Spilka Antal fejtegeti, hogy az ■ő pártértekezletükön az alügyész­­személyéről, nevéről szó sem volt, ■ők az ügyet elválasztják a sze­m­­­ély­től.­­ Kun Béla: Ugyan, ugyan! hi­szen mindenki tudja, hogy: Hódi­­Imréről van szó! " Bauer Gyula, aki mindenkor a megadjuk mellett szokott beszélni, most megváltoztatta álláspontját s ő is azon lovagolt, amin Spilka Antal, ő se hajlandó megadni az­­ügyészi címet, a­miből világosan kilógott a lóláb, hogy Hódi Im­rét azért akarják büntetni, mert nem munkapárti.­­ Szavazzunk — kiáltották a füg­­­getlenségi oldalon. A főispán szavazásra tette fel a kérdést, mely azzal végződött, hogy a tanács javaslata mellett 99 bizottsági tag szavazott, így Spilkáék kisebbségben maradtak indítványukkal. A szavazás eredményét a füg­getlenségi oldal éljenzéssel fo­gadta, Spilka pedig így szólt: — Na, ugye hogy, nem a poli­tika győzött? — Nem ám. — volt a válasz — hanem a jobb meggyőződés! Az anyakönyvvezetők fizetése. Az anyakönyvi hivatali tisztvise­lők fizetésének rendezésére vo­natkozólag Bauer Gyula azt ja­vasolta, hogy az anyakönyvveze­tőt a VIII-ik, a másod és III-as anyakönyvvezetőt a IX-ik, illetve X-ik fizetési osztálynak megfelelő működési pótlékban részesítsék. László Jenő dr. kijelenti, hogy miután ebből teher nem háramlik a városra, mert az állam mindent visszatérít, hozzájárul Bauer Gyu­la javaslatához. Mónus János dr. azt szeretné ha az anyakönyvi tisztviselőknek január elsejétől visszamenőleg adatnék meg a felemelt fizetés, előleg gyanánt. Kun Béla nem járul hozzá, hogy­­visszamenőleg adják meg a fel­emelt fizetést, előleg alakjában sem fogadhatja el azt, mivel a város kasszája ki van ürülve. Fel­hozza erre azt, hogy a kivételes tényleges szolgálatra bevonult családok segélyezését is beszün­tette a törvényhatóság pénz hi­­á­nyában, pedig ez lehetetlenség, mikor azt látjuk, hogy a harc­mező közelében levő polgártár­saink felesége és gyámoltalan szülei itthon 5—6 hetes vagy pár hónapos csecsemőkkel nyomorog­nak . A közgyűlés a tanács javaslatá­val szemben Bauer Gyula javas­latát fogadta el és a Mónus Jáno­­sosét elvetette. Rosszak az utak. A mérnökség ügykörének tár­gyalása alkalmával Greguss Máté szólalt fel s igen helyesen és okosan mutatott r­á arra, hogy a külterületi utak jó karban tar­tása csak úgy lehetséges, ha a mérnökség egy embere folytono­san ezzel törődik és ez képezi fel­adatát. Azt javasolja, hogy a mérnökségtől egy tisztviselőt ki­zárólag az utak gondozására ren­deljenek ki. Reich Ede felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el szótöbbséggel. A számvevőség. A szervezési szabályrendeletnek a számvevőségre vonatkozó ré­szénél azt javasolta a tanács, hogy főszámvevő helyettesi cím­mel új állás kreáltassék. A köz­gyűlés a tanács idevonatkozó ja­vaslatát nem fogadta el, marad minden a régiben, azzal a változ­tatással, hogy az alszámvevők számvevői címet kaptak. Ezután a közgyűlést berekesz­tette a főispán azzal, hogy délután 3 órakor tovább folytatják. Délutáni tárgyalás. A­­délutáni tárgyalást 3 óra után nyitotta meg a főispán. Lencse Ernő a levéltári­­díjak eltörlését kéri. László Jenő rámutat arra, hogy a dijak eltörlése esetén a munka felszaporodna s az épen a közön­ség rovására történne. A közgyűlés a dijak fentartása mellett szavazott. A leltárbiztos által szedett dijak ellen Banga Máté szólalt fel s annak eltörlését javasolta. Mivel ezt törvény szabályozza, a köz­gyűlés nem hivatott döntésre. A kérelmek, Pákozdy László és Csanki Sándor állatorvosok a IX-ik fize­tési osztályba kérték magukat so­roltatni. A tanács a kérelmet elu­tasítani javasolta. Lázár Lajos azért szólalt fel, hogy a vágóhídi állatorvosnak en­gedjék meg a magángyakorlatot a belterületen, mert a gazdálkodó közönség sokszor félnapokig ke­res orvost. Kun Béla: Megengedjük, a­­kisgazdák érdeke! Kovács József Lázár Lajos indítványát pártolja, Vata János szintén ilyen értelemben szólal fel. Szathmáry Tihamér és Bauer Gyula a tanács javaslatát védik. A közgyűlés 54 szóval 37 ellen Lázár Lajos javaslatát fogadja el. A levéltárnok azt kérte, hogy a X-ik fizetési osztályból a IX-ikbe tegyék. A tanács elutasítani java­solta a kérelmet. Spilka Antal a kérelem teljesítése mellett szó­lal fel. Balogh Sándor a tanács javaslatát védi. A közgyűlés Spil­ka Antal indítványát fogadta el. D­é­k­á­n­y Dezsőnek 500 koro­na működési pótlékot adnak. A rendőrségi segédfogalmazók X-ik fizetési osztályba való fel­vételüket kérik. A tanács eluta­sítani javasolja a kérelmet. Arisz­­feld Sándor a kérelem teljesítése mellett szólalt fel. A többség a kérelmet teljesítette. A másodosztályú adótisztek azt kérték, hogy a X-ik fizetési osz­tályba sorozzák őket. A tanács a­­kérelem elutasítása mellett van. Bauer Gyula azt javasolja, hogy 12 adótiszt legyen elsőosztályú és négy másodosztályú. A közgyűlés az utóbbi javaslatot elfogadta. Privitzer Józsefnek 400 korona ruhailletményt szavaztak meg. Nagy Bálintnak 200 koronát sza­vaztak meg a polgármesteri ikta­tói és kiadói teendők elvégzéséért. G­ó­t­y Dezső szeretetházi gondnoknak működési pótlék cí­mén a X-ik fizetési osztálynak megfelelő különbözetet szavazzák meg. A végrehajtók ügye. A végrehajtók kérelmet adtak be, hogy őket a XI-ik fizetési osztályba sorozzák be. A tanács a kérelem elutasítása mellett volt. An­szfeld Sándor, Lencse Ernő és Rózsa András a tanács ja­vaslata ellen szólaltak fel s azt fej­tegették, hogy a végrehajtók ed­dig is a segéd és kezelő személy­zet tagjainak sorában voltak, le­hetetlenség tehát most ledegre- tálni őket. A közgyűlés többsége is a felszólalók álláspontjára helyezke­dett, így a tanács javaslatának el­vetésével a végrehajtókat a Xl-ik fizetési osztályba sorozták. A szolgák fizetésrendezésére vonatkozó javaslatot elfogadták azzal a változtatással, hogy közé­jük bevették a fertőtlenítőket is. A napidíjak közül. A tanács javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a napidí­jakat a VI-ik és VII-ik osztályba sorozott tisztviselőknél a város határán kívül 16, Budapesten 24, a VIII. és IX-ik fizetési osztályba sorozott tisztviselőknél a város határán kívül 10, Budapesten 16 koronában állapítsák meg. E javaslattal szemben Kun Béla azt indítványozta, hogy a régi szabályrendelethez képest a Vl-ik és VII-ik fizetési osztályban levő tisztviselők a város határán kívül 10 korona, Budapesten 16 korona napidíjat kapjanak, a VIII. IX., X., és Xl-ik fizetési osztályba tartozó tisztviselők a város hatá­rán kívül 6 koronát, Budapesten 10 koronát kapjanak, a vasúti jegy, pedig ne első, hanem másod­osz­tályra fizettessék nekik. Indokolta ezt képviselőnk azzal, hogy nem akarja, hogy a tisztviselők ráfi­zessenek a kiküldetésekre, de a polgárság baja, terhe igen nagy, s takarékoskodni kell. Spilka Antal ezzel szemben in­dítványozza, hogy a tanács ja­vaslata fogadtassák el, mert min­den megdrágult és a Vl-ik osztály­­tályba tartozó tisztviselők máshol is első osztá­lyú jegyet kapnak s tudtával a képviselők és így Kun Béla bizottsági tag úr is. Kun Béla: Igen, csakhogy én az első osz­tályú bérletjegyért évi 300 koronást fizetek, ha pedig a féljegykedvezményt használom, annak árát is a magaméból fize­tem s nem a város kasszájára. A közgyűlés többsége a tanács, illetve Sipilka Antal javaslatát fo­gadta el A szabadságok és a hivatalos lórák megállapítása után a köz­gyűlésn­ek negyed 7 órakor vége lett, a nyugdíjszabályrendeletet a legközelebbi közgyűlésen tárgyal­ják. imiájos irén. fl tavasz és a munkások ünnepe. fimvásárhely, ápr. 29. Felébredt a föld téli álmából. Friss erők nyomultak fel a mélyből a rügy­bontó, éltető napfényre. Minden megújult közöttünk, és a l­elkünket valami féktelen vágyakozás tölti el, olyan frissnek, olyan újnak és erősnek lenni. Mindannyiszor felébred ez a vágy az emberekben, mikor bekö­szönt a tavasz. Lángfürta aggok, csil­logó szemű, szerelmes ifjak hódolnak neki. A munkás ember, ki a bánya mérges levegőjével gyilkolta tüdejét, leteszi a kalapácsot, ott hagyja a mű­helyt, a hivatalnok a négy falat, s va­lami áhitatos tömeggé egyesülve tuda­tára ébred a saját méltóságának. Május 1. az az ünnep, amely legmél­tóbban kifejezi az ember epesztő szom­júságát a megifjodás után. -KÁLAP,K&LAP,—KALAP Mi választéfa a legolcsóbb áru­ Kapható­­ WEISZ IMRE Versenyámházában. (ZBUMg-piao (Sxttásyt-feázst

Next