Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1914. december (10. évfolyam, 396-425. szám)

1914-12-01 / 396. szám

Hódmezővásárhely, 1914 december 2. szerda. A­ra 2 fillér, X. évfolyam 396 szám. VÁSÁRHELYI Független politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon: 87.1 egyes szám ára 2 fillér, vasárnap és piaci napokon 4 fillér.­­ Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Előfizetési ár helyben egész évre 10 K., félévre 5 IC., Vidékre negyedévre 5 K. — Nyilttér petit sora 80 fillér. A függetlenségi párt proklamációja. Károlyi fl Mihály gr. elnök beszéde. Immár az egész világ előtt bebizo­nyitott tény, hogy a magyar katona­ság a most dúló háborúban rettenthe­tetlen hősiességnek adta bizonyságát. A magyar nemzeti szellemet, ma­gyar vezényszót, magyar zászlót, — a­mikért a függetlenségi és 48-as párt évtizedek óta küzd a parlament­ben, — teljesen igazolta a világ legna­gyobb háborúja, mint harcképessé­günknek elévülhetetlen dicsőségű eszközeit. Immár ezt hangoztatni nem politika, hanem a gyakorlati tűzpróbá­­ban bebizonyított történelmi tény; ezt ismeri el a király a Házhoz hétfőn kül­dött sürgönyében, ezt ismerte el Tisza miniszterelnök, midőn a Házban a füg­getlen magyar nemzeti államról be­szélt, ezt hangoztatta büszkén hétfőn a Házban az orsz. függetlenségi és 48 as párt elnöke, gr. Károlyi Mihály, ki felolvasta a pártnak történelmi hord­erejű nyilatkozatát is. Károlyi beszéde a következő volt: Tisztelt képviselőház ! (Halljuk ! Hall­juk!) A függetlenségi és 48-as párt nevében óhajtok felszólalni. És éppen azért, minthogy mi is azt tartjuk, hogy ezekben az órákban nem a szónoklatok, hanem a tettek idejét éljük, éppen azért arra kérem a t. Házat, hogy le­gyen szabad a függetlenségi és 48-as párt deklarációját felolvasnom rövid bevezetés után. A háborúra vonatkozólag mi csak egyet látunk most és ez az, hogy mi mindent el akarunk követni arra, hogy ez a háború sikeresen végződjék. (He­lyeslés.) Mi nemcsak minden anyagi, hanem minden erkölcsi erőt is össze akarunk foglalni és fel akarjuk kínál­ni az országnak, hogy úgy anyagilag, mint erkölcsileg teljesen felvértezve küzdhessen az ellenség ellen. (Élénk helyeslés.) Mi ezt elsősorban természe­tesen azért tesszük, hogy ellenségeink­től megóvjuk ezt az országot, de nem­csak azért tesszük ezt, hanem azért is, mert igenis bízunk és bíznunk kell ab­ban, hogy a nemzeti szuverén ma­gyar állameszmének ebből a küz­delemből diadalmasan kell kikerül­nie. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez az a tudat, amely beviti vérünket, ez az a gondolat, amely minket is hip­notizál és minket és a mieinket is viszi a csatatérre és visz mindnyá­junkat egy szívvel, egy lélekkel a küzdők felé. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) S midőn a deklarációt fel fogom ol­vasni, csak még azt akarom hozzáfűzni, hogy igenis, a magyar nemzet soha nagyobb tanúbizonyságát nem mutatta annak, hogy nemcsak pártatlanul össze­tart ebben a nagy küzdelemben, de megérett ez a nemzet minden te­kintetben, politikailag is a függet­lenségre. (Igaz! Úgy van­ a bal- és szélsőbaloldalon.) Ennek a politikai megérettségnek is kell, hogy élvezze gyümölcseit. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Ennek a politikai meg­­érettségnek lesznek és­­kell, hogy legye­nek következményei. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Ennek a po­litikai megérettségnek köszönheti nemcsak ez az ország, de az egész monarchia azt, hogy mi fogunk győzelmesen kikerülni ebből a küz­delemből s nem ellenségeink fognak mi felettünk győzedelmeskedni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Abban a hitben és abban a meggyő­­ződésben, hogy úgy a nemzeti állam­eszme, mint a polgároknak jogai ebből a háborúból fokozottan és erőteljesen fognak kikerülni, a függetlenségi és 48-as párt deklarációját felolvasom. Halljuk! Olvassa :­ „A függetlenségi és 48-as párt a háború idejére felfüggesztette a bel­politikai küzdelmeket és minden tö­rekvését odairányítja, hogy a nemzet összes erői a győzelem kivívására tömörüljenek. A pártnak ezen magatartása nem jelenti azt, mintha álláspontja akár elvi tekintetben, akár a közelmúlt té­­nyeinek megítélése tekintetében meg­változott volna, hanem csupán azt, hogy ezekben a történelmi órák­ban kerülni akar mindent, ami a nagy és döntő jelentőségű nem­zeti erőfeszítést megzavarná. Ettől a gondolattól vezéreltetve, a párt a politikai bírálat gyakorlását arra az időre halasztja, amikor az a Haza ügyének veszélye nélkül érvé­nyesülhet és kijelenti, hogy a hadvi­seléssel kapcsolatos javaslatoknak törvényerőre emelkedése elé akadá­lyokat nem gördít és azokat csupán technikai szempontokból veszi bírálat alá. A most tárgyalás alatt levő jelen­tés tudomásul vételéhez azonban ki­fejezetten hozzájárul — büszke örömérzettel afelett, hogy hon­védségünk és népfelkelőink nem­csak megfeleltek a hozzájuk fű­zött várakozásnak, hanem azt még felül is múlták. Egyáltalán örömét fejezi ki a párt a nemzet példátlan áldozatkészsége fölött, lankadatlan kitartásra és önbizalomra hívja fel a nemzetet, bámulat- és szeretetteljes üdvöz­letét küldi a hazáért hősiesen küzdő katonáinknak. (Zajos helyes­lés a baloldalon.) . A jövőben pedig a párt őrködni fog afölött, hogy az önálló és egy­séges magyar nemzeti államnak a megpróbáltatás napjaiban ki­domborodott katonai és politikai jelentősége, valamint hazánk egész népének magasztosan meg­nyilvánult hűsége és áldozatkész­sége megteremte gyümölcseit úgy a népjogok kiterjesztésének, mint a magyar nemzet törvényes és természetszerű követelései telje­sítésének terén. (Zajos helyeslés és taps a baloldalon.) Kun Béla:­ A református egyház kórháznagyobbítása. Uj kiskórházakban helyezik el a sebesülteket. Berendezési adományokat már elfogadnak. A Sebesültek szaporodnak, mert sok a harctér. Északon és délen, sőt keleten is több helyen össze kell mérni hősi fegyvereinket az ellenség több milliót számláló fegy­vereivel. Minden ütközet új sebe­sülteket terem A sebesültek elhe­lyezéséről gondoskodni hazafias­ kötelesség és szent pa­rancsolat. A református egyház a háború kitörésekor egy régebbi határoza­tára támaszkodva már kimondotta, hogy tíz ágyas kórházat tart fenn teljesen a maga erejéből. Ezt a kórházat fel is állította s dr. Kenéz Sándor és Balog Sán­dor presbiterek vezetése mellett ál­dásosan működik a Holló­ utcai is­kolánál. Az egyház vezetői és a kórház vezetői belátták a sebesültekről ér­kező jelentésekből, hogy a vásár­helyi nagy református egyháznak gondoskodni kell arról, hogy több sebesültet is elfogadhasson gyógyke­zelésre. Meg is keresték annak lehetősé­gét, hogy nagyobb kórházat állíthassanak fel és tart­sanak fenn a közönség ál­dozatkészségével. Í­gy tervezték, hogy a Lévay­ ut­cai iskolánál, az Amerika vendéglő tágas használatlan nagytermében, a Homlok-féle susáni nagyteremben és az újvárosi Visszhang­ utcai kör termeiben rendeznek be 15—20 személyre kis kórházakat, úgy hogy a református egyház így összesen 60-70 sebesült katona ellátásáról, ápolá­sáról fog gondoskodni. Hogy ezt mielőbb megtehesse, a közönség áldozatkészségéhez for­dul és minden nemesen érző la­kosát kéri a városnak, hogy ado­mányaival segítsen meg­teremteni az új kiskórhá­­zakat. Az első az, hogy ágyfát, ágyne­műt, fehérneműt, inget, lábra va­lót, törülközőt, mosdó eszközö­ket, szóval egész szobaberende­zést adjanak össze. Ezek a dolgok adhatók örökbe, de adhatók kölcsön is, amit a beadáskor jelezni kell. A legutóbbi megállapodások szerint, a susáni kórház ré­szére szánt mindennemű adomá­nyok Vasvá­ry Elemér gyógy­szerésznél jelentendők be, az Amerika vendéglőben felállítan­dó kórház részére szánt adomá­nyok egyelőre Kenéz Sándor­nál Balog Sándornál, az új­városi kórház céljaira szánt ado­mányok Bodrogi Sándor Fán­­csi­ utcai presbiternél és a Vissz­hang utcai körnél a Lévai­utcai iskolánál felállítandó kór­ház részére szánt adományok M­i­k­­­o­v­i­c­z Lajos tanító csa­ládjánál jelentendők. Kérjük e helyen is a város egész lakosságát, hogy berendezési ado­mányait már most jelentse, lehető­leg vigye is el a jelzett helyekre. Egyelőre nem ételnemű adományokat kérnek a kórházak,mikor azonban­ a berendezett kórházak megnyitnak, ételneműeket is kérnek a legnagyobbrészt jó­tékonyságra alapított új kis kór­házak. Itt a tények beszélnek. Tudja mindenki miről van szó. Virágos szavakba nem kell öltöztetni kéré­sünket, az értünk vérző, nyi­tott sebű katonák minden nyelven érthető kéréssel beszélnek a jószivű embe­rekhez is. A pogány megszánja a szenvedőt, az állat nem hagyja el a maga kölykeit, mi tanult, lelkes emberek feledkeznénk el a mieink­ről, az értünk, hazánkért sebekkel rakott hős vité­zekről ? ? ? Az nem lehet, a mi ajtónk, szi­vünk, zsebünk nem lehet becsukva előttük! Adakozzunk ! ! ! Csütörtökön dec. 3-án d. n.­léi 5 órakor 10 és 20 fillér felnőtteknek 30 és 50 fillér este 8 órakor rendes bejárak­kal A gettysburgi csata realistikus háborító film­­ felv. Ezenkívül a leg­ifjabb harctéri felvételek, „a Sivatagban“ ez, drá­ma és 2 vígjáték lesz be­mutatva az Urániában

Next