Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1915. január (11. évfolyam, 1-31. szám)
1915-01-17 / 17. szám
1. _______________ VÁSÁRHELYI REGGELI UJSAG 1915. január 17. még néhány törvénykezési uj szabály. A január hó elsejével életbelépett uj törvénykezési szabályok között van még néhány olyan, amelyről ámbár a nagy közönséget szintén közelről érdekli, az „Uj polgári peres eljárás“ című s a „Reggeli Újság“ január hó 3.-diki számában megjelent cikkemben még nem emlékeztem meg. Minthogy azonban ez ismertetésem így hézagos, ezt a néhány új szabályt is szóvá teszem, amint következik. A zugirászat. A zugirászat az eddigi törvényeink szerint is tiltott cselekmény volt. Amiként azonban a kérdést az eddigi törvények szabályozták, nem felelt meg a jogos kívánalmaknak. Egyfelől szükség volt arra, hogy a zugirászatot megállapító cselekmények körét kitágítsák, másfelől hogy a kiszabható büntetést súlyosbítsák. Az új törvény szerint zugirászatot az követ el, aki nem ügyvéd és anélkül hogy arra jogosítva volna, úgyszintén az is, aki jogosultsága korlátainak túllépésével, Üzletszerűen vagy díjért bíróság, vagy hatóság előtt feleket képvisel, részükre beadványokat szerkeszt, illetve erre ajánlkozik, valamint az, aki az ügyvédség gyakorlására való joát színlelt és hatszáz koronáig terjedető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Behajthatlanság esetén a pénzbüntetést elzárásra kell átváltoztatni. Az eset körülményeihez képest bűnsegédként, vagy felbujtóként büntetik azt is, aki zugkrásszal dolgoztat. Bíróság a kórházakban. Gyakori eset az, hogy ha valamelyik családtag az illető családra kellemetlen, azt a család elmebajosként kórházba viteti. Az új törvénykezési szabályok szerint a kellemetlen családtagnak ilyen félretétele csak úgy lesz lehetséges, ha a kellemetlen családtag valóban elmebajos. Nevezetesen ezentúl valamely elmegyógyintézetbe vagy kórházba vitt személyt, mint elmebeteget az intézet igazgatója csak ideiglenesen fogadhatja be és arról azonnal jelentést köteles tenni annak a kir. járásbíróságnak, amelynek területén az intézet vagy a kórház van. A járásbíróság a bejelentett személy elmeállapotát szakértő orvos közbejöttével, a helyszínen haladéktalanul megvizsgálja s nyomban a szemle befejeztével határoz abban a kérdésben, hogy a befogadott személy elmebeteg-e vagy nem. Ha a szemle folyamán az derül ki, hogy a befogadott személy nem elmebajos, azt az illető gyógyintézetből vagy kórházból rögtön ki kell bocsájtani, vagy legalább is mint elmebajost nem szabadott tovább kezelni. A „szegénységi jog“. A „szegénységi jog“ már a régi polgári peres eljárásban sem volt ismeretlen, mivel azonban ezt a jogot az eddigi szabályok csak hézagosan rendezték, a polgári új perrendtartásban szükségessé vált a „szegénységi jog“ újraszabályozása is. „Szegénységi jog“-ban a bíróságok által az a fél részesíthető, akinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám. Nagyobb költséggel járó perekben azonban ez a szabály méltánytalan lehet olyan felekre nézve, kiknek jövedelme meghaladja ugyan a közönséges napszámot, de különös családi viszonyaiknál fogva az esetleg tetemes perköltség viselésére nem elegendő. Erre való tekintettel szegénységi jogban részesíthető a bíróságok által az a fél is, aki a perköltséget fedezni nem tudja anélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, akiknek tartására törvénynél, vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. További feltétel, amelyhez az új törvény a ,szegénységi jog“ megadását köti az, hogy a perlekedés ne mutatkozzék már előre teljesen eredménytelennek. Ha a „szegénységi jog“ erre való tekintet nélkül adatnék meg, az oda vezetne, hogy egyes „ szegények“ perlekedési viszketésből a bíróságot alaptalan perekkel halmoznák el, az ellenfélnek esetleg meg nem téríthető költségeket okoznának és az ügyvédeket is hiábavaló teendőkkel terhelnék. Éppen ezért a „szegénységi jog* megadása * iránti kérelmet most a bíróságok abból a szempontból is vizsgálják, hogy a szándékolt per nem mutatkozik-e már előre teljesen eredménytelennek, aminek megállapíthassa végett ezentúl a „szegénységi jog“ megadására irányuló kérelemhez nem elég pusztán a „szegénységi bizonyítvány“ - t mellékelni, hanem elő kell adni a szándékolt per tényállását a bizonyító eszközök megnevezésével. A „szegénységi jog“ megadása következtében a fél bélyegmentesen perelhet ; jogot nyer arra, hogy ügyének díjtalan vitelére ügyvédet rendeljenek ki; fel van mentve a bírósági kiküldöttek díjának és kiadásának, a tanúk és szakértők illetményének, valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségének fizetése alól és ezeket az államkincstár előlegezi.A szegénységi joggal élő fél azonban akkor, ha vagyoni helyzete megfelelően megjavul, azokat az összegeket, amelyek fizetése alól szegénységi joga alapján egyelőre felmentve volt, utólag megfizetni köteles. Sőt a perbíróság a szegénységi jogot a feltől a per folyamán is megvonhatja, ha kitűnik, hogy a szegénységi jog feltételei nem voltak meg, vagy már nincsenek meg. Az, aki a „szegénységi jog“ megadását, a vagyoni feltételekre nézve, tudva hamis előadás alapján eszközölte ki, 600 h.-ig terjedhető pénzbírságban marasztalandó. Befejezésül megemlítem még, hogy anuár hó elsején a törvénykezési bélyegilleték tekintetében is új szabáyok léptek életbe, amelyek szerint a törvénykezés keretében előforduló bélyegilletékek mérve, az eddigi bélyegilletékekhez képest tetemesen emelkedik. Így például ezentúl az ügyvédi meghatalmazások bélyegilletéke 1 K. helyett 1 K. 50 fill. lesz s ezen bélyegilleték a bűnügyekben kiállított írásos ügyvédi meghatalmazásoknál is lerovandó, holott az ilyen ügyvédi meghatalmazások eddig bélyegmentességben részesültek. Dr. Medvetzky Imre: Magyarországnak az 1914 iki esztendőben búzában igen szűk termése volt, amennyiben tizenkét millió métermázsával termett kevesebb, mintaz előző esztendőben. Így is termett azonban harmincnégy millió métermázsa, amely az Ausztriában termett tizenhat millió métermázsával együtt teljesen elegendő a kettős monarchia fogyasztási szükségleteinek a fedezésére. E tekintetben tehát nem is volna baj, de csak akkor, ha ez az ötven millió métermázsa búza teljesen csak kettős monarchiában fogyasztatnék el. Ámde nekünk búzával és liszttel Németországot is táplálnunk kell, nem is szólva arról hogy a semleges országok közül Olaszország és Svájc is elég nagy mértékben veszi igénybe különösen lisztermésünket Így, ha Ausztria, Magyarország és Németország kenyér- és lisztfogyasztási szükségleteit csakis tiszta búzával födözzük, akkor kétségtelen, hogy a készletek az új termésig nem lennének elegendők. Azonban úgy Magyarország, mint Ausztria, valamint Németország különösen bővében vannak a tiszta buzit pótló egyéb kenyérterményeknek, már csak azért is, mert az 1914-iki rozs és burgonyatermés kiválóan jó volt. Rozsból ugyanis nálunk tizenöt millió métermázsa, Ausztriában huszonöt millió métermázsa termett. Burgonyatermésünk Magyarországon ötvennégy millió métermázsa, Ausztriában hatvan millió métermázsa, Németországban ötszázhetven millió métermázsa volt. Emellett számításba kell vennünk, hogy Magyarország kukorica termése ötvennégy millió métermázsát tett ki és ezt a nagy mennyiséget itt azért kell számításba vennünk, mert bőven pótolja azt a körülményt, hogy Ausztria és Németország nem kukoricatermelő állam. A rozsliszt magában véve is elsőrangú tápláló kenyeret ad, tiszta búzával keverve pedig kiválóan jóizű is. A burgonyakeverék nagy javítója a tiszta búzakenyérnek, nem is szólva arról, hogy a kukoricabúzaliszt keverékből szintén igen jóízó készül. E hivatalos adatok alapján tehát föltétlenül megállapítható, mennyi értéket le kell tulajdonítani az antant-hatalmak amg kárörvendő híreszteléseinek, hogy Magyarországot, Ausztriát és Németországot nemsokára az éhínség veszedelme fenyegeti. Nem, ez egyáltalában nem fenyegeti a szövetséges hatalmakat. És nem is fogja fenyegetni, mert hadbavonulásunk dacára Magyarország ötmillió katasztrális holdon fölüli területet vetett be őszi búzával. A normálisnál tehát csak félmillió holddal kevesebbet, de kétségtelen, hogy a tavaszi alá ezt a félmillió hold földet is be fogjuk vetni. A vagyonból a báró többi inasai is kaptak, ellenben jótékony célra nem jutott semmi. Révay báró végrendeleteiben, — mert egymásután többet is készített—érdekes a kegyeltek rangfokozata. Egyiket kitagadja, majd ismét kegyeibe fogadja, de az első helyet mindig Johann foglalja le. Abban az esetben, ha — ami nem valószínű — Johann lemondana az örökségről, rendelkezik a bíró úgy hogy a besztercebányai egyház örökölje a vagyont. De hogy az egyház ne támaszthason öröklési igényeket, a furfangos végrendelet utóörököst is rendel, mégpedig Reicht gyemekeit. A végrendeletet a báró törvényes örökösei nevében dr. Farkasházy Zsigmond perrel fogja megtámadni. Magyarországon nem lesz éhinség. Ötmillió hold, össze vetés. Egy szakértő véleménye. A háború az egyes országokat teljesen elszigeteli a világforgalomtől, nincs se bevitel, se kivitel . Így a háborúban álló országoknak úgyszólván teljesen a maguk emberségéből kell megélniök. Természetes, hogy a mezőgazdasági kiviteli országoknak ilyenkor óriási előnyük van a beviteli országok fölött, amit ekképen is ki lehet fejezni, hogy a kiviteli országok a kivitel megszűnése folytán saját zsírjukba fulladjanak bele. Európában öt kiviteli ország van úgymint Magyarország, Románia, Oroszország, Bulgária és Szerbia, Európa többi országa bevitelre szorul, tehát a háborúban álló országok közül Németország, Törökország, Anglia és Franciaország. Bennünket leginkábbb Ausztria és Németországérdekel, mert ez a két állam az, amely a saját termelésén kívül, mint beviteli ország most úgyszólván tisztán csak Magyarországra szorul, Daniss, I komentyik Ilnés Néhány hét előtt halt meg a fővárosban báró Révai Férce, akinek végrendelete még sok dolgot fog adni a bíróságoknak. A báró mintegy tizenkét millió korona vagyonának általános örökösévé Johann nővé komornyikéjét, Rolohl Jénáét tette meg. Friesmysl ostroma. Egyik bécsi lap haditudósítója jelenti: Przemysl védői gyakori kirohanásukkal nagyon megritkították az ostromló oroszok sorait. Az elfogott orosz tisztek bámulnak katonáink hősiességén. Kurdok az oroszok ellen. Konstantinápoly: Egy, az oroszok által fölfegyverzett kurd törzs a legelső alkalommal az oroszok ellen fordult és sokat megölvén közülök, a török táborhoz csatlakozott. Mohrat őrnagy véleménye: Berlin. A „Berliner Tageblatt“ban Mohrat őrnagy, katonai erő a következőkben ismerteti a hadállás lényegét: Keleten frontharcok vannak már majdnem Varsó alatt. Az osztrák-magyar front a Kárpátokban erősen tartja magát. Az oroszok, úgy látszik, fáradtra győzték magukat.____________ A Dardanellák bombázása. Athén. Az entente flotta két napi tétlenség után szombaton és vasárnap bombázta a Dardanellák erődeit, melyek a tüzelést viszonozták. Hibásakat is soroznak az oroszok. Kopenhága. Az orosz egészségügyi hivatal elrendelte, hogy a katonaságtól azok sem menthetők föl, akik foghíjasok, hüvelyk vagy mutató ujjuk hiányzik______________________ Német motoroshajó a Mazuri tavakon. Genf. A németek páncélos motornaszádokat járatnak a Mazuritavakon és ezzel lehetetlenné teszik az orosz közlekedést. Használt abroszokat törülközőket, lepedőket ás mindenféle vászon félét kér a szegény beteg katonák részére a 3-ik Vöröskereszt kórház, (óvónőképezde.)