Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1915. február (11. évfolyam, 32-60. szám)
1915-02-01 / 32. szám
2. VÁSÁRHELYI REGGELI UISÁG 1915. február 1. Bulgáriáin behívtak négy tartalékos korosztályt. Berlin, január 30. A Deutsche Tageszeitung jelenti: Párison át távíratozzák Szófiából a Svenska Dagbladecnak, hogy a bolgár hadügyminisztérium behívta a fegyvergyakorlatra az 1892., 1893., 1898. 1899. korosztálybeli tartalékosokat. Varsó lakossága éhezik. Stockholm, jan. 9. A lengyel lapok közlése szerint Varsó állapota naprólnapra szomorúbb és tarthatatlanabb lesz. A hatóságok üldözik és kínozzák a lengyel lakosságot. Az éhinség is ijesztő mértéket ölt. Eddig csak a szegényebb néposztály és a középosztály szenvedett sokat a nagy élelmiszerdrágaság miatt, most azonban a készletek már annyira kifogytak, hogy a vagyonosok is a szó szoros értelmében éheznek. A városi hatóság a német offenzíva előrehaladását még mindig titkolja a lakosság előtt s álkommünikéket ad ki, amelyeknek azonban senki hitelt nem ad. A környékről menekülők híreket hoznak a városi lakóknak Orosz-Lengyelország teljes pusztulásáról, S kullírt inkát kérnek. S az elhalasztott törvény végrehajtását sürgetik. Ismeretes, hogy a miniszter összeiratta azokat az iparosokat, akiket a háború keresetüktől elzárt, hogy megélhetésük biztosítására segélyben részesítse őket. A kútfúró iparosok nem kívánják az állami segélyt igénybe venni, hanem ehelyett egy törvény végrehajtását kérik, amely nekik munkát, keresetet és megélhetést biztosítana. Mivel a városok és gazdagabb emberek úgyis áldoznak a keresetnélküliek támogatására s mivel e törvény végrehajtása csakis ilyen módosabb testületeket és egyéneket érint, természetesen csak helyeselni lehet a vásárhelyi kútfúró mesterek kívánságát, mikor munkát kérnek és amikor a munkaalkalom teremtésének útját megmutatják. Alaposan megindokolt kérelmükben a kútfúrók többek között ezeket mondják, amelyben egyben felterjesztik Kenéz Tamás vizelzáró már szabadalmazott készülékét is a miniszterhez. A beállott háborús állapot következtében a kútfúrási ipar teljesen szünetel, a kútfúrók teljesen munka és kereset nélkül nyomorral küzdenek úgy annyira, hogy a hódmezővásárhelyi kútfúrók közül számosan ipari joguk gyakorlásáról is lemondottak, mivel munka és kereset hiányában az adójukat sem képesek megfizetni. Ilyen körülmények között az államsegélyre a hódmezővásárhelyi kútfúrók a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva. Azonban az államsegély nyújtásánál jelentékenyen hathatósabb támogatást kapnának a kútfúrók az által, ha az 1913. XVIII. t.-c. 3 § a alapján a hatóságok köteleznék az artézi kút tulajdonosokat a vízpazarlás megszüntetésére alkalmas berendezéseknek és átalakításoknak záros határidő alatt való foganatosítására. Köztudomású, hogy az alföldi megyékben és városokban több ezer ártézi kút van. Ezek az ártézi kutak állandó kifolyókkal bírnak, a rendes szükségleten felül óriási vízmennyiség pazarlódik elő. A fölösleges víz, amíg egyrészről alkalmas berendezések készítése által a pazarlástól megkíméltetik és gazdaságosan felhasználható, másrészről alkalmas berendezések hiányában anyagi tekintetben rengeteg kárt okoz, közegészségi tekintetben pedig a legkülönbözőbb betegségek okozója és terjesztője. Anyagi tekintetben rengeteg kárt okoz a fölösleges víz az által, hogy a közelében levő lakóházak és más épületek a talaj nedvessége folytán szintén át- és felnedvesednek, a pincék pedig fakadó vízzel telnek meg. De az anyagi káron kívül közegészségi tekintetben is jelentékeny az a kár, mely az ilyen át- és felnedvezett lakásokban a benne lakókat sújtja. Közegészségi tekintetben megbecsülhetetlen az a kár, mely az által áll elő, hogy az elpazarolt víz az egyes városok és községek kül- és belterületi árkaiban, alacsonyabb helyein összegyűlik, felmelegedik, megzöldül, pocsolyára válik, megfertőzi a levegőt és mindenféle, járványszerűleg fellépő betegségek okozója és terjesztője lesz. Mindezen bajok leküzdésére a fentiek szerint feltétlenül szükséges, hogy a hatóságok a hivatkozott törvényben biztosított joguknál fogva köteleznék az ártézi kút tulajdonosokat arra, hogy kútjaikat alkalmas elzáró készülékkel záros határidő alatt szereljék fel, hogy a fölösleges vízpazarlás megszüntethető legyen. Ez esetben a kútfúrók is munkához és keresethez jutnának, államsegélyre pedig nem számítnának. A hatóságok a törvényben biztosított jogukkal annál inkább élhetnének, mivel ilyen alkalmas elzáró készülékek ma már ismeretesek. Az ártézi kutaknak elzárókészülékkel való felszerelése, illetve a kút tulajdonosainak kötelessége, hogy kútjaikat elzárókészülékkel szereltesse fel, nagy anyagi megterheltetést nem jelent, mivel egyrészt a felszereltetés olcsón megtörténhetik, másrészt pedig a háztulajdonosok vagy vagyonos emberek, nagy városok, községek, társaságok, uradalmak testületek. Kútfúró iparostársaink között az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy szívesebben dolgozunk, minthogy az állam segítségét vegyék igénybe. Zizsok. — Katonai munkatársunktól — Három napi kemény harc után ismét birtokunkba jutott a Kárpátok egyik legfontosabb hágója, a melynek birtokáért a háború folyamán már annyiszor folyt elkeseredett küzdelem, és amelyet az oroszok több egymás mögött fekvő állásból különösen jól megerősítettek és szívósan védelmeztek. Az a rövid időszakot, amely az idei rengeteg hosszú ősz feneketlen sártengere és az elközelgő tél másfélméteres hórétege között van, úgy látszik, a legkitűnőbb módon felhasználják csapataink a támadásra és arra, hogy a Kárpátok gerincvonalát az ellenségtől megtisztítsák. Ebben az időszakban a tél csak még gyenge fagyokban és mérsékelt havazásban nyilvánul meg. A felpuhult süppedékes agyagos őszi talaj, amelyben a rutén paraszt könnyű szekere is megrekedt, most keménynyé vált. A téli vastag hóréteg pedig, amely újból nehezebbé teszi majd a csapatok mozgását, még nem köszöntött be. Különösen alkalmas idő volt ez az oroszok megtámadására, de bölcsen és merészen kellett kihasználni, nehogy nyomtalanul eltűnjön, mint sok évben, amikor a ködös ősz kétszer huszonnégy óra alatt a legkeményebb, zimankós télre változik. Mi az oroszok kárpáti betörésének sohasem tulajdonítottunk valami rengeteg fontosságot. Nem is tartottuk az ő itteni harcaikat a tervszerű offenzíva láncszemeinek, hanem ellenkezőleg: azt mertük hangoztatni, hogy a kárpáti handabandázás defenzív céllal bír , az óriási orosz hadsereg baloldalának biztosítását akarja szolgálni. Ennek dacára nagyon örvendünk, hogy sikerült az oroszokat az egyik legfontosabb helyről visszaszorítani, mert amilyen jelentéktelenek voltak egyébként a kárpáti betörések, olyan súlyos módon feküdte meg a határmenti magyarok lelkét az orosz hadaknak tartózkodása a Kárpátokban. Utóbb csak a Latorca és a Nagy-Ág völgyében volt orosz hazánk területén. Nem sokáig maradhatott itt se, mert amíg Galíciában a Dunajec mentén tüzérségünk bontogatja az ellenség sorait, bukovinai és ungmegyei sikereink kellemetlenül érinthetik az orosz kolosszusnak egész helyzetét. Ha az oroszok még adnak valamit arra, hogy jelenlegi hadállásaikat megtartsák, okvetlenül erősíteni kell balszárnyukat. Ezt azonban csakis az arcvonal egyébb részéről elvont erőkkel tehetik. Amivel erősebbek lesznek tehát itt a Kárpátokban, annyival gyengül hadállásuk Lengyelországban és Nyugat-Galíciában. Nekünk pedig nagyon mindegy, hogy várjon a jobbszárnyát vagy a centrumát nyomjuk-e be az ellenségnek. január hó 31-én éjjel 3 órakor hosszabb gyötrő szenvedés után nagy fájdalmunkra elhunyt. A megboldogult kihült tetemét 1. év február hó 2-án délelőtt 10 órakor fogjuk a Bocskay-u. 23 számú háztól a református Uj-templomban tartandó alkalmozás és ima után a Dilinkatemetőben örök nyugalomra helyezni. Nyugodjék békében ! Elhunytál siratják ! felesége, őt ind. Csáky Lajosné H. Mucsi Juliánna. Gyermekei: Csáky Sándor nejével Tekulics Juliánnával, Dr. Csáky Lajos nejével, Szél Eszterrel, unokáit testvérei: Csáky István családjával, Csáky Ferenc nejével, Kovács Máriával és gyermekeivel, Csáky János családjával, néh. Csáky Zsófia férje Meszlényi Mihály gyermekeivel, nejének testvérei és az összes rokonság. — Meghalt Szeged polgármestere. Szeged nagy tudásu, nagy munkássága, nagy tiszteletnek és nagy szeretetnek örvendő polgármestere dr. Lázár György tegnap hosszas betegség után tegnap meghalt. 1851 ben szü l s te 11 szegény szegedi családból két cikluson át volt Szeged országgyűlési képviselője, míg 1904- ben egyhangúlag polgármesterré választották. Férfikora legjavát, egész tekintélyét és tudását arra használta, hogy Szegedet minél virágzóbbbá tegye. Atyai bölcsességéért hálás kegyelettel őrzi Szeged nagy polgármestere drága emlékét. Állást keres mindenféle irodai teendőkben jártas hadmentes fiatalember, olyan helyen lehetőleg hol jövőjét megalapithasa „LEVELEK" törekvő jeligére a lap kiadóhivatalába kérek. — A. Csáky család gyásza. Egy nagy család borult gyászba idős Csáky Lajos halálával. Régebb idő óta betegeskedett, de az orvosi tudomány nem tudott rajta segíteni. A szomorú esetről a család az alábbi gyászjelentést adta ki: A lálkrottak mély lelki szomorúsággal tudatják, hogy a szerető férj, gondos édesapa, jó nagyapa áldozatkész testvér és rokon idős Csáky Lajos földbirtokos, törvényh. bizottsági tag a Hódmezővásárhelyi Népbank volt igazgatósági tagja, élete 68-ik boldog házasságának 36-ik évében f. évi itt IMI 0760 . Előadásai kezdete hétköznapokéi 5 órakor, 7 órakor és fél 9 órakor. fasörpap és ünnepnapkén : 3 órakor, fél 5 kor, 6 órakor, fél 8 kor, és 9 órakor. Hétfőn tienny Porten legújab alakítása ez évadban. ÉVA Nagyszabású modern dráma, főszereplők: Henry Porten s Berlin legkiválóbb művészei. Betyárok: Páholyülés 82 ill. Zsölyeszék 62 fill. Zártszék I. r. 42 fill. Zártszék 11. r. 22 fill. Nyomatott a Vásárhelyi Reggeli Újság könyvnyomdájában; kiadótulajdonos Kun Béla.