Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1916. június (12. évfolyam, 119-144. szám)

1916-06-01 / 119. szám

Hódmezővásárhely, 1916. junius 1. csütörtök Ara 4 fillér, XC. évfolyam 119. szám. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. IIIII'WIMI—Ilii «■■Nil—— MII I 111 Hl Ilin IIWÉHitlMUHMH'IHI IH Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon 87. I Felelős szerkesztő és laptulajdonos: I Előfizetési ár helyben egész évre 14 K., félévre 7 K., egyes szám ára hétfő kivételével mindennap 4 fillér. 8 _________KUN BÉLA_________ Vidékre negyedévre 6 K. — Nyilttér petit sora 80 fér. Mit akar Ausztria ? Olvassuk, hogy egy tekintélyes osztrák testület, a kereskedelempolitikai központ hogyan is képzeli el a velünk való kereskedelmi viszony, a vámterületi megegyezés szabályozását. Az osztrák testület — nem tudjuk, hogy a saját szakállára, vagy az osztrák kormány megbízásából — elsősorban egységes gazdasági területnek kívánja tekinteni a monarchia két államát, 20—30 éves kiegyezést óhajt, tiltakozik nagyon a külön vámok ellen, ellenben ragaszkodik az egységes vámtarifához, elejtendőknek tartja a gabona minimális vámját, de a fagyasztott hús behozatalát megengedi. Ezekkel a követelésekkel szemben kegyeskedik felhatalmazni bennünket arra, hogy a Dalmáciával való öszszeköttetést az osztrák érdekek figyelembevételével kiépítsük, de fentartják maguknak az annabergi csatlakozás jogát és a tengerhajózási forgalomban, a dunai hajózásról nem is szólva, a magyar vonalakon is az osztrák kereskedelem fejlődési képességét parancsolják tekintetbe venni. Hogy végül a magyar kvótát felemelni és az osztrák kvótát leszállítani akarják, nem szabad jobban elcsodálkoznunk, mint azon, hogy egyébiránt a mai helyzettel, mely szintén Ausztriának kedvez, meg vannak elégedve és annak fentartásához ragaszkodnak. Igaz, hogy a kis központ még nem a nagy Ausztria, mégsem látjuk céltalannak, ha ezen a szürke adresszen megkérdezzük a tisztelt túloldalt, mit szólnának ahhoz, ha például a mi iparegyesületünk vagy mezőgazdasági központunk ugyanilyen nyomatékkal követelné a rövidebb kiegyezést, a magyar kvótának néhány százalékkal való leszállítását, a húsbehozatalt és a gabonavámok felemelését, sőt talán az osztrák érdekért megrokkant hőseink ellátásához való hozzájárulást is ? És egyáltalán mit szólnának ahhoz Ausztriában, ha mégsem teljesen az ő kényes szájuk íze szerint fogunk a jövőre berendezkedni ? Miután évtizedeken keresztül szívesek voltunk az osztrák ipar termékei számára állandó lerakatot tartani, búzánkat ellenben olcsón átengedni, most ha megerősödve kerülünk ki a háborúból, — aminthogy így fogunk kikerülni — a kvóta felemelésének kérdése nem feltétlenül a mi mérlegünket kell, hogy nyomja, úgy gondoljuk hogy ha harctéri és gazdasági fölényünk megnyilvánult és éreztette hatását, ez talán mégis a magunk emberségének és energiájának a következése, amiért nekünk van jogunk engedményeket követelni Ausztriától és nem az osztrák politikának a sikere ez. A kvóta tiszteletre méltó intézmény, mi azonban már felemeltük a magánkét Rosiatynnál, Gorlicénél, Valjevónál és a Doberdón. Hős fiaink vérével emeltük fel és omló vérpatakokban fizettünk. Most Ausztrián van a sor: emelje fel a magáét, amikor ezt a sok drága magyar vért ellenértékű tételnek állítjuk be a cseh cipők, a görzi rózsák és a szlovén háziipar versenyével szemben. Gazdasági rabszolgaságban tovább nem akarunk maradni! Önálló vámterületet követelünk flomáciának egy új fejezetét jelenti. A közös ellenséggel szemben a háború alatt kötött szövetség örökkétartó kötéssé változott. A két állam között egyre növekvő barátságban látom — mondta Szaszonov — életem legszebb álmának megvalósulását, mert Angolország és Oroszország igaz barátsága gyermekeinek és unokáinak biztosítja a világbékét. Annak a meggyőződésnek kifejezése, hogy Franciaországot, Angolországot és Oroszországot mi sem idegenítheti el egymástól, megpecsételi azt a bizonyosságot, hogy a központi hatalmaknak vesztett ügyük van, bárha még annyi fáradsággal és áldozattal igyekeznek kitolni azt a napot, amelyen leplezetlenül be kell majd vallani vereségüket. Oroszországnak nincsenek agresszív szándékai. Ha Oroszország számára a kijárás dél felől örök időkre biztosítva van, akkor határaival meg van elégedve és akkor a szláv fajtársak biztosak lehetnek igényük kielégítéséről. Ezzel Oroszország szándékai a legjobban érvényesülnek. A szláv veszedelemnek Európára vonatkozó hangoztatása csak az ellenség koholmánya. Lengyelország számára, addig, amíg Oroszország harcban áll, nem lehet teljes jövendőbeli programmot csinálni azt. A legutolsó orosz hadikölcsön mindössze 1 milliárd rubelt eredményezett. Mindezekből világosan látható, hogy Oroszország súlyos krízisben van, ami a diplomáciát annak a feltevésére jogosítják föl, hogy Oroszországban komoly békevágy észlelhető. Másrészt megállapítható, hogy az orosz közvéleményben hatalmas áramlat kerekedett felül a különbéke mellett. Az oroszok meg vannak győződve róla, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel sem lesznek képesek többé a központi hatalmak által elfoglalt területeket fegyverrel visszaszerezni. Mindebből kitűnik, ,hogy a különbéke Oroszországgal márutban van■ Oroszország már építi magának erre az alapot. Szászom Oroszország céljairól. Egy pétervári jelentés szerint Szaszonov külügyminiszter jelentős nyilatkozatában azt mondja, hogy az orosz és angol kormányok közötti tökéletes egyetértése a világpolitikának és dip Oroszországkülön bikini keresetet. A Bukarester Tageblatt román lap vezető helyen feltűnést keltő cikkben foglalkozik Oroszország különbékéjének lehetőségével a központi hatalmakkal. — Az utolsó oroszországi hírek — mondja a cikk — azt jelentik, hogy Japán és Amerika nem szállítanak hitelre több muníciót az oroszoknak, a Putilov művek üzeme pedig úgyszólván teljesen szünetel, az orosz munkások közötti forradalmi hangulat miatt. Oroszország nem vett részt a párisi gazdasági konferencián. Az orosz hadsereg vezetői sorra kegyvesztettek lettek. Az orosz hadsereg mindenütt tétlen a hadiszíntereken, Moszkvában és Déloroszországban forradalmi zendülések előkészületeinek jelei észlelhetők az alkalmatlanoknak frontszolgálatra való behívásukat Tehermentesítő orosz offeziva előtt. Az orosz határról jelentik : A kedvező időjárás megjavította az utakat és ennek következtében az orosz front mögöttnagy élénkség van. Különösen a front északi és délnyugati szakaszán észlelhető nagy készülődés. Itt csapateltolások és utánpótlások vannak folyamatban. Rigába a narvai, gacsínainovgorodi és szararussai gyűjtőállomásokról egy gyalogdandár érkezett és nagyobb ágyú meg hadiszerszállítmányt indítottak a front felé. A Pskov és Valk Rjeshta vasúti csomópontokon rendkívüli nagy forgalom észlelhető, polgári utasok szállítását beszüntették. Bruszilov tábornok szakaszán is nagy a készülődés, úgy hogy egész bizonysággal nagyobb arányú tehermentesítő orosz offenzivára lehet következtetni. Bár az orosz front PíiU oc'gól Artonolt meg- 11 A Ir 'R raktárában ‘"m" • rUiVaSZalOgcpGIl érkeztek IVdllOS ICZSU Andrássy u. 45. Ugyanott marokrakó, kévekötők, és manillapótló kapható.