Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1916. július (12. évfolyam, 145-172. szám)

1916-07-01 / 145. szám

Hódmezővásárhely, 1916» julius 1. szombat. Ara 4. fillér. XIL évfolyam 105 szám. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon 87.­­ Felelős szerkeszti és laptulajdonos. S E­lőfizetési év helyben egész évre 14 K., félévre 7 K., egyes szám­ára hétfő kivételével mindennap 4 fillér.­­|­KUN BÉLA ! Vidékre negyedévre 6 K. — Nyilttér petit sora 80 filé­r. Mzért veszedelmes Oroszország Romániára? Az oroszbarát romániai tá­bor tekintélyesebb tagjainak megváltozott gondolkozására igen jellemző Radulescu-Motru egyetemi tanár cikke a Nova Reviszta Romana nevű folyó­iratban. A cikk minden körben élénk feltűnést keltett. Az egye­temi professzor, aki maga is Take Ionescu pártjához tarto­zik, de úgy látszik, túlteszi magát a tömeg számára kita­lált népies jelszavakon, párt­vezérével szembehelyezkedve teljes tárgyilagossággal igyek­szik számot vetni a valóság­­gal. Radulescu-Motru az orosz offenzivának Románi­ával való összefüggé­­sét taglalja s erre vonat­kozóan három lehetőséget ál­lapít meg. Az első, amelyet a szerző maga is teljesen való­színűtlennek ítél, az, hogy az orosz offenzíva diadalmaskodik. Ebben az esetben a cikkíró szerint Romániára nagy meg­rázkódtatás várna. A második lehetőség, hogy az orosz of­­fenzívát megállítják, vagyis az oroszok egy ideig kénytelenek ott vesztegelni, ahol most van­nak. Az oroszok ebben az esetben igyekezni fognak lega­lább Bukovinában megvetni a lábukat, hogy onnan sakkban tarthassák Romániát, amelynek végleges semlegessége szerin­tük még mindig kétes. Ez az orosz bizakodás, ha a buko­vinai orosz uralom hosszabb ideig elhúzódik, igen kényel­metlen helyzetbe hozhatná Ro­mániát s a kormánynak nagyon résen kell len­nie, hogy Oroszország meg ne ismételje raj­ta a görög példát. Ha végül az oroszok teljes kudar­cot vallanak, tehát Bukoviná­ból is kiverik őket, a súlyos helyzet akkor sem enyhül Ro­mánia számára, mert a vissza­vert oroszok nem törődve Ro­mánia akaratával, esetleg Moldván és a Dob­­rudján keresztül Bul­gáriába igyekeznek majd eljutni, részben hogy a bolgárokon bosszút álljanak s a szerbeket segítsék, rész­ben, hogy a Balkánon befész­keljék magukat. Oroszország tehát mindenképpen veszedel­mes Romániára. Radulescu-Motru cikkének tanulságaképpen arra figyel­mezteti a kormányt s mind­azokat a tényezőket, akiknek az ország irányításában sza­vuk van, hogy jól fontolják meg a lehetőségeket s már most döntsék el szilárd aka­rattal, hogy miképpen fognak szembenézni az elkövetkező eseményekkel. képpen való célja, mely a né­met seregcsapatoknak az osz­trák-magyar csapatoktól való elválasztására irányult, nem éretett el, mindazonáltal jelen­tékeny sikerek jegyezhetők fel. Az operációk egyelőre félúton megállanak. Az oroszok most várják az alkalmas pillanatot a támadások újból való meg­kezdésére. Amennyire a kü­lönben optimista Rjecs értesül, mértékadó orosz körökben az orosz offenzíva első felvonását eredménytelenségnek tartják. Az elért sikert óriási arányta­lanságban van az áldozatokkal. Az offenzívának kifo­gyott a léterzete. Min­denekelőtt a desorganizátt had­sereg előrehaladásában teljes új rendezés szükséges. Arról, hogy Brusszilov magasabb kö­rökben kegyvesztett lett, álta­lában beszélnek P­éterváron, mindazonáltal, hogy elkerül­jük úgy Oroszországban, mint külföldön a kínos hatást, a hi­vatalos visszalépés elmarad. El­lenben Ruszkíj számára állást akarnak szervezni, melynek címezése még nincs megálla­pítva, időre való felfüggesztésére; Gallovich Jenőnét kétszáz korona pénzbüntetés­re és a mellékbüntetést nem alkalmaz­za ; Antal Nándort kétesztendei bör­tönre, 100—100 korona pénzbüntetés­re, öt évi hivatalvesztésre és politikai jogainak öt évi felfüggesztésére; ifjú Szántó Aladár dr.-t pedig hat hó­napi börtönre, három évi hivatalvesz­tésre és politikai jogainak öt évi fel­függesztésre ítélte. Az ítéletnek rája vonatkozó részét köztik az ügyvédi ka­marával. Megállapítja a törvényszék a Vörös­­kereszt kárigényét Gallovich és Antal ellen, a kárigény érvényesítésére azon­ban a Vöröskeresztet a polgári törvény­székhez utasítja. Kötelezi Gallovichot és Gallovichnét, hogy a 6000 koronát tizenöt nap alatt, végrehajtás terhe mellett, az Emkének visszafizessék. A többi vád alól, melyet az ügyészség emelt ellenük, a törvényszék fölmentet­te őket, illetőleg vádelejtés folytán az eljárást megszüntette, kötelezi a vád­lottakat a fölmerült bűnügyi költségek megfizetésére. Ezeket egyelőre behajt­­hatatlanoknak nyilvánítja. Az ítélet indoklásában azt mondja a törvényszék, hogy azt az átiratot, mely alapja volt a Vöröskereszttel történt megállapodásnak, Gallovich fogalmazta, ezzel történt ";a Vöröskereszt megté­vesztése mert a Vörös­kereszt azt hitte, hogy tényleg önzetlenül teljesítik az Emke emberei a szám­olócédulák és a díszbélyegek terjesztését, s hogy ez nem így történt, a tanúvallomások során megállapítódott,­­ de utal a törvényszék arra, hogy az elszámolások soha nem teljesítettek a megállapodás szerint, s hogy proviziós ügynökökkel árasztották el az országot s igy foly­tak be az Emkéhez az adományok. A csalás kérdésének általános megállapí­tása után az egyes vádpontokra tért ki az indokolás. Végül Gallovich Jenőt nyomban letartóztatták. Az orosz offenzíva pihenő szünete. Londoni jelentések szerint az antant hadügyminiszterei és tengerészeti miniszterei a leg­közelebbi téli háború szükség­leteiről tanácskoznak. Az angol katonai szakértőknek az a vé­leménye, hogy jelenleg az oroszok „pihenő szüne­tet“ tartanak, hogy nagyobb számú csapatokat és hadisze­­reket hozzanak. Legkésőbb nyolc nap múlva új támadás­nak kell megkezdődni, mert ezúttal a keleti és a nyugati fronton e hadműveletek szo­ros összefüggésben vannak egymással. ki orosz offu­­ziva r­­­stelmie. Brusszilov kegyvesztett (?) A Rjecs orosz lap állítólag félhivatalos részről arról érte­sül, hogy a délnyugati fron­ton az orosz offenzívában szü­netelés fog beállani. Az el­ső felvonás végetért. A lap tegnapi száma ennélfog­va összehasonlítást csinál a közt, amit akartak és a közt, amit elértek és beismert, hogy a terv a maga összessé­gében meghiúsult. Ám­bátor az operációk tulajdon­ ítélet n­yikt perben. Gallovich Jenőt letartóztatták. A pesti királyi törvényszék harmadik büntető tanácsa C­s­á­d­e­r Gusztáv táblabiró elnökletével tegnap reggel kilencz órakor hirdette ki ítéletét az Emke budapesti vezetőinek bűnperében. Az ítélethirdetésen nagyszámú közön­ség jelent meg. A királyi törvényszék bűnösnek mon­dotta ki Gallovich Jenőt a Vörös­­kereszt­ kárára elkövetett csalás bűntettében és mint tettest, az Emke kárára elkövetett hűtlen kezelés bűntet­tében ; bűnösnek madja ki Gallovich Jenőnét az Emke kárára elkövetett hűtlen kezelés­ vétségében, mint Gal­lovich Jenő bűnsegédét; bűnösnek mondja ki Antal Nándort a Vöröske­reszt kárára elkövetett csalás bűntet­tében és az Emke sérelmére elkövetett hűtlen kezelés bűntettében és a Csor­ba vállalkozó kárára elkövetett csalás bűntettében; és ifjú Szántó Aladár dr.-t az Emke kárára elkövetett sik­kasztás bűntettében. Andreics János miniszteri tanácsost a törvényszék az ellene emelt vádak alól felmenti. Elítéli a törvényszék Gallovich Je­nőt három évi börtönre, 100 koro­na pénzbüntetésre, öt évi hivatalvesz­tésre és politikai jogainak ugyanennyi az olaszok kontolmányai. Az olasz sajtó hangzatos sza­vakban még ma is a világtör­ténelem legnagyobb győzelmé­nek tünteti föl az osztrák-ma­gyar visszavonulást, jóllehet Cadorna egyetlen fogolyról se számol be. Az olasz lapok ez­zel egyidejűleg csapataink hal­latlan kegyetlenkedéseiről pa­naszkodnak. Azt írják, hogy Asterot és Astagot szétrombol­ták, de elfeledkeznek arról, hogy az olasz jelentések narp­­ról-napra azzal dicsekedtek, hogy ezeket a városokat elfog­lalásuk után ők ágyúzták. Azt írják továbbá, hogy száz me­zítelen olasz holttestet találtak és ebből hallatlan vádakat ko­vácsolnak ellenünk.

Next