Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. augusztus (13. évfolyam, 175-201. szám)
1917-08-01 / 175. szám
2 tól, hogy eleget tudok e majd tenni. Most mást nem ígérhetek, minthogy teljes erőmmel azon fogok lenni, hogy kiválthassam munkámmal a még több szeretetet. Szomorú időben helyeztek engem ebbe a magas közjogi állásba, olyan időben, amidőn a közigazgatás kerekei sem működhetnek úgy, mint békében. Az egyéni jogok megnyirbálásával járt a háború, s ezt nemcsak a hős érzi, aki a fronton küzd, hanem a frontmögötti lakosság is. Tele van nemzetünk sok vérző sebbel, amelyek közt hány és hány van olyan, amelyet semmiféle vigasztaló szó nem tud behegeszteni, mégis minden erőmmel rajta leszek, hogy a szenvedéseket amennyire lehet, elnémítsam, a minimumra csökkentsem. Ezen munkámban könnyebbségül szolgál nekem, hogy a jelenlegi kormány a volt kormánynak nem egy olyan intézkedését szüntette és fogja it megszüntetni, amelyek a lakosságnak felesleges keserűséget okoztak. Ellenben igenis szükségesnek vélte az uj kormány, hogy az eddig nyomorgó hadiözvegyek és árvák sorsán enyhítsen s némikép enyhíthesse az árvák ama mérhetetlen fájdalmát, amelyet az édesapa elvesztése okoz. Szükségesnek tartom — mondá a főispán, — hogy a gazdákat meg kell szabadítani a fölösleges requnlálási zaklatásoktól. (Éljenzés és taps.) Az államnak mindenki köteles beszolgáltatni termésfeleslegét, de a lakosságot nem szabad méltánytalanul sújtani és folytonos szekatúráknak kitenni. A tisztviselők ügyeivel, akik legjobban megérzik a háború nehézségeit, mert hiszen fix fizetésük van, szívesen és jóindulattal foglalkozunk. (Ismét hevers éljenzés. Úgy van!) A kormánnyal egy politikai állásponton vagyok, a kormány céljait magamévá teszem anynyival is inkább, mert az én állásom — mint önök is jól tudják — bizalmi állás. Én magam vagyok és maradok, aki voltam a függetlenségi és 48-as párt elveinek hirdetője és követelője. A kormány első feladatául a korrupció a közéleti tisztátalanság üldözését tűzte ki. Erről sok beszélni valóm nincs, mert legfőbb irányadó : az elvek tisztasága. Aki ez ellen cselekedik, aki ez ellen jár el, az ellen kérlelhetetlen szigorral fogok eljárni, mert az elvek fölött csak az gyakorolhat hatalmat, aki tisztakezű maga is és nem használ szennyes eszközöket céljai kivitelére. Ezután a birtokpolitikára tért át. Addig míg békében a birtokpolitika csak szó volt s halasztódott a megoldás, addig a háborúban ennek elhalasztását tovább nem tűrjük. A háború megtanított bennünket arra, hogy micsoda nekünk a magyar föld s mit tudunk vele tenni. A kormány arra törekszik, hogy a földműves birtokhoz jusson igazságos elosztás útján, hogy földet kapjon az, akinek egyedüli megélhetési forrása a föld. A birtokpolitika lesz alapja a jövendő boldogulásnak. A birtokpolitikával gátoljuk meg a tömeges kivándorlásokat, sőt ha a birtokok egyenlő elosztását végre tudjuk hajtani, akkor még azok is visszatérnek, akik kivándoroltak. S ha a kivándoroltak hazajönnek, eleget tehetünk a sokat hangoztatott és köztudomásúlag még meg nem oldott többtermelésnek. A magyar föld ellátott bennünket eddig a háborúban is, de ez a magyar föld többet is tudna értünk tenni, de ezt úgy érjük el, hogyha a gazdasági problémák előtérbe juthatnak a közoktatásban. A sok-sok elmélet mellett tanítsák meg a tanárok, tanítók a fiatalságot a föld, az ősmagyar talaj szeretetére és arra, hogy okkal-móddal miképen lehet jobban fölhasználni és kihasználni a földet. (Úgy van !) Szükséges még továbbá, hogy a felnőtt gazdákat népszerű előadások útján tanítsák meg az okszerű földművelésre. Szűnjék meg az az állapot, a mely tarthatatlan, s a melyben nyers termékeinket olcsón adják a külföldnek s mint feldolgozott ipari cikkeket drágán fizetjük meg, amikor a külföldtől visszakapjuk. Magyar ipart kell teremtenünk! Az iparjavítást, ha máskép nem lehet, állami segítséggel kell végrehajtani. Tudjuk nagyon jól, hogy márólholnapra hazánk nem lehet iparállam, nem is az összes i iparágakat kell fejleszteni, hanem azokat csak, amelyeknek előföltételeit itt megtaláljuk. A kormány és a 48-as párt most minden erejével arra törekszik, hogy az általános egyenlő, titkos választói jogot megvalósíthassa. Ettől függ Magyarország megújhodása. A háború három éve a békéhez vezető út gyanánt a demokrácziát jelöli meg. S ha látjuk,hogy a harcoló felek kivétel nélkül legfőbb háborús célul a demokrácziát jelölik, akkor mi sem vonakodhatunk a demokrácziától. Jogot kérünk minden polgárnak! S ha a jog előtt korlátok vannak, úgy össze kell hogy omoljanak. Így 50 évig harcban áll népünk színe virága, amely halált megvetőn száll szembe minden veszéllyel. Oh, hát ezektől féltsük a választói jogot, azoktól akik vérrel védik meg hazánkat és annak megszentelt határait ! ? Sokan a nemzetiségi veszedelemtől félnek, ha létrejön az általános választójog. Ezek azonban csak azok, akiket az egyéni érdeküket féltik. (Nagy György : A zsebüket féltik !) Ellenzik azok, akik vakon, bekötött szemmel járják a világot. Az általános, titkos választójogra irányuló törekvést kötelességünk támogatnunk, mert ez vezet a szebb jövőjű új Magyarországhoz! Azokhoz az elvekhez, amelyeket én most kifejtettem, hű fogok maradni, de ígérem, hogy senkit ellenkező meggyőződéséért nem fogok üldözni, csak azt, aki a politikát jogosulatlan előnyök szerzésére akarja fölhasználni, mint a múltban sokszor megtörtént. Senkinek sem áll jogában, hogy erőszakoskodjék valakivel csak azért, hogy ellenkező meggyőződése van. Ilyen aljas eszközök igénybevételére a mai kormányhatalomnak szüksége nincs. Az egyéni lelkiismereti szabadságot konfiskálni nem lehet. Soós István dr. főjegyző áll föl ekkor s üdvözli a főispánt a városi tisztikar nevében. Győrffy József ref. lelkész üdvözli ezután a főispánt a városi törvényhatósági bizottság nevében. Támogatnunk kell azt, aki fejünkké tétetett, minden pártkülönbség nélkül. Örömmel fogadja a főispán kinevezését annyival is inkább, mert tudja, hogy mint az Alföld szülötte ismeri a föld népét, szereti a földet. Kéri Istent, hogy adjon erőt a főis-pánnak programmja megvalósítására. szétozza munkája városunk, hazámk jövendő kultúráját. Biztosítja, hogy amikor a haza jövőjéről van szó, akkor leomlik a pártok között az elválasztó fal s egyesült erővel harcolunk a legjobbért. (Éljenzés.) Kun Béla orsz. képviselő a 48-as párt nevében üdvözli a főispánt. Örömmel látja városunkban Justh Gyula fiát, akit főispánná azért neveztek ki, hogy első apostola legyen a kormány amaz elhatározásának, amely a hatalmat teljesen a népre ruházza. A programm oly viszhangot keltett szívünkben, hogy érzéseinket nem tudjuk kellőleg kifejezésre juttatni. Hangoztatja a nemzeti és városi politikát, kiemelvén annak számtalan momentumát. Azután a választói jogra tér át s kijelenti, hogy akinek a vére jó, az szavazatot is kapjon. Kívánja, hogy önálló nemzeti hadsereg létesüljön. Kívánja és kéri az Istent, hogy főispánunk első legyen azok között, akik a nemzetet majd az Ígéret földére bevezetik. (Éljenzés.) Lázár Lajos biz,tag a közgyűlésen elmondott beszédek kinyomatását javasolja, amit a közgyűlés elfogad. A főispán ezután az 1886 : XXI. t. c. 57. § ában foglalt jogánál fogva tiszteletbeli tisztviselőkké kinevezi azokat az egyéneket akiknek kinevezéséről tegnap már hírt adtam. A gyűlés ezzel fél egykor véget ért. ifj. Emyei István: ©JSAC 1917 augusztus 1 Honvédek elfoglalták Zaleszczykft. Táv. a mínisít. sajtóosztálytól. Keleti harctér: A Susíta völgyétől északra és a Casína völgyének két oldalán az ellenség több támadása meghiúsult. Bukovinában az ellenség makacs ellenállásának leküzdése után további teret nyerünk, Valeputnánál elfoglaltuk az alagúttámaszpontot. Fundul Moldovi fölött átléptük a Moldova völgyét. Kutytól északkeletre a szövetségesek harcban állanak a Cseremosz jobbpartján. A Prut és Dnyeszter között az ellenséget ismét tovább vetettük viszsza. Bukovina nyugati határát átléptük. Honvédek megszállották Zalesztykít, Szkala és Husztatyn között a galíciai Zbrucz-partot ,megtisztítottuk. Helyenként kikényszerítettük az átlépést orosz területre. A Brodytól délre elterülő vidéken osztrák-magyar és német rohamcsapatok sikeresen előretörtek az ellenséges árkokba. Olasz és Balkáni harctér: Változatlan. A vezérkar főnöke Lemondanak az öszszes orosz miniszterek. A Central News angol lapnak jelentik Pétervárról. A kabinet valamennyi tagja Kerenszki rendelkezésére bocsátotta tárcáját. Azt hiszik, hogy a kormány újjáalakítása csak a pártvezérekkel való tanácskozás után fog megtörténni. A franciák kiürítették Athént. Athénból jelentik egy francia lapnak. A francia csapatok 27- ikén, este elhagyták Athént. A rendőrség nyolc napos határidőt adott a lakosságnak a fegyverek beszolgáltatására. Zborov teljesen elpusztult A Kurjer Lwowski orosz lap szerint Zborov városa a teljes pusztulás képét nyújtja. Csak a külvárosok parasztházzal maradtak sértetlenek, Jezrerna kevesebbet szenvedett a hódoltság ideje alatt, de viszszavonulásukkor az oroszok fel akarták gyujtani a várost, azonban nem maradt idejük, úgy hogy itt gazdag élelmiszer és lőszerraktárak jutottak a szövetséges csapatok kezére. Egybéna Sánd félen Egy levő külső pár Yl-ke Rakó páncs dűlök baszó vagy adó, agyal Béres tik . alá. Vásár másb Józse hold szint« be 42 tanya esetűt kiadó rénél góru den. Márt. 25 1 Bővel 63 823 drl elagó Házvizik, tü ne zést, igény lelőel bárói Megh u. 65 111 k sz. k sörge N. Ys puszt 68 bt be vs kiadó 11 hí eladó pádu Egy ■ ló fit egy kulcs istrái miatt rássy Birós guszt 2 óra pásla sz. ti ludto 2 lo, tés k süldő tenge szaké 1 két lóra ekelt kocsi varró nyék, házi I mnek Egy Dohi