Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. május (14. évfolyam, 99-119. szám)

1918-05-01 / 99. szám

k I­uatc •la «31 sz. •rhi­ldje **7 ik a wld szer szele adó inyl (Bid 3 ml Írná * t. >v a] ual írt© mor <nár adó i ÓB yok it. nyt csef ere kay ÜSS Gor som . a. ln a jó kéz Hiif óse illet köz . 38 t a SOS ony gos gaz izés 3lés Sül egy van széa shet 1 k. . la ilba se» dók Bf!7 két föld ólai Ez illet ve isol isán osá idár ff sóg 5oS e­ Wekerle tárgyalásai az új kormányalakí­tás érdekében. Budapesti tudósítónk jelenti: Wekerle ma c Apponyival és Tiszával tárgyalt, megpróbálta őket engedékenységre bírni és tudakozódott, hogy hajlandók lennének e az uj kormányban aktív részt venni.­­Mindketten a­ tárgyalást a leghidegebben fogadták és az új kormány­ban való részvétel elöl elzár­kóztak. Wekerle tegnap Da­ss­ony­it kereste fel .Apponyi kijelentette az Est munkatársa előtt, hogy a kérdés a válasz­tójog részbeni megadásával nincs megoldva. A választó­jog ügyét csak úgy lehet vég­képpen megoldani, ha olyan törvényt hoznak, amely az egész nép jogos igényeinek megfelel. Apponyi azt is ki­jelentette a nevezett lap mun­katársa előtt, hogy az új kor­mánnyal szemben mindenki a maga meggyőződése szerinti magatartást fog tanúsítani. — Wekerle felkereste Tisza Ist­vánt, Tisza e hét végén audi­encián fog őfelsége előtt meg­jelenni. . 2 kor ■ira há­­tal­más 54° Ü­r etö mé­­gy tz. »les­etö lőtt el m­ ost! Hódmezővásárhely 1918 május 1, szerda. Ára 10 fillér. XIV évfolyam 99 szám VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP­, imirr^i itiii«imiriinnitMinainiiwni tf ^ ■ i m i b—h—— S*er««Mte*éK­ét kiadóhivatal: Ko­zoth-té?. Telefon t 87. « Perelea szerke»:«*« És tapt«lajdoo0» Egye« »»am­i»a 10 fotós. | K U N­ B U I Si­jjj&ISflmntsi ». --••rutfi «gitt ért* Zt K,, fiiévi* Ifc Mi, | Vf4«k*« félév» I» C , LegnJaisliH 7100 fogoly, 53 ágy», 233 géppuska a zsák­­mány. Berlinből jelentik, hogy a Kemmel hegy el­foglalása óta a zsák­mány 7100 fogolyra, köz­tük 181 tiszt, 53 ágyú­ra és 233 géppuskára emelkedett. Sebes Dénes Debre­cen képviselője. Budapestről jelentik, hogy Debrecenben öt képviselővá­lasztást ma tartották meg.­­A három jelölt közül 2 visszalé­pett és így egyhangúlag Sebes Dénest választották meg kép­­­­viselőnek.­­ A 48 as alkotmánypárt komp­romissz­umos tagjai beszélik, hogy minden valószínűség sze­rint Tisza István belügyminis­­zer fog lenni. Szó van arról is, hogy Sebess Dénes igazság­ügyi miniszter lesz, Ypern sorsa. A bécsi Fremdenblatt­nak táviratozzák, hogy Ypern sorsa nagyon szo­morúra vált. Ypern a né­met nehéz ágyuk heves tüzelése alatt nagyon sokat szenved Ypern vé­delmében olasz csapatok is részt vesznek. A császár és a kan­cellár a porosz vá­lasztójogért. Berlini távirat szerint Hert­ling kancellárnak a porosz választójogi reformra vonatko­zólag a munkások megbízottai előtt tett kijelentései után min­den kétség megszűnt a tekin­tetben, hogy a kormány nem változtatja m­eg liberális ál­láspontját a reform kérdésé­ben. Vilmos császárnak az a nyilatkozata, hogy továbbra is a választójogi reform alapján áll, a választójog ügyét emi­nens politikai kérdéssé avatta, amely Németország politikai jövőjét elhatározóiag befolyá­solja. A kancellár kijelentését és az uralkodó nyilatkozatát politikai körökben úgy tekin­tik, mint intő jelet a konzer­vatív körök száminak a me­lyek meg akarják akadályozni a választójogi reform keresz­tülvitelét. A/­­mennyiben a po­rosz képviselőház többsége tényleg elutasítólag visel­kedne a javaslattal szem­ben és azt leszavazná, szá­molni kell a porosz képvise­­lőház feloszlatásának lehető­ségével. .................................... ....~. .— . i ~iiniinim,iijgt|ii. ij ji lanaia—m—■ mmmmmmammmammwwmmmmmmmmmmeBxa — A sövényházi sarkiréti iskola ápr. 28 án tartott műkedvelői előadásán befolyt fő kifizetés és jövedelemből hetvennégy korona 20 filt adományozott s rendezőség a hadiár­vák javára szerkesztőségünkben m­egegyezés, nem megoldás. Wekerle Sándor minapi kép­viselőházi­­­átfordulása után a megegyezés politika megint­­ benne látja a megváltót. Me­gint Wekerle áll e politikai elő­térben. Állítólag már megkap­ta a kabinetalakításra vonat­kozó királyi megbízást — még pedig megegyezés alapon. És annyit jelent hogy Wekerlé­nek Tiszáékkal kell megegyez­nie a választójog reformjavas­lat módosítása dolgában. Foly­nak is evégből már a tárgyalá­sok tanácskozások Wekerle meg Tisza István között. És mert maga az, hogy Wekerle a megeggyezés alapján keresi a kibontakozást és választójogi kérdés megoldását a reakciós Tisza Istvánt erősíti. A meg­egyezés tehát, ha létrejöhet csak a reakciós irány felé me­het végbe. Csak úgy hogy ez a megegyezés kivetkőzteti a Vázsonyi féle javaslatot eredeti demokratikus szelleméből a jo­gok szűkítésének o­lyan mérté­kével mely már egyenes meg­hamisítása annak az egész vá­lasztójogi politikának melyet a­­ király akaratától a választójogi­­ kissebbségi kormányok prog­­­ratomul vallottak. Mindaz a várakozás, remény­kedés, sőt bizalom, mely Ma­gyarország szerte a választójogi politikához és hosszas elszánt küzdelem eddigi sikereihez fű­ződött belelül a keserű csaló­dottságba, s­ a nemzet demok­ratikus közszelleme újból kezd­heti az elkeseredett harcot. Az a megegyezés melyre Wekerle és az ő politikai udvara törek­szik s amelyet csak Tiszáék jó­voltából a Tisza álláspontjának elfogadása vagy az ehhez való lényeges közeledés mellett ér­hető el, nem jelent, nem jelent­het megoldást. Ellenkezőleg az ilyen megegyezés csak az új harc megindítására riasztja a demokratikus közvéleményt.­­ És ezt a harcot mélyíteni mér­­­gesíteni fogja mindaz a sok po­l­itikai erkölcstelenség a nép­jo­gok kijátszására* irányzót! mindaz a fondorkodás ami az utóbbi idők során végbe ment a végből hogy az immáron a nemzeti közvéle­mény vérévé vált választójogi­ politikát megbuktassa. A megegyezéses taktika ér­­vényesülése megint révbe jut­ lathatja ugyan Wekerlét, még pedig úgy hogy egyenesen a Tiszáék reakciójának vontató kötelére kerül, de egyúttal csődbe kergeti nemzeti m­egnyug­vásra törekvő politikát. Hata­lomhoz segítheti megint We­kerlét, a Tisza István protek­torátusa mellett de a lelkeket forraló az emléket izgató a ke­délyeket korbácsoló választójo­gi kérdést nem viszi megoldás­ra. Az volt a törekvés célja, hogy a választójogi politika nyugvópontra jusson. Nos a reakció felé hajló, a reakciót győzelemhez segítő megegye­zés épp a nyugvópont megte­remtését teszi lehetetlenné. A megegyezés, mely megcsalja és megbuktatja a demokráciát, épp az ország belső nyugalma szempontjából lesz végzetesen veszedelmes. Ez szinte matema­tikai pontossággal állapítható meg. A megcsalatás nyoma® támadó elkeseredés oly mérve­ket fog ölteni hogy a feltám­a­dó uj harcok már újabb mész­szemenőbb célokat fog kitűzni s a harcba kergetett demokrá­cia már nem fog megelégedni­ a Vázsonyi féle javaslat jog kiterjesztő mértékeivel, mert hi­szen ezek már tudvalévően kompromisszum útján , állapí­tódtak meg, hanem új jelsza­vak igazságait igyekszik majd a legszenvedélyesebb izgatás­ eszközeivel belevenni a lelkek­be. A lelkek pedig fogékonyak lesznek. A csalódottság keserű­ségei érlelik meg ezt a fogé­konyságot. Még mindig nem késő, még mindig meg lehet mente­ni az országot és nemzetei a belső zavarok veszedelmeitől Még mindig nyitva van az a kapu amely ama bizonyos nyug­­vólomhoz vezet. Csak vissza

Next