Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. augusztus (14. évfolyam, 161-187. szám)

1918-08-01 / 161. szám

Hódmezővásárhely, augusztus­­ csütörtök­ előfizetési ár helyben : Egész évre . . 32 K.— Fél évre ... 16 K.— Vidékre : Fél évre ... 16 K.—­ Hirdetések és előfi-­ zetések felvétele dél­előtt 11 órától n-ig. — Ára 10 fillér — XIV. évfolyam 16*. szám. Felelős szerkesztő és kiadó - laptulajdonos­­ KUH BÉLA Szerkesztőség és kia­dóhivatal: Kossuth­ tér. Telefon­szám : 87. Egyes szám ára 10 fi­. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ! 1 Legújabb: A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE. A képviselőház mai ülését Szász Károly elnök nyitotta meg. Az el­nöki előterjesztések után Bartha Ödön előadó ismertette és elfoga­dásra ajánlotta a katonai ellátás­ra vonatkozó javaslatokat. G­y­a­p­a­y Pál a csendőrség új­jászervezése dolgában interpellált Popovics pénzügyminiszter vála­szul kijelentette, hogy a csendőr­ség újjászervezése folyamatban van és az rövid időn belül befe­jezést fog nyerni. Szterényi mi­niszter a tárggyal kapcsolatban ki­jelentette, hogy a csendőrség jó élelmezése dolgában mindent el­követ. A válaszokat tudomásul vet­ték. Fényes László interpellált az Oroszországban lévő hadifoglyaink dolgában. Azt kérdezte, hogy mit szándékszik a kormány tenni az entente propagandájával szemben. Tekintettel arra, hogy a miniszter­­elnök az interpellációnál nem volt jelen, azt kiadták neki. Förster Aurél a közélelme­zési minisztert interpellálta a vi­dék liszt ellátása dolgában. A közélelmezési miniszter távolléte következtében az interpellációra nem kapott választ. Fényes László a fiumei part­vidéki szakasznál előfordult visz­­szaélések dolgában interpellált a honvédelmi miniszterhez és a vizs­gálatot s megtorlást követelte, mert úgymond, hogy a tisztek és a pa­rancsnokok a hozzájuk beosztott honvédekkel villákat és házakat építtetnek Doviban a tengerpar­ton. Az interpellációt, tekintettel arra, hogy a honvédelmi minisz­ter az ülésen nem volt jelen, ki­adták neki. VEZÉRKARUNK JELENTÉSe. Kikergettük az olaszokat el­ső vonalukból Albániában. Vezérkarunk jelenti: A Sater Rosso vidékén rohamcsapat vál­lalkozások voltak. Csapataink 25 fogollyal tértek vissza. A velencei arcvonalon élénk repülő tevékeny­ség volt. Albániában a tartós nyomásunk­nak engedve az olaszok kiürítet­ték legelső vonalaikat. Kaszinóból a lakásukhoz vezető úton egy bérkocsin érkező ember közvetlen közelből bombamerény­letet követett el. Mindketten nagyon súlyosan megsebe­sültek és este tíz órakor se­besüléseikbe belehaltak. E­­lőbb Drexler kapitány, majd utána Eichorn tábornagy halt meg. A merénylőt és a ko­csist elfogták. A nyomozás ed­digi eredményei szerint a moszk­vai szociál forradalmi párt részes a merényletben, mely mögött az antant áll. A FRANCIA OFFENZIVA MÁSODIK RÉSZE. A Secolo olasz lap jelenti Párisból. A főhadiszállásról érkezett információk szerint Foch offenzívájának második része közvetlenül küszöbön áll. BOmBAmERÉNYLETET KÖVETTEK EL KIEVBEN. Berlinből jelentik: A Wolff ügy­nökség jelenti Kievből Ukranja fő­városából , Cichorn német tábor­nagy és személyes szolgálatára rendelt szárnysegéde Drexler ka­pitány ellen ma délután a katonai A FRANCIÁK ÚJABB NÉMET TÁMADÁST VÁRNAK. A Temps francia lap jelen­ti a frontról: Reimsnál elő­őrsi területünk a német á­­gyuk erős tüzelése alatt áll. Verdunt is bombázza az el­lenség. Biztos jelek arra val­lanak, hogy már nem mesz­­sze állunk az újabb ellensé­ges offenzívától. A NÉMET TARTALÉKOK. A Times angol lap megál­lapítja, hogy a németeknek szinte kifürkészhetetlen tar­talékaik vannak. Fő feladatuk abban áll, hogy emberkész­letüket intakt tarthassák. Az antant csak azzal a feltevés­sel érhetné el a számbeli túl­súlyt, ha többmillió amerikai csatlakoznék hozzá. Az Igazmondó,­ ­ Tisza István gróf jelentkezik a kormány átvételére. Szózatot intéz hű magyar népéhez az ő széles körökben ismeretlen néplapjának, az Igazmondónak a hasábjain s ebben a szózatban először is be­jelenti, hogy a választójog elinté­zésével megszűnt az ok, ami miatt a munkapárt lemondott az ország kormányáról s ennélfogva ő a munkapárt nevében újra birtokába veszi Magyarországot. Ezt anélkül is tudtuk már. Ke­servesen érezzük egy idő óta, hogy Magyarország szőröstül-bő­röstül, Wekerléstül, Szterényistül immár megint teljesen Tisza Ist­­­­ván birtokában van. Az ország ilyen birtokbavételé­nek alkalmából Tisza István visz- I­szapillant arra az egy esztendőre, amely alatt idegen birtokban volt .Magyarország kormánya s termé­szetesen roppant rossznak talál mindent, ami ezalatt az esztendő alatt történt. Különösen a közélel- l mezés dolgában. Kijelenti, hogy ő jóssal tör­t pálcát az elmúlt esztendőben el­követett súlyos hibák felett. Roppant nagy tévedés. Tisza István pálcát tör ugyan az Ester­­házy-kormány és az első Wekerle­­kormány állítólagos hibái felett.­­ De minden értelmesen gondolkozó ember előtt kétségtelen, hogy ezt minden jog nélkül, teljesen jogtalanul teszi. M­indenkinek joga lehet ezen a világon pálcát törni az Esterházy­­kormány és a Wekerle-kormány hibái felett, csak Tisza István grófnak és az ő munkapárti többségének nincs. Mert Tisza István gróf és a munkapárti többség kezdettől fogva parlamentárisan, alkotmányosan,tá­­mogatta mind a két kormányt. Egyszer se szavazta le, bizalmat­lansági szavazatával nem kény­­szerítette távozásra. Hát ki a felelős az ország előtt egy kormány működé­séért, ha nem az a parla­menti többség, mely azt a kormányt a szavazatával min­dig támogatta ? ? A kormány felelős az ország­gyűlésnek, az országgyűlés felelős a nemzetnek. Ez a parlamenti al­kotmányosság. A darabont-kormány bűneiért nem felelős az 1905-iki koalíciós többség, mert ez a többség, ahány­szor csak tehette, mindig bizalmat­lanságot szavazott a darabont­­kormánynak. Hogy az akkori ki­rály mégse távolította el a dara­bont­kormányt, hogy az alkotmány megsértésével mégis a hatalmon tartotta, arról már a többség nem tehet.­ De most a kormány úgy ma­radt és úgy maradhatott csak a hatalomban, hogy a munkapárti többség megszavazta minden elő­terjesztését s egyetlenegyszer se szavazott neki bizalmatlanságot. Egészen bizonyos, hogy ha a többség bizalmatlanságot szavaz a kormánynak, az azonnal lemon­dott volna, vagy új választáson a nemzethez fordult volna. A kormány sorsa tehát a több­ség kezében volt, a kormány meg­maradása most teljesen a több­ségtől függött, nem úgy, mint 1905-ben. És így, ha hibákat követett el a kormány, azokért az ország előtt a munkapárti többség a felelős, fia bűnös a kormány, akkor bűntársa elsősorban Tisza István és a munkapárti többség. Furcsa felfogása a parlamenti alkotmánynak s a többség jogai­nak és kötelességeinek, ha egy többség egy éven át támogat, vagy — mondjuk -- tűr egy kormányt s aztán elkezdi szidni, hogy igy, meg úgy tönkretette az országot, miért engedte, hogy tönkretegye? !Miért nem szavazta le ? miért nem buktatta meg ? Miért nem tá­volította el ? Hol tanulta Tisza István ezt az értelmezését, ezt a gyakorlatát a parlamenti alkotmánynak ? Háború van ? Kivételes helyzet ? Ezért nem érvényesítette a mun­kapárt a többségi jogait ? Ezért nem szavazta le a kormányt ? Annál inkább kötelessége lett volna! Békeidőben csak baj lehet abból, ha rossz, vagy tehetetlen a kormány. Háborúban végromlás, katasztrófa. Békeidőben, ha rossz az élel­mezés, legfeljebb éhezik egy kicsit az ország. De ha háborúban rossz az élelmezés, emiatt és ezáltal elvesztheti az ország a háborút s tönkremehet, elpusztulhat. Háborúban tízszeresen, száz­szorosan veszedelmesebb az, ha rossz és tehetetlen a kormány, mint békeidőben. Tehát háborúban még kevésbé szabad tűrni ilyen kor­mányt, mint békében. Amelyik percben látta Tisza István, hogy a kormány rossz és tehetetlen s az intézkedéseivel ve­szélybe dönti az országot, feltétlen kötelessége lett volna ezt a kor­mányt azonnal megbuktatni. Ha nem tette, akkor mindabban, ami hiba és kár történt, ő a fő­­bűnös. Egy kisebbség nézheti sajgó szívvel a kormány országrontó bű­neit és hibáit. De a többségnek nem az a hivatása, hogy sajgó szívvel nézze és tűrje, ami bűnt vagy hibát a kormány csinál. A többségnek kutya kötelessége nyomban megbuktatni a kormányt, mihelyt azt látja, hogy a kormány működése káros és veszedelmes az országra. Miért nem teljesítette Tisza Ist­ván ezt a kötelességét ? Megmondom. Azért, mert nem az ország ér­dekét nézte, hanem a pártja érde­két s a saját hatalmi jövőjét, jól tudta, hogy ha leszavaztatja a kormányt, az rögtön feloszlatja az országgyűlést, választat s az uj választáson húsz ember se jön be a munkapártból. Azt, hogy a munkapárt megma­radjon s majd megint hatalomra jusson csak úgy biztosíthatta Tisza István, ha tűri egyelőre a kisebb­ségi kormányt s nem szavaz­tatja le, jól számított. Amúgy hírmondója is alig lenne már az ő munka­párti többségének s a lehetősége is elveszett volna annak, hogy a hatalomra visszajusson, így pedig ma már megint az övé a hatalom.

Next