Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. augusztus (14. évfolyam, 161-187. szám)
1918-08-01 / 161. szám
Hódmezővásárhely, augusztus csütörtök előfizetési ár helyben : Egész évre . . 32 K.— Fél évre ... 16 K.— Vidékre : Fél évre ... 16 K.— Hirdetések és előfi- zetések felvétele délelőtt 11 órától n-ig. — Ára 10 fillér — XIV. évfolyam 16*. szám. Felelős szerkesztő és kiadó - laptulajdonos KUH BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth tér. Telefonszám : 87. Egyes szám ára 10 fi. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ! 1 Legújabb: A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE. A képviselőház mai ülését Szász Károly elnök nyitotta meg. Az elnöki előterjesztések után Bartha Ödön előadó ismertette és elfogadásra ajánlotta a katonai ellátásra vonatkozó javaslatokat. Gyapay Pál a csendőrség újjászervezése dolgában interpellált Popovics pénzügyminiszter válaszul kijelentette, hogy a csendőrség újjászervezése folyamatban van és az rövid időn belül befejezést fog nyerni. Szterényi miniszter a tárggyal kapcsolatban kijelentette, hogy a csendőrség jó élelmezése dolgában mindent elkövet. A válaszokat tudomásul vették. Fényes László interpellált az Oroszországban lévő hadifoglyaink dolgában. Azt kérdezte, hogy mit szándékszik a kormány tenni az entente propagandájával szemben. Tekintettel arra, hogy a miniszterelnök az interpellációnál nem volt jelen, azt kiadták neki. Förster Aurél a közélelmezési minisztert interpellálta a vidék liszt ellátása dolgában. A közélelmezési miniszter távolléte következtében az interpellációra nem kapott választ. Fényes László a fiumei partvidéki szakasznál előfordult viszszaélések dolgában interpellált a honvédelmi miniszterhez és a vizsgálatot s megtorlást követelte, mert úgymond, hogy a tisztek és a parancsnokok a hozzájuk beosztott honvédekkel villákat és házakat építtetnek Doviban a tengerparton. Az interpellációt, tekintettel arra, hogy a honvédelmi miniszter az ülésen nem volt jelen, kiadták neki. VEZÉRKARUNK JELENTÉSe. Kikergettük az olaszokat első vonalukból Albániában. Vezérkarunk jelenti: A Sater Rosso vidékén rohamcsapat vállalkozások voltak. Csapataink 25 fogollyal tértek vissza. A velencei arcvonalon élénk repülő tevékenység volt. Albániában a tartós nyomásunknak engedve az olaszok kiürítették legelső vonalaikat. Kaszinóból a lakásukhoz vezető úton egy bérkocsin érkező ember közvetlen közelből bombamerényletet követett el. Mindketten nagyon súlyosan megsebesültek és este tíz órakor sebesüléseikbe belehaltak. Előbb Drexler kapitány, majd utána Eichorn tábornagy halt meg. A merénylőt és a kocsist elfogták. A nyomozás eddigi eredményei szerint a moszkvai szociál forradalmi párt részes a merényletben, mely mögött az antant áll. A FRANCIA OFFENZIVA MÁSODIK RÉSZE. A Secolo olasz lap jelenti Párisból. A főhadiszállásról érkezett információk szerint Foch offenzívájának második része közvetlenül küszöbön áll. BOmBAmERÉNYLETET KÖVETTEK EL KIEVBEN. Berlinből jelentik: A Wolff ügynökség jelenti Kievből Ukranja fővárosából , Cichorn német tábornagy és személyes szolgálatára rendelt szárnysegéde Drexler kapitány ellen ma délután a katonai A FRANCIÁK ÚJABB NÉMET TÁMADÁST VÁRNAK. A Temps francia lap jelenti a frontról: Reimsnál előőrsi területünk a német ágyuk erős tüzelése alatt áll. Verdunt is bombázza az ellenség. Biztos jelek arra vallanak, hogy már nem meszsze állunk az újabb ellenséges offenzívától. A NÉMET TARTALÉKOK. A Times angol lap megállapítja, hogy a németeknek szinte kifürkészhetetlen tartalékaik vannak. Fő feladatuk abban áll, hogy emberkészletüket intakt tarthassák. Az antant csak azzal a feltevéssel érhetné el a számbeli túlsúlyt, ha többmillió amerikai csatlakoznék hozzá. Az Igazmondó, Tisza István gróf jelentkezik a kormány átvételére. Szózatot intéz hű magyar népéhez az ő széles körökben ismeretlen néplapjának, az Igazmondónak a hasábjain s ebben a szózatban először is bejelenti, hogy a választójog elintézésével megszűnt az ok, ami miatt a munkapárt lemondott az ország kormányáról s ennélfogva ő a munkapárt nevében újra birtokába veszi Magyarországot. Ezt anélkül is tudtuk már. Keservesen érezzük egy idő óta, hogy Magyarország szőröstül-bőröstül, Wekerléstül, Szterényistül immár megint teljesen Tisza István birtokában van. Az ország ilyen birtokbavételének alkalmából Tisza István visz- Iszapillant arra az egy esztendőre, amely alatt idegen birtokban volt .Magyarország kormánya s természetesen roppant rossznak talál mindent, ami ezalatt az esztendő alatt történt. Különösen a közélel- l mezés dolgában. Kijelenti, hogy ő jóssal tört pálcát az elmúlt esztendőben elkövetett súlyos hibák felett. Roppant nagy tévedés. Tisza István pálcát tör ugyan az Esterházy-kormány és az első Wekerlekormány állítólagos hibái felett. De minden értelmesen gondolkozó ember előtt kétségtelen, hogy ezt minden jog nélkül, teljesen jogtalanul teszi. Mindenkinek joga lehet ezen a világon pálcát törni az Esterházykormány és a Wekerle-kormány hibái felett, csak Tisza István grófnak és az ő munkapárti többségének nincs. Mert Tisza István gróf és a munkapárti többség kezdettől fogva parlamentárisan, alkotmányosan,támogatta mind a két kormányt. Egyszer se szavazta le, bizalmatlansági szavazatával nem kényszerítette távozásra. Hát ki a felelős az ország előtt egy kormány működéséért, ha nem az a parlamenti többség, mely azt a kormányt a szavazatával mindig támogatta ? ? A kormány felelős az országgyűlésnek, az országgyűlés felelős a nemzetnek. Ez a parlamenti alkotmányosság. A darabont-kormány bűneiért nem felelős az 1905-iki koalíciós többség, mert ez a többség, ahányszor csak tehette, mindig bizalmatlanságot szavazott a darabontkormánynak. Hogy az akkori király mégse távolította el a darabontkormányt, hogy az alkotmány megsértésével mégis a hatalmon tartotta, arról már a többség nem tehet. De most a kormány úgy maradt és úgy maradhatott csak a hatalomban, hogy a munkapárti többség megszavazta minden előterjesztését s egyetlenegyszer se szavazott neki bizalmatlanságot. Egészen bizonyos, hogy ha a többség bizalmatlanságot szavaz a kormánynak, az azonnal lemondott volna, vagy új választáson a nemzethez fordult volna. A kormány sorsa tehát a többség kezében volt, a kormány megmaradása most teljesen a többségtől függött, nem úgy, mint 1905-ben. És így, ha hibákat követett el a kormány, azokért az ország előtt a munkapárti többség a felelős, fia bűnös a kormány, akkor bűntársa elsősorban Tisza István és a munkapárti többség. Furcsa felfogása a parlamenti alkotmánynak s a többség jogainak és kötelességeinek, ha egy többség egy éven át támogat, vagy — mondjuk -- tűr egy kormányt s aztán elkezdi szidni, hogy igy, meg úgy tönkretette az országot, miért engedte, hogy tönkretegye? !Miért nem szavazta le ? miért nem buktatta meg ? Miért nem távolította el ? Hol tanulta Tisza István ezt az értelmezését, ezt a gyakorlatát a parlamenti alkotmánynak ? Háború van ? Kivételes helyzet ? Ezért nem érvényesítette a munkapárt a többségi jogait ? Ezért nem szavazta le a kormányt ? Annál inkább kötelessége lett volna! Békeidőben csak baj lehet abból, ha rossz, vagy tehetetlen a kormány. Háborúban végromlás, katasztrófa. Békeidőben, ha rossz az élelmezés, legfeljebb éhezik egy kicsit az ország. De ha háborúban rossz az élelmezés, emiatt és ezáltal elvesztheti az ország a háborút s tönkremehet, elpusztulhat. Háborúban tízszeresen, százszorosan veszedelmesebb az, ha rossz és tehetetlen a kormány, mint békeidőben. Tehát háborúban még kevésbé szabad tűrni ilyen kormányt, mint békében. Amelyik percben látta Tisza István, hogy a kormány rossz és tehetetlen s az intézkedéseivel veszélybe dönti az országot, feltétlen kötelessége lett volna ezt a kormányt azonnal megbuktatni. Ha nem tette, akkor mindabban, ami hiba és kár történt, ő a főbűnös. Egy kisebbség nézheti sajgó szívvel a kormány országrontó bűneit és hibáit. De a többségnek nem az a hivatása, hogy sajgó szívvel nézze és tűrje, ami bűnt vagy hibát a kormány csinál. A többségnek kutya kötelessége nyomban megbuktatni a kormányt, mihelyt azt látja, hogy a kormány működése káros és veszedelmes az országra. Miért nem teljesítette Tisza István ezt a kötelességét ? Megmondom. Azért, mert nem az ország érdekét nézte, hanem a pártja érdekét s a saját hatalmi jövőjét, jól tudta, hogy ha leszavaztatja a kormányt, az rögtön feloszlatja az országgyűlést, választat s az uj választáson húsz ember se jön be a munkapártból. Azt, hogy a munkapárt megmaradjon s majd megint hatalomra jusson csak úgy biztosíthatta Tisza István, ha tűri egyelőre a kisebbségi kormányt s nem szavaztatja le, jól számított. Amúgy hírmondója is alig lenne már az ő munkapárti többségének s a lehetősége is elveszett volna annak, hogy a hatalomra visszajusson, így pedig ma már megint az övé a hatalom.