Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. december (14. évfolyam, 252-278. szám)

1918-12-01 / 252. szám

1016- főkJ eltel fele írpa it a felé ,hoz föld fák drb. adó. :si-u 967 ámu :siz- | írág, nun­­pár 5 és lUyfl ssel. yi-u. mák. 'áján vá-Svaj­yán. alatt inak2b van isi-u 28 etes kér 31 tyos föld !cse-37. nyás _33 ibur lade u 17 Isok 17 |­­oba étik. | ayer Fér. alatt Imas idők icza 1 6 az Is boci 66 erna kér. 1 64 i muff­­­allér, l?ak. abb* ássy 62 elá­ll a. ncok 61 And­­izlet 1 ■ ért.­­ irtok■ _S?i a. 41 alacz 55 Hunvásárhely, 1918. dec. 1, vasárnap Ára 16 fill. XIV. évfolyam 252. szám Vidékre Fél évre . . .22 K.­Hirdetések és előfi­zetések felvétele dél­előtt 8 órától ll-ig. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árhelyben: Egész évre . . 40 K.— Fél évre . . .20 K.~ VÁSÁRHELYI Legújabb. Hazai újabb leleplezései. A Hazai Samu báró, volt hon­­védelmi miniszter által 1916. évben a királyhoz intézett memorandu­mából a következő részletek kerül­­tek újabban a nyilvánosság elé : A háború első , másfél esztendeje alatt a Monarchiának 18-tól 50 éves lakosságából kerek 5 és fél millió embert küldtünk a harc­térre, vagyis a férfi lakosság szí­ne javának 54 százalékát, ebből elveszett 2 millió 850 ezer ember, további másfél évre legalább eny­nyi utánpótlásra lett­­volna szük­­ség. Ennyit azonban már nem szállíthattunk, mert nem­­ volt. Minden erő­forrásunkat kime­ntve mindössze 2 millió főnyi újabb katonát szedhettünk össze. A Mackensen leszerelése, Jankovich Arisztid vezérkari ezredes tegnap Nagyszebenbe utazott, hogy a népkormány nevében tárgyalást foly­tasson m­ackensennel. Az antanttal kö­tött fegyverszüneti szerződés értelmében ugyanis gondoskodnunk kell a magyar­­országon átvonuló német hadsereg le­szereléséről, mi értesítettük az antantot, hogy nincs módunkban ezt a kikötést végre­hajtanunk. Az antant azonban föltétle­nül ragaszkodik a szerződés ezen pont­jának végrehajtásához. t ka­idé­­»aga* •u 26 rabot vagy. Ho- 5zap- \ . 381 osao , felvé­t. ■»­-­h­e­z .-\a 42 Az olasz forradalom. A „Reichspost zürichi jelentése szerint Olaszország Bécs megszál­lására készül és ezt a tervet közölte is az antant kormányaival. Az olaszok szándéka, mint ezt egészen beavatott antant körök­ben mondják, nem katonai okok­ra vezethető vissza, ennek a terv­nek a keresztülvitele egyenesen politikai szükség, melyet Olasz­ország belső állapota tesz szük­ségessé. Olaszországban MTc a forradalmi, ‘ x- m­a­rtm­­i erős és a buda* íS bécsi forradalmak kitörő ■ sir izzó fokot ért el, egyelőre análiák, most azonban ismét­­a helyzet,,’hogy a forradalom kitörése elkerülhetetlen. S ezzel számolnak Párisban és Lons? r.• ban is. J*0“ kaca­a - 14 , ' jaim? Egyezkedés a tótokkal. A tót nemzeti tanács hat tagja, azon­­kívül Hodzsa Milán ma délelőtt 11 óra­kor felkereste minisztériumában Jászi Oszkárt, hogy folytassa a tárgyalásokat. Az általános tárgyalásokat még a mai nap folyamán befejezik és a véglegesen megszövegezett tervezetet Jászt a mi­nisztertanácson bemutatja.­­ Hodzsa egy hírlapíró előtt kijelentette, hogy való­színűleg ma befejezik az általános tár­gyalásokat. A lényeg az, hogy 8 egész vármegyében és 8 fél vármegyében fog­ják behozni a tót közigazgatást. A csehek előnyomulása A csehek ma reggel 8 órakor Lipót­­várra vonultak be, ahol elfoglalták a vasútállomást. Az antant és a béke. A Temps szerint az előzetes béke megkötésére küldendő német, osztrák delegátusok tulajdonképpen nem fognak résztvenni a párisi békekonferencián, csupán a határozatokról fogják őket értesíteni. Kisgazdák! Itt az idő, hogy az uj Ma­gyarországban ti is szervezked­jetek ! Szám­arányotoknál fogva ti alkotjátok a nemzet gerincét; oda voltatok négy és fél éven át, apák, fiak, testvérek, egy családból sokszor minden férfi tag a háborúban; véretek hullt idegen érdekért a csatamezőn, míg itthon azalatt a tehetetlen öregek, vagy gyönge asszony­nép és gyerekek vergődtek az ősi barázda megmunkálásában, —­ méltó tehát, hogy most kárpótolva legyetek jobb sors­sal, jobb jövendővel ! Tétlenül azonban ne vára­kozzatok ! Szervezkedésben az erő­k­­Minden erőt egyesítse­tek ! Tömörüljetek a Kisbir­tokos Szövetségben, mely ér­dekelteknek, jogos követelései­teknek mindenkor szószólója volt és az lesz a jövőben is, becsülettel, erélylyel, igazság­gal Hazafias üdvözlettel: a Kisbirtokos Szövetség Vezetősége. (B sirat­kozni lehet a Tisza szállóbeli helyiségben.) A virilizmus eltörlése Jánossy államtitkár a köz­igazgatás reformjáról. — Nem lesz főispán. — Az összes tisztviselőket a kormány nevezi tsi. Jánossy Zoltán belügyi ál­lamtitkár ma hosszasabban nyilatkozott a Reggeli Újság budapesti munkatársa előtt a közigazgatás reformjáról. Érdekes nyilatkozata így hangzik: " Mindenekelőtt hangsúlyozni kívá­nom, hogy a közigazgatás reformjának előkészítésére irányu­l intézkedések még nem történtek meg, a jövő héten lesz ebben az ügyben egy ankét, amelyen a belügyminisztérium referensei vesznek részt. Amit itt elmondok, az csak az én magánvéleményem, magától értetődik természetesen, hogy igyekezni fogok álláspontomnak a kérdéssel foglalkozó urakat is megnyerni.­­ A magyar közigazgatás gyökeres és a demokrata is átalakulásra szorul. A demokráciának érvényesülni k£ii az egész vonalon. Ebből következik, hogy amikor az összeférhetetlenséget a legszigorúbban kell megállapítanunk és a városi tisztviselőket a legerélyesebben el kell tiltanunk hasznot hajtó magán­­vállalatokban való bármiféle szereplés­től is, ugyanakkor olyan fizetést kell biztosítani a városi tisztviselők részére, amelyből azok gondtalanul megélhet­nek.­­ A törvényhatósági bizottságoknak és a képviselőtestületnek a nép képvi­seletének kell lenniök. A közgyűlési teremben csak annak szabad ülni, akit a nép küld oda. Ebből következik, hogy a virilizmust, amely ellenkezik a­­ demokratikus vitágfelfogással, vég­képpen meg kell szüntetni. Ki kell mondani, hogy az, aki bármiféle szerző­désben is van a várossal, a képviselő­­testület tagjává nem választható meg. Az én véleményem szerint a városi tisztviselők szavazati joggal csak akkor bírhatnak, ha őket mint közgyűlési ta­gokat ,külön megválasztották. — Én egyébként a közgyűlést olyan­nak szeretném látni, mint amilyen a parlament lesz. A közgyűlés maga választja az elnökét, mert a polgár­­mester felelősséggel tartozván a közgyű­lésnek, annak tanácskozásait nem is vezetheti. És a városi életben a jö­vőben csak a közgyűlési elnök lenne az egyetlen választott személy. A városi tisztviselőket kivétel nélkül a kormány nevezné ki, ami által a főispáni állás feleslegessé válik és az én véleményem az elkövetkező ma­gyar közigazgatásban főispánra szükség nem lesz. — A közigazgatást államosítani kell. Az új választói jog alapján összeülő új törvényhatóság és képviselőtestület meg­alakulásával meg fognak szűnni a határidőre választott tisztviselők mandátumai is. Erről külön rendelet fog intézkedni. Természetes, hogy e tisztviselők nyugdíj- és egyéb igényei érintetlenül fennmaradnak. Ezekre a he­lyekre az új tisztviselőket, ideértve a polgármestert is, a kormány fogja ki­nevezni, de az összes városi tisztviselők egy státusba tartoznak majd és nem áll elő az az állapot, hogy az egyik város­ban a teljesen azonos munkakört be­töltő tisztviselőnek kevesebb vagy több fizetése lesz, mint a másik városban.­­ A közgyűlésnek az eddiginél tágabb hatásköre lesz. A tisztviselők fizetését az állam adja, de ezért a váro­sok semmiféle ellenszolgáltatást nem tartoznak fizetni, hiszen a városok pol­gárai fizetnek adót az államnak és eb­ből az adóból fizetik majd a tisztviselő­ket. Fontos szerepük lesz a tisztviselők köréből alakított bizalmi tanácsnak, a belügyminisztérium illetékes osz­tálya kinevezéseknél és áthelyezé­seknél csak a bizalmi férfiak véle­ményének meghallgatása után jár­hat el. Kiiért szogálati érdekből városi tisztviselőket át lehet helyezni egyik városból a másikba, de mindig csak akkor, ha ezt az áthelyezést a bizalmi férfiak szükségesnek találják. Az előlép­tetés automatikus lesz, a tisztviselők fegyelmi ügyében tisztviselőkből alakult független fegyelmi bíróság dönt a demokratikus követelményeknek megfelelően. A szolgálati pragmatika is demokratikus alapon fog elkészülni.­­ A városi tanács hatáskörébe a jö­vőben csak az administrációs ügyek tartoznak, a városok vagyonkezelését függetlenül a tanácstól gazdaságilag képzett szakemberek végzik majd el. Mindez természetesen a közgyűlés leg­teljesebb ellenőrzése mellett történik. * Az itt elmondott nyilatkozatban az államtitkár úr csak nagy vonásokban vázolta álláspontját a közigazgatás re­formjával kapcsolatban. Ez az m­5-­isnori homlokegyenesen ellenkezik azzal a törvényjavaslattal, amelyet a Wekerle kormány készített el a közigazgatás reformjáról. Az államtitkár úr nyilatko­zatában lefektetett elvek megfelelnek a demokratikus világfelfogás minden kö­vetelményének és ha a gyökeres reform megvalósul, ak­kor elérjük végre azt, hogy a dolgozó emberek jól fognak élni, de csak az él majd, aki dolgozik és Magyarországon is megismerik és talán meg is szeretik az emberek min­den hivatalban a munkát. Paál sob. Felelős szerkesztői FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kia­dóhivatal Kossuth-tér Telefon szám 87. Egyes szám ára 16 fül. D­al­azni, dolgozni / ilyen címen vezette be e lap . hó 28-iki számában Garami Ernő szocialista miniszter ama nagyfontosságú kijelentéseit, hogy t. i, ne henyéljen senki sem, aki dolgozni képes és mun­kát kap. Némi félreértéssel magyarázták ezt egyes körökben, úgy magya­rázták, hogy akinek nincs miből élni, az menjen dolgozni. -- Nem egészen így áll a dolog. — Aki­nek van miből élni, az is dolgoz­zék ! Nálunk, ahol földmiveléssel foglalkozik a lakosság több mint nyolcvan százaléka, a munkátlan­­ság vádja a tulajdonképeni mun­kásokat nem illeti, mert az év nagyobb részében nálunk munka­­hiány van. Nem munkakerülő az, aki azért nem dolgozik, mert nem kap munkát, illetve, mert nincs módjában munkaalkalmat terem­teni magának. Ellenben munka­kerülő az, aki a módjában levő alkalmat arra használja, hogy minél kevesebb munkáltatással a maga minél kevesebb bajaival biz­

Next