Vásárhelyi Proletár, 1919. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1919-04-02 / 75. szám

Ára 20 fillér Hódmezővásárhely, 1919 április 2. Szerda VÁSÁRHELYI SZERKESZTŐSÉG : Kossuth tér (Dagytakarék bérház épületében.) Telefonszám 87. XV. évfolyam, 75. szám. —BMP—mi ■ hwiiwwmi r m ELŐFIZETÉSI ÁR : I KIADÓHIVATAL: Egész évre — — — — — 65— Ki Kossuth­ tér (Dagytakarék bérház épületében.) B^nmmmmmmmm­im&mz^mmuuamRsaBKaaaBmmwmimwKiisuix^mna^mmmmv­m­­­Mmnin newn I Állami közoktatás. A forradalmi kormányzó tanács 2206 KTE. számú XXII rendelete a nevelési és okta­tási intézetek köztulajdonba vételéről. 1. §. A magyarországi tanácsköztársa­ság az oktatás ügyét állami feladat­nak tekinti. Ehhez képest a tanácsköz­társaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésbe vesz át. Az intézetek czéljaira szolgáló mn­den ingatlan és ingó ennek a kormányzóta­nácsi rendeletnek az alapján köztulaj­donná válik. 2. §. A tanácsköztársaság a munkás­ság művelődésének emelésére minden eddiginél nagyobb szabású oktató és ne­velő munkát szándékozik végezni. Mind­azokat, a­kik a tanácsköztársaság társa­dalmába és szellemébe beilleszkednek, képességükhöz mérten szolgálatába kí­vánja állítani. Ennek folytán a nem ál­lami nevelési és oktatási intézetek alkalmazottai közül azokat, a­kik ennek a feltételnek megfelelnek, a tanácsköztársaság szolgálatába ve­szi át. Az egyházi személyeket (papokat,­­ szerzeteseket, apácákat) azonban csak ak­kor, ha világi személyekké lesznek. Az átvétel akként történik, hogy az intézetek alkalmazottai ennek a rende­letnek az alapján külön intézkedés nél­kül a tanácsköztársaság ideiglenes szol­gálatába lépnek. Állandó alkalmaztatá­suk tekintetében a közoktatásügyi nép biztos ama vizsgálat letételének alapján fog határozni, a­mely az illetők társa­dalmi felfogására és ismereteire terjed ki. A vizsgálat anyagát és módját a köz­­oktatásügyi népbiztos rendelettel szabá­lyozza, időpontját pedig a vizsgálati anyag közlésétől számított egy, legfel­jebb három hónapon belül tűzi ki. 3 § Az egyesek és közületek (közsé­gek, hitközségek) kötelesek mindazokat a járulékokat a melyekből az intézete­ket eddig egészben vagy részben fenn­tartották, a végleges rendezésig az ed­digi módon az intézetek céljaira továbbra is beszolgáltatni. 4. §: Az intézetek céljaira szolgáló in­gatlanok és ingók átadásán a megtaga­dása, annak késedelmes foganatosítása, az ingók bárminemű megrongálása, el­rejtése, elvitele, az intézetek fentartá­sára szolgáló járulékok beszolgáltatásá­nak elmulasztása, késedelmes, vagy nem az eddigi módon való teljesítése bűncse­lekmény. Az ilyen bűncselekmény elkö­vetőit forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5. §. A közoktatásügyi népbiztos egyes városoknak vagy községeknek, a­me­lyekben az iskoláztatás ügyének fejlett­sége ezt megokolja, az oktatásügy ál­lami jellegének fentartása mellett enge­­delmet adhat arra, hogy iskoláikat a közoktatásügyi népbiztos felügyelete mellett továbbra is fenntarthassák. Ez a jog Budapestnek megadatik. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének nap­ján lép életbe. A rendeletet a közokta­tásügyi népbiztos végrehajtja, az inté­zetek átvételének biztosítására szüksé­ges szerveket kijelöli és külön rende­le­tel megállapítja az oktatásügyi igaz­gatás új szervezetét. Budapest, 1919 március 29-én. A forradalmi kormányzótanács”: Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos, Garbai Sándor a kormányzótanács elnöke. Fél évre _____ 32.50 K­m Telefonszám 87. Urait évvel ezelőtt. Póka Laci vallomása. A Memnon szobra, emlékezzünk ... Közöltük teg-­­ nap Szántó Kovács János drub­­kásvezér szózatos szavait, melye­­ket egy negyed századdal ezelőtt elmondott leírái előtt,­ akik 1895 márc. 15-én, a Szabadság szégye­nére, a Szabadság napján a Sza­badság apostolát el­ is ítélték. Emlékezzünk ... Valójában neon is 1894 ápr. 22 én, rengett a vásár­helyi föld a felharagitott nép ost­romától a városháza alatt, hanem azoktól az ércdeménységű szavak­tól és rettenetes igazságoktól, me­lyeket az osztályuralmi bírák s az egész ország szemébe mondott Szántó Kovács "János 1895 márc. 7-én. Nagyobb munkabér, föld a föld nélkülieknek, elegendő kenyér, jog­egyenlőség, és köztársaság­ ezeket hirdette. Szocialista Iratokat teszjesztett, tehát eszmét, elvet és ezt sem engedték meg az akkori államhatalom urai és vidéki végre­hajtói. Milyen vakság és butaság! nézzük csak a főkapitánynak és alkapitánynak a bíróság előtt tett vonatkozó vallomásait. Pipás Nagy Sándor főkapitány rövid lélekzetű nyugalommal el­mondotta hogy Szántó Kovács Já­nos valami iratokat követelt, mire ő a városháza kapuit bezá­ratta, csendőrökért és katonaság­ért küldött, mert a tömeg megtá­madta a kapukat, az ablakokat be­verte, balkezéből kiütötték a pipá­ját, amit csak hat hét múlva ka­pott vissza (itt az öreg nagyott és mélyet sóhajtott, szerinte az egész bünpör magja az ő pipájába von tömve), sőt az egyik lábát is ütés érte, mert ő az alkapitánnyal ki­ment a nép közé.­­ Póka Laci alkapitány már rész­letesebben elmondotta a dolgot.Val­lomása így szólt: — A vásárhelyi szocialista mezei munkások olvasókört akartak léte­síteni, de alapszabályaikat a bel­­ügyminisztérium­ nem hagyta jóvá. 1811- ben, május elsejére ünnepi előkészületeket tettek és ezért nyo­mozás folyt ellenük. Egy Vitcze Julis nevű asszony vallomása sze­rint Szántó Kovács János és Tódor Nagy Sándor azt mondották, hogy a szocialistáknak nem kell adót fizetni. Ezért a hatóság össze­szedette a szocialista iratokat és amidon Szántó Kovács János azoknak visszaadását kérte, azt felelte neki Póka, hogy amennyiben nem tör­vényellenes tartalmúak, vissza fogja neki azokat adni. Ezt a kérelmet április 21.én in­tézte hozzá Szántó Kovács János. Legújabb. Az első vörös ezred a had­ügyi népbiztosnál. Budapesten megalakult az első vörös ezred s tegnap zárt rendben fölvonult zeneszóval Pogány József népbiztos hiva­tala elé. A katonákhoz Pogány József rövid beszédet intézett. — Elvtársak, katonák ! mon­dotta örvendek és büszke vagyok rátok s ezzel üdvözöl­lek benneteket, most ti vagy­tok a testté vált internacio­­nálé ! A mi országunk lesz az­ az ország, hol a szocialista és a kommunista társadalom uralkodik. Nemcsak proletár uralmunk van meg már, hanem van hazánk, hol hazát találhat­nak cseh, román és szerb pro­­­­letártestvéreink is. A Vörös hadsereg nemcsak a magyar munkásság fegyvere, hanem az egész világé, mert az egész világ proletárságának felszabadításáért folytat har­­czot! Menjetek, vívjátok ezt ki, előre !­­ Dörgő éljenzés után Samuelly­i Tibor orosz nyelven üdvözölte az első vörös hadsereget, korlátozás nem terjed ki azonban az előszobára, mellékhelyiségekre és a személyzet elhelyezésére szol­gáló helyiségekre. Nem terjed ki továbbá a­ hivatás gyakorlásához szükséges helyiségekre (műhely, műterem, rendelő, dolgozószoba, stb.) sem. Az igénybevételnél ugyancsak tekintetbe kell venni a gyermekek számát, nemét, korát és foglalkozását is. Lefoglalják az egész lóállományt. A hadügyi népbiztos rende­letet adott ki, melyben az or­szág egész lóállományát a vö­rös hadsereg részére lefoglalja. A Direktóriumok nyernek fel­hatalmazást arra, hogy a le­foglalás alól gazdasági és ipari czélokra lovakat végérvénye­sen feloldjanak. A lakásügyek rendezése. A forradalmi kormányzótanács rendeletet bocsájtott ki a felesle­ges szobák és bútorok igénybevé­teléről, mely már Budapesten életbe is lépett. Az igénybevétel kiterjedhet a lakás igénybevételi eljárás kap­csán az igénybevételt szenvedő ál­tal nélkülözhető fölös számú oly bútorok használatára is, amelyek a mindennapi életre szükségesek. Kiterjedhet továbbá a konyha kö­zös használatára is. Minden felnőttet elvileg legföl­jebb egy szoba illett. Egy család elvileg három szobánál na­­­­gyobb lakást nem lakhat.­­ Vér folyt Ungváron. Ungváron a csehek letar­tóztatták a szoczialista párt ve­zetőit, mire a munkásság fegy­verrel támadt a cseh csapatra. Az összeütközésnek nyolcz ha­lottja van. Kiürítik Oroszországot. A párisi haditanács kimon­dotta, hogy az antant csapa­tokat egész Oroszországból ki­vonja. Már Odessza alól el is távoztak a francziák. Garbai Sándor a székelyeknél. A tanácsköztársaság elnöke,Gar­bai Sándor tegnap különvonaton Szatmárra érkezett és a nagybá­nyai fronton meglátogatta a szé­kely katonákat, kikhez beszédet intézett. Rámutatott arra, hogy a magyar átalakulás az egész emberi­ség kérdése lett; harc a kapitaliz­mus ellen, melyen­ mi már diadalt vettünk. Nyugaton a jogot és meg­értést hangoztatták, most pedig a kapitalizmus lovagjainak csapnak föl. A mai szövetségesünk Orosz­ország. Kelettel összefogva össze­fogjuk roppantani az egész kapi­talista világot. A templomok maradnak. A kormányzótanács igazság­ügyi népbiztosa kijelentette, hogy a templomok maradjanak rendeltetésüknek, senkinek szo­­czializálási jogot azokra nem adtak és nem adnak. Minden kisérlet tehát önkényü eljárás, mit a kormány megtilt. — A Pusztaközponti Hangra Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet f. hó 13 án d u. 1 órakor tartja évi ren­des közgyűlését, melyre a tagok teljes számban meghívatnak. Tárgy: 1. Be­számolás a szövetkezet háborús múltjá­ról. 2 Az igazgatóság, tisztviselők és fe­lügyelőbizottsági tagok felmentése. 3. Igazgatóság, tisztviselők és felügyelőb­­zottsági tagok választása. 4. Az üzletrész tőke felemelése stb. 5. Indítványok.

Next