Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. október (15. évfolyam, 216-242. szám)

1919-10-01 / 216. szám

2 1919 október 1. VASARHELY- kERüLI ÚJSÁG ES felelős a háborúért Tisza, először ellenezte. Tegnapi számunkban közöltük, hogy József főherceg nyilatkozata szerint a háborúért minden felelősség gróf Tisza Istvánt terheli !Most ezzel ellentétben az 1914. évi Julius közös minisztertanácscsal kapcsolatban azt hozzák nyilvánosságra hogy Tisza a szerbiai helyzet háborús megoldása előtt azt kívánta, hogy lelkiismeretűs nádon először politikai eszközökkel próbálják megoldani a válságát. Ennek dacára a bécsi jegyzőkönyv kétértelműleg a háború melletti egyhangú határozatot konstatálta. Tisza azt javasolta júl. 7-én, hogy először kemény, de nem teljesíthetetlen követeléseket kell Szerbia ellen intézni és csak ha ezeket nemi teljesítené, akkor menjen az ultimátuma abban az esetben. Tisza sem zárkózik el a háborús akciótól, noha figyelmeztet egy európai háború borzalmas veszélyeire. Berchtold külügyminiszter, Brinski közös pénzügyminiszter, Krobatin hadügyminiszter, Stürgkh osztrák miniszterel önök a mellett voltak, hogy Szerbiával szemben olyan messzemenő követeléseket kell támasztani, melyeket előreláthatólag visszautasít s igy megnyílik az út a katonai beavatkozáshoz. Tizza azzal a kikötéssel járult hozzá az ezek után Szerbiához küldendő jegyzékhez, hogy azt előzetesen mutassák be neki s ha az ő álláspontjára nem lesznek tekintettel, abból levonja a konzekvenciákat és lemond. Különvéleményét Berchtold utján Ferenc Józsefhez is eljutatta. Igaz ugyan, hogy júlus 19 ére Tisza feladja álláspontát, a konzekvenciát le nem vonta, megmaradt miniszterelnöki állásában, a közös minisztertanácsban kijelentette, hogy beleegyezik az ultimátum elküldésébe, de azt is hozzátette, hogy csak abban az esetben, ha a szerbiai akció hódítási tervekkel nincs összefüggésben és Szerbia területéből, stratégiai határkiigazítástól eltekintve, annektálás nem lesz. Ezek szerint nem Tisza kezdeményezte a háborút és ahoz bécsi és bérni nyomás alatt járult hozzá és ha a felelősségben nagy része is van, de mindenfelelősség nem az övé.És noha az is igaz Hogy:árháborúnak vég nélkül való folytatásához Tisza a négy és fél év alatt, esetről-esetre hozzájártl a háború alatt ihretlen demokratikus reformtól, még a hősök választójogától is elzárkózott, igy a tömegkövetelések természetes lefolyását ..lehetetlenné tette, d.e .hamvait mégsem szabad megrugdosni azzal, hogy a háborúra való felbuvár kezdeményezése is -neki tumdonittassék. » Ha embere volt Ferencz Józsefnek a a dinasztiának, fanatikus hive a német szövetségnek s mivel a G- es politika a netétzetet teljesen a bécsi kamarilla karmai közé sodorta s a nemzet ellenálló erejét megtörte, ezért a háborús ultfanátum végzetszerü pillanataiban Tisza is tehetetlen volt a becslés berlini akaratal szemben s kénytelen volt annak behódolni. ' ‘; ’lüj-i ■■ ' ii-.-i r .-.-.-rr-; A miniszterelnök tárgyalása Lovászyval. A polgári pártok közt folyó táágyalásokkal párhuzamosan megbeszélések vannak folyamatban a kormány és a jfüggetlenségi párt közt is. A tárgyalásokról Lovász Márton, a függetlenségi párt elnöke a következőket mondotta: — A múl hét elején Friedrich István, miniszterelnök úr megbízásából fölkeresett egy politikus és közölte velem a miniszterelnöknek üzenetét, hogy velem tárgyalni és megegyezni óhajtana.. Váaszom az volt, hogy ez elöl nem zárkózöm el, de a megegyezési tárgyalásokat elvi alapon óhajtom folytatni és ezért arrakérem, hogy dolgozza ki a programmtárat és ismertesse meg velem. Másnap megkaptam az üzenetét, hogy a programm pár nap múlva készen tesz és nekem el fogja küldeni. Tegnap este ismét megüzente, hogy a Programm még nem kész, de a legrövidebb idő alatt elkészül és nyomban rendelkezésemre bocsátják. HAZAJÖNNEK az olasz hadifoglyok. Olaszországból visszaérkező hadifoglyaink szállítása a legközelebbi napokban megkezdődik. Mindazokat a nehézségeket, amelyek a szállítmányok élelmezése, a vasúti anyag és szén rendelkezésre bocsátása körül fölmerültek, végre sikerül a magyar kereskedelmi minisztériumnak az olasz misszió igen előzékeny közbenjárása útján remélhetőleg leküzdeni, úgy hogy október első napjaitól kezdve naponta két vonattal fogják tudni az olasz hadifoglyokat hazahozni. Itt említjük meg, hogy a magyar minisztertanács által a szibériai hadifoglyok segélyezésére legutóbb megszavazott háromszázezer rubelt a berni vöröskereszt-hivatal vezetője már átvette. A polgárság politikai pártjai, 1 A proletárdiktatúra bukása után a szervezetlen, erőtlen polgárság belátta a tömörülés szükségét és jelentékeny számmal alakultak politikai pártok. Csak az a kár, hogy már nagyon is sok párt van, ami az erők szétforgácsolásával járhat A pártok a következők : A régi Keresztény-Szociális Párt mellett, ammelynek vezetői : Haller István, Huszár Károly, Szmrecsányi György, Beniczky Ödön és Ernszt Sándor, megalakult a Keresztény Nemzeti Párt, elnökei lettek: gróf Teleki Pál és Pekár Gyula, ügyvezető elnök pedig Wein Dezső. Ez a két párt a gróf Dessewffy Emil elnöklete alatt álló Földmíves Párttal és a Kisgazda Párttal, melynek Meskó Zoltán államtitkár az egyik vezetője, kimondotta, hogy mivel a közelmúlt tapasztalatai a pártoknak blokknál szorosabb tömörülését teszik szükségessé, egy párttá egyesül.Ennek az uj pártnak Egyesült Keressény-szociális Nemzeti Kisgazda és Földmívesz párt lett a neve, amelyet később így módosítottak: Keresztény Magyarország Pártit* Ezenkívül egész sora alakult meg az uj polgári pártoknak és szervezeteknek. A nemzeti szellem ébrentartására és erősítésére hivatott szervezet a Magyar Nemzeti Szövetség, amelynek élén báró Perényi Zsigmond áll. A véresi polgárságot akarja tömöríteni a Nemzeti Szabadelvű Párt, megalakítói közt vannak : Bárczy István, Zsolnay Miklós, Sándor Pál és Hüttl Kázmér. Volt Károlyi-párti politikusok, köztük Baloghy Ernő és Vass János, Nemzeti Polgári párt címen szervezkednek. A nagyipar és részben a kereskedelem képviselőit foglalja magában a Magyar Polgár Párt, amelynek Heinrich Ferenc, Chorin Ferenc, Fenyő Miksa a vezetői. A volt munkapárti, illetve 48-as alkotmánypárti képviselők Simonsits Elemér és Hegedűs Lóránt vezetésével külön tömörültek és végül mint önálló párt megmaradt a függetlenségi és 48-as párt, Lovászy Márton elnöklésével és a régi Kisgazda és földműves párt nagyatádi Szabó István elnöklésével. A Lovászy-pártból néhány nap előtt kiváltak azok, akik a jelenlegi kormányt támogatják s Balla Aladár és Szakács Andor vezetésével Nemzeti Független- és 40 as Párt címen külön pártot alakítanak. ~~ Elül US lesÉÉnk M! A budapesti Az Est szept. 28-iki száma írja:' Kelmény'Ferenc hirlapiró rendkívül érde-'kes kis könyvéből: „Kinek a, bűne a magyarországi bolsevizmus ?“, vesszük Át az alábbi részleteket, amelyek megvilágítják Károlyi Mihálynak az elnökségről való lemondásai utolsó perceit . ! „Hat óra előtt márc." 21-én bur kijött a minisztertanácsból, Károlyi és át akart öltözni, hogy kimenjen a munkástanács ülésére. Ezalatt a katonatanácsi üléséről, melyár előzőleg kikiáltotta a proletárdiktatúrát, megérkezett Kunfi Zsigmond és Kéri Pál. Konfi nem ment be a minisztertanácsba, hanem a sajtóosztály egyik szobájában helyezkedett el és onnan figyelte a történendőket. Ekkor játszódott le ennek az eseményekben gazdag két napnak az akkori időket és embereket leghívebben jellemző mozzanata: Kéri Pál hírlapíró lemondatja Magyarország köztársasági elnökét, Károlyi Mihályt. A következőképen történt : Kéri izgatottan sietett be a minisztertanács előszobájába. — Sürgősen beszélnem kell a gróffal! — Miért? — kérdezték. — Azért, mert fogalmatok sincs, hogy mi történik a városban. Az utcákon forradalom van. Kommunista lett az egész város, a munkásság, a katonaság, mindenki követeli . . . Károlyinak ezzel számolni kell, ha nem akarja, hogy az események elgázolják. Nincs más út számára, mint a proletariátusnak átadni a hatalmat . . . Mindenki megdöbbent, Károlyit kihívták. Kéri Pál hosszasan magyarázta a helyzetet, majd egy kis tanácskozás kezdődött, amelybe Károlyi belevonta mint tanácsadóit, titkárát, Simonyi Steiner Henriket, a huszonhétéves miniszteri tanácsost és Gellért Oszkár sajtófőnököt. Kunfi a háttérből figyelte azeseményeket, de később előlépett, egy ideig tárgyalt Károlyival. Még sem akarta azonban ő közölni vele a halálos ítéletét, hanem Kérit kívánta fölhasználni, hogy lemondásra kényszerítse. A legjobban attól féltek Kunfi és Kéri, hogy Károlyi elmegy a munkástanács ülésére és ott talán okos szavakkal megnyeri magának a munkásokat és nem kívánják a lemondását. Ezért Kunfiék abban állapodtak meg, hogy nem engedik Károlyit elmenni a munkástanácsba. Izgatott viták folytak még egy ideig, de a kisded intrikus csoport, amely teljesen kezében tartotta Károlyit, végül felülkerekedett. Károlyi belefáradva az erőszakos kapacitásba, igent mondott. — „Hát rendben van, csinálják meg! “ — szólóit. — Később derült ki, hogy ekkor már a saját lemondási giroklaraációjának szövegét is közölték vele és kérték írják meg a lemondását./ : / ; Kéri Pál rögtön megfogalmazta Kunfi és Gellért jelenlétében a lemondást és lediktálta Simonyipak, Károlyi aláírta.. így készült el a történelmi jelentőségű okmány, ammelylyel a köztársaság elnöke lemondott és átadta a hatalmat a bolsevikekkel egyesült szocialistáknak, akik azt Magyarország egész proletariátusa nevében átvették . / .“ ____i1—imiiun'jj -1-' Csak egészségesek nősülhetnek. Prágából azra érdekes hír érkezik, hogy Cash-Szlovákországban ezentúl a házasulandók hivatalos orvosi bizonyítványt is tartoznak felmutatni arról, hogy semmi olyan betegségbren nem szenvednek, mely a másik házasfél egészségét veszélyeztetné, vagy az utódokatmegeléstélyezhetné. Az erre vonatkozó javaslatot a cseh-szlovák kormány már a nemzetgyűlés elé terjesztette.