Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. november (15. évfolyam, 243-268. szám)

1919-11-21 / 260. szám

2 VSARHEbVi­U/SAG 1919 november 21 ----------------— ................ e hír nemcsSS Wl­­IS”5 aiSEeEBT ph­rl­k­ában, hanem eljutott már az messzebb tájékra is Van a hírnek sok alapja. Egyházunk ugyanis mindenkor bővel­kedett, lelkes, hitbuzgó, nagyle­kü, ne­mes gondolkozásu és nagyszívű egyház­­tagokban, akik ragaszkodásukat,­­szere­­tetöket Egyházuk iránt megmutatták abban, hogy anyagi tekintetben segítsé­gére siettek ia- részére alapítványokat tettek, amely alapítványok számbelileg sokra ingnák, végső összegük pedig irigylendő tekintélyes summát tesz ki. Azonban ezek az alapítványok f­­ö­lőtt jellegűek, kamataik csak a megjelölt, meghatározott célra szolgálhatnak és mint vagyon csak eme céloknál jöhetnek tekintetbe és használtatnak. Tulajdonképpen tehát a mi Egyházank minden nagy vagyona mellett is szegény, mert a saját feltartásánál a híveire van utalva, a hívek adójára, a hívek adófil­léreire. k_Az anyagi dolgoknál itt van az első Az adózás, adófizetés pedig, valljuk meg őszintén, sohasem tartozott a ma­gyar ember erényei közzé, sőt ahol csak­ tehette ,éé leheli,­ Iilyedezik az aló! mindenkor megszabadulni, vagy ha rá­mné­hetett szándékéra , kibújni. -/Növelte azt a betegséget nála egy­részt a sunyhisság, másrészt a tulságba ment humanizmus, mondjuk jószívű­ség, amely az adófizetések szorgalma­­zása körül évtizedek óta fennáll Egy házunkban. sör-/ ,g*e-ou-­Ennek tudható be aztán, hogy az évenként kint maradt összegek lavina­­módra növekedtek és lassanként már­­már elérte a torony magasságot, mely hátraléktömeg az épületet agyonnyomás­­sal fenyegeti. Kétségtelen dolog, hogy tovább ez­­ nem mehet veszedelem nélkül. Fel kél vetnünk a kérdést, hogy az Egyházra van e szükség, vagy nincs? Könnyű rá a felelet: az Egyházra olyan szükség van és volt mindenkor, mint az ételben a sóra, sőt ma m­ár annál is nagyobb annak a szükséges­sége, mert vetekszik az a levegővel, ami nélkül élni lehetetlen Hiszen a bolsevizm­­a megtanított bennünket arra, Indy vagyonunk csak egyességegy van, ami igazán a mienk, amit tőlünk elvenni lehetellen, ez pedig nem más, mint a hitünk és vallásunk. Ez a szükségesség pedig megköveteli, megparancsolja, hogy hitünk szilárdítá­sára, vallásunk megtartására. Egyházunk fentartásirs mindent elkövessünk anyagi és erkölcsi téren, valamit csak meg­kívánnak azok. *) n­os Elsősorban természetesen a pontos adófizetésre kell gondolnunk és a kö­zösséget annak teljesítésére rá kell szorítanunk, ha szükség van arra, min­den rendelkezésre álló fegyverrel. Meg vagyok arról győződve,­­hogy a népszerűségnek ez lesz a sírásója és ez lesz a sírbaeresztőkötele, én azonban mégis megpróbálkozom a nagy feladat­tal, mert az Egyház érdeke ezt paran­csolja. (M­eg kell tudnunk azt, hogy volt a képen kicsoda az igazi kálvinista ? A kálvinista mivolt nemcsak abban nyilvá­nul, hogy itt vagy ott büszkén vallom nlágam kálvinistának, még az sem ele­gendő, ha a templomot sűrűn, vagy rit­kábban látogatom, hanem abban is meg faell annak nyilatkozni, hogy hűségesen adózom és a filléreimmel hozzájárulok egyházamnak fentartásához, lehetővé teszem azt, hogy teljesíthesse az minden téren magasztos hivatását éi vagyok lökésve rá, hogy az egyházi adózások terén rendet csinálok azzal a sűrűn hangoztatott elvvel, hogy aki holtszegény és nyomorék, ne fizessen, a gazdag ellenben tudja és ismerje Egyháza iránti kötelességét. ’"8 i£ Amint megszokta a nép a hanyago­lást e téren, a nemfizetést, éppenugy bele fog törődni az adózás pontos telje­sítésébe. * Van azonban itt más tennivaló is. A mindennapi igazság avval tartja,, hogy a kétesztendős gyermek ruhája nem magy rá, nem lesz jó és alkalmas a húszesztendős ifjúra, hanem gondoskod­nunk kell a részére ruháról. Ilyen régi ruha nálunk a 16 százalé­­os adókulcs. *i­asdo Az az adóösszeg, amely ennek a kulcsnak révén, mondjuk teljes össze­gében ha begyűtik is, nem lesz elegendő a­ faládátok fedezésére, mert hiszen Egyházunk folytonosan fejlődik és a fejlődésivel kapcsolatban , « kiadásai törpnap mellett növekednek, nagyob­bodnak. Emelnünk kell áppal ezért az adókulcsot, «Kelnünk "kell igazságosan, nem­ az egész éivonalon, hanem fokoza­tosan, mind magasabbra-magasabbra ott, ahol ez kár éa veszély nélkül megtehető. A kisebb birtoknál maradjon meg a mostani kulcs, a nagyobbnál azonban emelkedjék lassan, fokozatosan, mind amellett igazságosan. Emellett gondolnunk kell új adó­­nemekre és gondoskodnunk kell azok­nak beállításáról, ha azt, akarjuk, hogy Egyházunk­ teljesítse kötelességét minden téren, egyúttal pedig fejlődjék és halad­hasson előre. Gondolnunk kell ezek mellett arra, hogy hozzá tudjunk férkőzni híveink szívéhez és a 821« révén azoknak zse­béhez, aminek az eredménye az alapít­ványok tevése ie°nd. Nem szabad elzárkóznunk annak a megtevésétől, ami más tájakon, más helyeken régóta megvan már, hogy a hívek buzgóságát, áldozatkészségét igyekszenek felébreszteni, lentartani külső dolgokban megnyilatkozó téptek­kel. Rás­zolgált az az alapítványtevő, aki kimutatta Egyháza iránti hűségét anya­giakban, hogy a neve megörökí­­tessék és mint követendő példánykép állittassék őtt Utókor elé.1." Különféle sikálom és kü­önböző mód kínálkozik, hogy ezen a téren már a legközelebbi jövőben sikert és eredményt értünk el és minél több alapítónak a nevét márványtáblába vésve örökíthes­sük meg templomunk falán.­­ A mésodik nagy és fontos cél, amit megvalósítani szándékozom, a lelkészi fizetések régóta vajúdó kérdésének a megoldása. Egyházunk erköteti alapjá­nak a megerősítése, megszilárdítása lel­készeink kezébe van letéve és az ő vál­lakra nehezedik. Szebb atunka, fenségesebb és dicsőbb nincsen, min a hitélet ápolása, fejlesz­tsse, megerősítése a ezzel kapcsolatban az emberek lelki boldogságának és lelki boldogulásának a biztosítása.­­ Azok, akik ezt a nemes és magasztos munkát végzik, rászolgáltak teljes elis­­merésünkre, hálánkra és rászolgáltak arra is, hogy munkátoknak méló ellen­értékét megkapják tőlünk. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ezt a kötelességünket csak úgy teljesítjük igazán, ha a lelkész­ fizetéseket rendesíük a munka, értéké­nek, az állás méltóságának megfelelőnek. (Magyarország második kálvinista Ró­májának ,a lelkészei élvezzenek olyan fizetést, amely fizetés mellett azután nyugodtan szeprethetik idejüket, erejü­ket, életüket az Egyház erősítésének és megszilárdításinak. Azt hiszem, hogy már a legkövesebbi gyűlésünkön az Egy­­háztanácsunk asztalon fog feküdni az a nagy előrelátással, körültekintéssel el­­készített­ javaslat, amely nagy időre, talán örökre megoldja­ ezt a fapipa kérdést. És pedig remélhetőleg mindkét fél, teljes megelégedésére. Ha ezt Egyháztanácsunk megvalósítja, akkor követendő példa tesz ebben a tekintetben Magyarország min­den presbitériuma előtt. TJ" Nagytiszteletű Egyháztanács! Ezek azok a dolgok, amelyek Egy­házunkban megvalósításra várnak. Ezek azok a fontos dolgok, amelyeknek mi­előbbi megvalósítana Egyházunkra nézve saját érdekében égető szükség. Eme nagy és fontos dolgoknak a meg­­teremtése, a megvalósítana azonban felülmúlja egy ember, erejét, akármilyen nagy képességekkel, munkabírással, mun­­kaedendvel, ak­araterővel (egyen te meg­áldva, ezeknek a megvalósítására, egye­sült erőre, közös erőre van­­szükség és ez az egyesült erő, ez a közös erő ebben az Egyháztanácsban van­­ letéve. Szép, és nagy terveim megvalósításához segítségre van szükségem, kérem azért segítségét elsősorban­ is a nagytiszteletű Elnöklelkész Úrnak, mint a hajó régi, kipróbált kormányosának. Szükségem van kipróbált erejére, éles szemére, meg­látására ,a bölcsességére. Kérem mun­kámhoz segítségét azon ,oszlopos­, férfi­aknak, akik. Egyházunk hajóján a nagy evezőket kezükben tartják és a hajó előbbrejutását e­lrehaladását mindenkor biztosítani tudják. Végül kérem a segít­ségét minden egyen presbitertársamnak, a­zegysége mellett jóindulatát és jóaka­ratát. Ha ezeket átkerül a részemre megnyernem, akkor én boldog teszek, mert célomat elérhetem, az Egyház pedig szerencsés.­ tesz, mert az­ért célom nem más, mint­ az, hogy az, Egyház legyen nagy, erős és hatalmas.­­ Adta az Isten, hogy agy legyen! — A róai. kath. nőegylet folyó hó 23-án délu­tán 3 óra­kor a Szent Antal­ utcai isko­lánál választmányi gyűlést tart, melyre í,­ a t? választ­mányi tagokat ezúton hívja meg az Elnökség.­ Vád alatt a Károlyi-kormány tagjai. Több lap közlése szerint az államügyészség vád alá helye­zési indítványt készített a Károlyi-kormány tagjai ellen, mert abban, hogy Tisza István gróf gyilkosai elmenekülhettek, mulasztást és szándékosságot lát fennforogni a Károlyi-kor­mány tagja­ részéről: *" Nem lesz érdektelen fölem­líteni, kik is voltak a Károlyi­­kormány tagjai? Károlyi­­Mihályt s akt 31-én nevezte ki miniszteerelnökké a király megbízásai ójt József fő­herceg s akkor az esküt le is tették, később a király fel­oldotta őket az eskü alól. I.E kormány tagjai voltak mint miniszterek­: gr. Batthyány Tivadar, Lovászy Márton, Búza Barna, Linder Béla, Böhm Vil­mos, Szende Pál, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Peidl Gyula, Baloghy Ernő,Kunfi Zsigmon.d. Államtitkárok: Ábrahám De­­zső (a későbbi szegedi ellen­forradalmi kormány­­ elnöke), Laehne Hugó, Friedrich István, Jánosi Zoltán, Pete Márton­, Nagy Vince, Ju­sz Nagy Sán­­­dor, Vass János. ../E három utóbbi miniszter lett, mikor Károlyit köztársasági­ elnöknek kiáltották ki s Berinkey Dénes lett a miniszterelnök. Ekkor lépett a kormányba nagyatádi Szabó István, mint miniszter s Mayer János mint állam­titkár. Mondani sem kell, hogy a legszigorúbb vizsgálatot min­denki helyénvalónak tartja, bár* e férfiak nagy részéről fell sem tehető, hogy az orgyil­kosság tetteseit, leplezni aka­r­­ák volna. n. -Q1 * , , A Mosoly tábornok Budapestről. Budapest : Mosoiu tábornok, ki Budapest román főparancs­noka volt, a követk­ező nyilat­kozatot tette egy újságíró előtt: — Én­ hosszabb id­ők óta tar­tózkodom Budapesten, és kije­lenthetem, hogy ezt a várost Középeurópa egyik legszebb városának tartom. Gazdasági jelentőséget is tulajdonítok a fővárosnak, külöönösen fekvé­sénél fogva s épen azért, kí­vánatos, hogy Magyarosiig minél hamarabb helyreállítani a kereskedelmi összekötetést. Budapest kurberközpont és ezt tapasztaltam napra napra, ammikor minden szutuáz, hang­­versenyterem megtelt közön­séggel .Mi Budapestre a M­­sevizmus leverésére jöttünk. Ezt a feladatot elvégeztük, módot nyújtottunk Magyaror­szágr­ak, hogy uj életre ébred­jen s most mi sem természe­tesebb, mit hogy kivonulunk. ábarsMisesxeiék bemutatása a Sasban.­ . .­ ­ Világjárók könyveiben gyakran ol­vashatnak csodálatosan szép misztikus esetekről, melyeket ez utazók az ir­aki csoda fakirok művészetéről írtak. Gás­pár Ferenc dr írja egyik munkájában, amint barátjával Indiában Az utcán sé­tál egy kiabáló fakir ütötte sZí­e a fi­gyelmét. Odamegy a fakk­hoz, melyet egy nagy néptömeg vett körül és látja­­­smint egy kőter­erettordik fel a leve­­gőbe, rajta egy gyermek kúszik fel, utána megy a fakbr­a a .. gyermeket egy hatalmas késsel darabókra szeli. Gáspár dr megdermedve nézi a jelenetet, elő­veszi fényképezőgépét, hogy megerő­­sítse e rettenetes eseményt Ara egy­szerre csak a gyerek darabokra vágott testrészei szépen egymáshoz indulva is­mét egészségese­n mosolyog, a fakir ölébe veszi és fékusüli vele a kpr­tétét. A tömeg elámulva tombol a fakir cso­dás hatalmának. Gáspár úr hazamegy, kidolgozza a fényképet és mit lát a te­­nyeren, egy kiabáló, hadmágró fakiri. Az ilyen és hozzá hasooló esetek a tö­meg szuggesztív jelenségéhez tartóznak. A sakir a körülötte állókat erősebb aka­ratával úgy tudta Ksiolyftsölpt, hogy, azok az általa pim­endottakat tisztán szemeik előtt i­lík,*. A szuggesztív erő hatását sokáig is­teni csodáknak minősítették, csak a­ múlt század neves tudósai ismerték fel benne az emberi akaraterő hitatlaát. Bámulatosan, túlfeszített akaraterővel rendelkezik a szugeeráté, úgy hogy aka­raterejévé­ percekre megbénítja, süketté, ormává teszi az elébe kerülő egyéne­det; csak néhány­ szót mond, de sze­mének felvillanásával teljesen éber ál­lapotban levőket is­ akaratává tevi. Városunk közönségének ma és hol­nap este alkalma lesz megismerkedni akszterő és övfegyelmezés mesterének nevezhetünk:lö loaoAd &vi&aahfi ! A rendkívül tudományosan képzett fia­tal művész, tudós is egyúttal, kísérleteit Haztárs tudományos alapon végzi és er­ről a közönségnek a kí­sértetek után rö­vid felvilágosítást fog adni. Az éberszug­­nyyzd­okor kisöU^^bafikus Waárlíte^ kér is Utunk- Távaltótóben megbeszélt paraócwzerfl céetefeedleteket eírt cél­érft jelentkező médium kezét­ lógva a legrö­­videbb idö alatt megoldja. Rendkivüli ér­deklődéssel tekin|be t Hóöm­ezöványrively középségle az itten mé* ne­m látott, ritka estélyek elé, nemcsak csodálattal szóra­kozni, de a misztikumokat megérteni és felfogni is megtanuljuk. November 21 és 22*ént pén­teken és septrittaton esti fél . 1­6 órai kezdettel a Feketeba« ssjMIó ui*gy­­ísfiu étonn^--'^*' SYLOJi a tglapAthikuB ea exaggeráló fenomen Telepathikus PT' estélye. ■ ii j I...•«..)a. .».WuáoáUiwi Telepathikua i«tit«tvá­­nyok, grrmdolatolvjxsásu ■ -á”.-■ I. lg lidber ‡ «és fo­esaetua­­­l*i­­sérletek:. — Tömeg és egyéni futx»gg­ esi«ciók. i ........tk­­»a Helyárak:: I. hely 12 K, II. hely ‡·10 . B, III. hely 8 K, á Vóktely 8 kor. tsdta.Zi..i—im* 0- ' HU | Jegyek elővételben kaphatók Weisig László könyvkeres­kedésében. —.n­!i " " »B! r* r .............— VliudJiOt este új műsor. A teremben kellő hőmérséklet.

Next