Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

1920-01-01 / 1. szám

2 A tisz­tiselők drágasági segélye. A tanács döntése. A városi tisztviselők, mint az köztudomású, törzsfizeté­sükön kívül havi 400 korona drágasági segélyt is élveznek. A drágasági segélyek folyó­sítására vonatkozó tanácsi ha­tározat december 31-ig szó­lett, így föltétlenül intézkedni kellett a segély további uta­lására nézve. A városi tanács a napok­kal tartott ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel s úgy hatá­rozott, hogy a 400 koronás havi drágaság! segélye­ket 1920 december hó végéig folyósítja havi előleges részletekben. A drágaság! segélyt minden közalkalmazott megkapja s azt egyelőre a város fogja előle­gezni mindaddig, mig a ma­gyar kormánnyal szorosabb összeköttetésbe nem léphet. Az igy kiutalt összegeket az állam vissza fogja téríteni a városnak. úgy értesülünk, hogy a havi drágasági segélyek ösz­­eségét a magyar kormány már 161 koronára emelte fel, mint­hogy azonban erről a város hivatalos formában értesítést nem kapott, csak a 400 ko­ronákat utalja ki. A városi tanács fenti hatá­rozata a már kiadott beszer­­zési előlegekről is szól s arra nézve úgy intézkedik, hogy a levonásokat egyelőre felfüg­geszti. Tisztek Jelentkezéséről rendelet. A helybeli volt magyar tisztek kötelesek minden nap jelentkezni, még­pedig 16 órától 12 óráig. A tanyán levők pedig szerdán és vasárnap kötelesek jelentkezni. TÉRPARANCSNOKSÁG. Jelentkezzenek a búza áráért! Mont már smittesfafa, a városi tanács kimondotta, hogy azok ré­szére, a­kik a közellátási hivatalhoz a nyáron és ősszel rekvirát gabonát szállítottak be, a piions árának 20 százalékát kifizeti. A ki­fizetés ma megkezdődik. Az érdekeltek igazolványaikkal jelentkezzenek a Dobossy házban, a terméknyilvántartónél. Az esők miatt roskadoznak a házak. A szokatlan esős, nedves időjárás kezdi fellendíteni a már már elaludt építőipart. Új, munkaalkalmak születnek le­hulló cseppjei nyomán. Ugyan sok tanyának, városi háznak és melléképületnek fundamentuma teljesen elmállott az örökös vízben s a falak egymás után dőlnek meg. Hogy baj ne származzék s hogy az anyagot fel lehessen használni, az ilyen épületeket lebontogatják. Amit annál szívesebben tesz­nek, mert a cserép darabját szó nélkül megveszik koronáért, a zsombolyai tetőcserépét pedig 2—3 koronáért. Elaggott szegény iparosok segélyezése. Az Ipartestület a segítés jegyében nyitja meg uj esz­tendejét. Segélyben fogja részesíteni azokat a volt tagjait, kik munkából kiöregedtek s kiknek öregségére egy karély kenyeret sem tudott biztosítani egy egész munkás élet. Az Ipartestület elnöksége felhívja a segélyre szorulókat, hogy a hivatalos órák alatt január 4-ikén déli 12 óráig jelentkezzenek. Francia szdá­sok júliusi akciója, Az Arad és Vidéke írja: A magyar sajtóban a így az aradiban is sok szó esett s volt szegedi kormány szereppé­­«áról. Általánosságban a közvélemény a szegedi kormányt tehetetlenséggel, sze­mélyes hivaig szülte tétlenséggel vá­dolta meg. Ennek ■ rosszhiszemű ki­­vesztetésnek vet most véget »­ a nyi­latkozat, «metrót .• szegedi kormány egyik vezető tárna tett az egyik bétai úilág munkatársa előtt. — „A mi kormányunk — mondotta — egy percig nem volt tétlen. C Mi meg­­akartuk júliusban indítani a fehér offen­­zívát Budapest ellen, volt is hozzá huna ezer lónyi katonaságunk megfelelő tisz­tikarral. P. Ábrahim Desse miniszter­elnök állandóan tárgyait a szövetséges hatalmakkal és elkerült­e a megegyezést létrehozni, melynek értelmében a sze­gedi hadsereg Bácskában felsorakoztatva, szerb területen átkel és Horvátországon át a Dunántúlra vonul. Amely pillanat­ban a Dunántúlra értünk volna, nyert ügyünk lett volna. Csapataink elkészültek, ki is volt tűzve az indulás ideje, amikor hirtelen aka­dály mutatkozott. A francia kamarában a szadállatik hevesen támadták a kor­mányt, mely segédkezet akart nyújtani a magyar munkásság belöréseére. Páriában ekkor még nem voltak informálva Sza­muely ocemány hóhér­unkájáról, nem tudták, hogy inatlanok legyilkolásában, asszonyok és gyermekek öldöklésében áll a magyar proletárdiktatúra pro­­grammje, így azután kénytelenek voltunk had­seregünket lőfegyverein! és bármennyire is sírt a lelkünk, tehetetlenül kellett tesznünk a magyarság szenvedéseit. A pártatlan történetíró meg fogja majd ál­lapítani, hogy a szegedi kormány hiva­tása magaslatán állott-e vagy sem.” vásárhelyi reguált újság­ oli rend a tlltirilitl forgalMban. A demarkációs vonalon, mely a vásárhelyi határ délkeleti és­­ déli részén vonul el, a csem­pészés megakadályozása végett erős kordont vont a román királyi hadsereg. Célja ennek az, hogy úgy ne járjon Vá­sárhely­ig, mint Szeged, ahon­nan annyira kihordták Pest felé az élelmi cikkeket, hogy hogy most 20 korona a barna kenyér kilója ottan. Mivel azonban a demarkációs vonal egész határrészt választ el a várostól s mivel sok élelmi cikknek éppen az itthon lakó családtagok ellátása a ren­deltetése, az ügy rendezése céljából Fejérváry Berta­lan tanácsnok mint a város ki­­küldöttje és Lázár Lajos, mint a gazdák képviselője­ ­ kedden délután kiutaztak a­­ román határőrség parancsnok­ságához és kérték, hogy a városon lakó tanyaiak részére a rendes beszállítást engedé­lyezze. A parancsnokság elő­zékenységgel sietett az ügy rendezésére. Új igazolvány rendszerben állapodtak meg. Az illető gazdák az adóhiva­talnál nyernek állandó igazol­ványt, melyre a szükség és a viszonyok szerint ráírják, hogy hetenkint mit és mennyi élel­met szállíthat be az illető gazda. Az őrség mindig rájegyzi az igazolványra, hogy a heti kvóta fels­zállíttatott. A kö­vetkező héten azután ismét hozhat a gazda. A város meg­bízottai teljes­­megnyugvással jöttek haza. A magyar bankjegyeket nem le, hanem felüelbélyegzik Utóbbi időben mindenfelé az a hír terjedt el, hogy a pénzeket öt­­van százalékkal kebélyegzi a ma­gyar kormány. Ez a hír minden alapot nélkülöz, amint Korányi Frigyes magyar pénzügyminiszter alábbi nyilatkozatából kiderül. — Pénzlebélyegről nincsen szó, csak pénzfelülbélyegzésről — mon­dotta Korányi. — Azok a hírek, hogy­­M Magyarországon is ötven százalékkal lebélyegeznek a bank­jegyeket, nem felelnek meg a va­lóságnak. A felülbélyegzés ügye különben annyira nagy fontosságú, hogy ebben a kérdésben is a nemzetgyűlés lesz hivatva dönteni. Nagyon természetes, hogy a pos­tapénz érintetlenül marad a for­galomban. A szövetségesek jegyzéke Németországhoz, Lyon, dec. 27. A német delegáció iői­nökének átadott válasz hangja nagyon határozott. Komolyan hívják fel a né­met kormányt a ratifikálási jegyzőkönyv aláírására, mely magában foglalja Né­metország azon kötelezettségét, hogy a fegyverszüneti feltételeknek eleget fog tenni és a Scapa Frowban elsülyesztett­­ német hadihajókért 400.000 tonna ható­­anyagot kell átadnia. Németország csak így fogja tanújelét adni jóakaratának. Azonban az esetben, ha a szövetsé­gesek vizsgálat útján meggyőződnének, hogy a követelt hálótér felülmúlja azt a mennyiséget, amit Németország adhat, úgy erre a körülményre tekintettel lesz­nek. Denikin tervei­ Odesszából jelentik, hogy Denikin, az orosz fehér sereg egyik vezére rövide­sen beszünteti katonai akcióját, mivel sem élelme, sem téli ruhája nincsen. A jövő terveit illetően Denikin azt mondta, hogy Javanazal újból megkezdi a hadműveleteket. 1920 .január 1. : Ferdinán­d román király kijelentése, Bukarest, december 27. A „Dácia“ távirati ügynökség je­­lenti Bukarestből. Ferdinand király kihallgatáson fogadta az „United Presse“ kiküldöttjét. Ferdinand király kijelentette a hírlapíró előtt, hogy a meg­oldásra kerülő legfőbb kér­dés van Romániában a birtok­felosztás, amely által egyrészt a bolsevizranknak, másrészt az irredenta mozgalmaknak lehet elejét venni. Erdély nem hajt autonómiát, ellenben a nem­zeti kisebbségek teljes politi­kai, vallási és kulturális sza­badságot fognak élvezni Er­délyben. Nyelvüket hivatalosan használhatják és iskoláikban szabadon taníthatnak. Hivatalos közlést adtak ki a cseh-szlovák haderő mozgósításáról. Szab­alll, dec. 29. A prését sál* főiroda a következő kommüilhír közt­: A csefcheilorib­­öztáreattágban elrendelték a m­zgósitást és a csa­patokat a szatyar határra küldjék­. A moztoeitás csak alace támadó jellep, csapás a magyar vassze­­delemseel szemben szükségesnek mutatkozott megsfőzési rendsza­­bálynak takintandő. Lengyelország megkapta Keletgalíciát. A párisi legfőbb tanács el­határozta, hogy megszünteti annak a határozatnak az ideig­lenességét, melyben Kelet­­galicia­ kormányzását 25 évi időre Lengyelországra bízták. A lengyel kormányzás azonna átveheti Keletgaliciában az im­­périumot „meghatározatlan időre“, ami azt jelenti, hogy a kérdéses területet Lengyel­­országhoz csatolják. Középeurópa gazdasági krízise. LYON, dec 87. Carson angol külügyi államtitkár Bryce lord kérdésére azt mondotta a lordok házáéra, hogy negy­ven millió dollárra van szükség nyers­anyag vásárlására és tíz millió dollár szénre az élelemre, hogy Középeurópán némileg is fltsenek. A hitel kérdése nem csupán az angol Vormfingen múlik, m­i­vel Angliában pénzügyi helyzetét le kall rendezni. Az Egyesült Államok együtt ■­működése elengedhetetlenül szükséges. Letartóztatták Trotzkij anyját Haven, dec. 27. Bakuban letartóztat­ták Trotzkijnak az édesanyját. Nagyszámú levelet találtak nála, melyek fiától és­­­ bolsevista vezérektől származnak. Állí­­­tólag aj intánt képvisel fib­él lőnie*, misszióval is meg volt bízva. Óráját javíttassa elsőrangú műhelyemben Vigh Gyula műórás Andrássy­ u. 22. (Bereczk-palota.) Braus­­wetter-cégnek 10 évig volt elsőrangú szakmunkása. Tö­rött aranyat magas áron veszek, m 6-ra

Next