Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. december (16. évfolyam, 345-363. szám)
1920-12-01 / 345. szám
2 Lázár Dezső felvetette azt a kérdést, hogy a költségvetést a pénz- ügyi bizottság letárgyalta-e. Kmetykó Károly kijelentette, hogy a pénzügyi bizottság össze lett híva, azonban a tagok nem jelentek meg. Balogh Sándor a költségvetéssel kapcsolatban azoknak a számadásoknak átvizsgálására, melyek a Nemzeti Tanács, a proletárdiktatúra és a román megszállás alatt kelet-keztek, egy bizottság kiküldését javasolta. A közgyűlés a Lázár Dezső által tett közbevetett indítványt fogadta el, mely szerint a költségvetést előbb egy bizottság tárgyalja,és csak azután került a törvényhatósági közgyűlés elé. A háborús büntetések. A Gazdasági Egyesület beadványa folytán a városi tanács javaslatot terjesztett a közgyűléshez, hogy a háború alatt lefolytatott gabonarekvirálásokból kifolyólag felmerült kihágási ítéletekkel kirótt és eddig be nem hajtott bírságok törlése iránt a belügyminiszterhez, írjon fel, illetve a pertörlés elrendelése végett a Kormányzó Ur ő méltóságához intézzenek felterjesztést. A tanács javaslatát a közgyűlés elfogadta. Új it a Pusztán. Macelka Gábor és társai a pusztaszéli út áthelyezését kérték. A tanács a kérelem teljesítését javasolta, a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. A mozi körül Juhász Mihály dr. tanácsnok ismertette a Fekete Sas nagytermére tartott árverés eredményét s ezzel kapcsolatban a mozi házikezelésbe vételét. A tanács azt javasolta, hogy a Sas nagytermét mozi céljaira a város vegye házi kezelésbe, addig is azonban, míg ez lehetséges lesz, napi bérért adja ki vállalkozóknak. Javasolja a tanács, hogy a berendezések költségeire 450 ezer koronát folyósítson a város. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta, az üzemvezető tisztviselők jutalékát 5 százalékban állapította meg. tőséggel bír a Kalmár-gyár fennállása. — A közgyűlés nem állhat be azok seregébe, — mondotta Csáky Lajos, — akik ezt a gyárat tönkretették. Először tönkretették a vörösök, azután az oláhok. A törvényhatóság méltóságán alulinak tartom, hogy iparpártolás terén ilyen magatartást tanúsítson. Rámutatott Csáky Lajos arra is, hogy a lakásrendelet értelmében se lehet kitenni a gyárat a helyiségből. Lázár Dezső felszólalása után a közgyűlés kimondotta, hogy a volt huszárlaktanyát nem hajlandó tovább bérbeadni. Több kisebb fontosságú tárgy elintézése után a közgyűlésnek 1 órakor vége lett. A huszárlaktanya bérlete. A huszárlaktanya bérletére vonatkozólag a tanács javaslatot terjesztett elő, mely szerint a huszárlaktanya egy részét Kalmár Zs. és Társa cégnek adja át a város. A tanácsi javaslat rámutat arra, hogy Kalmár Zsigmond mit szenvedett a vörös uralom alatt s hogy a románok is kipusztították. Rámutat a javaslat arra is, hogy Csonka-Magyarország egyetlen mezőgazdasági gépgyárának újra való megindítása országos érdek. Lázár Dezső a tanács javaslata ellen szólalt fel, az egész épületet a katonaságnak kéri átadni, hacsak a katonaság nem nyilatkoztatja ki, hogy nem reflektál az egész épületre. Lázár Lajos a tanács javaslata mellett szólalt fel. — Az igazság és méltányosság alapjára kell helyezkedni, — mondotta Lázár Lajos, — mert egy ilyen közgazdasági tényezőt egyszerűen kidobni nem lehet. Figyelembe kell veni azt is, hogy Kalmár mit csinált a háború alatt. Annyi jótékonyságot gyakorolt, hogy nagyon kevés ember van a városban, aki Kalmár Zsigmond poros nyomába léphet. Aranyat hozott ide Kalmár Zsigmond, valutát javított, lehetetlenség egy ilyen ipartelepet az utcára kitenni. Csáky Lajos rámutat arra, hogy szociális szempontból milyen jelen VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1020 december 1. Szorítni kell az adógabona beszolgáltatását. A Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosságától tegnap távirat érkezett a városi tanács címére, mely a következőket mondja: „Az adógabona beszolgáltatása lanyhán folyik, sőt — lehet mondani — szünetel. A termelő lakosság minden rendelkezésre álló eszközzel arra szorítandó, hogy az adógabonát haladéktalanul szolgáltassák be. Sok kirendeltség.“ A távirat folytán a polgármester újból felhívást fog kibocsájtani a közönséghez, hogy az adógabona beszolgáltatásával senki se késlekedjék. Rendelet a tengeri beszolgáltatásáról. A tengeri forgalmának mentői rövidebb időn belül leendő szabaddátétele érdekében elrendelte a közélelmezési miniszter (rendelet száma 30.007), hogy mindazok a termelők, akiknek tengerit kell beszállítaniuk, a kivetés megvárása nélkül tegyenek eleget ebbeli kötelezettségüknek, tekintettel arra, hogy a GOK kirendeltsége már értesítette a községeket és a városokat a 9610. m. e. sz. rendelet intézkedéséről. Eszerint minden olyan birtokos, aki 10 kisholdnál (magyar hold) kevesebb területet vetett be tengerivel, holdanként 1 métermázsát tartozik beszolgáltatni, míg azok, akik 10 holdnál nagyobb területet vetettek be tengerivel, a termett átlag szerint 8 mázsás átlag esetén holdanként 2 mázsát, 8—11 mázsás átlag után holdanként 3 mázsát, 11 mázsán felüli átlag után pedig 4 mázsa csöves tengerit kötelesek beszolgáltatni. A közélelmezési miniszter elrendelte, hogy a jelzett mennyiség legkésőbb 1921. évi január 15-ikére zárt vonatokkal szállítás alá kerüljön. Az egész átvételt és leszállítást a GOK kirendeltsége irányítja, mely távbeszélő útján, vagy táviratilag értesíti a községeket és városokat az átvétel napjának kitűzéséről. E kijelölt napon az illető község, illetőleg város vasútállomásán fog megtörténni az átvétel a GOK kirendelt közegei által, majd az átvett mennyiséget ömlesztve (rinfusa) vagyonokba rakják és elszállítják. Felhívás a G. É. tagjaihoz. Felkérjük mindazokat a Gazd. Egyesületi tagokat, akik az A betűs névsorba vannak felsorolva, akik esetleg kimaradtak s továbbra is egyesületi tagok akarnak lenni, hogy öt nap leforgása alatt, azaz dec. 5-ig jelentkezzenek a gazdasági egyesület titkári irodájában legutolsó befizetési nyugtájukkal. Kérjük a lakásváltozást is bejelenteni. Elnök. Tájékozásul itt közöljük az A betűs tagok névjegyzékét: Adamovics Jenő, Ániszfeld Sándor, Albert Sándor, Asztalos István, Apró Imre, Apró Antal, Albert Sándor, Aracsi Sándor, Albert Imre, Apró Mihály, ifj. Ambruzs Pál, Arany János, Adász Pál, Albert János, Albert Pál, Albert János, Ambrus Pál, Ardai Lajos, Andréra S., Albert Ferenc, Aszalai Sándor, Ardai Sándor, Aracsi Imre, Apró János, Albert János, Albert Ernő, Asztalos Mihály, Arany Mihályné, Aracsi Sándor, Arany Ferenc, Ardai Pál, Aszód Ferenc, Arany József, ifj. Aczél Károly. Hol van liszt ? Hol lesz kenyér ? Mivel nagyon fontos a közönségre nézve, vájjon most december elsejével hol kap lisztet és kenyeret, alább közöljük a kereskedők és sütők nevét, akikhez kedden délután lisztet utalt ki a közellátási hivatal. E szerint már ma kapható kenyérliszt is főzőliszt is a következő kereskedőknél: Makhuli János, Damjanich-u, Posztós János, Zrinyi-u, Kolozsvári Ferenc, Klauzál-u, Balog és Varga, Pálfi-u. Munkásszövetkezet, Teleki-utca. Barna- és fehérkenyér kapható lesz az alábbi sütödékben : Tózsegi Eszter, Szentesi-u. Dániel Andor Vásártér, Balog Sándorné Újváros, Konstantin Sándorné Virág-u. Becsei Lajos Teleki-utca. A liszt szétosztása kedden délután megkezdődött, tehát ma délutánra mindenütt helyben lesz. Haller István az Ébredő Magyarok hivatásáról. Az Ébredő Magyarok Egyesülete ellen irányuló liberális sajtómanőverek csődöt mondottak. Az Ébredő Magyarok napról-napra izmosodnak számban és elszánt nemzeti öntudatosságban. Ezekről a manőverekről megkérdezte a „Hazánk“ munkatársa Haller István vallás- és közoktatásügyi minisztert is, aki a következőket, mondotta: „ Az Ébredő Magyarok Egyesülete természetszerűleg a lapis offensionis, a botránykő, fájdalmas szálka mindazok szemében, akik hatalmuk vesztét fogcsikorgatva keserülik. Divat minden rendetlenséget, törvénytelenséget és atrocitást az Ébredő Magyarok számlájára írni. Ezt teszik nemcsak azok, akik tudatosan akarják diszkreditálni az egyesületet, hanem azok is, akik még mindig nem tudták magukat emancipálni a liberális sajtó hatása alól és velük fújják nagyra azokat az eseteket, amelyeket kéjes örömmel regisztrálnak. A taktika világos. Céljuk az exponált egyéneket és egyesületeket leszorítani, kompromittálni és félretolni, hogy könnyebben lehessen végezni a félénkebbekkel, akik a hátuk mögött állanak. Ez a törekvés azonban kudarcot fog vallani és kudarcot kell vallania, mert az országnak nagy szüksége van egy oly állandó akcióban levő egyesületre, amely ezt a nagyon könnyen megnyugvó és elposványosodó magyar tengert nem hagyja elpihenni és a könnyen elalvó magyar lelkiismeretet ébrentartja. Az egyesületnek azonban mindenesetre a legszigorúbban meg kell rostálni tagjait, mert minden nagy vonzóerővel bíró egyesülethez tapadhatnak olyan elemek,, amelyeket nem az elvek, és az eszmék szolgálata vezet, hanem az egyéni érvényesülés, vagy épen az idegen köpenyeg alatt űzhető kalózkodás. — Az egyesületnek a gazdasági életre kell erősebben kiterjeszteni figyelmét és a drágaság, a lánczolás, az anyagi és szellemi javakkal űzött uzsora ellen kell felvennie a harcot. — Ez a nagy társadalmi egyesület igyekezzék mindenek előtt társadalmi kérdéseket megoldani. Ez szükséges és mindenekfölött szimpatikus. Az Ébredő Magyarok Egyesületének jövőjét nem féltem, mert olyan mozgalom, amely indokolva van, nem altatható el soha, len marhavész. A vész meggátlására összehívott konferenciára nem hívták meg Magyarországot. Megírtuk, hogy Vilna környékén rettenetes marhavész dühöng, mely közeledőben van a magyar területekhez és ha nem vigyázunk, állatállományunk pusztulása biztos. Ma azután riasztó hírek érkeznek. Hír szerint annak ellenére, hogy majdnem minden állatorvos a határon van, a keleti marhavész áttörte a demarkációs vonalat és már Csonkamagyarország egyes keleti vidékein mutatkozik. Hozzáértők azt mondják, hogy az erdélyi marhapusztulást nem a keleti marhavész, hanem a ragadós tüdőláb idézi elő. Ez olyan betegség, melyből az állatot kigyógyítani nem lehet és ha elharapódzik, állatállományunk 80 százaléka elpusztul. A földmivelésügyi miniszter minden behozatali engedélyt érvénytelennek minősít és állatok behajtását Erdélyből semmiesetre sem engedi meg. A keleti marhavész Belgiumban is fellépett. A franciák a marhavész meggátlásának megbeszélésére nemzetközi tanácskozást hívtak össze, amelyre úgy látszik Magyarországot ismét elfelejtették meghívni. Hír szerint a marhavész az orosz szovjet hadseregek állatállományaiban keletkezett. A fertőző anyag a levegőn át is terjed. HÍREK. KÉT KICSI FIÚ ballagott előttem az utcán, ott a Sétatér tépett lombozatú fái alatt. Vállukon kicsi kopott táska, ruhájuk fakó és vékony. Az orruk piros volt, mint a kicsi orcájuk. Apró bakkancsuk csendesen taposta a sárga leveleket. Olyanok voltak, mint két kis didergő verébfiók. Halkan beszélgettek, de csak szaggatottan jött ki szájukból a szó. Még én nem sütöttek! Mondotta az egyik. Akkor nincs kenyeretek. Fűzte a szót a másik. Tegnap sem volt, de majd eszünk holnap ! Felelt a kisebbik s egérszemeiben felcsillant az öröm lángja. Azután befordultak a kereszt utcán s poroszkáltak tovább. Néztem utánuk néhány percig. A két kis öreg haladt vígan. Járt a keztyűtlen kezük s beszélgettek tovább. Kicsi pulikutya surrant el melletük, az egyik gyerek felényúlt a kezével. Barátságosan, mert az eb okos szemével félelem nélkül nézett fel reá s az egyik lábával parolát intett. Kutyaszive megérezte talán a közös nyomorúságot. Egy darabig el is kisérte őket, azután megállt, leült és füleit hegyezve nézett utánuuk. Talán egy bucsutekintetet, talán egy füttyentést, vagy biztató nézést várt, hogy loholhasson a nyomukba, de a két kis öreg el volt foglalva a saját dolgával, nem nézett vissza, hanem ballagott haza, ahol valószínűleg