Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. január (17. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

la drága a nyár. Elpusztul a vadállomány. Vedük az tábbi levelet, melyet minden kommentár nélkül közlünk abban a reményben, hogy azok, akiket ihet, meg is szívelik. Tekintetes Szerkesztőség! Nincs nap, egy a külterület puskaropogástól ne visszhangoznék. Ezzé azt akarom mondani, hogy nincs •n ap, amikor derék v .’A«, vadásznának. Nem tudom ezt másnak velvn,„, mint annak, hogy mint más élelmicikkeké, a nyúl ára is horribilis magasra szökött s nem annyira a vadászszenvedély és sportszeretet, mint inkább a pénz hajtja ki vadászainkat „szórakozni.“ Hajdan, amikor sokkal több volt a nyúl és sokkal kevesebb a vadász, egy-egy területet kétszer-háromszor megvadászni nem lehetett. Akkor azonban a sportszeretet irányította a puska csövét, akkor nem azzal a jelszóval indultak útra vadászaink, hogy minden nyúl talpára kétszáz korona van ragasztva. A rengeteg közvadászat s a folytonos puskázás föltétlenül maguk után vonják a vadállomány kipusztulását, de legalább is oly mértékben való csökkenését, mely se vadászati, se nemzetgazdasági szempontokból nem kívánatosak s rendkívüli káros hatással lesznek a jövőre, amikor pedig előreláthatólag nagyobb összegeket kell fizetni a területekért, mint most. Mindezeket pedig nem az irigység, hanem a jóakarat és a sportszeretet diktálták tollam alá abban a reményben, hogy meghallgattatásra találok azoknál, akik a vezetésre hivatottak. Egy öreg vadász. A gyilkosság a Pusztán. A kis szoba titka. Bulla Sándor Puszta 198. szám alatti gazdálkodó tegnap jelentette a rendőrségen, hogy 18 éves Juliánna nevű leánya csütörtökön délelőtt felakasztotta magát s mire tettét észrevették, már halott volt. Bulla Sándor elmondotta, hogy csütörtökön reggel feleségével kocsin az orosházi piacra ment el, a tanyában gyermekei és a béres maradtak. Eltávozásuk után a legnagyobb fia a béressel szántani ment, a tanyaházban maradt Bulla Juliánna és nővére. . Dél tájon hagyták abba a szántást és mentek be a tanyába. A szobában, az asztalon egy levelet találtak, melyet Bulla Juliánná irt, elbúcsúzik testvéreitől és, szüleitől, arra kéri őket, hogy muzsikaszóval temessék el. A levél elolvasása után Bulla Sándor legidősebb fia kocsira ült és szülei elé hajtott, kikkel találkozva, elmondotta a történteket. Bulla és felesége a tanyába érve feltörték a belső szoba ajtaját s eléjük tárult a rettenetes látvány ; a 18 éves viruló szép leány ott függött a gerendán. Rögtön levágták, próbálták élesztgetni, de már akkor minden hiábavaló volt. A tanyában később megjelent Ivánka Zoltán dr külterületi orvos, azonban ő is csak a bekövetkezett halált tudta konstatálni. Az öngyilkosság ténye kétségtelen lévén, a hullát horkolás mellőzésévíl temetik el. Hogy miért lett öngyilkos a fiatal kény, nem tudják, sohase tapasztaltak rajta k .nősebb dolgokat. — A Rárosi Kisgazda és Földmunkás. Ker 191. január 5-én •i. e 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart- melyiv a tagok pontos megje- lenéséi Ml’ a? dHkség. - Tárgyi: »Sítas. ^ASARHELYI REGGELI ujság i*621 január 1 lop Éji ig 3 vagyonváltságot 1 A magáncégek és vállalatok vagyonváltsága. A többszöri adóztatások elkerülése. A részvénytársaságok Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter programmjának tanulmányozása során azt az aggodalmukat fejezték ki érdekképviseleteikben, hogy a különböző adók legjobban a részvénytársaságokat fogják sújtani, mert betéteik és folyószámláik után húsz százalékot, részvénytőkéjük után tizenöt százalékot, ha földbirtokaik vannak, azok után huszonöt százalékot kell majd fizetniük. Előrelátható volt, hogy a vállalatok ilyen irányú aggodalma fölösleges, mert a pénzügyminiszter végeredményben mindenkitől egyforma teherviselést kíván és nem fogja a részvénytársaságot jobban terhelni, mint a készpénzt, vagy mint más érdekeltséget. Ami a többszöri adóztatást illeti, erről szó sem lehet. A pénzügyi kormány úgy fog rendelkezni, hogy az értékelés végeredményben eredményezze a tizenöt százalékot és ennél feljebb huszonöt százalékot csak azoknál a vállalatoknál fog venni, amelyeknek földbirtokuk van. Ez az álláspont mindenesetre megnyugtató, de még a földbirtokos részvénytársaságok huszonöt százalékos terhelése sem jelent egyenlő elbánást a magánbirtokosokkal szemben, mert a részvénytársaságok tizenöt százalékos vagyonváltsága ténylegesen a vagyon tizenöt százaléka lesz, míg a földbirtok huszonöt százalékos megterhelése csak fiktív, miután a tiszta jövedelem huszonöt százaléka lenne a váltság, de ez pontosan alig állapítható meg. Fölmerült az az érdekes kérdés, hogy a pénzügyminiszter miként fogja megoldani a magáncégek és magánvállalatok vagyonváltságát, mert hiszen ezekre is nyilván rákerül a sor, miután a pénzügyminiszter ezeket a vagyonokat sem kívánja mentesíteni. Amilyen könnyű a megoldás a részvénytársaságokkal szemben, olyan nehéz a váltság megoldása a magáncégekkel. Tudvalévően Hegedűs Lóránt kijelentette, hogy ő nem akar vallomásokat kicsikarni, ő nem nagyon bízik a vallomásokban és ezért nem megy bele a váltság megállapításába. A gyakorlatban a magáncégekkel szemben azonban nincsen más megoldás és a pénzügyminiszter, ezért kénytelen lesz ezirányú fölfogását korrigálni, annál is inkább, miután magáncégeknél is milliós vagyonok találhatók és még igénytelen kinézésű üzletekbe is száz-kétszázezer koronás vagyonok vannak befektetve. Hogy mennyi lesz a vagyonváltságból befolyó állami jövedelem, azt ma még hozzávetőleg is nehéz volna megállapítani. Közigazgatási körök az egész vagyonváltság-alapot tizenöt milliárdra becsülik, úgy hogy a tizenöt százalékos váltság mintegy két és fél, de legfeljebb három milliárdot fog eredményezni. A városháza hírei, Tótkomlós község elöljárósága közli, hogy a keleti marhavészre való tekintettel a tótkomlósi piacra állatok egyáltalán nem hajthatók fel. Medveczky Imre dr. főjegyző előterjesztést tett a tanácshoz, hogy az óvodák részére öt mázsa fát utaljon ki a város. Az előterjesztést a városi tanács legközelebbi gyűlésén tárgyalni fogja. A kereskedelmi miniszter leírt a városnak, hordójelzői hivatal átalakítására vonatkozólag 1921 december 31-ig haladékot ad. Kovács Sándor és társai sütők kérelmet adtak be a városi tanácshoz, hogy a fa drágulására való tekintettel a kenyér árát emeljék fel. A kérelemmel a városi tanács egyik legközelebbi gyűlésén foglalkozik, az azonban nem valószínű, hogy kenyér árának emeléséhez hozzájárul, mert a kenyér ára kormányrendelettelvan szabályozva. Széncsempészet a nagyállomáson. Megfogták a tettest. Az utóbbi időben azt tapasztalta a helybeli állomás vezetősége, hogy a vasútra érkezett szenet ismeretlen tettesek állandóan dézsmálják. A szükséges óvintézkedéseket megtették ugyan, azonban ennek dacára se szűnt meg a tolvajlás, sőt azt lehet mondani, hogy fokozódott. Tegnap reggel fordulat történt, a vasúton szolgálatot teljesítő rendőr egy gyanús emberre lett figyelmessé, akiegy zsákkal kezében a töltés mellett settenkedett. A rendőr rögtön lesállásba helyezkedett s várta a történendőket. Nem kellett soká várni, a pasas a szenes vagonokból tömni kezdte a zsákot. Ezt már nem szivlelte a rendőr, lefülelte a pasast és zsákostul együtt behozta K kapitányságra, hol kiderült, hogy^Jmde La, jósnak hívják. A magva" el? ''"dnt+a hnirv ré~ i gebb idő «-’tatja ezt «. mes• terségét, ajszegénység -.ót a btmre Nagy választékban érkeztek Kálmán Dezső * m* '*mam Valódi angol férfi szövetek. Noé és leányka télikabátok. * ! ' *— * Piaci árak. Azt mondják, hogy újévre nem*szabad aprójószágot enni, mert kikaparja a szerencsét. Mégis a teg- napi piacot valósággal megostromol- ták a baromfiakért, ami miatt az árak emelkedtek. A megnyílt jószágpiac iránt is elég nagy volt az érdeklődés; a kövér sertés ára azonban sokat esett, • viszont a soványé emelkedett. Az árak a következők voltak: K 1 sertés 1. r. f e • 114 » „ II. h no marha I. r. 60 j „ II. r. 54 borjú >» 68 juh A 46 lúd 126-ruca 120 tyuk / 80 1 pulyka 80 nyúl drbja 190 . tojás drb 6 hal kgr. 20—90 Byiütér. Nyilatkozat. A „Magyar Nemzetőr“ és „Frisshírek“ december 31-iki számában Vajnai Bálint ácsiparos által közzétett nyílttéri nyilatkozatra, ugyancsak téves magyarázatok és ebből származható félreértéseket kikerülendő, az alantiakat közöljük. Folyó év elején mint Kruzslicz Károly és társai (Szabó Sándor és Vajnai Bálint) előmunkálati engedélyt nyertünk Hunvásárhely th. város polgármesterétől és Csanád vármegye alispánjától egy a Tisza, illetve a Maros medréből kiindulólag létesítendő öntözőcsatorna és vele kapcsoltos vizierőátvitelitelen előmunkálatainak elkészítésére. Az előtanghányi munkálatok folyama alatt meggyőződtünk arról, hogy Vajnai Bálinttal együtt dolgozni nem tudunk, miután a nagyon is kétségesnek és bizonytalannak látszó kivihetőségnek dacára úgy akart a pénzünkkel gazdálkodni, mint a Cisáki-szalmájával. Mivel ezt tovább tűrni hajlandók nem voltunk, a tárcaoügy. ..közöttünk Vajnai Bálinttal s- et megszüntettük. Mi a magunk részéről az előtanulmányt lefolytattuk és ennek alapján megnyugtatjuk, úgy Vajnai urat, mint az ügy iránt érdeklődőket, hogy »ezen vízműből belátható időn belül nem lesz semmi, miután az ezidőszerint ezer és még egy ok miatt meg nem valósítható. Ha azonban már Vajnai úr a nyilvánosság útjára terelte a dolgot, szükségesnek véljük még ugyancsak téves magyarázatok és ebből származható esetleges félreértéseket kikerülendő — kijelenteni, hogy Vajnai úrral szemben a közös ügyletből kifolyólag mintegy hat és félezer korona követelésünk van és mihelyst újabb csoportot tud létesíteni, melynek pénzével gazdálkodhat, meg fogjuk keresni a módját, hogy pénzünket visszakapjuk. Erre vonatkozó alapunk megvan, mert a Vajnai Bálint által használt tervek és műszaki vélemények a mi pénzünkön készültek, azokat mi neki soha át nem engedtük. Kruzslicz Károly és Szabó Sándor építőmesterek. HÍREK, LEHET, hogy csak álom, mégpedig szilveszteri színes álom volt. Éjfél körül szellősuhanás hallatszott az utcán. Bágyadt holdderengésben fehér alak jelent meg a körte fa alatt. Nőtt, nőtt gyorsan és mikor elérte a fa tetejét, megállt. Emberi arc formálódott ki a fején. A járdán hangos beszéddel jött egy szilveszteri társaság : két fiatalasszony s két ember. Megismertem őket, az egyik hadifogoly volt sokáig. Odasimult hozzá a párja és kacagott. Néhány lépés választotta el őket a fától. Most odaérnek,ahol a szellemalak áll, vájjon látják-e ege is, vagy csak az én fantáziámnak szelötte a fehér óriás. Átlibbentek a fehérségen. Nem vettek észre semmit. Lépésük kopogott a járdán, de én valami suttogás, hallottam. Nem mozdult az átlátszó arcon a keskeny száj, csalj a szemek regéltek. Nem ismersz ? Susogott a szó. Ma hat esztendeje találkoztunk a zimonyi hídnál. Csúnya idő volt. Vak éjszaka és esett az eső. A Száva töltéséről csak úgy potyogtak le a szegény katonák a sárba. Volt a belgrádi vár ormán egy fényszóró. Olyan kékes-fehér volt , a kévése s pont odavilágitott a Cigány- szigetre. Hatvan barázdás arcú népfölkelő hasalt ott a törpe bokrok tövén, az iszepban. Kezükben a Manlicher. Csend volt addig, de egyszerre tüzkigyók gyultak ki a Topcsider hegyén s halálfekék vágódtak a vizbe, mely szennyes volt és örvénylő. Egy tűzgolyó az emberek közé csapott s három asszony abban a pillanatban özveggyé lett a magyar rónán. Tréfa volt az egész, mert azután ismét csend lett, csak a vize szaggatta a partot. Benéztem a szegelet kicsi ablakán. Ott ültetek hárman és néztetek a mécses füstös lángjába. Azután bejött egy negyedik cimborátok. Nem ismerem. Még az arca is sáros volt, a ruhája csupa víz és rongy, de azért olyan szép volt. A jobb keze feje át volt kötve zsebkendőjével. Fehér volt az valaha. Azzal integetett a szegedi állomáson a füstös, kormos vonatból a kényes szemű feleségének. Bort öntöttél a poharakba s összeütöttétek vad szilajsággal. S akkor az az elmélázó ember, csendes, reszkető hangon elkezdett dalolni. Emlékszem a nótára. Úgy kezdődik, hogy: A kanyargó Tisza partján ott születtem ! S azzal végződik, hogy: Térdelek-e még előtted, bús fejemet az öledbe lehajtva ... Mondhatom, hogy szép dal, azóta se hallottam olyat! Na, de ha Isten segít, hallhatok még. Hanem most, az új esztendőre szerettem volna megírni a magyar fiúknak egy cikket, de reszket már a kezem, hát csak így mondom el. Ne búsuljatok, nem lesz ám mindig ilyen rosz világ! Kezetekből kiragadta a pálmát az árulás, de majd visszaszerzitek. Az idén a japán megtámadja Amerikát és elveri. Megérdemli, mert ha ő Jem kontárkodik bele a háborúba, ti győztetek volna, hiszen nem birt veletek az egész világ. Anglia el van foglalva a saját bajával, a francia, legyöngült. A cseh? Arról nem is érdemes beszélni. A,Jugoszláv? Azt jól fejbevágta Annunzió. És a hegyi francia, illetőleg az olaj ? Hát ez a felfújt béka magától kipukkad. Nem vagyok próféta, de biztosan tudom, hogy mentek ti nemsokára Bukarest felé s mikor ajkatokon a diadal kiáltása dörög, a kapusár és a többi patkányok úgy futnak, mint az agárkutya. Akkor legyetek okosak és ne olyan bután nagyfélküek, mint szoktatok tenni! Jusson eszetekbe a sok korbácsütés és a szédítő pofon. Azt vissza kell adni, még pedig duplán és hamar! Ne feledjétek, amit mondtam ! Megyek, harmadszor kukorékol a kakas, lilaszinüvé válik az ég, virrad 1... — Házasság. Gajdán Imre Lajos állami rendőrkapitány és Kovaik Mariska, ma délelőtt házasságot kötnek. (Minden külön értesítés helyett). Körcseg Szenté Készít fiaikát, úri ruháben, szolid . Állandóan szöveteim va mint úri run FEKE Igazi: Janii A s Judex ! szert kom.-Cocant Előadáso 2-án d. i Jegyek d. f elő Tíz t BBSSLEPESüBOB K | egy megbi, vagy asszoi den ágábar özv. VVII., ip» i Igen ju ' 1 Cirka Cj I űrét * - kocsi. drb fértőt a franciák ; igénynél is éladó cirk • kaosirm tartajlék összes, * »ke honyt h . minden vannak, jehetők és mc kezdve S2 sugárút és kán levő jel lehet Hát Détm utca Jánosnál ( MC HA ME JO! Hí olló, és min eszi? végri és * M ■■■v___