Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. április (17. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-01 / 73. szám
Telefonszám: 87 VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1921 április 1, péntek óra Z korona XVI. évfolyam 73. szám Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA. Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF. . Társszerkesztő: GRAVÁTZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOSSUTH-TÉR. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: Egész évre .... 500 K. Fél évre ..... 250 K. VIDÉKRE: Egész évre . . . 600 K. Fél évre ..... 300 K. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK FELVÉTELE: délelőtt 8 órától 12 óráig. Károly király Szombathelyen és Budapesten. Budapestről visszautazott Szombathelyre. _ A Magyar Távirati Iroda jelenti tegnap délelőtt 10 órakor telefonon a következőket: Március hó 26-án éjjel fél 11 órakor Károly király autón Szombathelyre érkezett s a püspöki palotában, Mikes János gr. püspöknél szállt meg. A Szombathelyen lelkigyakorlatokat végző Vass József vallás és közoktatásügyi miniszter, értesülvén a király megérkezéséről, rögtön táviratozott Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, aki az ünnepeket Sigray Antal gróf, nyugatmagyarországi főkormánybiztos birtokán töltötte. Vass József táviratát Teleki Pál gróf éjjel 2 órakor vette kézhez s Sigray Antal gróf társaságában azonnal Szombathelyre utazott. Vass és Sigray a reggel fél 7 órás vonattal Budapestre indultak, hogy a király megérkezése előtt Budapesten legyenek. Vonatkésés miatt a király hamarább érkezett Budapestre s egyenesen Horthy Miklós kormányzóhoz ment, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Horthy kormányzó az ország érdekének feltárásával rámutatott arra, hogy a királynak az országban való tartózkodása nem kívánatos s kérte, hogy haladéktalanul utazzon el. Károly király, mielőtt bárkivel érintkezett volna, azonnal elhagyta Budapestet s Szombathelyre ment. A király megérkezése folytán előállt súlyos politikai helyzetre való tekintettel Horthy kormányzó azonnal magához kérette a kormány Budapesten időző tagjait és a vezető politikusokat, kik előtt feltárta a történteket s tájékoztatta őket a tett intézkedésekről. Úgy a kormány tagjai, mint a pártvezérek, megnyugvással vették tudomásul Horthy Miklós bölcs intézkedéseit. A király még Szombathelyen tartózkodik, személyes biztonságára nézve Teleki Pál gr. miniszterelnök intézkedett, ugyancsak a miniszterelnök fog eljárni abban is, hogy régebbi tartózkodási helyére mehessen. Megállapítást nyert az a tény, hogy a király szombathelyi és budapesti látogatása felől egyetlen magyar hivatalos tényező se tudott s az nem felelős egyének munkájának következménye. Az országban különben a legnagyobb rend és nyugalom van. Meggyilkoltak két magyar honleányt Nagyszalontán az oláh bestiák, mert azok piros- fehérzöld szalagos koszorút helyeztek március 15-én éjjel Kossuth Lajos szobrára. A lelkes honleányokat megbotozták, véresre verték, agyokkinozták, aztán mint lázadókat megölték. Hat lázadás az, ha magyar honleányok legnagyobb Apostolunknak, Kossuth Lajosnak szobrára koszorút helyeznek s magyar mivoltukat a koszorú nemzeti szinü szalagjával is jelzik s egyúttal 1848 márc. 15-ike iránt is kifejezik s hűséges kegyeletet! ? Hát amiért Nagyszalontát, a szinmagyar várost, költőóriásunknak, Arany Jánosnak születési helyét az antant lelketlensége ideig-óráig Oláhországnak ítélte oda, — már magyar sziveknek magyarul imádkozni sem szabad ?! Mert Kossuth Lajos neve nekünk magában is: imádság ; március 15-ikének puszta említése is: imádság. Hát az imádkozásért is bot, kínzás és halál jár az antant cinkos fullajtársai részéről ? ! Hát így tisztelik a nemzeti, faji hagyományokat Wilson úr „népszövetségében?“ Hát azt hiszik ezek a kótyagos fejű, sötétlelkü, zsarnokos világhatalmasságok, hogy ők mindig urak maradnak s bocskoros fogdmegjük : az oláh móc is mindvégig be fogja mocskolni Nagyszalontának s a többi elbitorolt magyar városnak s Helységnek évezredes szentelt emlékektől megáldott ősi rögeit ? ! Hát azt hiszik, hogy Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szózata, lángoló honszerelmű tanítása és magasztos hitvallásuknak követése elfojtható erőszakkal, vérrel, ártatlan leányok galád lemészárlásával ? ! Hát azt hiszik, hogy a vértanúság megrémít, kerékbe tör és elpusztít egy nemzetet ! ? Nem, soha nem ! Török-tatár pusztított rajtunk. Rákóczi Ferenc dicső szabadságharca után bujdostak a túlerőtől levert kisrucok, a Metternich politika Ausztriába akarta kebelezni egész Hazánkat . 48 után bitons golyótól haltak meg legjobbjaink, jött a Bach és Schmerling korszak minden rémsége, — de mégis élünk, élni fogunk s a mostani országrablás dacára is feltámadunk, mert Kossuth Lajos halhatatlan eszméiben maga az örök élet van ! . . . A szalontai magyar lányok vértanú-vérét mint megtorlásért, leszámolásért, elégtételért kiáltó élő fájdalom-zuhatagot ,érezzük mindnyájan szivünkre hullani s míg testvéri homffai mélységes keserűséggel küldjük fohászunkat, kegyeltes hálánkat friss, drága sirkantjukra , egyúttal boszuért kiáltunk mi is az égre; megfogadjuk, hogy rendíthetetlen összetartással dolgozunk azon, hogyha ütni fog az óra, Petőfi Talpra Magyarjának érvényt szerezünk "a Kárpátoktól az Adriáig és Kossuth Lajos szobrai mellett megvalósítjuk Kossuth Lajos élő Magyarországát is határaiban, intézményeiben, hatalmában, függetlenségében és boldogságában! a budapesti református egymás a restrakció és szabadkőművesség ellen. A budapesti református egyház érdemes tagjai, akik szívükön viselik a bensőséges hitélet ügyét és az egyház érdekeit, tudvalévően mozgalmat kezdtek a magyar reformátusság megújhodásának előkészítésére. Ebben a kérdésben február 28-án, március 12-én és 17-én igen eredményes értekezlet volt. A legutóbbi tanácskozáson előbb Szilassy Aladár v. k. t. t., később Kovácsy Sándor, a budapesti egyház főgondnoka elnökölt. Többek között megjelentek Fáy Gyula, Szászy Béla, Viczián István államtitkárok, Halász Lajos főügyész, Ilosvay Lajos ny. államtitkár, Darányi Gyula, Barnát István, Szász Károly v. b. t. 1., Némethy Károly v. b. 1.1., pálóczi Horváth Zoltán, György Endre, Gonda Bála, Hamar István, Bilkei Pap István teológiai tanárok, Gesztelyi Nagy László, Somogyi Gyula és mások. Szilassy Aladár az előző értekezletek határozatain sarkaló indítványt terjesztett elő. A jelenlevők közül többen, mint például Sigray Pál és Barlagi Aladár élesebb hangú javaslat mellett foglaltak állást, mely szerintük a jelen helyzetben nemcsak megokolt, hanem szükséges is. Az értekezlet többsége emellett döntött. Az elfogadott határozat a többi közt ezt Minden tőlük telhetőt hajlandók és készek megtenni azért, hogy az egyéni hit és önzetlen vallásos érzület megerősödvén a magyar református egyház újjászületése előkészíttessék s ez után a lelkek megbontott harmóniája és nyugalma helyreálljon. Meg vannak győződve, hogy ennek a munkának sikere új erőket utalva a küzdelembe, jelentős mértékben fogja előmozdítani a mindenekfelett álló nemzeti újjászületést és a jobbak törekvéseinek sikerét a rombolás és pusztítás erőivel szemben. Határozottan állást foglalnak és minden törvényes eszközzel küzdeni fognak mindama törekvések ellen, melyek a református egyházat, vagy híveit destruktív irányba akarják terelni. Ehhez képest kárhoztatják a szabadkőművességnek okiratilag bizonyított romboló irányzatát és minden olyan irányzatot, amely nem helyezkedik teljes határozottsággal a nemzeti keresztyén gondolat alapjára. Szeretett hazájukat kis egyházukat féltő aggodalommal megállapítják, hogy a tiszántúli református püspök ezekkel az elvekkel szembe helyezkedett. Egyúttal azt a meggyőződésüket fejezik ki, hogy egyházuk lelkészei akkor szolgálják legigazabban és legsikeresebben a haza és egyházuk ügyét, ha nemes feladatukat hivatásuk körén belül maradva teljesítik, s a korona javulásának következményei. Dr Scitovszky Tibor kereskedelmi államtitkár a magyar korona értékavulásának következményeiről a lapoknak a következő nyilatkozatot tette : Kétségtelen, hogy sokat szenvedett fogyasztóközönségünk rövid időn belül különösen oly cikkeknél, amelyeknek külföldi behozatalára szorulunk,elemes árleszállításokhoz jut. Ettől az időponttól már nem választja el más, mint hogy a kereskedelem árukészleteinek felfrissítésére kényszerüljön és valutánk némi stabilizálásával vásárlási tartózkodásából kilépjen. Az élelmicikkek tekintetében elsősorban a szabadforgalmi élelmicikkek olcsóbbodására számíthatunk, mert azok eddigi árai a javult magyar koronában kifejezetten már túllépik a világpiaci árakat. A magyar korona árjavulásának a magyar termelésre való kihatását vizsgáltas megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság termelésnél az emelkedő tendencia további kifejlődése esetén a gabona szabadforgalma nem nagy probléma, a szabadforgalmi ár nem fogja túlságosan meghaladni a mostani hatósági árakat és így nem jelentené különösebb megterhelését az ellátatlanoknak. Az iparra valutánk javulása egészen különleges helyzetet teremt. Büszkén mondhatjuk, hogy iparunk a forradalmak, az ellenséges megszállás és az országcsonkítás rendkívüli kártevései után csodálatos életerőről tett tanúságot, boszorkányos gyorsasággal állott talpra és alkalmazkodott új helyzetéhez, de sajnos, szén és nyersanyag hiányában nem tudta kihasználni azt a nagy előnyt, amelyet részére rossz valutánk biztosított. A kereskedelmi kormányzat sürgős feladata,hogy a fogyasztó érdekek megkímélésével találjon módot az ipar jogosult termelési érdekeinek megvédésére. WWW—g ■imniwim—fi—wn Hal van liszt és kenyér ? A közellátási hivatal közli, hogy az áprilisi liszkiosztás a mai nappal megkezdődött. Lisztet lehet kapni az alább felsorolt kereskedésekben: Kőrössy Sándor Csomorkányi-u.; özv. N. Szabó Pálné Viszhang-u. ; Kolozsváry Ferenc Klauzál-utca; Kovács István Klauzál-utca; A Munkásszövetkezet fő- és fióküzleteiben ; Tóth Ferenc Szentesi-utca ; Dániel János Szentesi-utca ; Balogh Ede Szegvári-utca ; Makhuli János Damjanich-utca ; Szilágyi Lajos Damjanich-utca és Kenéz István Pálfi-utcai üzleteiben. Kenyeret lehet kapni : Dániel Andor Dáni-utca ; Suba Lajos Klauzál-utca ; Deutsch Mór Fácán-utca ; Reisinger Gyuláné Kinizsi-utca; Nagy Endréné Mária Valéria-u.; Kovács Sándor Csillag-utca; Égető János Szerencse-utca és Balogh Sándor Csomorkányi-utcai sütödéjükben. I Fonó és szövő gyár Vásárhelyen. Óriási, szinte korszakos lépéssel fejjlősődött s halad előre a magyar fonó és szövőipar. S ennek a haladásnak érdeme, dicsősége Vásárhelyé, mert vásárhelyi cég rendezte be a fonógyárat és pedig a közismert és becsülni tanult Kokron cég. " Óramaszerkezetű finom kicsi gépeken esztendők óta dolgozták fel a fonalakat a Kokron telepen, a háború azonban beleszántott érmés az ipartelepnek működésébe is. A cégfőnök beteg lett, helyettese, ifj. Kokron József a hadak útjára ment, ahol fogságba esett s a szenvedésekből csak most januárban nyert szabadulást. Kokron Károly, a cég legifjabb beltagja azonban nem pihent. Éles meglátással állapította meg, milyen téren csinálhat nemzetének legnagyobb szolgálatot. Na®», szinte vasenergiával dolgozott, szerezte meg drága idegen valutával a géprészeskét, szedte össze Prágából, Svájcból a s műszereket s finom alkatokat; addig, míg az összes akadályokat legyőzte s most már nappal benzinmotorral, este villany energiával vígan dolgozik a Kokron gyár. A "nagyszerű gépek leírása nehéz volna. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a telep ? maga gyártja’ a fonalat, maga mossa a gyapjút és dolgozza fel. Ha valaki 10 kgr. nyers göndör gyapjút bevisz, kap belőle 3 méter finom gyapjúszövetet, olyan szint ben, amilyenben ő akarja. Már edeig sok