Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. június (17. évfolyam, 121-141. szám)

1921-06-01 / 121. szám

minden a világon. Az a káosz, ame-lyet a külpolitikában az ántant szűk látóköre, melyet ráadásul a boszu bosz indulatra is alámeszelt, a megteremtett, az ár- és hőhullám kapcsán most áttör a szűk grániton és szétterül a már-már éledezésnek lendült gazdasági életünkben. A korona gyors emelkedését nem tart ] tottuk egészséges folyamatnak elei- től kezdve, örvendeztünk neki, de hittünk a szaktekintélyeknek, kik [ kritikával fogadták a lázszerű emel-kedési folyamatot és [bizonyos aggodalommal lesték a következményeket. Nálunk a korona emelkedése alkalmatlan időben következett be. Akkor kezdett emelkedni, mikor a szomszédos államokban az olcsósági hullám jelentkezni kezdett. Egyszerre 10—20—30 százalékkal estek az árak, ugyanakkor kétszeresre, sőt két és félszeresre emelkedett a korona s a két hullám találkozása egyszerre csapott össze a gazda, az iparos, a kereskedő feje fölött. Egyszerre megállt az üzleti élet vérkeringése. Senki nem akart vásárolni. A kereskedő és iparos próbálgatta vételre buzdítani a közönséget, nap-nap után alkudozott az a vzlág vignettáival s önmagával, midőn mindig kisebb számokat rajzolt fel, de a pénz megcsökönyösödött és nem mozdult. Ám az őstermelő nem tíz százalékozhatott; neki el kellett adnia jószágját, malacát, mert romlott, száradt, pusztult a legelő és elfogyott a korpa az utolsó dekáig, mintha a föld nyelte volna el. Ami pedig megszaradt, olyan áron cserél gazdát, hogy egy hónap alatt az egész háztartást felfalhatja egy pár öklömnyi malac. Így történhetett meg, hogy míg az iparcikkek fenn tudtak maradni a békebeli ár 50— 100 szorosán, a malac, a jószág leesett 8—10 szeresére. S igy, az antant rablópolitikájának eredményeként állhatott elő Magyarországon az az abszurd, az a képtelen állapot, hogy a növendék marhát 10 koronáért kérik, viszont egy kiló sóért másfél annyit kell kiadni. S hogy most a korona értéke valami ok miatt pár napra ideiglenesen leszorulatott, a konjuktúra már az első percben spekulált s 10—20 százalékkal drágított, viszont a gazda csak ott van, ahol a Samu nadrágja. A végén azután egész természetes, hogy ott keres kárpótlást, ahol talál. Ezért van az, hogy míg a legszebb marhahús kilója 32 korona, a zöldborsó leves többe kerül s ha egy kis zöldséget akar valaki a húshoz, a saláta kétszerannyit kóstál ecettel s hozzávalóval együtt. A korona ideiglenes árhullámzása meghozta az újabb zavart. Tótágast kezdett állani minden s az emberek fejvesztve kapkodtak, hogy mit is csináljanak. Okos ember azonban nem riadt meg olyan hamar és sejtvén a dolog mögött rejlő manővert, nem veszti el hitét a magyar valutában, mely a termés és a munka valutája. Az ég megkönyörült rajtunk, adott bőséges esőket és a felhőzet, mely újabb harmatot igér, többet is biztat. A magyar koronának lesz becsülete ismét s a két árhullám sem nyel el senkit, mert majd beletörődünk. A kinek kára van a portéka áreséséből, viselje türelemmel. Mert ha jó volt eltenni a jót, el kell tűrni a rosszat is. —ini immaarchmimn VÁSÁRHELYI Ura 2 torosa, Hódmezővásárhely, 1921 junius 1, szerda XVII. évfolyam 121. szia Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő: Főszerkesztő és laptulajdonos: Társszerkesztő: JFEJÉRVÁRY JÓZSEF _____ ___ KUN BÉLA GRAVÁTZ FERENC Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rosesith-tér. Telefon szánat. Az Ébredő Magyarok napja lesz városunkban június 4-én. Propaganda gyűlés és hangverseny ! Minden igaz magyar hazafi és honleány olt legyen ez alkalommal s tegyen bizonyságot arról, hogy nemzeti jobb sorsunkat, ősi magyar fajunk boldogabb jövőjét együttes erővel munkáljuk. i~n------ira-----""rtirr^n“———^ra———^ni—— i—t Trirm i' w mi minii mrnrrmi-Ti m—imire íjra tinit áll HS-rt szökött fel i korona. A mesterséges manőver, mely utóbb leszorította a magyar korona szárnyalását, mára megtört. A terméskilátások javulása újra meghozta a magyar korona diadalát, mely 205-ről egy nap alatt 245-re emelkedett fel. A emelkedés állandónak ígérkezik. A többi összes valuták estek valamit, aminek táblázata távirati rovatunkban van. Igaerőt kér a város a köves utak mellől. A szentesi és kutasi köves utak javításához nagymennyiségű javító anyagot, kavicsot és homokot utalt ki a kereskedelmi kormány s az államépítészeti hivatal megkezdette a javítást. Hogy azonban a munka a kiutalt költség keretében hatásosan elvégezhető legyen, a város számít az utak mellett lakó érdekelt gazdákra, hogy a saját érdekükben adnak 2—3 igát, illetőleg teherfordulást a kavics és homok hordásnál. Ily irányban az érdekelt igatulajdonosok személyre szóló felhívást kapnak a polgármesteri hivataltól. Mennyit hoztak Vásárhelyen az új adók ? A bor, gyufa és só összeírás bevégződött. A gyufa 113 tételben 142 ezer, a bor 93 tételben 94 ezer s a só 33 tételben 192 ezer koronát, összesen 428 ezer koronát eredményezett az államnak. Ez csak a jelenlegi készletek után jár, az újabb hozatalok újabb adótételeket jelentenek.. Egy millió, vagy csak fél millió jutna ? Soha még annyian nem karolták fel a selyemhernyótenyésztést Vásárhelyen, mint most. Száz körül van azok száma, akik ezzel a nemzetgazdaságilag annyira fontos produkcióval bíbelődnek. A remélhető eredmény 12 ezer kilogramm gubó lesz. Azonban itt egy kis hiba készül. Az állam a gubó árát a tavalyi 140 koronás árral szemben most 75 koronában szabta meg, ami óriási különbség. A selyemtenyésztéssel szegény családok foglalkoznak, a szegény ember az árak esésével, de az utóbbi bérek mellett csak most kezd egy kicsit emberileg élni és egy kis húshoz jutni. Az árleszállítás tehát nem méltányos. Ily irányban a vásárhelyi termelők részletes memorandummal fordulnak a felügyelőséghez és kérik a gubóár felemelését. Kész a javaslat, Szegeden most vetik ki az adót. A 920, 921 és 922. évekre szóló 111-ad osztályú adókivetési tervezetet, melyben az egész iparosság, de más osztályok is súlyosan érdekeltek, mint annak idején megírtuk, a Fejérváry Bertalan tanácsnok indítványára kifogásolta a város, más oldalról Fejérváry tanácsnok személyesen, a saját kezdeményezéséből eljárt a szegedi pénzügyigazgatóságnál is, hol megértésre talált az intervenció, a pénzügyigazgatóság hozzájárult ahhoz, hogy a lajstromot revízió alá vegye egy bizottság, melybe az ipari szakosztályok és érdekelt adózó csoportok küldjenek képviselőket. Ez a nagy bizottság Schultheisz Károly pénzügyi titkár vezetésével, tíz napi munkával elvégezte tegnap a revízió nagy munkáját. Ez a megállapítás azonban csak javaslat. Ennek meghallgatásával fogja most már Szegeden kivetni a Illad osztályú adókat, az egyenesadó felszólamlási bizottság. Meglesznek a vizsgák, elmaradoznak az iskolások. Az elemi iskolákban az idén júliusra tervezték a vizsgákat, de nem lehet halogatni az ügyet, mert a szülők panaszkodnak és a gyerekeket elfogdossák az iskolából. Ez a körülmény most már a vizsgák kitűzésére ösztönözte a hatóságokat. Az állami elemi iskolai gondnokság az összes kül és belterületi állami elemi iskolákban június 15—29. napjaira szabta meg a vizsgákat. Vizsgaelnökök a gondnokság tagjai: dr Soós István, Bodnár Bertalan, Győrffy József, Bernátsky Ferenc, dr Szappanos Mihály, Csernai Mátyás, Hermán János, Pista Zsigmond, Orovecz János, Kamocsay Gábor, Balogh Gyula, Zehery Lajos, D. Nagy Sándor, Pelle József, Wisch Béla, Plavecz Gyula, Késey István, Udvarhelyi Sándor, Konc Pál, Vékony József, Lukács László,Körmendy Sándor, Moesse Károly, dr Halász Manó, Lázár Dezső, Juhász Mihály ny. polgármester, Fejérváry Bertalan, dr Fáry Béla és dr Medveczky Imre. A református elemi iskolákban június 26-án, vasárnap d. e. 10 órakor lesznek az évzárók a templomokban s délután vizsga, úgy, hogy már 3 nap alatt minden iskola levizsgázik. Alapittatott 1878. interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTALAN cüsztemetési intézet© Szentesi utca 4. szám alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyászruha és gyászfejkendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást bele- és Javre JOOO koronáért is rendez a legnagyobb kegyeletnek meg- felelően. Szeremlei Sámuel válasza a tanácsnak. Írtuk, hogy a városi tanács nevében Soós István dr polgármester és Fejérváry Bertalan tanácsnak üdvözlő iratot adtak át Szeremlei Sámuel lelkésznek abból az alkalomból kifolyólag, hogy Szeremlei Sámuel lelkészi működésének ötvenedik évét betöltötte. Az üdvözlő iratra Szeremlei Sámuel most az alábbi választ küldte a tanácsnak : A város tekintetes Tanácsának. Itteni lelkészkedésem 50-ik évfordulója alkalmából hozzám intézett üdvözlő sorai által felettébb megtisztelve és hálára kötelezve érzem magamat. Lelkemig hatottak nemcsak a kegyes megemlékezés, hanem a sorokat személyesen átadó főtisztviselő urak kísérő szavai is, melyekben jóakaratu elismeréssel adóznak hoszszu időre terjedt hivatali és városunk történetét is tárgyazó irodalmi működésemért, úgy hogy abban a ritka szerencsés helyzetben kell éreznem magamat, melyben nemcsak az Örökkévalónak jótéteményét fogadhatom alázatos hódolattal, aki életem éveit ily kedvezéssel mérte ki, hanem elfogadhatom lelki megelégedéssel azok szeretetét és jóindulatát, akikért élni és munkálkodni akartam s akik önként bizonyságot tesznek arról, hogy működésem nem volt hiábavaló. « Áldott legyen az a szeretet, mely életem büszkeségét kiséri! Áldottak legyenek e város elei, akik azt öregségemnek felejtetése végett világosságra hozták. Áldottak legyenek szeretett városunk minden együttérző polgárai, kinek társasága és támogatása tette „gyönyörűségessé“ az én egyébként „terhes igámat“. „Legyen te kőfalaidban Csendesség és jó békesség, A község közt egyenesség, Jó szerencse házaidban! Az én atyámfiaiért És ott lakó feleimért Adjon Isten jó békességet ! Szentségeiért im, e helynek, Mely szerzeteit az Istennek, Minden jót kívánok fenéked.“ Igaz tisztelettel és szeretettel vagyok Helyben 1921. máj. 26. Dr Szeremlei Sámuel, ref. lelkész. — A Pecércéházi Olvasóegylet f. év junius hó 12 én, vasárnap délután 1 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a t. tag urakat ezúton tisztelettel meghívja az Elnökség.