Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. június (17. évfolyam, 121-141. szám)

1921-06-10 / 129. szám

lett tóban Idol- 468 ty lyben ;rüzlet 975 ilatta ! i dol- i vágó tra, pré-1 kiJózsef vanott utó és __965 rádi r» T k. ennyi-I orduliéhoz, 93 ia be! *97-*•97 alatt tét BNÖT ÜDE inkiaroadal- I oly perondént az sme— rossz utói'■ség lattal né. 194 .zünk. is fias m 9 33 tónév fel:stönél 5 132 P. vask stb an. e. l-II. 159 i. 15. inénál. 44 4-5 eseket 7 sz. 4—i ellátási irmány;nde tete it, hogy ibbra is az ren Héána fővásárbiy, 1921 június 10, pénten Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K A** U S'vív'.:«,avv . cvimjsttiii xato. huuu VÁSÁRHELYI Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tii. Telelőszám: 87. ■naaiaiimniiiHiiiw ■ ■mi iniiiiiin— r n '■ i i 'imimmmmirme. iwninimniiwiimHniri ■■ 'i ■ ■[ijiwiiiiiii_ pp Felelős szerkesztő: Főszerkesztő és taptalaj Zenes. Társszerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF KUN BÉLA _______________GRAVÁTZ FERENC: FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Vatanysi Tai, a tokiói egyetem szociológiai tanára, az ivett szemöldökű, 35 esztendős, zömök japán tudós még tavaly felkerekedett a pódium mellől ; becsapta könyvét, csomagolt, azután megcsókolta az egyetem rektorának a lenhajú lányát, már tudniillik a saját feleségét s vonatra szállt, hogy világot lásson. Sok országot bejárt, míg Budapestre elérkezett, hol a magyar tudós világ a japán nemzetet megillető magyar vendégszeretettel fogadta és halmozza el a figyelmesség , ezer jelével, mely ebben a szegény, de dacosan szomorú országban megterem és gyümölcsös kosarával nyitva áll mindenki számára, aki ide a lábát beteszi, akár jóbarát, akár volt ellenségünknek fia, vagy leánya. Ellenségnek, barátnak egyaránt szivét nyitja ki ez a nép. A világháborúban Japán nem szerzett puskát a mellünknek, nem lőtt belénk, de ellenségeinkkel tartott. Feledte a múltat, feledte a hálát, melylyel a német Géniusznak tartozik, elfeledte még az atyafiságot is, mely a turáni nagy népfa gyökérszálaival hozzánkfűzi. Sógorok volnánk mi ugyanis vele, de megértjük ellenséges magatartását, hiszen sógorság, komaság nem sok atyafiság. Ő elfeledte mindezt, mi most elfeledjük kedvéért azt, ami neki nem jutott eszébe. Vatanaki Tecsuó egy engesztelő kézszoritással jött felénk s mi ezt a parolát szívesen fogadjuk és viszonozzuk. Beszélt Budapesten és igen érdekekeseket beszélt. „Amerikában egy kerek esztendőt töltöttem el — mondotta Tecsuó — azóta Európában utazgatok, a fehér emberek között, akiket nagyon nehezen tudok megérteni. Miért gyűlölködnek, miért nem igyekeznek megérteni egymást ? Amerikában az emberek csak az üzleten, Európában csak a politikán törik a fejüket. Amerikában az üzlet irányítja az államot, az irodalmat és művészetet; Európa pedig, néhány kis állam kivételével — mint Svájc — lerongyolódott s még hosszú időre van szüksége, amíg a háború csapásait kiheverheti. Én a háborús csapások közé sorozom a korrupciót, a piszkot és a gyűlöletet is. Ha nem tudnám, hogy mindez csak átmeneti állapot, azt kellene mondanom, hogy én, mint ázsiai kultúrember, nem tudnám beleélni magam az európai viszonyokba. Tegnapelőtt érkeztem Bukarestből Budapestre. Láttam Erdélyt,a gyönyörű Kárpátokat, egész Magyarországot. A román, cseh és szerb kapzsiság nem fog jóra vezetni, Magyarország él és élni fog. Mi japánok mindig nagyszeretettel gondolunk a magyarokra, akiket rokonainknak tekintünk. Ez az ország szép és erős, csak ügyes politikát kell folytatnia. Új korszak előtt állunk most mindnyájan, forr az egész világ. Amióta Japánból elmentem, ott is új pártok alakultak : legerősebbek a demokraták, mellettük az alkotmánypártiak, de szervezkednek már a szocialisták is. Amerika fél a japánoktól és nem engedi be őket. Kína is gyanakvó, mert félti hatalmát. A kínai civilizálatlan ember, aki a kezével dolgozik, mi a fejünkkel dolgozunk. Hetven milliónál több lakosa van Japánnak, kicsiny nekünk ez az ország. Nem tehetünk egyelőre egyebet, mint hogy dolgozunk és várunk. Tegyék ezt magyar testvéreink is. Sorsunk közös. Magyarország szép és gazdag ország volt és az is lesz, akár emberek, akár ördögök dolgoznak ellene ... Remélem, hogy öt év múlva, ha ismét visszatérek Európába, itt egy nagy és új kultúrájú, igazságban és szereidben egyesült, boldog Magyarországot fogok találni. Adja Isten, hogy úgy legyen. Jól esik a baráti szó, de mennyivel többet ért volna, ha ezelőtt öt évvel hangzik el. Akkor már ma is boldog országot látott volna itt a Kárpátok alján Vatanaki barátunk. Hogy azonban csak 5 év múlva is igaz legyen, majd rajta leszünk! ____________________ hercegprímás a magyar nőkhöz. Az Országos Katolikus Nőszövetség Csernoch János bíboros hercegprímás védnökségével igen impozáns külsőségek mellett és óriási közönség jelenlétében tartotta meg közgyűlését Budapesten. A hercegprímáson kívül jelen voltak a közgyűlésen Schioppa Lőrinc nuncius és Horthy Miklósné kormányzóné is. A közgyűlés megnyitása előtt a közönség állva elénekelte a „Hol Szent Péter sírba téve“ című egyházi éneket. Zichy Rafaelné grófné nyitotta meg a közgyűlést. A Katolikus Nőszövetség, mondotta, a vallás, haza és család legnagyobb veszélyének idején, 1918-ban alakult meg, hogy egy táborba tömörítse a katolikus asszonyokat és zárt sorokban védekezzék a destrukció rohamai ellen. A kommunizmus elmúlt, de még körülöttünk leselkedik a destrukció romboló szelleme. Ne higyjük, hogy a keresztény eszme végleg megszilárdult, a mai szélcsend még viharrá fejlődhetik. Zugó tapsorkán fogadta a helyéről fel-, emelkedő bíboros hercegprímást. A Nőszövetség — mondotta a hercegprímás — az elveszett jólétet, egészséget, boldogságot keresi, fürkészi az emberek bajait, a gondokat vállaira veszi és gyógyítja. Valahányszor a társadalom megújhodásáról szó volt, a nők mindig kiváló szerepet vittek. Ha bátran meg kellett vallani Krisztust, mindig elől álltak. A kommunizmus bukása és a románok távozása után a nők voltak az elsők, akik a keresztény eszmék zászlaját meglobogtatták. A háború előtt álmodni is alig mertünk a nők szavazati jogáról, ma már missziót bízunk rájuk. Nőknek kell a családban s a társadalomban a keresztény eszmét megszilárdítaniuk. A hercegprímás itt történelmi példára hivatkozott, Szent Jeromos idejében a katholikus nők tették katholikussá Rómát. Nők erősítették meg Róma katholikus kultúráját, amely a szent város falai közül azután az egész világot meghódította. A hercegprímás ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: Kérem a Nőszövetségben tömörült egyesületeket, hogy legyenek egyek, nemcsak a keresztény eszmékben, hanem az azok megszilárdítására választott eszközökben, a tiszteletben és szeretetben is. Ott a biztos győzelem, ahol egyetértés van. Szárazság pusztít Vásárhelyen. A Pusztán van a legnagyobb baj. Az utóbbi időben a határ különböző részein volt ugyan eső, több helyen talán még több is, mint kellett volna, a vásárhelyi Puszta szorgalmas, becsületes népének szomjas ugarját azonban még egy csöpp eső se áztatta s ennek következtében a Pusztán végtelenül szomorú terméskilátások elé néznek a gazdák. Pusztai polgárok beszélik, hogy kukoricatermésre egyáltalában nincs kilátásuk s a takarmányinség olyan rettenetes, hogy jószágaikat kénytelenek potom áron vesztegetni. Gyümölcs egyáltalában nem lesz, a fák a tikkasztó forróság következtében gyümölcsöstől elszáradnak. Hétfőn délután hatalmas vihar vonult keresztül a pusztán, de csak szél volt, eső nem esett. A nagy szél az árpavetésekben kiszámíthatatlan károkat okozott, a szárazság következtében elfonnyadt szárak eltizedeztek s igy a további fejlődési folyamat megszűnt. A puszta-keresztuttól kifele, Pecércés, Barackos és Kardoskut környéke elszomoritóan sivár képet nyújt.* Hogy május 29-én milyen nagy jégverés volt a Tégláson, arra jellemző, hogy a Tárkány Mihály tanyáján, a halastóban negyven ruhát agyonvert az ítélet. Ellátatlanok összeírása. A közellátási hivatal felhívása. A közellátási hivatal az alábbi felhívást bocsájtotta ki a közönséghez : A m. kir. közélelmezési minisztérium 3350011921 IV. a. K. E. számú rendeletével az 1921—1922 gazdasági évre az ellátatlanok névjegyzékének összeállítását elrendelte, a fenti miniszteri rendelet alapján hatósági liszt ellátásban csak a közvetlen ellátásban részesülő vállalatok és alkalmazottak, továbbá az ipari munkásság, "nem önálló iparosok és a teljesen keresetképtelen, s egyben vagyontalan egyének vehetők fel és azok, akik közsegélyre szorulnak, ennek alapján felhívom Hódmezővásárhely tbj. város területén lakó fentebb említett kategóriába tartozó egyéneket, hogy az ellátatlanok névjegyzékébe leendő felvétel végett saját érdekükben a közellátási hivatalban a következő sorrendben okvetlen jelentkezzenek: Gorzsa „ 18—9-én. A jelentkezés alkalmával felmutatandó illető munkakönyve, teljesen munka és keresetképtelenséget igazoló orvosi bizonyítvány, közsegélyről szóló könyvecske vagy nyugta szelvénye. Akik jelentkezési kötelezettségüknek eleget tenni elmulasztanak, azok az ellátatlanok névjegyzékéből saját mulasztásuk következtében esnek ki és pótlólag fel nem vehetik. Hunvásárhely, 1921. június hó 7-én. Kristó Máté a közellátási hiv. vezetője. I-sö kerület június hó 10—11-én, Ilik „ „ „ 13—14-én, III-ik „ „ „ 15—16—17-én, IV ik „ „ „ 18—20-án, V- ik „ „ „ 21-22—23-án, VI- ik „ „ „ 24-25—27-én, Vil-ik „ „ „ 28—29-én, VIH-ik „ „ „ 30-junus 1-én, Tanya junus hó 2—4-én, Puszta „ „ ' 5—6-án, A zöldségtermelők és az árvásgáló bizottság. A háború előtti bolgár kertészeket nem kevésbé iparkodó, szorgos magyar kezek váltották fel. Vásárhelyen a zöldségkertészkedés most van kifejlődőben. Az intenzív gazdálkodás, a szorgalmas talajművelés ez iskolája azonban kellő számú híveket csak akkor tud toborozni, ha a szorgalom kellő méltánylásban, megfelelő jutalomban részesül. Jelen gazdasági évben a mostoha időjárás viszontagságaival való küzködés emberfeletti munkát igényel, mert a rettenetes szárazság s a perzselő hőség a zöldségtermelést csaknem teljesen lehetetlenné teszi. A nagy fáradsággal és igen nagy termelési költséggel előállított terményeket, amelyek nagyobb részt még üvegházi és melegégyi hajtatás utáni palántákból származtak, amelyeknek naponkénti öntözése, kapálása hihetetlen sok munkaköltségeket emésztett fel, az átvizsgáló bizottság megmaximálta és pedig olyan alacsonyan, hogy a termelési költséget az eladott terményekből nem lehet fedezni. E miatt a zöldségkertészek mozgalmat indítottak, hogy iletékes helyen feltárják tarthatatlan helyzetüket és beigazolják, hogy a most megállapított árak a munkaköltségeket sem fedezik, a zöldségtermelés ily módon vissza fog hanyatlani, ez pedig a többtermelés szempontjából fölötte káros. De káros még azért is, mert tulajdonképen ez a művelési ág az, amely sok új kiszxistenciát lenne hivatva teremteni. Alapítatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTALAN ijjditázi+a Svántosi-utca 4. szám alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyászruha és gyászfejkendő különlegességeit Egyszerű temetéseket teljes ellátást belenb JOOO koronáért is rendez a '“Lelyibb kegyeletnek meg- I ', akik mind a leghasznosabb polgáraivá válnának az országnak, ha azonban megélhetésük nem lenne kellőleg biztosítva, úgy ez a termelési ág sem fog olyan munkaalkalmat biztosítani, amely sok szorgalmas munkáskezet kötne le s a munkás embereknél megelégedést teremtene. Márpedig — feltételezem, hogy magának az átvizsgáló bizottságnak is az az intenciója, hogy megelégedésre működjék. Ha azonban egyáltalában nem lenne nélkülözhető a zöldség árának megmaximálása, úgy feltétlenül kívánatos volna a termelő érdekeltséget minden egyes esetben meghallgatni és a termelési költségek felől tőlük információt beszerezni. _________________Kovács Jenő: A biruyai rémuralom végnapjai Álhírek és rémhírek a felszabaduló területeken. A M. T. 1. jelenti: Baranyában osztatlan örömöt keltett az antantnak az az elhatározása, hogy a trianoni békeszerződés ratifikálása után a megszállott területeket kiürítteti a szerbekkel. Ezzel az örömhírrel szemben lelketlen kommunista agitátorok féktelen izgatást folytatnak azért, hogy a megszállás meghosszabbítását valamilyen módon elérjék. Ebben az izgatásban előljár a pécsi Munkás című lap, amely a a legborzalmasabb rémhíreket terjeszti és atrocitások hitétkelti. Nap-nap után azzal fenyegeti a megszállott területek lakosságát, hogy a kormány kezében lista van azokról, akiket a magyar impérium visszaállítása után internálni fognak. Munkájukban odáig mennek, hogy nemcsak munkásokról, hanem olyan a polgári társadalomhoz is tartozó emberekről is beszélnek, akik a megszállás idején semmiféle politikai irányban nem exponálták magukat. Mindezt azért teszik, hogy megtévesszék a publikumot és félelmet gerjesszenek az emberekben. Azt a hírt is terjesztik, hogy a szerbek mikor kivonulnak, az ingó vagyont és a gabonatermést, az élő jószágot, az egész állatállományt is magukkal viszik, a pécsi bányákat pedig távozásukkal felrobbantják. Noha ezeknek a rémhíreknek nincsen mélybb hatásuk, de mindenesetre alkalmasak arra, hogy a magyar közönség körében izgalmat okozzanak. Épen ezért jó volna, ha a kormány megfelelő nyilatkozatot juttatna el a megszállt területek lakosságához, a pusztai csecsemődráma. A boncolás eredménye Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a Pusztáról halva hozták be a városba Oskó Zsuzsána két hónapos csecsemőt. Ivánka Zoltán dr ugyanis nem tudta megállapítani a halál okát és így javasolta a boncolás elrendelését. A rendőrség intézkedése folytán a boncolás szerdán délután megtörtént a kórházban. A boncoló orvosok minden kétséget kizáró módon megállapították, hogy a kis csecsemő halálát fulladás okozta, tehát nem természetes halállal múlt ki. A boncolás ilyetén eredménye folytán a rendőrség megindította a viszgálatot, melynek folyamán kiderült, hogy a kis csecsemő éjszaka arcra fordult s ennek következtében fulladt meg. Oskó Zsuzsánna édesanyja ellen gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indult meg az eljárás. A téglagyári és agyagipari munkáscsoport 12-én délelőtt 8 órakor Homlok István vendéglőjében taggyűlést tart. A tagok könyvecskéikkel eellütt jelenjenek meg. A vezetőség.