Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. június (17. évfolyam, 121-141. szám)
1921-06-11 / 130. szám
Mikor Sander Sándor fölött, aki juhot lopott a Paperében, törvényt ült a statáriális bíróság, a védőügyvéd hatalmas szónoklatot vágott ki a vádlott védelmére.* A hallgatók sírtak, mint az anyátlan gyerek. Török Bálint azonban csak annyit mondott: Nagyon megható, nagyon szép volt az ügyvéd úr beszéde, de nekem csak az a meggyőződésem, hogy Sándor Sándornak meg kell halnia ! Kettétörte a delikvens feje fölött a pálcát s fél óra múlva már a mámazugi ájer fujdogált el a juhlopó talpai alatt. Ez a hatvan esztendős vásárhelyi eset jut eszünkbe, mikor a trianoni békerongy párisi becikkelyezésének tényét értésünkre adják. Sok-sok vigasztaló beszéd, sok rokonszenves oráció hangzott el mellettünk a párisi kamara ülésén, de a vége csak az lett, hogy megszavazták a világtörténelem leghallatlanabb ítéletét. Ám ha belegondolunk a dologba, ha higgadtan mérlegeljük a kérdést, rá kell eszmélnünk helyzetünkre. Micsoda ostoba, gyermekes bizakodás kellett ahhoz, hogy mi egy percig is mertünk jóakaratú belátásra gondolni. Ki várja azt a dögkeselyűtől, hogy kíméletes legyen a karmai közé került galamb iránt, vagy hogy az ordas szépen megcirógatva bocsássa szabadon a fogai közé került vergődő nyulat. Az antant, — melynek szívtelensége ,megcsúfolja a Megváltó Úristen legelemibb törvényét, — kimutatta a foga fehérjt még a világháború legelején. Megmegmondotta és Pasics, a nagyszakállú rác elégszer elkotyogta, hogy ha le tudnak verni bennünket, az a mi halálunkat jelenti. Kimerülve, megbomolva,összegabalyodva kényrekedvre megadtuk magunkat, hittünk a tigris biztató szavának s a hiénák nagylelkűségére bíztuk magunkat. Hát most látjuk, hogy mit várhattunk tőlük. Ám azért nem olyan sivár a kilátás, mint amilyennek ők szeretnék. Sok szó elhangzott a kupaktanácsban, de nyilvánosságra nem került mind. Egy ilyen eldugott és bizalmasan elmondott gondolatot böngésztünk ki a párisi tudósítások közül, ezt mutatjuk be ez alkalommal. A kisebbségek védelméről beszélt a párisi kamarában Marc Laugnier úr. Elmondotta, hogy három és fél millió magyart temettek el idegen nációk alá, melyek zsarnoki módon gyötrik, elnyomják őket. Akik pedig ellenszegülni, vagy magyarságuk mellett megmaradni mernek, kiüldözik, száműzik. Emiatt panaszolta a dobanovci pópa, hogy náluk már elpusztul az álattenyésztés, nincsen már juhász, kondás, meg hordár, mert mind elvitték polgármesternek, tanácsnoknak, sőt prefektusnak is. Keserűen jegyezte meg végül a szenátor, hogy hát ezek azok az eszmék, amelyekért Franciaország harcolt s míg a háború alatt vizet prédikált, most bort iszik, így van. Az a szenátor éppen nem buta ember, sőt nagyon is okosan beszélt. Hát ez minekünk az egyetlen vigasztalásunk. Az a tény, hogy ezek a szennyes kis népek műveletlenek, ostobák, fajankók, akik vezetésre képtelenek, uralkodásra tehát nem hivatottak. Az ész, az okosság mindig legyőzte a tudatlanságot, minálunk is le fogja győzni. De minekünk addig sem szabad, mert addig sincs időnk várni. Itt, az áldó rónaságon a sok baj és a sok külpolitikai istentelenség mellett is meg voltunk valahogy futott a rablónak a hombárból s maradt is, mert futotta bőven. De ma már mi is érezzük a rabszolgaság jármát. Nyakunkba szakadt, szinte váratlanul, irtózatos sok adóteher. Negyven-ötvenszeres hullámot zudit a nyakunkba az állam sanyarú helyzete. Nyögjük már és szívjuk a fogunkat, pedig ebben még alig van valami a mi rokkantjaink s árváink számára, csak a mocskosoknak. Szeges korbácscsal hátunkba hasít a rabszolgaság. Megtorpanunk s eszmélünk. Hát így lesz ez ? Nem. Azt az időt, mikor a tudatlanság, a butaság öli meg a mocskos kis népeket, mi nem várhatjuk ki. Irgalomra nem számíthatunk senkinél, hát akkor az Isten legyen irgalmas nékik is. Inkább százszor a halál, mint ez az utolsó, becstelen rabszolgaélet. . . VÁSÁRHELYI Hédnaszová«árhely, 1921 junim 11, szombat _______ Éra 2 SarORI. XVII. évfolyam 130. szám Előfizetési év helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. felelős szerkeszt®: Fószerkaszts és laptulajdonos: S Társszerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF KUN BÉLA | GRAVÁTZ FERENC Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth tér. Telefonszám: 87. mmmsmmmmmasmmmsmmmmsssmismr^mssfmmsmmmmhsmKSSKm Itaji lesz a gazdaság tagpiáltsági ? A M. T. 1. jelenti telefonon: Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter pénteken délután bejelentette, hogy a föld, a jószág és mezőgazdasági berendezés vagyonváltságára vonatkozó törvényjavaslatot még a nyári szünet előtt a Ház elé terjeszti. A tervezet szerint a föld vagyonváltsága a következő lesz: 1—5 holdas birtoké az évi haszonbér egyszeressé; 6—50 holdig az egy hold föld haszonbérlete másfélszeresen számítva annyiszor, ahány hold a föld területe; 51—200-ig a haszonbér kétszeresse; 201 — 500-ig a haszonbér 2 és félszeresse; 501—1000 holdig a haszonbér háromszorosa, azontúl négyszerese; ötezer holdon felül földváltság lesz. — Egy ló, tehén, vagy ökör utált darabonként 2000 korona, vagy 2 mázsa búza; csikó ennek fele; kisebb jószág után 500 korona. Öt malac, vagy öt birka egyet számit. — Gépek után a beszerzés tiz százaléka a vagyonváltság. A más apróbb gazdasági felszerelés után holdszám fizetnek a gazdák és pedig 20 holdas birtokig kát. holdanként 20, 200-ig 25, 500-ig 30 és 000-ig 35 koronát kát. holdanként. Megkapta a város a moziengedélyt. Még a múlt év végén felterjesztést intézett a törvényhatósági közgyűlés a belügyminiszterhez, melyben moziengedélyért folyamodott s kérelmét azzal indokolta meg, hogy a város egyre növekvő terhei haszonhajtó vállalat létesítését követelik. Egy időben, pár hónappal ezelőtt, az a hír érkezett Budapestről, hogy a mozit nem kapja meg a város. Nem így lett; tegnap megérkezett a minisztertől a leirat, mely jelzi, hogy a város megkapta a moziengedélyt. A rendelet szerint a régi engedélyes augusztus hó 1-ig köteles átadni a helyiségeket a városnak. Kitsinően jövedelmez a vigalmi adó. A város egyik legfőbb bevételi forrása a vigalmi adó. Megállapíthatjuk, hogy ez az adónem kitűnően jövedelmez. Fejérváry Bertalan tanácsnok tegnap jelentette be a tanácsnak, hogy május hónapban vigalmi adóban 48251 korona folyt be. A Ref. Szövetség templom-osztálya az Ó-templomban rendszeresített vasárnapin órai istentiszteletet különösen a hivatalnokok, kereskedők, iparosok és gazdák figyelmébe ajánlja. Közöttük vannak a legtöbben olyanok, akik a reggeli 9 órai templomba nem juthatnak el, tehát voltaképen az ő érdekükben létesült az a 11 órai istentisztelet. Szívleljék meg hát azt és jó keresztyénhez illő buzgósággal igyekezzenek arra eljutni. Nehéz időket élünk, de még nehezebbé azáltal tesszük magunknak, hogy keveset törődünk lelkünk szükségeivel, elfordulunk a minden erő és áldás örök kútfejétől és az anyagiságba merül egész valónk. Hát csakugyan nem volna már meg a hajdan erős, a bibliás, a templomos kálvinista nép ? Édes atyámfiai ! A jó gyermek örömét, bánatát az ő szüleihez viszi: ezt tegyük mi is a mi mennyei Atyánkkal. Ő örömüket megnemesíti, bánatukat, fájdalmukat megenyhíti az Őt szerető szíveknek. E nehéz időkben lehetetlen nem éreznünk a magunk erőtelenségét. Halljuk meg hát az Ur szavát : „Elég neked az én erőm, mely a te erőtlenségedben dicsőittetik meg“. És bizó hittel ke ! Alapi itatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTALAN dioztemetési intézete Szentesi utca 4. szám alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyászruha és gyászfejkendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást beleérve 1000 koronáért is rendez , a legnagyobb kegyeletnek megfelelően. Vessük lelkünk összeköttetését az erőnek, a boldogulásnak e legfőbb forrásával, a mi Istenünkkel, hogy az ő ereje hassa át szívünket, lelkünket, miként a villamos telep árama áthatja és munkába hajtja azokat a gépeket, amelyeket vele összekapcsolunk. Hadd mozdítson ki bennünket is az isteni kegyelem hathatós ereje a lelket ölő közönyösségnek, hitetlenségnek, szeretetlenségnek, erkölcsi léhaságnak,anyagiságnak fojtó köréből és hadd emelje, segítse szivünket, lelkünket emberi nemes voltunkhoz, istenfiuságunkhoz méltó életre, melyben erősek leszünk, mert érezni fogjuk, hogyvelünk van az Isten. Keressük hát Őt a hit templomában, ott a buzgóság szárnyain emelkedő énekünk, imánk s az örökélet szépen folyó beszéde megfüröszti az égi kegyelem áldott harmatában fájó szivünket, csüggedő lelkünket és mi megújulunk, új erőt nyerünk az élet küzdelmeihez. Ki előtt nem volna kívánatos ez ? Avagy méltó ennek alkalmát elmulasztani üres semmittevés vagy könnyű szórakozás kedvéért ? Hiszen marad idő emerre is, csak előbb szenteljük meg a szívünket az Úr zsámolyánál, hogy hozzánk méltó, nemes legyen szórakozásunk, mulatozásunk is. Édes atyámfiai legyenek hát kívánatosak nekünk az" Úr házának szent dolgai, intézzük úgy sorunkat, hogy eljuthassunk a hit templomába, ha 9 órakor nem lehet, 11 órakor , népesítsük be azt, ékesítsük fel a gyülekezet buzgó nagy sokaságával, erőnek, áldásnak bőven buzogó forrása lesz az életünknek. A templom-osztály elnöksége. Andrássy Európa újabb háborújáról A Gazelle de Prague Andrássynak a Cleveland News-ben megjelent cikkét közli: Európa egy újabb háború elé rohan, amelyben úgy a párisi béke, mint a Párisban megvont határok elpusztulnak. Az ellenségeskedés akkor tör ki, mikor Németország bekebelezi Ausztriát. Magyarországnak a legélénkebb figyelemmel kell kísérnie az európai diplomácia játékát és adott alkalommal vissza kell szereznie mindazokat a területeket, amelyeket a trianoni szerződés következtében elveszített. Azon országok, amelyek Magyarországra törnek, veszedelembe rohannak. A szerbek már belátják, hogy nem tudják felszívni a területükön lakó magyarokat, horvátokat, németeket, bolgárokat, törököket és montenegróiakat. A tótok boldogtalanok az új cseh-szlovák köztársaságban, mert a csehek rosszabbak, mint a poroszok, akik elnyomják őket, aminek következménye, hogy a tótok két évi cseh uralom után sokkal rosszabbul érzik magukat, mint az ezeréves magyar birodalomban. Csupán az oláhok lesznek képesek az uralmuk alá került erdélyi lakosságot asszimilálni. Mi, magyarok, nyolcmilliónyi lakosságunkkal éppúgy mint Ausztria, nem fogunk tudni ellentállni Németország hatalmas varázsának és kénytelenek leszünk magunkat autoritása alá helyezni.