Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. július (17. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

0. 3.2 "Szo Hódmezővásárhely, 1921 julius 22. péntek. Ára 2 korona XVI. évfolyam 160 szám Előfizetési ár VÁSÁRHELYi helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő: Főszerkesztő és laptulajdonos. Társszerkesztő: Fejérváry József ____________________kun Béla_____________________ pravetz ferenc Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Telefon­szám: 87, ifs SS­­-2 %SE £ » » !&S a ■ss" \ S 'J­ 03 Ifi? r- e* &3S tt~ fn £3 eb 2.»­­ *cr^ 1 ?s­L °°*3 h sl cn ‘ fürr . ! ’ eb 0 • 9T fü "■» fi) wH3*nS3N . a zokogva sirni vonagló zokogással, akinek szívében már most fészket ver a boszu, az olthatlan lánggal égő, egetverő nagy gyűlölet, mit fog csinálni majd, ha megnő ? Ha a gyárba kerül, mely gazdasági versenyre hívja a népeket, ha a laboratóriumba áll be, hol világ­rengető gyilkos dolgok titkait súgja meg néki nemzeti ősereje. Ha het­ven milliója annak a nemzetnek — melytől már egyszer reszketve kus­­hadt el Newyork népe, mert a le­hetetlent tette lehetővé — egy gon­dolattól áthatva ugrik talpra s áll ki a kezében a csatabárddal, mi fog történni akkor ? Lesz egy olyan ■ nagy, olyan irtózatos leszámolás, milyet csak szent deliriumában kö­vethet el egy porig lealázott nép. Ezzel a gondolattal vájjon számol­tak-e Párisban ? SS . *+ to '% * H 2. . aT 1. roE ► Vt s ti - a ti, o# 3 °­o g* - § EP - g* S r­s £JiJ D O*f * - s. J 3 K SSsár 0 ** Ml a D m a, Gh © B ert­se ert­pe, QD rt-2. · 9 is? i. CD s 5*r « fD t CfQ L *› cr *t- N L T* cf­t­ű 3 * n› 1 J 3 ‹ 1“ 1 _ ” X › o.­ In sin­­­nis siti, az a lágy melódia, mely a Lajtáról regél, nem a hatalmas ősgermánnak, hanem az elkorcsosult bécsi bugyo­­gásnak szól. Az ős­germán faj,’ a­melyik ott wacht am Rein, kemény­­fájú nemzet. Acél az izma, erős az akarata, halálos az elszántsága és a pillanatnyi ellágyulás ellen kő a szive. Mikor káprázatos diadalok hosszú láncolata után egyszerre le­hanyatlott a büszke sas és tépett szárnyakkal bukott alá a magasság­ból , nem sírt, nem panaszkodott. Mikor büszke császárja száműze­tésbe ment, némán búcsúzott tőle a szenvedő szíve. Mikor a világrette­gés fenségeseit borzalmas Zeppelin sassai lobogó lánggal lettek sem­mivé, akkor is kemény volt. Mikor a német szorgalom utolsó tehervo­­natnyi arany kincse Párisba elindult, akkor is hallgattak. A német Géni­uszra halálos megaláztatásokat mért a diadalmas ellenfél olcsó győzel­mének zsákmányéhsége; sokszor fel akart sírni a lélek, de inkább elharapta volna nyelvét a teutón, mintsem panaszhang hagyja el szá­ját. És most az öreg, a nehézléptű Hanza kapitánynak mégis felcsuklik a nehéz melle, megvonaglik a szé­les válla, szeméből kibugyan a könyny. Úgy ahogy van, mint egy villámsujtott tölgy vágódik végig a hajó fedélzetén , ezüstös szakállát befogja a­­kátrány és sír a nagy, a nehéz ember szívet facsaró fel­­bődüléssel, állati hangon előtörő nagy zuhogásával a szent fájdalom­nak. Hamburg felett remeg a levegő, szakadatlanul menydörög az ég. Helgoland szikláin robban a dina­­mit s pozdorjává zúzva pattannak bele a sós vizű tengerbe a szikla­erődnek megvnhatatlan bástyái. A békeszerződés értelmében lerom­bolják a franciák Helgoland várát, Hamburgnak erős kulcsát. Ez a pokoli koncert folyik most ott. A­mit a német ész életre hozott, amit a német vegyész feltalált, a borzal­mas robbanó szert elveszi tőle a győző és megsemmisíti azzal biz­tonságának kevély sziklavázát. Sza­kadatlanul szól a menydörgés, akár­csak azon a skagerraki napon, ami­kor a világ urát, az angolt küldte tenger fenekére Kitsener lordjával együtt a német hősiesség. A német sast legyűrték, most pedig a fész­kének zárjait rombolják szét, kisze­dik karmait, levágják a védő csőrét, hogy még erőre se kaphasson többé soha. A német elleni izzó gyűlölet csinálja ezt. Az a lángoló boszu, melynek beugrott az angol, sőt az amerikai is. A leggyalázatosabb, a legutolsóbb emberi gyarlóság aláz le a sárgaföld poráig egy élő, ha­talmas, egy nagyra hivatott nemze­tet. Az a német gyermek, aki a helgolandi menydörgést agyába zárja, aki látja keményfáju apját ! Alapittatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTAL­AN­D disztemetési intézete Szentesi­ utca­­4. szám alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja­ koszorú, gyárka.unha és gyászfejkendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást bele­érő JOOO koronáért­­ is rendez a legnagyobb kegyeletnek meg- ■ felelően. . . Napba néző szárnyszegett sas vagyok! Vasárnap: székely-magyar ünnepély lesz. Az antant még a hazánk épségéhez való ragaszkodást is megtiltotta. Irredenta egyesületeinket feloszlatta. De azzal nem számolt, hogy külső kényszer nem irthatja ki a lelkek hazaszerelmét, zsarnokgyűlöletét és az égő hűséget az elrabolt részek testvérmagyarjaihoz. Ebben a szent ér­zésben találkozunk most vasárnap azon az ünnepségen, mely a népkert­ben lesz s melyre a székely-magyar testvérek hívnak bennünket megér­tésre számító, bizakodó, hivó szóval. Legyen ott a népkertben vasárnap mindenki, aki csak teheti s tegyen azzal a csekély­­ korona díjjal tanú­ságot e nemzet élni akarásáról. Az ünnepélyről a rendezőség az alábbi plakátot bocsájtotta ki: „Napba néző sas vagyunk ! Meghivó. Dr Temesváry Géza főispán, dr Ajkay Miklós m. kir. rendőrtanácsos, dr Csáky Lajos h. polgármester, dr Endrey Antal róm. kath. egyházi világi elnök, dr Genersich Antal ág ev. egyházi fő­gondnok, Kovács József unitárius egyházi főgondnok, dr Soós István polgár­­mester, dr Szappanos Mihály reform, egyházi főgondnok, Szathmáry Tihamér, a Magyar-Olasz Bank elnöke, védnöksége mellett f. évi julius hó 24-én (va­sárnap) a Népkertben, jótékonycélú székely-magyar ünnepséget rendezünk, melyre nemes városunk egész közönségét testvéri szeretettel meghívjuk. — Az ünnepség sorrendje: Délelőtt 11 órától 12-ig tárogatós játszik a városháza erkélyén. Délután 2 órakor térzene mellett gyülekezés a népkertben. 1. Az Iparos Dalkör éneke: „Hiszek egy Istenben.“ 2. Dr Csáky Lajos helyettes pol­gármester ünnepi megnyitó beszéde. 3. Endrey Béla városi tanácsos szava­lata. 4. Dr Király Aladár háromszéki főispán ünnepi beszéde. 5. Az Iparos Dalkör éneke: „Nem, nem, soha! 6. Simon Jenő színművész szavalata. 7. Az Iparos Dalkör éneke: „Hazádnak rendületlenül...“ 8. Zene. 9. Nem, nem, soha ! (Beszélőszoborcsoportozat, látható lesz a Vigadó termében.) 10. A fő­gimnázium cserkész csapatának táborü­lése. 11. Amerikai árverés. Belépőjegy a délutáni ünnepségre személyenként 5 korona, az esti táncmulatságra 15 ko­rona. Jegyek előre válthatók a Hirlapirodában, Pancza István és Weisz László kereskedőknél. Este 8 órakor táncmulatság a Vigadóban. Kelt Hódmezővásár­hely, 1921. év julius havában. ERDÉLY FIAI. Így szól a meghívó. Az Iparosasszonyok Egyesületének elnöksége ezúton is kéri kedves asszonytársait, hogy a székely-magyar ünnepség sikere érdekében mindent elkövetni s nem csupán egyénileg pártfogolni, hanem az ünnepély eredménye javára propagandát csinálni is szívesked­jenek. ■w^g’WiauasBawBMiiiiMin­ mw uhu mi n I A jövedelemadó-alap kiszámítása. Az adóalany tiszta jövedelmének a meg-­­ állapítása a nyers bevétel számbavételével­­ kezdődik. Nyers bevételnek tekintendő, az­­ adóalanynak bármely forrásból eredő, és­­ akár tényleg befolyt, akár őt megillető | pénzbeli vagy pénzértékkel bíró egyéb be­ | vétele. Az egyes jövedelemforrásokból szár-­­­mazó jövedelmeknek együttes összegéből­­ a tehertételek levonása után mutatkozó­­ eredmény a tisztajövedelem. Ha azonban ezen tisztajövedelemben oly | jövedelmek is foglaltatnak, amelyek adó- | mentesek, akkor ezen adómentes jövedel- | mek is levonandók és ezen levonás után || fenmaradó eredmény adja az alapul veendő | lisztajövedelmet. A levonható rezsiköltségeket és a teher­tételeket általában az adóévet közvetlenül megelőző naptári évnek az eredményei alapján kell számítani. Azoknál a jövedel­meknél pedig, amelyeket az adóévet meg­előző gazdasági (üzleti) év eredménye alapján kell számítani, a rezsiköltségek és a tehertételek is az ebben az évben mu­tatkozó eredmények alapján számítandók. Ezek a levonható rezsiköltségek és te­hertételek azonban csak az adóévet köz­vetlenül megelőző évben tényleg felmerült összegükkel vehetők számításba,­­ éppen úgy, mint ahogy a jövedelem is minden­kor a tényleg élvezett összegekkel veendő számításba. Kivétel ezen szabály alól a A jövedelem és vagyon­adóra vonatkozó rendel­kezések ismertetése. Összeállította: Kovács Ferenc dr. Melyik évnek a jövedelmét kell számítani ? A jövedelemadó alapjául szolgáló jöve­delemnek megállapításánál általában az adóévet közvetlenül megelőző naptári év­nek,­­ ha pedig az adóalany szabályszerű kereskedelmi, vagy gazdasági könyveket vezet és üzletének, iparvállalatának, vagy gazdaságának jövedelme ezen könyvek alapján , illetve a nyereség-veszteség számla alapján állapíttatik meg , akkor, ha a jövedelemforrás gazdasági éve a naptári évvel nem azonos, az adóévet közvetlenül megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) évnek az eredményét kell számí­tásba venni. Az 1920. évre szóló adókivetésnél kivé­telesen nem az 1919. naptári évnek, hanem az 1920. naptári évnek , illetve az 1920. naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) év­nek az eredményét kell alapul venni. Tehát az 1919. évi jövedelmek az ezen év adóalapjába lévén beszámítva, az 1920. évi bevallásoknál figyelmen kívül hagyan­­dók, kivetett hadinyereségadó összegeknek és az annuitásoknak kamatot képező össze­gének, mint tehertételnek a számítása. A bevallásban csak a már a rezsikölt­ségek levonásával jelentkező jövedelmek összegét kell bevallani. A rezsiköltségek levonása. Az adóköteles tisztajövedelem kiszámí­tásánál az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből a következő tételek vonan­­dók le: 1. A nyers bevétel megszerzésére (kiter­melésére) biztosítására és föntartására for­dított összes kiadások, ideértve a leltári vagyon karbantartására, pótlására és ke­zelésére fordított kiadásokat is. A kiadá­sokhoz számítandók a követelésben levő nyers bevétel behajtása körül felmerült perköltségek, a közös háztartáshoz nem tartozó alkalmazottaknak szolgálati járan­dóságai. 2. Épületeknél a rendszerint szükséges tatarozási és karbantartási költségek, nem­különben az épületek használatával járó vízvezetéki, kéményseprési, világítási, éj­jeliőri, járdatisztítás és egyéb mellékkölt­ségek, amennyiben az adókötelest, vagyis a tulajdonost (haszonélvezőt) terhelik. A szokásos levonás 10—20 százalék között mozog. 3. Épületek értékcsökkenése. 4. A hitelt érdemlőleg igazolt üzleti (üzemi) veszteségek, kamat, járadék, bér és haszonbérveszteségek, elemi károknak biztosítással rém fedezett része. 5. A közvetett adók. A tisztviselők lakbérpótléka Az új lakbérrendelet augusztus elsején lép életbe. E rendelet sze­rint bizonyos százalékkal a tisztvi­selők lakbére is felemelhető. Hogy ez a lakbéremelés a tisztviselők anyagi helyzetére zavarólag ne has­son,­­ a kormány rendeletet adott ki, mely a tisztviselőknek folyó év harmadik felére már megfelelő lak­bérpótlékot utal ki. A rendelet egyelőre csak az ál­lami és vármegyei tisztviselőkre, nyugdíjasokra és nyugdíjas özve­gyekre vonatkozik, remélhető azon­ban, hogy ezt ki fogják terjeszteni a városiakra is. Mindentől eltekintve, helyesen cselekedne a tanács, ha a rendelet kiterjesztését illetőleg a belügymi­nisztériumnál közbe lépne.­ A pénzbüntetések felemelése a mezőrendőri kihágásoknál. A földmivelésügyi minisztertől tegnap egy leirat érkezett, mely a kihágási bün­tetéspénzek felemelésére vonatkozó tör­vénnyel kapcsolatosan a mezőrendőri bün­tetéspénzek felemelését ismerteti. A leiratot kivonatosan alább ismertetjük. A törvény első paragrafusa szerint a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi törvénycikkben megállapí­tott értékhatárokat tízszeresére emeli fel, így azután a rendőri büntetőbíróság hatá­roz oly ügyekben, ahol az okozott kár 600 koronát meg nem halad. Tízszeresére emelték fel a mezőrendőri kihágásokra megállapított pénzbüntetése­ket ; e szerint 2000, illetve 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatják a gyümölcsösök, kertek és veteményesek fosztogatóit, a fa kitépését, a tilosban való legeltetést. A pénzbüntetések elzárásra vonatkozó

Next