Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. július (17. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
0. 3.2 "Szo Hódmezővásárhely, 1921 julius 22. péntek. Ára 2 korona XVI. évfolyam 160 szám Előfizetési ár VÁSÁRHELYi helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő: Főszerkesztő és laptulajdonos. Társszerkesztő: Fejérváry József ____________________kun Béla_____________________ pravetz ferenc Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Telefonszám: 87, ifs SS-2 %SE £ » » !&S a ■ss" \ S 'J 03 Ifi? r- e* &3S tt~ fn £3 eb 2.» *cr^ 1 ?sL °°*3 h sl cn ‘ fürr . ! ’ eb 0 • 9T fü "■» fi) wH3*nS3N . a zokogva sirni vonagló zokogással, akinek szívében már most fészket ver a boszu, az olthatlan lánggal égő, egetverő nagy gyűlölet, mit fog csinálni majd, ha megnő ? Ha a gyárba kerül, mely gazdasági versenyre hívja a népeket, ha a laboratóriumba áll be, hol világrengető gyilkos dolgok titkait súgja meg néki nemzeti ősereje. Ha hetven milliója annak a nemzetnek — melytől már egyszer reszketve kushadt el Newyork népe, mert a lehetetlent tette lehetővé — egy gondolattól áthatva ugrik talpra s áll ki a kezében a csatabárddal, mi fog történni akkor ? Lesz egy olyan ■ nagy, olyan irtózatos leszámolás, milyet csak szent deliriumában követhet el egy porig lealázott nép. Ezzel a gondolattal vájjon számoltak-e Párisban ? SS . *+ to '% * H 2. . aT 1. roE ► Vt s ti - a ti, o# 3 °o g* - § EP - g* S rs £JiJ D O*f * - s. J 3 K SSsár 0 ** Ml a D m a, Gh © B ertse ertpe, QD rt-2. · 9 is? i. CD s 5*r « fD t CfQ L *› cr *t- N L T* cftű 3 * n› 1 J 3 ‹ 1“ 1 _ ” X › o. In sinnis siti, az a lágy melódia, mely a Lajtáról regél, nem a hatalmas ősgermánnak, hanem az elkorcsosult bécsi bugyogásnak szól. Az ősgermán faj,’ amelyik ott wacht am Rein, keményfájú nemzet. Acél az izma, erős az akarata, halálos az elszántsága és a pillanatnyi ellágyulás ellen kő a szive. Mikor káprázatos diadalok hosszú láncolata után egyszerre lehanyatlott a büszke sas és tépett szárnyakkal bukott alá a magasságból , nem sírt, nem panaszkodott. Mikor büszke császárja száműzetésbe ment, némán búcsúzott tőle a szenvedő szíve. Mikor a világrettegés fenségeseit borzalmas Zeppelin sassai lobogó lánggal lettek semmivé, akkor is kemény volt. Mikor a német szorgalom utolsó tehervonatnyi arany kincse Párisba elindult, akkor is hallgattak. A német Géniuszra halálos megaláztatásokat mért a diadalmas ellenfél olcsó győzelmének zsákmányéhsége; sokszor fel akart sírni a lélek, de inkább elharapta volna nyelvét a teutón, mintsem panaszhang hagyja el száját. És most az öreg, a nehézléptű Hanza kapitánynak mégis felcsuklik a nehéz melle, megvonaglik a széles válla, szeméből kibugyan a könyny. Úgy ahogy van, mint egy villámsujtott tölgy vágódik végig a hajó fedélzetén , ezüstös szakállát befogja akátrány és sír a nagy, a nehéz ember szívet facsaró felbődüléssel, állati hangon előtörő nagy zuhogásával a szent fájdalomnak. Hamburg felett remeg a levegő, szakadatlanul menydörög az ég. Helgoland szikláin robban a dinamit s pozdorjává zúzva pattannak bele a sós vizű tengerbe a sziklaerődnek megvnhatatlan bástyái. A békeszerződés értelmében lerombolják a franciák Helgoland várát, Hamburgnak erős kulcsát. Ez a pokoli koncert folyik most ott. Amit a német ész életre hozott, amit a német vegyész feltalált, a borzalmas robbanó szert elveszi tőle a győző és megsemmisíti azzal biztonságának kevély sziklavázát. Szakadatlanul szól a menydörgés, akárcsak azon a skagerraki napon, amikor a világ urát, az angolt küldte tenger fenekére Kitsener lordjával együtt a német hősiesség. A német sast legyűrték, most pedig a fészkének zárjait rombolják szét, kiszedik karmait, levágják a védő csőrét, hogy még erőre se kaphasson többé soha. A német elleni izzó gyűlölet csinálja ezt. Az a lángoló boszu, melynek beugrott az angol, sőt az amerikai is. A leggyalázatosabb, a legutolsóbb emberi gyarlóság aláz le a sárgaföld poráig egy élő, hatalmas, egy nagyra hivatott nemzetet. Az a német gyermek, aki a helgolandi menydörgést agyába zárja, aki látja keményfáju apját ! Alapittatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTALAND disztemetési intézete Szentesi utca4. szám alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyárka.unha és gyászfejkendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást beleérő JOOO koronáért is rendez a legnagyobb kegyeletnek meg- ■ felelően. . . Napba néző szárnyszegett sas vagyok! Vasárnap: székely-magyar ünnepély lesz. Az antant még a hazánk épségéhez való ragaszkodást is megtiltotta. Irredenta egyesületeinket feloszlatta. De azzal nem számolt, hogy külső kényszer nem irthatja ki a lelkek hazaszerelmét, zsarnokgyűlöletét és az égő hűséget az elrabolt részek testvérmagyarjaihoz. Ebben a szent érzésben találkozunk most vasárnap azon az ünnepségen, mely a népkertben lesz s melyre a székely-magyar testvérek hívnak bennünket megértésre számító, bizakodó, hivó szóval. Legyen ott a népkertben vasárnap mindenki, aki csak teheti s tegyen azzal a csekély korona díjjal tanúságot e nemzet élni akarásáról. Az ünnepélyről a rendezőség az alábbi plakátot bocsájtotta ki: „Napba néző sas vagyunk ! Meghivó. Dr Temesváry Géza főispán, dr Ajkay Miklós m. kir. rendőrtanácsos, dr Csáky Lajos h. polgármester, dr Endrey Antal róm. kath. egyházi világi elnök, dr Genersich Antal ág ev. egyházi főgondnok, Kovács József unitárius egyházi főgondnok, dr Soós István polgármester, dr Szappanos Mihály reform, egyházi főgondnok, Szathmáry Tihamér, a Magyar-Olasz Bank elnöke, védnöksége mellett f. évi julius hó 24-én (vasárnap) a Népkertben, jótékonycélú székely-magyar ünnepséget rendezünk, melyre nemes városunk egész közönségét testvéri szeretettel meghívjuk. — Az ünnepség sorrendje: Délelőtt 11 órától 12-ig tárogatós játszik a városháza erkélyén. Délután 2 órakor térzene mellett gyülekezés a népkertben. 1. Az Iparos Dalkör éneke: „Hiszek egy Istenben.“ 2. Dr Csáky Lajos helyettes polgármester ünnepi megnyitó beszéde. 3. Endrey Béla városi tanácsos szavalata. 4. Dr Király Aladár háromszéki főispán ünnepi beszéde. 5. Az Iparos Dalkör éneke: „Nem, nem, soha! 6. Simon Jenő színművész szavalata. 7. Az Iparos Dalkör éneke: „Hazádnak rendületlenül...“ 8. Zene. 9. Nem, nem, soha ! (Beszélőszoborcsoportozat, látható lesz a Vigadó termében.) 10. A főgimnázium cserkész csapatának táborülése. 11. Amerikai árverés. Belépőjegy a délutáni ünnepségre személyenként 5 korona, az esti táncmulatságra 15 korona. Jegyek előre válthatók a Hirlapirodában, Pancza István és Weisz László kereskedőknél. Este 8 órakor táncmulatság a Vigadóban. Kelt Hódmezővásárhely, 1921. év julius havában. ERDÉLY FIAI. Így szól a meghívó. Az Iparosasszonyok Egyesületének elnöksége ezúton is kéri kedves asszonytársait, hogy a székely-magyar ünnepség sikere érdekében mindent elkövetni s nem csupán egyénileg pártfogolni, hanem az ünnepély eredménye javára propagandát csinálni is szíveskedjenek. ■w^g’WiauasBawBMiiiiMin mw uhu mi n I A jövedelemadó-alap kiszámítása. Az adóalany tiszta jövedelmének a meg- állapítása a nyers bevétel számbavételével kezdődik. Nyers bevételnek tekintendő, az adóalanynak bármely forrásból eredő, és akár tényleg befolyt, akár őt megillető | pénzbeli vagy pénzértékkel bíró egyéb be | vétele. Az egyes jövedelemforrásokból szár-mazó jövedelmeknek együttes összegéből a tehertételek levonása után mutatkozó eredmény a tisztajövedelem. Ha azonban ezen tisztajövedelemben oly | jövedelmek is foglaltatnak, amelyek adó- | mentesek, akkor ezen adómentes jövedel- | mek is levonandók és ezen levonás után || fenmaradó eredmény adja az alapul veendő | lisztajövedelmet. A levonható rezsiköltségeket és a tehertételeket általában az adóévet közvetlenül megelőző naptári évnek az eredményei alapján kell számítani. Azoknál a jövedelmeknél pedig, amelyeket az adóévet megelőző gazdasági (üzleti) év eredménye alapján kell számítani, a rezsiköltségek és a tehertételek is az ebben az évben mutatkozó eredmények alapján számítandók. Ezek a levonható rezsiköltségek és tehertételek azonban csak az adóévet közvetlenül megelőző évben tényleg felmerült összegükkel vehetők számításba, éppen úgy, mint ahogy a jövedelem is mindenkor a tényleg élvezett összegekkel veendő számításba. Kivétel ezen szabály alól a A jövedelem és vagyonadóra vonatkozó rendelkezések ismertetése. Összeállította: Kovács Ferenc dr. Melyik évnek a jövedelmét kell számítani ? A jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelemnek megállapításánál általában az adóévet közvetlenül megelőző naptári évnek, ha pedig az adóalany szabályszerű kereskedelmi, vagy gazdasági könyveket vezet és üzletének, iparvállalatának, vagy gazdaságának jövedelme ezen könyvek alapján , illetve a nyereség-veszteség számla alapján állapíttatik meg , akkor, ha a jövedelemforrás gazdasági éve a naptári évvel nem azonos, az adóévet közvetlenül megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) évnek az eredményét kell számításba venni. Az 1920. évre szóló adókivetésnél kivételesen nem az 1919. naptári évnek, hanem az 1920. naptári évnek , illetve az 1920. naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) évnek az eredményét kell alapul venni. Tehát az 1919. évi jövedelmek az ezen év adóalapjába lévén beszámítva, az 1920. évi bevallásoknál figyelmen kívül hagyandók, kivetett hadinyereségadó összegeknek és az annuitásoknak kamatot képező összegének, mint tehertételnek a számítása. A bevallásban csak a már a rezsiköltségek levonásával jelentkező jövedelmek összegét kell bevallani. A rezsiköltségek levonása. Az adóköteles tisztajövedelem kiszámításánál az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből a következő tételek vonandók le: 1. A nyers bevétel megszerzésére (kitermelésére) biztosítására és föntartására fordított összes kiadások, ideértve a leltári vagyon karbantartására, pótlására és kezelésére fordított kiadásokat is. A kiadásokhoz számítandók a követelésben levő nyers bevétel behajtása körül felmerült perköltségek, a közös háztartáshoz nem tartozó alkalmazottaknak szolgálati járandóságai. 2. Épületeknél a rendszerint szükséges tatarozási és karbantartási költségek, nemkülönben az épületek használatával járó vízvezetéki, kéményseprési, világítási, éjjeliőri, járdatisztítás és egyéb mellékköltségek, amennyiben az adókötelest, vagyis a tulajdonost (haszonélvezőt) terhelik. A szokásos levonás 10—20 százalék között mozog. 3. Épületek értékcsökkenése. 4. A hitelt érdemlőleg igazolt üzleti (üzemi) veszteségek, kamat, járadék, bér és haszonbérveszteségek, elemi károknak biztosítással rém fedezett része. 5. A közvetett adók. A tisztviselők lakbérpótléka Az új lakbérrendelet augusztus elsején lép életbe. E rendelet szerint bizonyos százalékkal a tisztviselők lakbére is felemelhető. Hogy ez a lakbéremelés a tisztviselők anyagi helyzetére zavarólag ne hasson, a kormány rendeletet adott ki, mely a tisztviselőknek folyó év harmadik felére már megfelelő lakbérpótlékot utal ki. A rendelet egyelőre csak az állami és vármegyei tisztviselőkre, nyugdíjasokra és nyugdíjas özvegyekre vonatkozik, remélhető azonban, hogy ezt ki fogják terjeszteni a városiakra is. Mindentől eltekintve, helyesen cselekedne a tanács, ha a rendelet kiterjesztését illetőleg a belügyminisztériumnál közbe lépne. A pénzbüntetések felemelése a mezőrendőri kihágásoknál. A földmivelésügyi minisztertől tegnap egy leirat érkezett, mely a kihágási büntetéspénzek felemelésére vonatkozó törvénnyel kapcsolatosan a mezőrendőri büntetéspénzek felemelését ismerteti. A leiratot kivonatosan alább ismertetjük. A törvény első paragrafusa szerint a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi törvénycikkben megállapított értékhatárokat tízszeresére emeli fel, így azután a rendőri büntetőbíróság határoz oly ügyekben, ahol az okozott kár 600 koronát meg nem halad. Tízszeresére emelték fel a mezőrendőri kihágásokra megállapított pénzbüntetéseket ; e szerint 2000, illetve 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatják a gyümölcsösök, kertek és veteményesek fosztogatóit, a fa kitépését, a tilosban való legeltetést. A pénzbüntetések elzárásra vonatkozó