Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. augusztus (17. évfolyam, 169-193. szám)
1921-08-02 / 169. szám
~ ‹C0 3 re n a»:i*| 8 sa ? FS £ » a " r * o* » N * н } o ‡ |CD I ? a 03 ? E £ R ■gsr ! W p 3* ' PC )I. · 3 fu Pk*ii P M a =r o.» i 3.• a. 62 O Oi P a* PC n· 3 "1J 52 ■ Es : a". ‘ P S 3 • 8 I UJ S› fi* p•o-1fi*wop fitp* HCN P bOjZ at I Lb II 0^ : t; : & . « ® * IQ s v# 9f 0: * 0:. h* n 3 ® ®firt IiiiiiiMilMni a magyar. Nem szereti szaporázni a szót, hanem bölcs flegmával hallgat. Olyan, mint a tenger haragos zöld felszíne. Hiába fodrozza a szél, nem indul könnyen. De ha egyszer megindul, akkor sziklából legyen az a fal, mely zajgásának ellenszegül. A magyar, az igazi, a föld népe sokáig nem beszélt, sokáig nem jutott szóhoz. Hordozta vállán a terheket; adózott eleséggel, lóval; szenvedett, vérezett, pusztult a harctereken ! S mikor a földindulás zajlott, egyszerre az asztalra ütött s azt mondotta : most én tettem be a garast. Nékem még van mondanivalóm ! Hozzászólt mindenhez okosan, bölcsen, nagy mérséklettel és szokása szerint megfontoltan. Mikor csend lett, újra elővette a munka szerszámát és dolgozott. A kenyér az első ! Azonban most ismét felhők vannak a magyar politika egén. Mikor a mezőn elszárad minden, mikor a tengeri szára halottsárgán sül ki s reménytelenség kopársága sötétlik a jövő látóhatárán, a magyar nemzet képviselőházában botrányköveket hajigálnak el lázadozó kezek. Az egész politikai élet ma a Beniczky interpellációja körül kavarog. S mikor a hullámok már a felső régiókba csapnak, újramegszólal a föld népe, a magyar. Elérkezettnek látta az időt, hogy öklével az asztalra csapjon és azt mondja, hogy mikor fejünk fölött ég a ház, ne hánytorgassunk fel olyan cselekményeket, melyeket csak a történelem lesz hivatva elbírálni. A Duna—Tisza közének magyar népe Kecskemétről feliratot intézett a Nemzetgyűléshez, melyben súlyos, nehéz kritikát gyakorol a Beniczky politikája felett. Törvényhozókat választottunk a nemzetnek — mondja a felirat — akik arra vannak hivatva, hogy a forradalmi züllés után új munkával, hatványozott felelősségérzettel és az egyetemes nagy nemzeti célokat szem előtt tartva, újra megalapozzák a végveszélybe jutott magyarságot. Nagy, súlyos aggodalommal látjuk, hogy a nemzetgyűlés egy törpe kisebbsége rendszeres aknamunkával törekszik arra, hogy a tekintélyek alig helyreállított uralmát aláássa és megakassza, sőt lehetetlenné tegye, hogy a nemzetgyűlés hazafias törvényhozói feladatát ellássa. Nem meggondolatlan emberek pillanatnyi eltévelyedéséről van szó, nem a heves vérmérsékletnek kitöréséről, hanem ravaszul átgondolt, előre megállapított rendszerről, amelyet nemzetgyűlési képviselők tervszerűen hajtanak végre, hogy veszélybe döntsék az országot. Elvártuk volna, hogy a nemzetgyűlés önmaga fog erelyesen gátat szabni a nemzetrontásnak. Ez a várakozásunk azonban nem teljesedett be és így kénytelenek vagyunk az utolsó órában tiltakozó szavunkat fölemelni. Azok a tünetek, amelyekről Beniczky Ödön július 25 iki interpellációjában megemlékezett, a lejárt korszak természetes jelenségei. A jogrendet mi föltétlenül akarjuk és ha bárki aljas indokból bűncselekményeket követett el, az vegye el megérdemelt büntetését, de élesen tiltakoznunk kell az ellen, hogy az annakidején elvétve előfordult rendellenességek ürügye alatt tiszta lelkiismeretű hazafiak becsülete kérdésessé tétessék, hogy maga a Duna- Tisza közé népe általánosító gyanúsításokkal illettessék és hogy mindenekfölött a jelenlegi rendszert tartó oszlopok, akik erős vállakkal kiragadták nemzetünket a vörös gyalázatból, ilyen okokból indított aljas hajsza célpontjává tétessenek. Beniczky Ödön kitartó rendszerességgel ezt cselekszi. A jelenlegi kormányzati rendszert szeretné felelőssé tenni olyan tényekért, amelyek az ő belügyminisztersége alatt fordultak elő és amelyekért — ha elítélendők — egyesegyedül csak ő felelhet! Mélységes megvetésünket fejezzük ki Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselővel szemben és tiltakozunk az ellen, hogy a mentelmi jog mögé bújva, felelősség nélkül háborítatlanul folytathassa fölháborító üzelmeit. Ka a r 2 ! a s »V 3 * EO ? £ N I «3:» a“ Sjf? igév . n w SS Hódvezővásárhely, 1921 augusztus 2. kedd. Előfizetési év helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF flig 2 korona. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA XVII. évfolyam 169 szám Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth tér. Telefonszám: 87. Társszerkesztő: GRAVÁTZ FERENC ---------------------------------------------- I. III «»««maps............. Augusztus 10-ig meghosszabbították a százkoronások becserélését A százkoronások becserélésének határideje július 31-én lejárt. Tekintettel arra, hogy a százkoronásokat még nem tudták becserélni, a pénzügyminiszter a becserélési határidőt augusztus hó 10-ig meghosszabbította. A meghosszabbításra vonatkozó rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg. A cserét ezután is az állami adóhivatal végzi. Mennyivel lehet emelni a lakásbért ? A lakbérek emelésére vonatkozó rendelet tegnap életbe lépett, azonban még sokan nincsenek kellőleg tisztában az emelkedés mértékével. A rendelet szellemében olyan lakásoknál, melyek évi bérösszege 921 május 1-én alatta volt a négyezer koronának, a béremelés a 917 november 1-jei lakbér 90 százaléka. Akinek tehát mondjuk 600 korona volt 917-ben a lakbére, most 1140 korona bért fizet. Ha időközben már emelték a bért, akkor most a 917 november 1-jei lakbér 60 százalékát teszik még rá az eddig fizetett bérre. A 4000 koronánál magasabb bérnél és üzleteknél a béremelés százalékhoz nincs kötve. Törvénycikk a trianoni békéről. A hivatalos lap vasárnap megjelenő rendkívüli kiadása kihirdeti az 1921. évi XXXIII. törvénycikket az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi junius 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. A hivatalos lap rendkívüli kiadása az első oldalon gyászkeretben jelent meg és tartalmazza az egész békeszerződést francia nyelven, úgyszintén hiteles magyar fordításban s a mellékleten Magyarország térképével. A szerbiai kommunisták üldözése. A skupstinai rendőrbiztos lepecsételte a kommunista képviselők belgrádi klubjának helyiségeit. A jugoszláv minisztertanács véglegesen megszerkesztette az állami rend biztosításáról szóló törvényt. Eszerint a kommunista párt működését beszüntetik és a kommunista képviselők elveszítik mandátumukat. A kommunista párt klubhelyiségeinek lepecsételése után a kommunista képviselők egy szobát kaptak a parlament épületében, amíg ügyüket véglegesen nem tisztázzák. A parlamenti rendőrség a kommunista képviselőket a parlamentbe való be alapittatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTALAN disztemetési intézete Szentesi utca, 4. szám alatt. .............................. — HIIIHMPPP li NMIHititHiUI IIWMMIiiNIIKimWlllüli A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyás/ruha és gyás /fejkendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást bele-S 1000 koronáért is reniez a legnagyobb kegyeletnek Megfelelően, lépésük alkalmával meg fogja motozni Ugyanilyen vizsgálatnak vetik alá a közönséget is, az újságírókat azonban nem. Magyar—orosz megegyezés a hadifoglyok kicseréléséről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hanetski követ, mint az orosz szovjet kormány megbízottja és Jungerther osztálytanácsos, mint a magyar kormány meghatalmazottja, július hó 28-án Rigában aláírták az egyezményt, melynek értelmében az összes magyar hadifoglyok, beleértve a visszatartott túszokat és polgári internáltakat, továbbá a halálraítélt Marschall századost még az év vége előtt vissza fognak térhetni hazájukba. A kutasi „Hangya“ tagjaihoz. A szövetkezeti, u. n. „Hangya“ szellem kezd kiveszni a pusztában, jele annak az, hogy hirdetéssel kell tagjainkat a gabonának hozzánk való beadására felszólítni. Az a bizonyos szövetkezeti szellem egyetlen szóval fejezhető ki: összetartás. Semmi sem természetesebb, minthogy egy testület emberei, bármilyen társas testületé, arra törekszenek, hogy közös céllal a boldogulás felérekedve, vállvetve támogatják azt a szer jelen esetben saját szövetkezetüket, amely érdeküket, anyagi előhaladásukat minden módon előmozdítni igyekszik. Arra törekszünk, hogy terményeiket, jelenleg gabonájukat, minden lehető magas áron vegyük meg, s hogy egyéb szükségleteiket minél olcsóbban szerezhessék be nálunk. E téren a tökéletesedés felé csak úgy jutunk, ha hallgatunk vezetőinkre, abban a nyugodt és biztos meggyőződésben, hogy senki sem igyekszik úgy érdekeik megszolgálására, mint a szövetkezet és vezetősége. Ha, mondom, hirdetnünk kell a lapokban, hogy igenis vesszük át a búzát, árpát stb. minden magas áron, amit fizetni lehet és ehez (korpa), garantálunk egyéb előnyöket is. Tüstént ki is jelenthetem, hogy nem tagjainkban a hiba, az ő jóhiszeműségük minden kétségen felül áll. Mégsem keresem okát annak, hogy hogyan fordult elő az idén, hogy a szövetkezet tagjai nem a szövetkezetnek adták el gabonájukat. Nem keresem a konkolyt intőt, sem azokat a hűtleneket, akik csúful cserben hagyták a szövetkezeti összetartás zászlaját s idegen zsoldba szegődtek, azt a zászlót, mely köré több mint ötszázan sereglettünk össze, s amely szövetkezet busás jövedelemben részesítette épp azokat, akik ma szivvel-lélekkel ellenünk dolgoznak. Alkudjanak meg, ahogy tudnak, ha tudnak lelkiismeretükkel. Ravaszabbak lehettek, a véletlen ostoba kedvezésével túljárhattak az eszünkön, de utoljára nem ők fognak nevetni, ha másokon nem, a becsületes lelkiismeret jóérzése alapján mindig mi maradunk felül. Szépen kérem félrevezetett tagjainkat: jöjjenek bizalommal hozzánk tanácsért, senki sem fog buzgóbban fáradozni érdekükben, mint mi. Forduljanak el azonban büszkén a megtántorodottaktól, a hűtlen zászló-elhagyóktól. A szövetkezetnél senki sem adhat magasabb gabonaárakat, csak a spekuláns, a láncos, ezeket pedig dobjuk ki, még ha momentán haszonnal kecsegtetnek is, megrontós amúgy is kicsi, szegény Csonkamagyarországnak. Többet ártanak ezek a boldogtalan országnak, mint a szennybe-gyalázatba fuladt kommunizmus. Szövetkezeti társaim, barátaim, legyünk hívek egymáshoz s evvel szövetkezetünkhöz, gyarapodjunk ekép minden módon s ragaszkodjunk régi zászlótartónkhoz, a Hangyához ! Dr Csiky János elnök: Halál a Tiszai-úton. A forróság áldozata. A rettenetes forróságnak, mely már második hete kinoz minden élőlényt s pusztítja el a mezőket, meg van az első áldozata. Mérai Sándor gazdálkodó szombaton délután a Tiszai-utón ment ki tanyájára. A kocsi előtt pár száz lépésre haladt az utón Kiss Sándor Török Bálint utca 5. szám alatti csősz. Mérai a kocsiról észrevette, hogy az előtte haladó ember folyton térülgeti a fejét s tántorogva megy. Meggyorsította a lovakat, mire azonban odaért, az ember összeesett s pár pillanat múlva meg is halt. Mérai leszállóit a kocsiról s az emberben csészét, Kiss Sándort ismerte fel. Rögtön feltette a kocsira, behozta a városba Török Bálint utca 5. szám alá, azután pedig a rendőrségen tett jelentést. A rendőrségről Szilágyi Gyula Weisz Adolf dr orvossal ment ki a helyszínre , megállapította, hogy Kiss Sándor agyguta következtében halt meg, amit minden valószínűség szerint az elviselhetetlen forróság idézett elő. Kiss Sándor hulláját tegnap elhantolták. Tizenkétéves öngyilkos. Gorzsa-tanya 523. szám alatt egy tizenkétéves kanászgyerek önkezűleg vetett véget életének. A történtekről tudósítónk az alábbiakat jelenti: Szilágyi Ferenc Gorzsa-tanya 523 szám alatti gazdálkodó szombaton jelent kazal titka.