Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. november (17. évfolyam, 247-271. szám)
1921-11-01 / 247. szám
2 ágaskodik, hanem ezek a szemek keresnek-kutatnak a messze jövőben, nézik, szemlélik a nagy könyvet, a természet könyvét, amelybe az Isten keze írt és festett és letette azt a szépet és jót és mindazt a gyönyörködtetőt, amit kincsnek szánt és az emberek számára alkotott. A Gaá! Pista szeme azért teremtőzött a világra,hogy ezeket nézze és lássa és mint a méh a virágról a mézet, gyűjtse össze és raktározza el azokba a fiókokba, mik ott a szemek mögött százával foglaltak helyet az agyvelejében. Azután pedig mikor ráérése van és amikor megszállja az ihlet vagy vendégségben van nála a hangulat, vegye elő ezeket a természeti nagy kincseket és alkosson, teremtsen belőle az emberek számára mindenkor szépet és értékest, azután meg nagyot és halhatatlant. Ezt csinálja Gaál Pista tíz esztendő óta. Mint gyermek lassan nőtt, fokozatosan a természet rendje szerint, mire elérte fejlődésében azt a határt, mit a sors számára kiszabott, de mint művész egyszerre szinte tüneményes gyorsasággal márólholnapra lett nagy és akkora, mint azok a fényes csillagok, akik iránt a legteljesebb a hódolata és megbecsülése minden világos szemű és eszű, műértő embernek. Pedig erejének egy részét leköti a harcz és a küzdelem, mit évek óta folytat az emberiség örök ellenségével a nyavalyával és csak azt a kicsi időt tudja művészetének szüntetni, mit a harczból olykormáskor elszakíthat. A művészet bátorítást és biztatást ad neki arra, hogy megküzdhessen a nyavalyával és legyőzze azt, de az erő a győzelem, teljes biztosítására a közönség zsebébe van letéve és csak az adhatja meg a számára. A módja a megadásnak nem másban van és lesz, egyedül csak abban, hogy összebeszél félszáz ember, és vetélkedik majd, hogy elrabolja, megvegye azokat a szebbnél-szebb igazi kincseket, mik a művész agyából pattantak ki, a lelkésből szakadtak le és gyűltek itt csomóba a mi gyönyörűségünkre. Kedves Gaá! Pista! Azt üzenjük mi neked, ki ezen a szép ünnepségen betegséged miatt csak lélekben tehetsz itt velünk és köztünk, légy nyugodt, várat nyersz. A te közönséged szeret téged, szeretete megnyilvánul majd abban, hogy a kincseidért rongy papirost ad cserébe, de az a papiros ebben a czudar világban erőt biztosít majd neked a küzdelemre és győzelemre segít a nyavalyával szemben, amellett a hideg télben kellemes levegőjű enyhe szobát nyújt és kedvet ad további nagy alkotásokra. Isten segítségét kérve, — ebben a biztos reményben, — a kiállítást megnyitom. Az ó-templom jubileuma. Kétszáz esztendeje annak, hogy az öreg templomot az Úr dicsőségére felépítették őseink. A 200 esztendős évfordulót csendes jubileummal üli meg a vásárhelyi kálvinista nagy egyház. Ez alkalomból vasárnap, november 6-án, délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz az ó-templomban, melynek sorrendje a Élőének XXVI-ik zsoltár 8-ik verse. Főének: 233-ik Dics. 1., 5. verse. Énekkar: Főgimn. kántus. Ima: Futó Zoltán esperes. Ének: 233-ik Dicséret 8-ik verse. Egyházi beszéd : dr Balthazár Dezső püspök. Énekkar: Főgimn. kántus. Záróima: Pap Imre. Énekkar: Főgimn kántus. Ének : CXXII-ik Zsolt. 3-ik verse: A vásárhelyi iparosság hódolata. Az Ipartestület közgyűlése utáni nagy értekezlet, indítvány kapcsán üdvözlő táviratot intézett gróf Bethlen István miniszterelnökhöz. A táviratot az alábbi szövegezéssel Koncz Pál adta fel: „Kegyelmes uram! Azon alkalomból, hogy bölcs intézkedése a királypuccs meghiúsulását eredményezte és nemzetünket a végveszélytől megmentette, a hódmezővásárhelyi iparosság nagy értekezlete a legőszintébb szeretettel üdvözli és mindenkori támogatásáról biztosítja. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1921 november 1. Akiket még a sírban se hagynak pihenni. Azt hittük, hogy a forradalmak erkölcsromboló hatása elmúlt már legalább anynyira, hogy ha az élők marják is egymást a békés együttérzés helyett, legalább a sírok lakóinak halotti álmát nem zavarja meg többé senki sem. Azonban éppen Mindenszentek napjára kell ismét hírt adnunk a temető nyugalmának megrablásáról. Többen panaszkodtak, hogy a Kincses temetőben levő családi sírjuk fejfáját ismeretlen tettesek kitörték és elrabolták. Nem egy, nem is két, hanem tíz-tizenöt esetről van szó. Az újakhoz nem nyúltak, hanem a korhadtakat törték ki. A hatóság erélyes intézkedéssel vet véget a megújuló kalózkodásnak, melynél érezni kell, hogy nem egyszerű lopás, hanem sírrablás ténye az: legalakul a HOSz vásárhelyi csoportja. . A hadviseltek országos gazdasági szövetségének megbízottai: Schranz Béla ezredes és Schaffner Béla százados vasárnap délelőtt tartották meg ismertető előadásukat a Gazdasági Egyletben nagyszámú közönség jelenlétében. A gyűlést dr Soós István polgármester nyitotta meg, Üdvözölvén a megjelenteket, ismertette, fejtegette a szövetség megalakulásának szükségességét városunkban is. Majd a HOSz megbízottja Schäffner Béla huszárszázados ismertette érdekes beszéd keretében a Szövetség céljait. A háború okozta mély sebek ápolására, gyógyítására van hivatva a hadviseltek szövetsége, egy táborba tömöríteni a hadviselteket. Jelszavuk : Mindenki egyért és egy mindenkién ! A HOSz minden hadviselt bajtársat, aki segítségre szorul, megsegít részére munkaalkalmat biztosít, tanácsot ad ügyes bajos dolgokban, útbaigazítással szolgál úgy katonai, mint polgári ügyekben Olcsó beszerzési forrásokat teremt, jutányos építkezést biztosít, saját készítésű, olcsó ruhát bocsát rendelkezésre a bajtársaknak. Jóléti intézményei által támogatja a keresetképteleneket. Kórházat már létesített, ahol most is ingyenesen kezelnek ezer és ezer bajtársat. A HOSz ruhafelszerelési osztálya 600 koronáért ad egy pár bakkancsot, 500 koronáért egy nadrágot, hasábos fát szállít 160 koronáért métermázsánként. A HOSz ipari osztálya foglalkozik a háziipar megteremtésével, ami által sok tagját juttatja munkához. Mindez azonban csak akkor vihető keresztül, ha közösen összetartunk s munkálkodunk-A nem hadviseltek is vessenek számot azzal, hogy nekik is bizonyos kötelezettségeik vannak a hadviseltekkel szemben, ők is beléphetnek mint alapító avagy pártoló tagok. Felhívja és felkéri a százados a jelenlevőket, hogy lépjenek be minél többen e szövetségbe, amelynek helyi szervezését Cse r n a y igazgató volt szíves elvállalni. A HOSz-nak rendes tagja csak hadviselt lehet 480 tagdíjjal. Az alapító tagok egyszers mindenkorra 2000 koronát fizetnek be, a pártoló tagok pedig 3 évi kötelezettség mellett évi 200 koronát. A szövetség minden tagja részesül az általa nyújtott kedvezményben. A G. E. nevében Molnár István szólalt fel s felhívta a jelenlevőket a belépésre. Majd Csernay igazgató beszélt, kijelentvén, hogy ő azért vállalta el a helybeli csoport szervezését, mert tudja, hogy erre nagy szükség van A felhívásoknak eredményeképen sokan azonnal beléptek a szövetségbe. Többek között alapító tagok lettek: Lázár Dezső, dr Deák Ferenc,Tóth Ferenc, Ziarkó Imre, Kenéz József, Groák Dezső, Fekete Géza, Molnár István és Imre Károly. Este 6 órakor az Ipartestület gyűlése után az Iparegyletben is megjelentek Schranz Béla ezredes és Schaffner Béla százados és a jelenlevő iparosság előtt ismertették a szövetség céljait. Itt Kalmár Zsigmond rostagyáros lépett be alapító tagként és felszólította az egybegyült iparosságot a belépésre. Az iparosok közül a jelenlevők mind beléptek, aki még be akar lépni, az az Iparegyletben és a G. E.-ben jelentkezzék, söpri az élet s csak az erős áll meg. Török Sándor megállód s a szenvedések tüzében megedzett lélekkel jött haza, hogy tovább dolgozzék. Önállósította magát s Érsek u. 15 sz. alatti szép családi fészkükben, melyet 140 ezer koronáért vettek meg, vasárnap este tartották meg ősi magyar szokás szerint a házszentelést, mely alkalomra vendégszerető asztalukhoz gyűjtötték barátaik családi körét. Török Sándor és neje egy szép cselekedettel pecsételték meg az ünnepséget. Szerkesztőnket megkérték, hogy vasárnapra rendezzen ünnepi ebédet költségükre a szeretetház összes elesettjei és árvái számára. A díszes társaság késő éjjelig maradt együtt a barátság derűs, fehér asztalánál. Az Érsek u. 15. alatt. Török Sándor, néhai Török Sándor vasúti vendéglősnek a fia tiz évvel ezelőtt hajóra szállt és ifjú feleségével, Dezső Imre csicsatéri derék kisgazda leányával Amerikába vándorolt. Mihelyst a tengeri blokádot feloldották, sietett haza, vissza, az ősi földre. Sugárszép hajtással nőtt ezalatt családi fájuk Iduska leányukban, de itthon sok minden megváltozott. Török Sándort odakint megsegítette az Isten és szép kis vagyont adott neki. De ezekhez a drága dollárokhoz, miket hazahozott, ezer meg ezer napnak szenvedése, emberfeletti munkája, véres verejtéke kapcsolódik. Nem gurulnak ott a dollárok ingyen, hanem az izmokat s a lelket kell feldarabolni érte. A gyengét el- Ha indulnak el az új vonatok. Irtuk már, hogy a Magyar Államvasutak igazgatóságánál és üzletvezetőségénél teljes megértésre talált Vásárhely városának az a kérelme, hogy a Szeged és Pest, valamint Szentes felé irányuló vasúti forgalmunkat megjavíttassék. Az új vonatok ma, november 1-ára indulnak el és vasárnap kivételével mindennap közlekednek. Természetes, hogy az eddig közlekedő vonatok ezentúl is érintetlenül megmaradnak. Az új vonatok menetrendje a következő : I. Vásárhely—Szeged, Szeged áll. indul este 8.55 Szeged R. „ „ 9.26 Vásárhelyre érkezik 10.35 Vásárhelyről indul déli 12.— Sz. Rókusra érkezik déli 1.08 Szeged állomásra 1.48 II. Vásárhely—Szentes. Vásárhelyről indul d. u. 5.40 Szentesre érkezik este 8.17 Szentesről indul hajnali 4.— Vásárhelyre érkezik reggel 6.36 Most már ha az ember délben vonatra "1 Vásárhelyen, este Pesten van. S ha Pesten d. u. 4-kor a gyorsvonatra felül, este fél 11-kor Vásárhelyen van. A gyorsvonat Szegedről minden hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 10-kor indul Pestre, Pestről pedig kedden, csütörtökön és szombaton indul d. u. 4-kor. Csodás vadászkaland Kilsőszerháton. Szinte mesébe illő csudálatos vadászkalandja volt a múlt héten a Külsőszerháti sportvadásztársaság egy kis csoportjának. Elmondjuk úgy, amint azt az eset szemtanúi igazolják. Csütörtökön egy kis hajtásra mentek ki szerháti területükre Hocsy Pista, (megengedte, hogy így írjuk nevét) — Góbl Dezső szeretetházi gondnok és Tóth Ferenc tanító. • Szép idő kedvezett a cserkészetnek s csakhamar három nyúl került terítékre. Mikor az ár partjához közelednek, sebes csörtetéssel csap fel a gaz közül egy vadkacsapár. Egy tojó és a gácsér. Hocsy Pista és Góby Dezső rádurrantanak, a gácsér leesik, de a tojónak csak a farktolla csapódott szét, szépen repült tovább a város felé: — No, te meg eredj haza mihozzátk, ha nem akarsz leesni ! Kiáltott tréfásan Góby Dezső. Mikor a szeretet lázhoz érnek, bemegy a kis társaság. Goby Dezsőtől kérdi a felesége: — Nos, mi az eredmény ? — Lőttünk fiam 3 nyulat, 1 gácsért, 1 tojó rucát pedig hazaküldtünk. — Itt van, megfogták a lányok! Hozzátok csak elő! Szólt Gobyné a cselédeknek. Valóban, délután 3 óra tájban sebes szárnycsattogásra lettek figyelmesek a szeretetházban Egy ruca röpült és a kertben leereszkedett. Fáradt volt és sérült. Csakugyan az a ruca volt, amelyiket „hazaküldtek.“ A csodás vadászszerencse egész szenzációt keltett a nimródok körében. A ruca 8 kilométert röpült s véletlenségből éppen a szeretetháznál esett le a városi mozi műsora. Kedden este fél 8-kor török éjszakák. Dráma 5 felv. Csodás új német film. Szerdán: Örök éjszakák. Dráma 5 felv. „Örök éjszakák “ Ez a nagyszerű német film kerül ma előadásra a Sasi mozgószínházban. Ez a kép még Pesten is csak egy helyen került vetítésre és óriási sikert ért el. A zenekarról úgy nyilatkozott egy pesti ezredes, hogy annak zenéje valóságos gyönyörűség. A héten színre került Némó kapitány vagy 20 ezer mértföld a tenger alatt.* HÍREK. A MAI NAP azoké, akik már nem élnek. Tizenkét koronás gyertyácskákra nem igen jut mindenkinek, tíz koronás szál rózsára sem, de egy kis jázminkoszorú csak kerül a sírra s pár szál virág Sa virág mellett egy-egy csepp könny, sóhajos gondolat s visszaemlékezés. Feltámadunk ! Hirdeti a temetőkapu betűive s biztat: Ne félj, csak higgy! Magyar égnek szomorú, sötét borulásában az evangyéliumnak kicsi mécseslángja ez. Igen, mely rávilágít a feltámadás eszmei gondolatára Jó hátjárni ma a temető gyepes útjait s betűzni a régi sorokat ott a belső dűlők során. Rég elporladt az a siriakó, kiről az irás regél, de elporladt már az a kéz is, mely az emlékezés betűit a fejfalra véste. Talán a szív is, mely megszakadni készült annál a sirhalomnál. Örök mementója a temetőnek: voltunk, mint ti s lesztek, mint mi, por és hamu Öreg lakói ha megmozdulnának a Diliinkának, rá sem ismernének a világra Hová lett a nagy viz, hová lett a Deli Ilonka hullámsirja s a szárazér, melynek vize tavasszal ötven ulánus katona fagyos hulláját vetette ki. Csomorkányi bíró uramnak, Deli Ferencnek a szép lánya akart itt mennyegzős táncot ropni a nagy jégen, mikor jött a rianás és elnyelte a tó az egész násznépet. Köd szállott a fodros vizre s varjuk serege csapott, el arra Aranyág felé. Kár, kar, kár ! Domszinű téli alkonyatban hangzik még a síró szélben a násznép kurjantása: Csak azért is, húzd rá cigány! Csuhaj, sohse halunk meg! . . . A nagy erős embernek most is a fülembe cseng a szava: Itt nem szeretnék feküdni az Aranyban, mert ez nagyon vizes ! És egy hét múlva lefeküdt a kápolna mellé. Itt ez a behorpadt, nagyon régi sír, csak úgy lehet leolvasni a nevet már róla, hogy ujjaival tapogatja a betűt az ember, mint a világtalan. Péla asszony volt, a rógeri vagyonos özvegy. Micsoda nyelve volt. Mondta is neki a Béldi utcai öreg takács céhmester, Péla sógorasszony, maga folyton veszekszik? Nézze sógróm, higgye meg úgy esik a veszekedés, mint egy pohár finom törkő pálinka. Hova lett az az éles, hangos nyelv? Ide került ital sakknyira a föld alá... A kenyere felől utolsó sugarait küldi a lehanyatló nap a Kincses sírköveire. Ott a koleradomb Megriadt időknek rettenetes emléke. Kocsiderékszámra ide hordták a siratatlan halottakat, kiknek mész volt a koporsójuk s a sirató ének a búcsúztatójuk, mely ott sirt egész nap a füstölő mellett orra szél alatt. Azt mondják, hogy volt azok között még olyan is, aki mozgott. De irtózatos volt az emberek megrettenése. A régi bíróságon, hol most a kórház van, volt egy magas kőfalkerítés. Itt aggatták fel az utolsó statárium elítéltjei. Szegény Bugyi csak megtanította komáját a Vas kocsma előtt, síkos volt a pallós mellé lépett az ittas ember. Bugyinak azért kellett meghalnia Védte Técsy bácsi, a régi ügyvéd szó, de Török Bálint kimondotta rá, hogy Bugyinak meg kell halnia. Meg is halt. Alig volt benne élet, mikor két ember betámogatta a tisztház kapuján. Olyan ember beszélte, aki látta mkor betámolygott az akasztófa alá. Ii koleradomb mellett porlad; alig száz lépésre tőle hatalmas fekete márványemlék alatt a hatalmas alispán. Mily csendesei megvannak egymás mellett a múlt. Koldus és koronás mind együvé jut az enyészetben. Halottak napján tanít a temető . . . — Lapunk legközelebbi száma Mindenszentek ünnepe miatt csütörtökön reggel jelenik meg. — Az Iparos Daloskör tagjaihoz. Felkérem a Daloskör öszszes működő tagjait, hogy ma, kedd este tanórán teljes számban szíveskedjenek megjelenni. Kalmár elnök, Koncz Pál elnök.“ Gyertyák Mindenszentekre kaphatók legolcsóbb árban és legnagyobb választékbanfilM KÁROLY fűszer- és csemege-üzletében Kossuth-tér (dr Bakay-ház.) Telefonszám 217. szép feketegazdálkodónál »/ám cut különfele házi dó Kisfalud! -1 Hód-n. 15 sereményföldi szenő, géppel ap d. a. 1-től tudó 1 meteó n«I»c Nyárfa -és hold föld i. 46 szám. flanzál-u. 114 Egy kihúzás 2 eladó Hódi Plénél._______ Eladó 1 alig Werbőczy n. i-Értesítem a n Károlyt-n. 42 szorut, lucnos csokrokat, természethez fariabb és legmn lelettel. If] Brigáskocsi és 1 bogja széna Burgonyára, 1 sei még nőve: fogtasgymát, 1 cirokmagot ál cékla és cukoréndor üzlete Sertésvágást Stifner-majd való nád fog pénteken a m u. 3a. sz. a. Rece munkák felvétetnek és es pontosan . Egy nagy istén. ker. Sziglig Jubrácsot kér Kisfaludin. 22 bogja lucer 1 fekete bárá Szt László-u. van eladó. Gyalóban 7 b gr. Bercsényi Disznóperzse peasmel, ért. VH Ffispük-n Önáló varról Teitsek Adói kath templo: Eladó kevés menyasszony Bee a legszecsóbbak (Teleki-i lányka-i és kittím állandó; A ref. e Bocskai-u napján d. tartandó időtartam ! Mi Leányka léki, A butérlás heszere; ban. Te terszám: Vi BÉREI* leg olas BEF Csillár Cimb eladó. !