Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. június (18. évfolyam, 125-150. szám)

1922-06-01 / 125. szám

­­ dásának első gőzüzenetét. Talán egy kártyaparti hamarabb elkez­dődött, mint ez a fényes kocsisor egy sereg vándorral útra kel Pes­ten s még be sem végződött, mi­kor már itt robog el a népkerti ál­lomáson. Az új menetrend ma lép életbe, akként azonban, hogy a gyorsvo­nat még ma nem indul Csabáról Vásárhely-Szeged-Pest­ felé, csak az érkezik be, amelyik délután 4 óra 10 perckor Budapest nyugati­­pályaudvarról elindul. A gyorsvo­naton harmadosztály is lesz. Ide este 9.19 kor érkezik s 9.29 kor inidul tovább. A vásárhelyi állomásról ma már Szeged­ felé reggel 6.45, este 7.16 és délben 12.20 kor indulnak a vonatok, Szentes­ felé reggel fél 7 kor és este 7 órakor, Makó­ felé reggel 6.50 kor és este 7.10 kor indulnak a vonatok. Szentesről reggel 5.20 kor és este 6.31 kor érkeznek a vonatok. Ma van a kapunyitás a Cigánybáróval a vásár­helyi nyári színkörben. Ma, csütörtökön este 8 órakor felgördül a függöny a nyári aré­nában, hogy nyolc hónapi hallga­tás és csend után helyet adjon az arany költészetnek, vagy a dévai modern irodalomnak, a könnynek, kacagásnak, elmélyedő szépség­nek, vagy derűs operett légkör­nek. A kapunyitás a „Cigánybáró“ című daljátékkal történik meg. Ez A. bérletben megy. Holnap egy divatos, új bohó­zat, a „Szerencsetánc“ megy B. bérletben, szombaton ugyanez A. bérletbetben. Vasárnap két elő­adás. Délután 4 órakor a gyerme­keknek Árgyélus királyfi, este bér­letszünetbe a Szerencsetánc. Ma már a jegypénztár lent van a színháznál Tegnap délután 5 óra­kor érkezett meg a színtársulat s már az este népes elevenséget vit­tek bele Vásárhely esti életébe. Ebben a darabban mutatkozik be Szász Edith és Zoltán Sándor a társulat opera erőssége. Szász Edith a Zene Akadémiát tavaly elsőrendű sikerrel végzett növen­déke és Zoltán Sándor a Moszk­vai Opera Ház volt első tenoris­tája. Mindketőt az Opera Ház jövő évre szerződtette tagjai so­rába. Azonkívül gyönyörű elő­adásba és szép kiállításba láthat­juk ezt a gyönyörű darabot 18 tagú zenekari kísérettel. Három királynőt választ pünkösdkor a Népkert közönsége. A régi népéletben volt divatos faluhe­lyeken a pünkösdi királynő választása. Nagy parádéval ment annak kiválasztása. Az a leány, aki ezt a fokot elérte, a nép­szerűség aranysugarában fürdött egy esz­tendeig, mikor a másik pünkösdi királynő jött. A régi azonban nem nyugalomba ment, hanem férjhez, mert a földesúr ki­jelölt neki megfelelő legényt. Hát most Vásárhely ilyen pünkösdi királynőt választ azon a népünnepélyen, melyet a vendég­lősök és italmérők a rokkantak javára pünkösd másnapján a Népkertben rendez­nek. Lesz ott babakorzó, babaszépség­verseny, bicikli­verseny és pünkösdi ki­rálynő választás, este pedig bálkirálynő­­választás. A rendezőbizottság az alábbi módon alakította meg az egyes zsűriket : Bicikliversenynél: Szilágyi Gyula rendőr­­kapitány, Pápay Gyula, Oracsek László, Fekete Géza, Bangha Sándor. A bálkirálynő zsűrije : Szathmáry Tiha­mér, Endre Béla, Fejérváry József, Hajdú Béla dr, Bakay Lóránt dr, Kőrössy Sán­dor dr, Juhász Mihály dr, Hollóssy Antal, Nóvé Sándor. Babaszépségverseny zsűrija: Kruzslitz Károlyné, Nóvé Sándorné, Gravátz Ferenc­­né, Fejérváry Józsefné. Pünkösdi királynő zsűrije: dr Kovács Ferenc, Szilágyi Gyula, Singer Andor, Draskovics Ernő. Nóvé Sándor, Fejérváry VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1922 június 1. József, Pál János földbirtokos, dr Czukor Bálint, Endre Béla. A halpénztárnál tisztviselők: Nagy Imre és Ballabás János. Aki a haljegyet dél­után megváltja, este az kap halat. Közepes búzatermés várható. Megjelent a földmivelési minisz­térium hivatalos jelentése a veté­sek állásáról. Az időjárás a jelen­tés szerint csupán részben volt kedvező. A vetések a nagyon hi­deg és túlságosan nedves idő miatt szenvedett elmaradottságuk­ból csak keveset tudtak behozni. A búzavetések fejlődésükben némileg javultak. A vízállások helyenkint tetemesebb károkat okoztak. Drótféreg okozta károk­ról is érkeznek jelentések főleg Borsod, Sopron és Bácsbodrog vármegyékből. A szárbaindulás általában még nem kezdődött. A tavaszi búza nagyobbára jól és egyenletesen kelt, de a további fejlődésre úgy ennek, mint az őszi vetésnek, állandó meleg­ időre lenne szüksége Tavaszi búzát még a szokottnál is kisebb mérvben vetettek. A búzatermés­­kilátások a bejelentett minősítő becslések szerint közepesnél vala­mivel jobbaknak mondhatók. A rozsvetések fejlődésében szin­tén némi kis javulás tapasztal­ható. A rozs általában alacsony és ritka. A vetések további fejlő­désére állandó meleg időjárásra lenne szükség. A jelenlegi állás közepesenek mondható. Az árpa és zabvetések kelése kielégítő, de a fejlődés aránylag lassú. A tengeri vetése nagyon megkésett és helyenként most is folyik. A burgonya ültetését befe­jezték, a korábbi ültetés elég jól kelt. A cukorrépa és takarmány­­répa fejlődése kielégítőnek mond­ható. A repce a kedvezőtlen ta­vaszi időjárás folytán általában visszamaradt, gyenge fejlődésű, ritka.__________________________ sági Egylet elnöke, Molnár Ist­ván Kunvásárhelyi Gazdasági Egy­let alelnöke, Kristó Sándor, Pál János, Jakó József, Varga Sán­dor, Mérai István, N. Olasz Márton gazdálkodók. Állatorvos: Csúcs János méntelepi állator­vos. Dijak:­­Fias kancáknál I. dij 600 korona, vagy aranyoklevél. I. dij aranyoklevél, II. dij bronzok­levél, III. dij bronzoklevél. II. Három, négy éves: I. dij 500 korona, vagy aranyoklevél. Kanca csikóknál : I. dij aranyok­levél, II dij bronzoklevél, III. dij bronzoklevél. III. Két éves kanca csikóknál: I. dij 400 korona, vagy aranyok­­levél. I. dij aranyoklevél, II. dij bronzoklevél, 111. dij bronzoklevél. A lódijazás után felolvasást tart Ketzán Emil őrnagy, méntelep pa­rancsnok a lótenyésztésről, mely előadás után táncmulatság lesz 30 koronás beléptidijjal. Menetrend. Érvényes 1922. évi junius 1-től. A vonatok érkezése és indulása Hódmezővásárhely állomáson. Érkezik: 5'20 szemv. Szentesről, 5‘26 szemv. Makóról, 5’34 gyorsv. Békéscsabá­ról, 6' 15 szemv. Szegedről, 6'30 szemv. Békéscsabáról, 1606 szemv. Makóról, 1607 szemv. Szegedről, 18­31 szemv. Szen­tesről, 18'40 szemv. Szegedről, 18­56 szemv. Békéscsabáról, 2109 gyorsv. Szegedről. Indul: 5'44 gyorsv. Szegedre, 6'30 szemv. Makóra, 6'35 szemv. Szentesre, 6 36 szemv. Békéscsabára, 6'45 szemv. Szegedre, 12'20 Szegedre, 16'40 Békéscsabára, 19'01 szemv. Szentesre, 1910 szemv. Makóra, 19'16 szemv. Szegedre, 2129 gyorsvonat Békés­csabára. Az állomás­főnökség. Lódijazási verseny Külsőszörháton. Megírtuk, hogy Külsőszörháton Hocsi István korelnök indítvá­nyára, a külsőszörháti gazdakö­zönség Vásárhely egész területére kiterjedő lódijazási versenyt tart pünkösd másnapján, f. hó 5-én délután. E versenyre városunk 50 holdon aluli kisgazdái elővezethe­tik tenyésztésre alkalmas kancái­kat. Az elővezetett kancák kétféle elbírálás alá esnek. Az első cso­portba tartoznak a fias kancák, a másodikba pedig a 2 évestől kez­dődő, de még meddő kancák. A bírálóbizottság névsora a kö­vetkező : Elnök : Lázár Dezső gazdasági főtanácsos, K­a­­­z­á­n Emil őrnagy, méntelep parancsnok, Z­borai Bertalan gazdasági főfelügyelő, Mátéffy László szentesi Gazda­ Ajándék. A szivemet viszem Feléd e fáradt Hamar sötétle, kora tavasz­ estén. Mikor ha félve is, de él a bánat, A szivemet viszem S a sóvárgásba fűlt sok néma vágyat ! lm vedd : aranyló tálcán drága serleg, A bora, Vérem, áldott, szent ital, Ki egyszer itta, üdvösségbe hal, Vedd : Élet, Élet, Jó lesz talán vig lakodalmas percnek ! Emeld a szódhoz s vágyamat megérzed, Hörpintsd fenékig s rejtett mámorom Borit szivedre bibor-vér palástot, Ily szent, ily áldott Szüretem Édes, nem volt még Teérted ! Vedd, vedd e kancsót, hajtsad fel fenékig E drága bort, mit bánatok savából Kevert az Élet ily nemes italnak. Vedd, bornak, dalnak, Csak vedd és hajtsd fel szivemet fenékig 1 Tigethy Béla. H­ÍREK. ÚGY volna jó, ha az éjjel minden magyar em­ber szépet álmodnék. Teszem azt, hogy a villany delejszárnyain útra kelne lelke a csillagok felé, olyan könnyen, mint a hó­pehely, olyan üdén, mint amilyen a kon­firmáló kisleány szűzi lelke s olyan zaj­talan csendességgel, ahogy a rózsalevél kinyílik, a napsugár "szerelmes csókjától. S szállana fel a kéklő mennybolt felé s meglátná az égi fényességben az Urat, s akinek kék a szeme, mint a tengerszem­­ tükre, szelíd, mint az édesanya keblén­­ szunnyadó kisgyermek álma és jóságos. És hogy szólna hozzá az Ur hárfák pen­gésével, a Madách lelkének felemelő, biz­tató, bátorító szavával ekként: nézd a földedet, aranykalász tengerén ringatózik az öröm s a kenyérnek szent ígérete ; roskadó áldása megtölti magtáradat és nagy karélyt ad urnak, szegénynek, gaz­dagnak, elesettnek, büszke hatalmasnak és alázatos árvának egyaránt. Nézd a földedet, dús aratása arannyal tölti meg kamarádat, csendes nyugalommal a szi­vedet, boldogsággal a szegények lelkét s ahogy pompázik kertedben a bazsarózsa s a mezőn a liliom, olyan ruhába öltöz­tetem én a te házad népét s azokat, kik a te kapuidon kívül vannak ! Úgy volna jó, ha ma éjjel, mikor rád borul a csilla­gos ég, ilyen szépet álmodnál s arkadról szivből buzogva szállna fel a zsoltár. Vígak e föld lakásai, mert megnyíltak aj­tajai, az Ur­bő tárházénak. S vig a mag­vető, mert néki, orcájának verejtéki nem hiába hullanak . . . Úgy volna jó, ha ma minden magyar ember szépet álmodnék, mert ma június elseje van. Határkő, fon­tos dátum, mert ez az aratás hónapja. Négy hét múlva megpendül a kasza, a tüzes ugaron, talán előbb is és rendekre dől az Isten áldása. Ha áldássá válhat, mert ma még csak szent ígéret, melyet valóra vált a megbocsájtó Úristen, ha jók leszünk, ha szeretjük őt és nem gyű­löljük egymást. Úgy volna jó, ha ma min­denki szépet álmodnék s úgy volna szép, ha ma mindenki jó lenne, magéba szállna, akár magasban járó úr, akár rabszolga, akár szegény, akár földnek ura, akár föld­nélküli munkála­tok­nak, műhelynek, szer­számnak. Mert a mi erőnknek forrása ez a föld, mert a mi édes anyánk ez a szen­telt ősugar. Úgy volna jó, ha ma minden em­ber ebben a hazában szépet álmodnék és hallaná a biztató igét: békesség a föl­dön minden népeknek. Ez volna jó június elsején, hogy eltűnjék az emberek szívé­ből a lelki sáska és a lelki jégverés és egyszerre fellángolna a szívekben a gyű­lölet helyén a szeretet lángja. Akkor az­után megáld bennünket az­ér s bíz­hatunk abban, hogy : a szántóvető reme­­ményét, zöld és zsengés veteményét, épen hagyja felnőni. Emésztő sáskák táborát, vagy más pusztítás ostorát, nem engedi rájönni. Ő mérsékli a szeleket, hogy har­mat helyett jegeket az ég alá ne szórja és hogy a forró nyár heve érleljen, de kárt ne vegyen. Ő fordítja majd jóra­­ . . . Úgy volna szép, ha ma mindenki ezt zárná kitörülhetlenül a magyar szivébe­­.. . — Közigazgatási hírek. A pol­gármester a külsőszerházi iskola kútjának sürgős kijavítását java­solja. — Dr Hódy Imre ügyész a Baksa-féle tanyaföld haszonbérleti szerződésének módosított szöve­gét az összes iratokkal beterjesz­tette. — A tanács a közgyűlési terem padjainak irattartó asztalkáit kijavíttatta. — Grottó János ma­gyar honosságának fenntartását bejelentette. — A főszámvevő a szoros értelemben vett közigazga­tási alkalmazottak és egyéb tiszt­viselők részére az 1922.­ május és junius hónapra járó átmeneti se­gélyekről szerkesztett kimutatást beterjesztette. — Takács Antal 150, Gojdár István­ 200 és Héjja János 500 koronát adományoztak dispenzációjuk alkalmával, mely­ből 50—50 korona az államé, a többi a rokkantaké. — Kiskun­­majsán folyó hó 16-án és 17-én, Kiskundorozsmán 25-én­ lesz vá­sár. Mindenféle állat felhajtható szabályszerű tárlattal.­­ A pápa berekesztette az eukarisz­­tikus kongresszust. Rómából jelentik : A Péter-templomban a nemzetközi euka­­risztikus kongresszus befejeződött. Tizen­egy órakor kürtszó és a tömeg üdvkiál­tásai közepette lépett a pápa a templomba, a hitvallás oltáránál a szentatya elhagyta a Sedia Gestatoriát és elkezdte a Te De­­umot. A Cantum Verbum utána a pápa az oltárhoz lépett és áldást osztott. Azután ismét felszállt a Sedia Gestatoriára és a menet újabb örömkiáltások közben a ki­járat felé indult. A bazilika kapuja előtt a Sedia Gestatoria hordozói megfordultak és a Szentatya újból apostoli áldást adott, azután visszatért lakosztályaiba. Az ün­­nepségen körülbelül 30 bíboros és 400 püspök vett részt és a Szentszék diplomá­ciai testületé. — Gróf Bethlen István mandátuma. Bethlen István gr. miniszterelnök, városunk 1. kerületi képviselőjének a mandátumát tegnap este vitte fel egy deputáció, mely­nek tagjai: dr Genersic­h Antal, Bauer Gyula, Kruzslicz Károly, Molnár István, dr Szappanos Mihály, Molnár Imre, Sze­­less János, Márton Árpád, Simon János, Csáki Imre, K. Szabó Pál, Csáki Lajos, dr Soós István, Greguss Máté, Pokomándy Károly, Barabás István, Hódi József, Lá­zár Lajos, Lázár Dezső, Koncz Pál, Szath­­máry Tihamér, Pál János, Cseh András, Hegedűs Sán­d­or és Kiss Károly. — A ref. nőegylet 200 koronás alapitói közé belépett dr Szél Bá­­lintné Pál Mariska úrasszony. Kö­szönettel közli az Elnökség. — Románia kivitele Magyarországba. Most tették közzé Románia kereskedelmi forgalmának februári statisztikáját, mely szerint Románia Magyarországba 1922. február havában többek közt a következő mennyiséget szállította : árpa 25 tonna, zab 31, tengeri 130, finomított petróleum 104, benzin 12, ásványolaj 1 tonna. Fa­árukban 4896 tonnát szállítottak Magyar­­országba. Ezenkívül 26 darab bikát, 464 darab tehenet, 4134 darab ökröt és 2950 darab sertést, borból és egyéb italokból 9743 litert szállítottak Magyarországba. Romániának legnagyobb kivitele Török­ország felé irányul, ezután következik Csehszlovákia és Magyarország. A feb­ruár havában kivitt áruk értéke 239 mil­lió lej volt. — Bimbóhullás. Lesújtó csapás érte P­a­p­p István mór. segédtisztet és nejét Égető rusztikát, kedves kis gyermekük Gizella Aranka öthetes korában az an­gyalok honába költözött. A megboldogult kis halott földi maradványait június 1-én d. u. 3 órakor fogják a III. ker. Szerencse­utca 8 számú szomorú gyászháztól az ev. ref. vallás szertartása szerint a háznál tartandó gyászima után a Kincses-temető - ben örök nyugalomra helyezni. A béke angyala őrködjék drága álmai felett! Gyá­szolják bánatos szülei, kis testvére, kereszt­szülei, nagyszülei és a kiterjedt rokonság !

Next