Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)
1922-09-01 / 203. szám
2 nem az ő érdemük. — Faragó Sándor h. polgármester úr nem adta meg az engedélyt annak a „Több választópolgár“ szűr alatti hencegésnek terjesztésére, erre azután aláírta a cédulát Marcsó Sándor elvtárs. ő beszél a polgárokhoz, aki nem polgár s ő írja magát polgárnak, aki szociáldemokrata. Hát ilyen ott a morál. Hogy kell szavazni ? A vasárnapi és hétfői választáson a szavazásnál most már minden jó hívünk legyen szíves nagyon ügyelni, hogy formahiba miatt vissza ne utasítsák szavazatát, mert minden szóért kár. A szavazócédulára semmit felírni nem szabad, csupán és kizárólag a keresztet kell tenni a Kun Béla neve után. Így: KUN BÉLA —— pártonkivüli keresztény kisgazda * TAKÁCS JÓZSEF ~ szociáldemokrata. Kopáncsi levél! Tisztelt szerkesztő !rr ! Vona egypár szavam. Nem bizhatom másra. Elmondom hát magam ! Valami hiba van ebbe a világba' Azér’ van annyi mód most a választásba’ .. Kegyetlen rágyott most az alkalom ara. Hogy el-elmehetünk titkos szavazatra. Másszor 5—6 évig nem gyütt rá az idő. Megpihenhetett a kortesba’ az ütő ! Most bözzeg szaladhat. Beszélhet rogyásig Elmúlt egy választás Gyün helyette másik! Soha ennyi papír nem vót még a tanyán, Meg odaza a sarki házak falán. Olvashat a paraszt. Van most benne mugygya. Csak nem teheti, mer’ van annak más dóga ! Gyün a sok papiros. Hajjátok ! Tugygyátok ! Ide gyertök ! Itt van a boldogulástok 1 Itt az ócsó élet, meg a föltémadés, Tunná az Isten még milyen sok egyébb mást ígér annyi mindent, a felesé kéne . Pedig megcsinálni nincsen tehecsesége! De nem is akarja ! Csakazér licitál, Hogy jobban megteljön előtte a tál ! Hiszem, jobb szeretne képviselő lenni, Mint előre-hátra napszámba elmenni ! Mink csak haddogozzunk , majd csak „küzd” értünk 1. Más mesterségben mink jól tugygya, nem értünk 1 Ara kér, szavazzunk a coollistára, Iksöljünk a neve után a listára. Mer’ ha megválasztjuk, majd elmend Pestre. Odafönt majd elmond mindent talpraesve 1 Mer' 0 valóságos igazi népfia, . Akármirül van szó, csak 0 tugygya mi a' ! Kossuth Lajos után most 0 van a sorba’ ! Csak 0 rá szavazzunk, ha úgy gyűn a sorja 1 Alálkozik nagyon, Írásba’ beszédbe’, Mer’ 0 szegény, de a Sasba’ jár ebédre ! Hát én csak aszondom, hogy az a portéka, Amit úgy kínálnak—mutatya a példa — 1 Nem szokott jó lenni ! Ha nagyon dicsérik . Hibája van annak. Jó vevők megérzik. Mindég az lett eddig igazi jó követ, Kire választáskor hánytak legtöbb követ ! Akit mindenfele cáfolni akartak. Mer’ ezzel a saját céljukon takartak. Mindég az a nem jó, akit a nép szeret. Más esztendőbe is láthattuk eleget. Van nékünk Kun Bélánk, akit már ismerünk, Megválasztjuk, mer’ csak itt marad velünk ! Aki a nagybajba hűségesen strázsált, Mer’ mi mellettünk vót, azér’ is ágálták. Most, hogy fogy a bajunk, most hagygyuk el éppen? Azér mer amoda ki a „kérőm szépen“ ? Kun Béla igazán, a népünk barátytya, Akinek szeme van, az csakis így látytya ! Gazdának, szögénnek igazit a baján, Azér’ szavazok, rá én is hónapután! Nem próbálgatom én ki rössz a jó követ Mikor tudom ennél mán jobb ugysé lehet ! Tagygyuk. Mer’ próbáltuk ! Soha el nem hagygyuk! Nagyon megérdemli ! Oszt meg is választjuk 1 Tiszteli egy kopáncsi ember. — Egyetemi polgárok! Ma d. e. 9 órára feltétlenül jelenjetek meg a Tiszában rendkivül fontos ügyek megbeszélésére. Mindnyájan ott legyetek. Titkár: VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1922 szeptember 1. Saját elvtársaival tömi meg a börtönöket a muszka szovjet, mint ahogy azt a szociáldemokrata lapok világgá kiáltják. A bécsi „Arbeiter Zeitung“ írja a következő megállapítást, mely élénk világot vet arra, hogy miként gázol keresztül mindenen s miként tiporja le saját elővársait is az a világromboló rendszer, melyet végcéljukban a szociáldemokraták képviselnek. S melynek be akarják maszlagolni a vásárhelyi becsületes, hazafias érzésű, Istenét és Hazáját szerető magyar népet is. Persze abból nem esznek, mert ezt a nemzetközi bűnös pénzzel elintézni nem lehet. Azért adnak kosztot a Sasban, de a vásárhelyi magyar lelkiismerete nem eladó. De nézzük mit ír az „Arbeiter Zeitung“ ? Ezt írja : „A folyó év májusában az egész sajtót bejárta az a híradás, hogy az orosz igazságügyi népbiztosság adatai szerint a politikai foglyoknak mintegy 60 százaléka a szocialista pártokra, 16 százaléka a „pártonkívüli” munkásokra esik. Eszerint tehát a szovjet kormány börtöneiben ülő politikai foglyok összességének háromnegyed része a szocialista pártokból és a proletariátusnak ezekhez szorosan hozzákapcsolódó rétegeiből kerül ki. Az orosz börtönök lakóinak legnagyobb része tehát proletárokból áll, akiket nem valamilyen gonosztett miatt, hanem a szocialista pártokhoz való tartozásuk miatt üldöz a szovjet kormány. Arról, hogy miként él ez a sokezer orosz fogoly, fölvilágosítást ad az orosz igazságügyi népbiztosságnak az a nemrég közzétett hivatalos jelentése, amely a börtönügynek állását tárgyalja az 1921 évben. A jelentés szerint a jelentés évében a foglyok száma növekedett; 1921 november 1-én ez a szám 73.194-re rúgott, (ebben a politikai és bűnügyi foglyok egyaránt benne vannak). A börtönök túlzsúfoltak. A foglyoknak csaknem fele (46százalék) vizsgálati fogoly. Jellemző továbbá, hogy a foglyoknak csaknem kétharmada a rendkívüli igazságszolgáltatásnak (a Csékának és a forradalmi törvényszéknek) van alárendelve. Mindenkinek emlékezetében él még, hogy az elmúlt év végén a moszkvai Butiszki-fogházban több politikai fogoly éhségsztrájkot kezdett, mert deportálni akarták őket a sivatag, ragályok pusztította Turkesztánba. A Nyugat szocialista sajtója és pártjai energikus közbelépésével azonban sikerült a szovjet kormány álnok szándékát elhárítani. A Butirski foglyainak egy részét, közöttük a szocialista munkáspárt vezető tagjait kiutasították küldföldre, másokat európai Oroszország távoli vidékeire száműztek. De rövid idő múlva, amikor a közvélemény fölzúdulása lecsöndesedett, a szovjet kormány újból előszedte azt a régi tervét, hogy politikai ellenfeleit, elsősorban azokat a szociáldemokrata munkásokat, akik politikai és szakszervezeti tevékenységet fejtettek ki, deportálja Turkesztán legvadabb és legborzalmasabb vidékeire." Rendkívüli közgyűlés lesz a téli segélyakció ügyében. Mint már jeleztük, a téli segélyakció ügyében kiküldött tizenötös bizottság nem tudott megállapodni a kivetés dolgában, mert az ülésen egy új formulát, a percentuális kivetés gondolatát vetették föl s ily módon a kataszteri holdak járulékának felemelése is szóba került. Ez ügyben rendkívüli közgyűlés lesz már talán a jövő héten. A bizottság felkéri az egyesületeket, hogy tagjaiknál hassanak oda, miszerint már most pénz és búzaelőlegeket adjanak. Mert az első felhívásnak csupán három egyén tett eleget Zombori főkortes pofonokat ígér a szavazóköri elnököknek. A legkisebb szenvedélyesség nélkül, visszafojtott megbotránkozással csupán egy szerény kis epizódot mondunk itt el. Egy epizódot, mely szerdán történt, de mi csak ma értesültünk róla. Zombori István szocialista főkortes, a cvikkeres elvtárs, felment a városházára. Meglétett egy funkcionárius tisztviselőt és azt mondotta neki a folyosón : — A bizalmi férfiaink névsorában változás lesz, mert a szavazókörök elnökeivel szemben a múlt szavazáson gyengék voltak. Most olyanokat állítunk, akik szükség esetétt le is pofozzák az elnököt ! . . . Ennyit mondott. A főkortes mondotta, ama bizonyos Zimberi Zombori főkortes. Tetszik látni, így kinyílt a szeme ennek a társaságnak már csak arra föl is, hogy Takács elvtárs olyan sok szavazatot kapott. De azt nem tudjuk sehogy megérteni, hogy vgyi még polgárember, aki ezzel a társasággal tárgyal, sőt csak szóba is áll. Mi lenne itt akkor, ha Takács elvtárs győzne. Ezzel a kérdéssel vessen számot (minden igaz, jó magyar ember ! Nem. Annak a pofonnak két vége van ! Nagy propaganda úszóverseny. Már jelezve volt, hogy a Torna és Vivő egylet f. évi szept. 2-án d. u. fél 4 órai kezdettel nagyszabású úszóversenyt rendez, melyre ezúton hívja fel a nagyérdemű közönség figyelmét. Városunk fiatal úszógárdája mint az elmúlt évben, úgy most is be akarja mutatni a közönségnek egy évi, épen nem eredménytelen munkáját s ezért rendezi meg újból az idei nagy propaganda úszóversenyét, melyen városunk szina-java, úgyszintén a VMTE. és HTVE. lelkes úszói fognak starthoz állani. A legnemesebb sportok egyikét ebben a nagy városban is fel kell karolnunk s azt szeretnénk, hogy ne hiába, azért minden, már tavaly is versenyző leányokat és fiukat felkérjük, hogy Fekete Géza gyógytárában péntek, azaz 1-én este 6 óráig jelentkezzenek, mert elkésés esetén a benevezés érvénytelen. Minden benevező ahány számban óhajt részt venni, annyi 5 koronát visz magával. A versenyprogramm úgy a legutóbbi Sport Élet hasábjain, mint a női és férfi uszodában kifüggesztve található. niHBiaiiiiMcmm sxmsasBFritmsxammrjäEXt lizormek a legmoderneseb kifliéiben StnczneL raSS* ■ Az első és második helyezés díjazva lesz, mégpedig: ezüstözött nagy bronz és kis bronz érmekkel. A versenyre bővebb felvilágosítást a Fekete gyógyszertárban lehet kapni. *" Most tehát kérjük az ifjúságot, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a versenyen, hogy ezáltal a verseny színvonalát emeljék. Végül pedig kérjük a né.közönséget, hogy karolja fel ezen nemes sportot s pártfogásával és tömeges megjelenésével ambíciót öntsön ebbe a kis csapatba, mert csak akkor lehet eredmény ! Minden nő szivéhez szól a vitézi beiktatás rendezőbizottsága. Szeptember 10 én a hazaszeretet ünnepét üli városunk. Nagy ünnepség keretében 10—10 hold földdel jutalmazza meg három hős fiát. Elválaszthatatlanul az édes anyaföldhöz fűz a tulajdon szent jogával hármat azok közül, kik életüket tették kockára a harcmezőn a szent hazai földért. A szeptember 10-én tartandó népünnepély jövedelmét gazdasági eszközök beszerzésére fogják kapni a birtokba iktatott vitézek. Hogy minél nagyobb öszszeggel segíthessük őket, szívére tett kézzel adakozzék részükre mindenki tehetsége szerint. Magyar háziasszonyok, anyák, magyar férfiak, testvéreink ! Ne akadjon közületek egy sem olyan, akitől hiába kérnénk erre a célra. Magyar Asszonyok, Leányok, egy se legyen közületek, ki megtagadja ha arra kérik, hogy erre a célra gyűjtsön. A rendezőbizottság a Ref. a Rom. kath. Nőegylet és a Gazdasszonyok Egylete elnökségei útján 100 darab gyüjtőivet bocsát ki e célra s hazafias szeretettel kér fel mindenkit, elsősorban a fiatal lányokat és asszonyokat, hogy a nevezett egyesületek elnökségeinél jelentkezzenek a gyüjtőivek átvétele céljából. A három hős vásárhelyi katona ünnepét szívből kell megünnepelni az egész városnak. Mindenki fáradjon vagy áldozzon azért, hogy az ünnep méltó legyen a városához s azokhoz az érzésekhez, melyeket az ünnepség ápolni és erősíteni kiván. Rendező, bizottság. Színház. Műsor: Péntek : „A boszorkány“ dráma. A.) Szombat: „Joshi“‘operett. B.) Vasárnap : d. u. „Postásfiú és a húga“ operett. Bérletszünet. „ „ este: „iglói diákok” operett. Bérletszünet. A drámai együttes bemutatkozása. Pénteken, szept. 1-én „A boszorkány“ világhírű dráma előadással mutatkozik be az új drámai személyzet. A címszerepet a volt fehérvári hősnő, Gabriell Karolina játsza, rajta kívül Lux Böske, Nagy Erzsi, G- Székely René és Kunné, a férfiak közül pedig Pogány Béla, Búza Győző, Koloss Ernő, Sármány, Bellák, Gulyás, Polgár és Kun Rezső játszák a főszerepeket. Pogány Béla az új drámai rendező vezetésével, aki a szegedi, pozsonyi, győri HÍREK. BESZÉLJÜNK higgadtan, megértő szóval egy keveset ezekben a sorokban a választásról. Vitassuk meg, hiszen ma a városban és a tanyák között lépten-nyomon erre terelődik a beszéd. Fogadásokat kötnek és találgatnak, várjon ki győz vasárnap véglegesen. Én hitem, lelkem, szent és megdönthetően meggyőződésem szerint mondom, hogy Kun Béla győz, mégpedig fényes eredménnyel. De ha a választási küzdelem fázisaiba belegondolunk s ha tiszta agynak fényszórójával világítunk rá lelkünk előtt magának az egész választási harcnak csoportjaira, hogy úgy mondjam portyázó csapataira és harci eszközeire, meg kell döbbennünk, hogy ide jutottunk. Vagy merte-e volna csak tíz évvel ezelőtt elképzelni is valaki ebben a városban, hogy elérkezik egy szomorú korszak, amikor vad idegen, itt sem azelőtt soha nem látott, se azután nem látható politikai vigécek házról-házra járhatnak, helybeli becsületes polgárokat, kiknek élete nyitott könyv s hátuk mögött tisztes, becsületes munka és alkotás korszaka áll, megrágalmazhatnak s nyíltan meggyalázhatnak. Ha valaki ezt tíz évvel ezelőtt elképzelni sem merte, nézzen szét most e városban és döbbenjen meg. S különösen ütközzék meg azon, hogy van vásárhelyi polgár, aki meghallgatja, sőt követi ezeket a cvikkeres egyéneket, kiknek arca a Haubrichékra s a Korvin Kleinékéra emlékeztet. Azt mondják, hogy agitált kint a tanyák közt egy olyan, akitől valósággal megképződtek az emberek s aki elé nem mertek viselős asszonyt bocsájtani, hogy meg ne csodálja s csodát ne hozzon a világra. A magyar lélek eszményien magasztos példák szépségeitől remegett meg mindig. Ha olvasott a márciusi ifjakról, a Petőfi lelkének lángjáról, a hősökről, kik meghaltak ; a kis kadétról, aki az iskola padjáról vitte el tizenötéves gyermekéletét, hogy feláldozza azért a nagy, hatalmas, isteni fogalomért, melyet hazának neveznek. Mely bölcsőd s majdan sírod is ! Az egri nőkről, kik haldokló férjük kezéből ragadták ki a kardot s harcoltak az ellennel, mig piros vérük összefolyt a halott hősökével ! Mindezeket a szent tradíciókat megtagadják a szociáldemokraták, kik tagadnak hazát, megtagadnak hitet, nemzeti öntudatot s kik a biblia helyett marxot olvassák s az emberi orca verejtékének istenáldását közkincsnek minősitik, melyhez jussa van a naplopónak is. Megdöbben az ember, ha belegondol, hogy ennek a világfelforgató romboló törekvésnek hírnökei szabadon járhatnak s mételyezhetik meg becsületes lelkét a vásárhelyi magyarnak. S még megdöbbentőbb volna, ha akadna a magyarok közt olyan, aki nem rettenne meg attól, amire őt kérik. Nem hisszük, nem, nem soha ! Aszszony ne ölelje meg az urát, fiú ne nevezze apjának s a menyasszony ne nyújtsa csókra ajkát addig vőlegényének, mig szent esküvéssel meg nem fogadja, hogy a nemzeti, magyar, a keresztény lobogó ellen árulást el nem követ. Vasárnap a szempusztán párduc kacagényos Árpád vezér emléke körül zsong a magyar szivek gondolata s honszerző porladó hősök dicső korának visszaröppenő fényében fürdik meg a lélek. Itt pedig szilaj mérkőzésben válik el, hogy ki lesz itt ezentúl az úr: Árpád népe-e vagy a világbolondító Jakabok hada . . . — Akiknek 918-ban volt szavazati joguk, de most nincsenek a szavazók közé fölvéve, amennyiben még igazolványért nem jelentkeztek, szíveskedjenek szavazati igényüket a Tisza-szállodában levő pártirodában bejelenteni legkésőbb szombat délig. — Személyi hir: Ajkay Miklós rendőrtanácsos, a vásárhelyi ellemrendőrség vezetője szabadságáról visszaérkezett s ma átveszi hivatala vezetését. — Házasság. Házasságot kötött Kenéz Ernő Baranyi Erzsébettel. •— A Mensa ösztöndíj nyertese. A budapesti mensán a vásárhelyi alapítványi helyet ifj. Dékány Dezső mérnökjelöltnek utalta oda a tanács. — Siki gazdák gyűlése. Rendkívüli közgyűlést tart folyó hó 10-én délután 2 órakor az Alsókopáncsi siki 15, 16, 17, 18 ás 19-ik dűlőbeli gazdaság V. Károlyiutca 34 szám alatt, melyre a tagok pontos megjelenését kéri Grünwald József hegygazda. SS ál S I társulatoknak volt ezelőtt rendezője, nagy ambícióval folynak a próbák, hogy Sardou ezen rendkívül érdekes drámája a legkényesebb ízlést is kielégítő előadásban kerüljön színre. A el E 7; T zi ki 1( Sí P. A Zi U de M tis G: Je IV Es csi a I Ifjtai föl éri na Fe ny Hi m. Kc Bé ad jéi jány ros A SOI is, Ve bei be: szt Na ala mo Ug; Me hoi Cin iTh ben Zor nyi-Ela. ház ért. 5 h Pál Egy 150 adó A te hass Koc felvetefi-VI. adó fák_ Kiac hold laké 8 he meb Hággyón Köpi áron' Ke re év k nek. szám V. A házi III. B sz. h. Fejes 40 he ért. F Bem-Pecés földpádi Bejár néha-,