Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
1922-10-01 / 229. szám
ül ala; könyit, beteg rendekészülagy rak- 734 ik agszebb Sándor erenc-u. 819 3 fizefelvé:sülnek. (Katho___887 közönmegnyilábbeli cipők, ebtöl a egy jóc felvébecses r cipész, 879 21 sz. skolájazdődik. ___872 tartozó és többoktóber fél) Tájét, igédfognak izgyám. it. ;rt Imre ms-utca ___862 Megen ipakeres raktári esek e zövetke- 860 I látott ztékban en kap___904 a Kor-Szemző ügyvédi 893 orejából a bettelek Id a földkézböl tuassich 898 Iadók trinyi-i. Ha az adóteher úgy nyomná a földet, mint a kilogramm súly a mérleg tányérját, jövőre nem aratna itt ezen az ugaron más, mint a bíbic, meg a sirály, mert elsülyedne tit sokkra a föld s viz öntene el mindent a tanyák világában. De ha a többi polgárok vállait is, kik becsületesen bevallják jövedelmüket, kik vállalják tisztességes jó hazafihoz méltó kötelességtudással a reájuk eső illetékeket, úgy nyomná a teher, mint ahogyan a mázsára ránehézkedik a súly, akkor sok ember összeroskadnék s nem tudna megállani a lábán. Mert igen, mindenki köteles, tehetségéhez mérten hozzájárulni az állam nagy terheihez, mely ennek alapján vállalja a földbirtok és az újabb rendkívüli adókat, de ott a nagy baj, hogy minden teher a becsületes emberekre zúdul, míg a sikerek, a milliókat zsebrevágó tőzsdések, bankárok, tehát akik a legtöbbet tudnának fizetni, kibújnak a terhek alól, mert a zsebekbe nem lát be se pénzügyőr, se adóvégrehajtó s így míg te nyögsz a terhek sokasága alatt, az a markába röhög és több értékű ebédet felfal egy ebédre, mint te házad népével egy hónap alatt. Hevesmegyei körútjában Magyarország Nagyura, a legelső magyar ember, szózatos beszédében célzott arra, hogy a becsületes jó hazafinak osztályrésze ma a tűrés, a várás, de ennek a várásnak nem lehet más jutalma, mint a feltámadás. Mert bár népek omlanak össze a nagy világon a gazdasági krízis miatt, de mi talpra állunk, mi élni fogunk, mert a mi édesanyánk, a hűséges ősi föld megtermi nekünk, amire szükségünk van , megadja a mi mindennapi kenyerünket. Igen, a földben van a mi feltámadásunk biztató ereje. De éppen e felismeréssel szerettük volna mi, ha az állam rettenetes terheinek problémáját meg lehetett volna oldani anélkül, hogy a földet túlságosan megterhelje a törvényhozás annál az elvnél fogva is, hogy létalapja biztosíttassék a nemzetfentartó legerősebb osztálynak, de ha már nem lehetett kitérni az új megterhelés alól, legalább azt kívánjuk, hogy ennél a pontnál legyen megállás. Elsősorban becsülje meg ezt az osztályt a nemzet úgy, mint megérdemli, másodszor pedig ne toljon rá minden újabb terhet azzal, hogy „birja a paraszti“ Nem igaz, mert a kisgazda igenis küzd, vergődik, aggódik, töpreng s húzza háza népével az igát hajnaltól késő estig. Dolgozik, teremt s hogy sokszor gyarapodik, annak nem rózsás helyzetében, hanem ősi erényeiben rejlik magyarázata. Igen. A kisgazda spórol, takarékoskodik, szűkösen él és sokszor a szájától vonja el a falatot. Szeresd a földet és becsüld meg a Hazáját, Istenét, hitét szerető, földjét imádó népet. Mert ő ennek az országnak fentartója s ő az őserő, mint azt Magyarország Nagyura leszögezte: füzveszteliből szándégátőrnél el lesz 917 adni, ésért és himzőtanuló . a. 914 ezek rt. Átveád-u. 21 . 908 ison rt-utca 8 ____853 vétetnek Szilágyi sz. 951 van eladó Réállomás- 21 Hódmezővásárhely, 1922 október 1 Vasárnap. Ara 8 korona. XVIII. évfolyam 229. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Egész évre ... — K Fél évre................ — K Vidékre: Egész évre ... — K fél évre................ — K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. Nézze meg ma a A tojás ára szabad, makszimálását megszüntette az árvizsgáló bizottság. Vásárhely város Árvizsgáló bizottsága a mai naptól kezdődő érvénnyel a borjúhús kilogrammjának árát 280 koronában állapította meg, a tojás makszimálását pedig feloldotta, szóval forgalmát az általános kívánalomnak megfelelőleg szabaddá tette. Régi sok panasz hangzott el amiatt, hogy tojást nem lehet kapni, mert mikor a szomszédos városokban 25—30 koronáért Fischer Annakatapnzietenek Kirakatát 11 s A trónra ültetett tízezer koronás búza. írta: dr Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, az Országos Keresztény kisgazdapárt alelnöke. A gazdatársadalom fokozódó aggodalommal nézte a trónra ültetett búza tízezres karrierjét. Semmi csodálkozni való nincs azon, hogy épp a gazdákról beszélnek, mert ma már minden gazda tudja, hogy a búza áremelkedését a mezőgazdaság fizeti meg hatványozottan. Nem tehetnek róla a gazdák, de a közgazdasági életben, még inkább a piacokon s a közforgalomban valutát csináltak a búzából. Valósággal magyar valuta lett a búza s aligha tévedek, ha karrierjének magasba szökkenését ezzel is összefüggésbe hozom. Már a múlt gazdasági évben búzát kért a kovács, bognár, sőt a csizmadia is a gazdától pénz helyett. A konvención túl ipari szükségleteire is búzát, vagy rozsot kellett félretennie a mezőgazdának. A haszonbérlő gazdától a földtulajdonos ugyancsak a múlt évben kezdett búzahaszonbért kérni, az idén már általános a búzabér. A munkások a tavaszszal léptek föl gabonanapszemköveteléssel. Hunvásárhelyen 25—35 kgr. búza volt az augusztusi napszám. Ezért nem kapott munkát fele sem. Iparos, munkás, bérbeadó, ármentesítő társulat — mind búzavalutát állítottak föl a gazdával szemben. Az állam, a földadóval csak utolsónak jött, mintegy elismerve maga részéről is az adott helyzetet. A búza jó valutának bizonyult. Nem csoda, ha iparkodik magát a gazda fedezni jövő kötelezettségeivel szemben. Ennek a körülménynek mindenesetre jelentékeny befolyása van az áralakulásra. Mégsem tetszik a gazdáknak a tízezer koronás ár, mert az ipari szükségleti cikkek árai a búzáénál mindig nagyobbat nyomnak. Nem is lehet a mezőgazdaságot vádolni a búza áremelkedésért. Ha valaki azt mondja, hogy a gazdák zöme tízezer koronáért adta el búzáját, vagy hogy hétezer korona volt eddig az eladási átlagár, téved. Ne felejtsük el, hogy sok gazda már előre eladta búzáját a tavasszal 4000 koronáért. (Nem zöldhitel, hanem előreeladás !) Azt se feledjük, hogy a gazda akkor ad el, mikor esik az ár. A legnagyobb tömegű eladások voltak július utolsó hetében, mikor 6300-ról 5300-ra és augusztus második hetében, mikor 7300-ról 6200-ra estek az árak. Nem is lehet komoly szakembernek arra gondolni, hogy akkor, amikor 3800-ról (július 1.) 8100-ig (szeptember 12.) tíz hétig fokozódott az áremelkedés és egy hét alatt ugrott 8-ról 10 ezer koronára, hogy e hét alatt adták el a gazdák azt a 20 százalék búzatermésrészletet, mely eddig forgalomba került. De mi lesz a hátralevő 25—30 százalékkal, ami ezután kerül forgalomba ? Jósolni bajos a jövő áralakulásról. Detronizálják-e a búzát a viszonyok, vagy sem ? Mi — magyarok lévén — csak arra számíthatunk, hogy nem esik a korona. Ha így lesz, akkor alig lehet várni a búza további tartós és lényeges áremelkedését. A gazdák valutája a búza. Minél több fizetési kötelezettségük lesz esedékes, annál többet adnak piacra valutájukból. Márpedig itt a terminus az ártéri kivetés lerovására, itt a vagyonvöltság, jön a földadó fizetési esedékessége. A búza tehát piacra jön. De jön novemberben az európai piacra az amerikai búza is. Hozzánk nem jön, mert nincs szükség rá, de ami árainkra is befolyást gyakorol. Múlt évben is októberben 3100 korona volt a búza s november végén már 1800-ra esett. Amerikában nem sokkal van gyengébb termés, mint tavaly. Exportálni való van. A szomszédos területek közvetett befolyását se téveszthetjük szem elől. Mérpedig Cseh-Szlovékiában 300 szokosról 120 szokosra esett két hónap alatt a búzaár, sőt vannak a Felvidékről 100—80 szokolos árjegyzékek is. Mindezekből látni, hogy nem a mezőgazdaság ültette trónra a búzát, de kénytelen számolni vele. Most már arra törekszünk, hogy jövőre — ha az időjárás engedi — több legyen belőle, mint lelkes igaz magyar tudóst, de a külföld is bámulattal adózott sok-sok tudományos felfedezéséért, mikor még a mienk volt kincses Kolozsvár, sokan keresték fel laboratóriumában nagyhírű francia, belga,olasz és amerikai búvárok, hogy kitűnő s ma már a tudományos világ közkincsét képező kutatási módszereit eltanulják. Kettős szent tűz bevítette életében Apáthy Istvánt: a magyarságnak és a tudománynak a lángoló szeretete. Künn a közéletben mint politikus is sokat dolgozott ; költői lelkéből, ragyogó tollából sok, szebbnél szebb dolgozat fakadt, a magyar természettudományos írások legszebbjei; de ami világhírűvé tette nevét, az az állatok idegrendszerének és az állati test kifejlődésének a tanulmányozása volt. E téren az ő kutatásait korszakos eredmények koszoruzták, melyek csakhamar ismertté tették az akkor még fiatal tudós nevét Európa összes tudományos körei előtt. Már 1892-ben, mikor Entz Géza tanszékét átvette s mikor e sorok írója is szerencsés volt őt hosszabb időn át nemcsak hallgatni, hanem mint adjunktúra vele együtt dolgozni is. Ez időtől kezdve Apáthy egész élete állandó munka volt. A szó igaz értelmében éjt nappá téve dolgozott s gyarapította fontos felfedezéseivel a tudományt s fényt, elismerést hozott a magyar fajnak. A kormányok is méltányolták az ő érdemeit. Évente a nápolyi Dorn-féle múzeumban nyitottak számára kutatási teret s a kolozsvári Mikó-kertben olyan laboratóriumot építtetett, melynek tudományos berendezése a világ hasonló célú intézetei közt az első volt. Sajnos, az oláh betörés derékon törte a tudós életét. Izzó magyarságáért mártír szenvedéseket kellett tűrnie. Bátor szókimondásáért rabságba hurcolták a műveletlen hordók s mikor az európai tudósok felháborodása nyomán szabadon bocsátották, roncs volt már a szervezete. A tudós agy kihullt immár, a megbénult kézből kihullt a toll s félve kérdezzük, mikor akad hivatott kéz, mely azt ismét munkára tudja fogni ! Az ilyen kiváltságosan nagy emberek elmúlása után hosszú ideig marad tátongó űr! A nemes szív megpihent örökre s kialudt a kutató szem tüze, melylyel ő a fejlődő élet legrejtettebb titkait elleste, meglátta az állati idegrendszer legparányibb alkotó elemeit s kifürkészte azok titokzatos munkáját. Ha nem is a nemzet temettette el őt, azért az egész ország, az egész tudományos világ halottja Apáthy. Sírja felett hosszan fog virrasztani azoknak a hűt emlékezése és hálás szeretete, akik tanultak tőle, akik ismerték s éppen azért igaz értéke szerint becsülték is őt ! Bodnár Bertalan. A politika hírei. Horthy Miklós kormányzó ur útja. — ankét a drágaságról. — Külpolitikai érdeklődés. — Jóvátétel. — Külügyminiszter változás. Horthy Miklós kormányzó úr pénteken Mezőkövesden és Miskolczon tett látogatást, hogy a magyarság lelkét bátorítsa, erősítse, új hit sugarait árassza el a csüggedés felett és hirdesse a nemzeti feltámadást. Mezőkövesden hangsúlyozta azt a szép magyar szokást, mely az ottani viseletben is kifejezésre juttatja a magyar fajszeretet és nemzeti hagyományok ápolását. Mert nem az idegenből jött példák lélektelen, sivár utánzása, hanem a nemzeti érzés kultusza az, melyből erőt menthetünk a jövő küzdelmeire. Majd Miskolczon a szebb jövő reményét bontotta ki szózatos szavával a súlyos megpróbáltatások után. * Gróf Bethlen István szabadságáról visszaérkezett. A fajvédelmi tömörülés ügyében tárgyal ma a keresztény pártokkal. Pénteken este minisztertanács volt, melyen Klébersberg Kunó miniszterelnökhelyettes elnökölt s mely a drágaság letörésével foglalkozott. Az állatkivitelt nem tiltják el, csak korlátozzák, mert a kivitel eltiltása valutánk újabb romlását vonná maga után. * Politikai körökben nagy figyelemmel kisérik a török-görög háború fejleményeit és különös érdeklődéssel tárgyalják a szerb mozgósítást. Úgy hírlik, hogy a külügyi bizottság összehívása iránt mozgalom indult meg, sőt sokan azt óhajtják, hogy a kormány 2 hetenkint hívja össze a külügyi bizottságot. Nagy figyelemmel kísérik a párisi tárgyalásokat is, melyek a magyar jóvátételt intézik. Úgy mondják, hogy nem az élőállat, hanem most a pénzbeli jóvátétel tárgyalása lesz aktuális és az ebbeli tárgyalások előkészítése végett utazott Paksba báró Korányi Frigyes, mint az időközben kereskedelmi miniszterré kinevezett Valkó utódja a jóvátételi tárgyalásoknál. Úgy tudjuk, hogy ama tárgyalásokon, amelyek most küszöbön állnak, tisztázni fogják az elszakított területeken maradt állami javak értékét, valamint megállapítják azt is, hogy az oláhok mi mindent hurcoltak el az országból a megszállás alkalmával. Az élőállat-jóvátétel kérdése ezúttal csak részletkérdés nagy komplexumban és értesülésünk szerint nem is 28000 élőállat az, amit követelnek mér, — mint emlékezetes 28000-re szállították le annak idején az eredetileg 85000-ben megállapított számot , hanem kisebb. A külpolitika eseményeihez tartozik a külügyminiszter változás dolga, gróf Bánffy Miklós október 4-én érkezik vissza Budapestre, hogy kevéssel azután elfoglalja új állását a párisi magyar követség élén. Utóda Daruváry Géza igazságügyminiszter lesz, akinek utóda tekintetében azonban még nincs megállapodás. Most a Kúria egyik bírójának neve került előtérbe. A nemzetgyűlés összeülése után ismét aktuális lesz a vitákban a földbirtokreform végrehajtásának kérdése. A földmivelésügyi minisztériumban erre nézve rendkívüli munka folyik. Az Orge-ben ankét volt tegnap, amelyen a gazdasági felügyelők is részt vettek és részt vett a földmivelésügyi kormány képviseletében nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Apáthy István. Nagy halottja van a magyar tudománynak. Szeptember 27-én örökre lehunyta szemét Szegeden a kolozsvári tudományegyetem világhírű professzora, dr. Apáthy István. Hosszas, őrlő betegség után, sok testi és lelki szenvedéstől váltotta meg a jótékony halál a nagy tudóst, kinek nemcsak itthon becsültük nagyra tudását, csodáltuk élesen boncoló estét s szerettük. Műsoros estély lesz ma este az Iparegyletben. Az Iparosasszonyok egyesülete a karácsonyi segélyezés munkálására ismét akcióba lép. E célból időközönként műsoros, ismeretterjesztő estéket rendez az Iparegyletben. Az első ilyen estély ma, vasárnap lesz abból az alkalomból,hogy ma nagy iparos ünnep van, amennyiben Tóth Józsefet és Lencse Ernőt ünnepli i. e. 10 órakor az Ipartestület díszközgyűlése s délután vidéki vendégek megjelenésével tanoncmunkakiállítás lesz. A műsoros estély este 8-kor kezdődik. Szerepelnek : egy előkelő vendég ismeretterjesztő előadással, továbbá Antal Rózsi, Bán Pista, ifj. Nővé Sándor, Koncz Jolika. Belépti-díj nincs. A tisztelt közönséget, a kedves asszonytársakat s az iparosságot szeretettel hívja meg az egyesület elnöksége.