Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
1922-10-07 / 234. szám
ódmezővásárhely, 1922 október 7 Szombat. Előfizetési ár helyben: rész évre ... — Két évre................ — K Vidékre: rész évre ... — K ;1 évre.................. — K Telefonszám: 87. g Ara 6 korona. XVIII. évfolyam 234. szám. VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP A viszontlátásra Mint a legújabb táviratok jelent, Madániában, a Márványtenor partján, Rodostó közelében gnap aláírták a fegyverszüneti egegyezést az antant és a Keféi basa megbízottai. Az antant évében Harrington tábornok, Keál megbízásából pedig Izmedasa tárgyalt s mivel mindenben megegyeztek, délután 5 órakor láírták az előzetes szerződést, s foglaltatik abban, hogy a töjökök csak akkor vonulhatnak be rácsába, ha a végleges békeserződést nyélbe ülik, erre peig vagy Velencében, vagy Skuliban uj konferenciát tartanak, ehát nemcsak az ideje, de még helye sincs kitűzve annak s igy most már az egész kérdés aludat tavaszig. A török lapok csenes hangon írnak az esetről, anál ravaszabb az antantsajtó, mely részben ujjongva, részben agyon higgadtan tárgyalja az setet. S éppen ez a gyanús, ilítőleg ennek a gyanúnak résénehet bepillantani a nagy antant egész manőverébe. Mert az az ?az, ami első tekintetre szembenik, hogy az egész fegyverszüeti tárgyalás és békerevizió csak iktikai fogás az ángliustól. Időt kar nyerni, mert akinek ideje an, élete is van. Időt akar verni arra, hogy dolgozhasson s halászhasson a zavarosban. Vagy arra számít, hogy addig még ok minden történhet, sőt közbejöhet a gutaszél is. Egy bizoyos : az, hogy az a nagy hevüíz, mely a Kemál hadseregét füstté, könnyen lehűl a tél fagyos kelletében s a csapat a semmittevésben eltunyul s elvesztinergiáját. Olyan békét nem kiláthatnak Kemál basának, melyet a leszerelésért kárpótolná ; még kevésbbé olyat, mely minket kielégítene, vagy csak nyújtana s nékünk valamit. Hogy a görögség kötözködik és Tráciát nem akarja átadni, ez némi kis regénysugarat gyújthat meg a söétben, de az is csak annyit ér már, mint nyáron a subadarab, mert tegyük fel, hogy a békekötés nem sikerül, vagy hogy a göög ellenállást fejt ki a töröknek visszantélt terület átengedésénél, mindebből nem lehet más, mint egy kis csetepaté, ahol már a ragyantant a páholyban ül, nem mint ellenfél, hanem mint diktáor. Ezért mondjuk mi azt, hogy az egész ügy lepasszolt, ha éppen Kemál nem is. Az a szép lendüet, melylyel a török hadsereg harci művelete megindult, nagyon sok színes reményt adott minézünk, mert tőle balkáni felboruást vártunk. Ez pedig nekünk nagyon jó let volna. Hiszen György herceg már puszta kilátására annak, hogy Szerbia trónjára kerül, visszaígérte a Bácskát és Bánáot. Nem azért, mintha nagyon szeretne bennünket, hanem mert élt a következményektől s egy kis mézes madzaggal akart kötelezni bennünket A remény szála ■nőst elszakadt. Sajnáljuk azt a sok szép bizakodást, melylyel a keleti reményeket néztük. Igen. Úgy látjuk, hogy elszakadt a szép film, hacsak az nem alapos, mit egy későbbi távirat regél. Hir szerint Kernél kijelentette volna, hogy ha rövidesen nem kapja meg követelését, folytatja a harcot. Adja az ég, hogy úgy történjék ! .. . Az inségakció búzakvótája 3 kilogramm lett kisholdanként. Sokan összetévesztik az ínség akciót az új földadóval, melyet búzában számítanak. Az inségakció céljára 200 százalék pótadó pótlék van kivetve. Az inségadót nemcsak a föld, hanem minden adózó fizeti. A búzaadó kivetéséről az új adóíveket most kézbesítik az érdekelteknek. De egyúttal most van folyamatban az inségakció céljaira szolgáló búzamennyiségek kivetése is. A rengeteg fogalom, mely az emberek fejét elfoglalja, tévedésekre ad okot és sokan összetévesztik a két adót. Pedig a búzaadó egészen más, mint az inségadó. A szeptemberi közgyűlés véglegesen rendezte ezt a kérdést és kimondotta, hogy a jelenlegi pótadón felül inségadóban 200 százalékot vet ki, melyet minden adózó fizetni köteles. A gazdálkodó osztály búzában fizet, mégpedig kisholdanként 3 kilogrammot ad. A búza mázsáját nyolcezer koronában állapították meg. Aki nem tud búzát adni, az megváltja pénzben. A pótadóból 8 millió koronát vár a város, melyből 6 és félmillió fára, másfél millió pedig szénre kell. Előlegeket a malmok fogadnak el. Kutas népe nyilvános telefonállomást kíván. Kardoskúton már részben megtörtént a gyűjtés, Pusztaközponton is ajánltak fel hozzájárulást. Vásárhelykutas népe vagy a Szövetkezetbe, vagy a malomba kéri a nyilvános telefonállomást. Rég idő óta húzódik már a pusztai telefon ügye. A nagy távolság régen szükségessé tette a telefon összeköttetést, hogy a kultúra vékony dróterével kapcsolódjék össze a várossal a puszta adófizető, hűséges magyar népe. A háború megakasztotta a dolgot, később pedig úgy felemelkedtek az árak, hogy meg kellett fontolni, várjon lehet-e gondolni az építésre. A város azután úgy kontemplálta a dolgot, hogy hozzájárulást kért az érdekeltektől. Fejérváry Bertalan tanácsnok, a magisztrátus megbízásából újabb felhívást intézett az érdekeltekhez, melyre most van folyamatban a gyűjtés. Három telefonállomást terveznek és pedig: Kardoskutra, Központra és Kutasra. Maga Greguss Máté földbirtokos Kardoskútra 6 ezer, Kutasra pedig 10 ezer koronát ajánlk fel, de csak azon esetre, ha a nyilvános állomást a szövetkezeti boltban, vagy a malomnál állítják fel. Ugyanis az egész közönségnek ez a közóhaja. Fáry Antal jubileuma 1872—1922. szeptember hó 30. Az 1872. évi szeptember hó 30-án egy alig 20 esztendős fiatalember örömtől kipirult arcai, az alkotás vágyétól ihletett aggyal és törhetetlen akarással lépett a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár falai közé. Ez ifjú a hódmezővásárhelyi főgimnázium egyik jelesen érett növendéke , Fáry Antal volt, aki kora ifjúságát is már a játékos szórakozások apró örömeitől elvonultan a könyvek társaságában és tudományos kísérletek közepette a kötelességteljesítésnek szentelte. Az 1869. évben alakult takarékpéztárba, az akkor még ifjú intézménybe Fáry Antal belépésekor is már erőteljesen bontakozó képességeit és ifjú tett erejét vitte, mely képességek révén már rövid öt havi működés után segédkönyvvezetővé lép elő, 1877-ben főkönyvvezető, 1885-ben közgyűlési meghatalmazod, 1892-ben pedig a közgyűlés ritka egyértelműséggel megnyilvánult bizalmából egyhangú akarattal örökös vezérigazgatóvá választatik. Az emelkedő állásokban ismét tekintélyes szava volt a táraság ügyeinek kezelésében és irányításában, de személyes képességei és szaktudása valóban csak vezérigazgatói működésében domborodtak ki. Ez időtől kezdve minden jelentősebb mozzanat szorosan az ő nevéhez fűződik. Hogy ezen idő alatt mivé fejlődöt a takarékpénztár, azt az alábbi számadatok tanúsítják. Működésének tartama alatt az 1872. évben még 60.000 koronás alaptőkét 6.000.000 koronára, tehát százszorossára emeli és az intézet tartaléktőkéit is csaknem ugyanekkora összegre szaporítja. A néhány százezer forintos betétállomány az ő működése alatt mind szilárdabbá váló bizalom következtében 45 millióra növekszik, mellyel arányban a félmillió forintos kihelyezéseket is közel ötven millióra duzzasztja. De hogy mit tett a takarékpénztár Fáry Antal irányító befolyása alatt kulturális, kereskedelmi, ipari és közgazdasági szempontból is, erről az alább felsorolandó tények csak vázlatos képet nyújthatnak. A takarékpénztár által létesített állandó színház alap, szegény menhéz alap, szanatórium alap, a kisiparosok és kisgazdák támogatására tett alapítványok mind megannyi közérdekű törekvések, amelyeknek jelentősége egy nagy koncepciójú elme tiszteletreméltó irányzatát jelképezik. Az ő tevékenységének eredménye városunk második óvódéjének, ez újvárosi óvodának felállítása is, melyet a takarékpénztár ajándékozott a város közönségének. ő volt az, aki néhány év előtt a város központjához tartozó főalatti piacteret a takarékpénztár áldozatkészségéből kiköveztette. Nem kis része volt a járásbíróság elhelyezésében is. A takarékpénztár saját céljaira eszközölt építkezéseivel, melyeknek alaptervezetét ő készítette elő, piacterünk és ezzel városunk szépségét nagyban emelte. Hathatósan támogatta az Ipartestület és a Gazdasági Egylet megalakulásait, építkezéseit, nemkülönben egyébb közcélokat szolgáló emberbaráti intézmények létesítését. Hogy egy oly erőteljesen fejlődő intézmény, mint a takarékpénztár szolgálatában oly széleskörű és nagy fáradsággal megoldható munkakörben egy embernek még annyi tevékenység kifejtésére is jusson ideje, amint ezt Fáry Antalnál látjuk, ahol nem csak határtalan ambíció, hanem hatalmas fizikai képesség is szükségeltetik. És a helyi érdekű ügyek szolgálatán túl is az országos vonatkozású kérdések megoldásánál sem hiányzik Fáry Antal teremtő és szervező ereje. Részt vesz a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának és a Pénzintézetek Országos Egyesülése megalapításának munkájában ezeknek az intézményeknek igazgatósági tagja lesz, 1916-ban pedig a Pénzintézeti Központ megalapításában is részes s ez intézménynek is alakulása óta választmányi tagja. Amikor az 1892. évben a betegsegélyző pénztárak felállítása elhatároztatott, az akkori főkapitány Fáry Antalt nevezi ki a felügyelő-bizottság elnökévé, a kilencvenes években az agyagipari tanműhely megszűnése után megszervezi az agyagiparosok raktárszövetkezetét. Lukács György főispánunk kezdeményezésére alapított tüdővészes szanatórium szervezésében és építkezésében is e vezetők között szorgoskodik, de is tevékeny tagja. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának az 1895. év óta állandóan a helybeli iparosok által választott tagja. A helybeli Kaszinónak 18 évig volt pénztárnoka, mely idő alatt a Kaszinó részére telket szerez és az akkori elnökkel, Ez Imre Józseffel együtt megépítik a Kaszinó mai díszes házét. A Hódmezővásárhely Makó-Nagyszentmiklósi helyérdekű vasút felügyelő-bizottságának megalakulása óta elnöke. Az állami iskolák intézőbizottságaiban állandóan tevékeny tag. A városi törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságénak és albizottságainak több mint 35 év óta előbb választott, majd virilis jogon állandóan tagja. Mint vallásos ember, egyháza szolgálatából is kiveszi tevékeny részét. A róm. kath. egyháztanácsnak már emberemlékezet óta tagja és az 1905—1920 közötti 16 éven keresztül világi elnöke. Főként neki köszönhető, hogy mintegy 10 évi állandó fáradozás után sikerült a kegyúri jogokat a gróf Károlyi családtól az egyházra átszármaztatni s ezen jelentős jogot a felsőbb hatóságok által jóváhagyatni. Ugyanez idő alatt ő építteti fel a mártélyi templomot s családja egyik tagjának lelkes adományából egy uj plébánia alapját veti meg. De nem hiányzott Féry Antal a politikai élet tereiről sem. Az 1899—1905. években a helybeli szabadelvű pártnak elnöke és megbizható oszlopa volt. Nem hallgathatjuk még el, hogy az 1905. évben közügyi működésének elismeréséül legfelsőbb helyről a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntették ki. E kiváló tevékenységnek ötven éves jubiláris ünnepén, amikor a tisztelők alatkén az elismerés szava csendül fel, mi a közéleti munka figyelői illő tisztelettel tesszük le elismerésünk pálmaágát eme nagy koncepciójú férfiú elé s az ünnepi zsolozsma áhítatába a magunk könyörgését is beleszőljük, kérvén a Mindenek Urát, hogy az igazaknak járó jutalom áradjon e munkás férfiúra, szeretteire, intézményeire, hogy tevékeny élete kiérdemelt jutalmát városunk és hazánk üdvére békés elégedettségben még soká élvezhesse______________________________ Az anya- és csecsemővédő intézet félévi működése. A helybeli anya- és csecsemővédő intézetet 1922 február 6-tól augusztus 6-ig, tehát félévi fennállása alatt 1441 csecsemő és gyermek, 380 terhes látogatta, volt egy napunk, amikor 43 csecsemőt hoztak be, de 30, 28, átlagosan 17,18 rendelő óránként volt. Kétségtelen bizonysága ez annak, hogy az intézet régen érzett hiányt pótol s ezt a közönség is tudja és érzi, mi pedig számokkal tudjuk bizonyítani, hogy intézetünk milyen áldásos munkát végez. Az augusztus és július havi nagy bélhurut járvány alatt tapasztaltam, hogy míg a városban, az általunk nem gondozott csecsemők közt majdnem 30 százalék volt a halálozás, ami ápoltjainknak legfölebb csak 15 százaléka pusztult el. Ez azt hiszem minden szónál fényesebben beszél. Annál szomorúbb, hogy közönségünk jóindulata és pártfogása intézetünk iránt a minimumra csökkent, néhány jótékony adománytól eltekintve semmit sem kaptunk. Kértünk természetbeni adományt, lisztet, búzát, zsírt stb., nem kaptunk egy dekát sem, pedig nagyon sokan volnának reászorulók. Pedig most kellene a legnagyobb pártolás. Az amerikai vöröskereszt itt hagyott bennünket, az állam, az Országos Stefánia Szövetség, a